Kövess minket!

Médiapiac

Online ünnepli születésnapját a 25 éves Media-Digital Hungary – I. nap

Milyen érzés egy negyedévszázados rendezvényt streamingen keresztül ünnepelni? Hogyan élték meg a hazai szakemberek a világjárványt? Június 10. és 11. között kerül megrendezésre az idei Media-Digital Hungary, melyen többek között ezt is megtudhattuk. A konferencia eseményeiről az alábbiakban olvasható összefoglalónk.

Az online megrendezett Media-Digital Hungary sokkal több mint egy két napos online élő közvetítés. Csermely Ákos elmondta, hogy különböző extra csatornákkal igyekeztek az élő esemény funkcióit a lehető legjobban helyettesíteni. Ebből az okból kifolyólag novemberig minden héten csütörtökön 17:00 órakor gazdaság, kereskedelem és média témakörökkel kapcsolatos adásokkal jelentkezik „a holtidő médiája Podcast”, mely a folyosóbeszélgetések hangulatát hivatott felidézni.

Az előadók közül sokan megemlítették, hogy furcsa érzés a 25 éves konferencia színpadjáról az ismerős arcok helyett a kamerába nézni. Kétségtelen, hogy egy a jó kapcsolatokra és a professzionális légkör mellett a családias hangulatra is erősen építő rendezvényt nehéz a virtuális térbe költöztetni. A lehetőségekhez képest mégis egy személyes hangvételű, magas színvonalú tartalmakat felsorakoztató konferenciát létrehozni, melyet végig HD minőségben közvetítettek a szervezők. Az előadásokat Léna verses dobozának adásai, illetve Lovász László és Ábel Anita humoros visszaemlékezései szakították meg.

A továbbiakban az előadások közül szemezgettünk:

A racionalizálás győztesei. Ki lehetett győztese, emberileg és üzletileg is az elmúlt hónapok menetelésének? Ki az aki megerősödhetett? Mulandó, változó érdekek, változó értékek.

Gulyás János (az MRSZ elnöke/Wavemaker, Magyarország)

Furcsa a digitális oktatás ebédszünetében a flexelő szomszédot hallgatni, de még furcsább, hogy Budapesten nem mindenki ismeri a „flexelésnek” ezt a jelentését Gulyás János szerint – csak a „felvágni” értelemben használják. Elmondása szerint ő maga semmiképp sem szeretne azzal „flexelni”, hogy tudja, mit hoz a jövő. A COVID-19 járvány és az élet viilágszintű megállása fekete hattyú, senkinek nem volt rá forgatókönyve. Májusra viszont már okosabbá vált a szakma, lehetőség van a tippek megfogalmazására. Alapvetően minden a digitalizáció irányába tart és ezt a járvány csak felgyorsította ezt a trendet. Az életterünk, a virtuális tereink olyan hatékonnyá váltak, hogy lassan nem marad „felesleges tér”, pedig szükség lenne erre a kreativitáshoz, felfedezéshez, a boldogsághoz. A felesleges terek gondozása tehát fontos része lehet a jövőnek.

A Wavemaker elkészítette továbbá a világ legnagyobb customer journey kutatását, melyből kiderült, hogy a vásárlási döntések 53%-t tudat alatt automatizáltan hozzuk meg. Az izoláció viszont megszüntette ezeknek az automatizmusoknak egy részét, amik helyére a márkák újakat ültethetnek. A nyertesek azok lesznek, akik képesek a régi berögződéseket hatékonyan felülírni. Jó kérdés, hogy ha például a Nespresso kávékapszulát a márkaboltban és az Aldiban is szívesen megvásárolja a vevő, attól függően, hogy épp melyik esik útba, akkor az online térben vajon kihez fog fordulni?

Megoszló figyelmek, egység(gek)ben tartandó közönségek, közösségek.

Kovács Tibor (Az MLE elnöke, a Ringier Axel Springer, Magyarország)

Az olvasó változik – fogalmazhatnánk meg tömörítve Kovács Tibor előadásának nyitógondolatát. Nagyon sok olyan helyzettel találkozunk, amikor a mostani olvasó fejében egészen más konnotációk kelnek életre, mint a 10-15-20 évvel ezelőtti olvasó fejében és ehhez médiaszakemberként olykor nehéz alkalmazkodni. Átalakul a korábbi „kapuőr” szerep, hiszen ma már a fogyasztó maga jelenik meg ebben a minőségben. Az utóbbi időszakban rendkívüli mértékben emelkedtek a tartalomelőállítás díjai, hiszen több képre, videóra van szükség. Nyugati trend, hogy minden egyes iparág kialakítja a saját médiáját, de ez nagyon nagy felelősség, hiszen ez azt is jelenti, hogy a márkák egy rész elértéktelenedik a hirdetők számára. Ennek ellenére figyelni kell a fogyasztók igényeire, hiszen ők adják az értéket. Középpontban továbbra is az erős márka áll – melynek legfőbb pillérei a figyelem (olvasókra, munkatársakra), az innováció, a szabadság és a tőke.

Az összes médiatípus egybe mérésének gyakorlati tapasztalatai.

Ambruszter Géza (Gemius, Magyarország)

Lengyelországban és Németországban már megvalósult az a modell, mely lehetőséget ad a különböző csatornákon átáramló információk együttes mérésére egy mobilezköz segítségével – az így végzett kutatás eredményeit ismertette Ambruszter Géza. Ha a fogyasztási szokásokat felosztjuk a karantén előtti, közbeni és utáni szakaszokra, azt láthatjuk, hogy a TV és PC fogasztás lassan visszaáll a korábbi szintre, de a mobilos értékek tovább emelkednek. Ez annak is köszönhető, hogy egyre többen nyitottak arra, hogy akár mobilon is megnézzenek egy sorozatot. A Messenger és Facebook esetén nagy kiugrást lehetett tapasztalni az izoláció időszaka alatt, de mostanra ezek fogyasztása is visszaállt vagy közelít az eredeti szinthez, ellentétben a Youtube-bal, ami viszont egyenletes haladást mutat. Hogy mennyi inkrementális reachet képesek hozni ezek a platformok (a vizsgálatban a TV, a Facebook és a Youtube) együttesen, azt két faktor határozza meg: milyen erős a TV kampány, illetve milyen erős a Facebook és a Youtube kampány. Az összemért adatokból érdekes következtetésre juthatunk: ha nagy a TV-s kampány ereje, de kicsi a Facebook és Youtube kampány hatása, akkor 1%-os értéket kapunk, fordított esetben viszont 7%-t. A párhuzamos médiahasználat miatt a TV-nézés közben általában Facebookoznak is az emberek, például rákeresnek a TV-ben látott tartalmakra.

Social platformok 2020.

Joanelli Tamás (Be Social, Magyarország)

Az elmúlt időszakban mindenki rákényszerült, hogy megtanulja, hogyan működnek az élő közvetítések. Április eleje és május vége közötti (nem reprezentatív) felmérést készített a Be Social, melyet összehasonlítottak a korábbi, a járványügyi helyzet miatt már kevésbé aktuális Nagy Facebook Felmérés eredményeivel is. Beigazolódott, hogy sokkal többen használják a közösségi médiát: 43%-kal többet használják a fogyasztók a Facebookot, 34%-kal a Youtube-ot, 20%-kal az Instagramot, 10%-kal a TikTokot és 4%-kal a Snapchatet. A válaszadók 25%-a elmondta, hogy új eszközöket is elkezdett használni a járvány során vagy sokkal többet használ például videochat alkalmazásokat. Ehhez az is hozzájárul, hogy a Google és a Webex ingyenessé tette szolgáltatását, a Zoom pedig a COVID-19-re építette kampányát, ami új kapukat nyitott ki az emberek előtt. Mivel sokan megszerették ezeket az eszközöket és rájöttek, hogy nincs értelme egy-egy találkozóra fél órát, egy órát utazni, valószínűleg a jövőben is használni fogják ezeket. Az elkövetkező időkben ezért várhatóan nem csökken a fogyasztók száma ezeknél a szolgáltatóknál, de előbb-utóbb letisztul a piac és ki fog derülni, ki nyújtja a legjobb szolgáltatást.

Unalom.

Kiss Ágota (HD Group, Magyarország)

Létezik-e még a digitális robbanás után unalom? Vajon mindig felkelti valami a figyelmünket, vagy vannak üresjáratok? A burnout mellett megjelent a „borout” fogalma is, ami a kóros unatkozást jelenti. Kiss Ágota a HD Group tartalomgyártási vezetője előadásában azt vizsgálta, hogyan hasznosítható az unalommal „töltött” idő a média szempontjából. A legfőbb kérdés az, hogy kedvező fogyasztói állapot-e az unalom? Mosogatás közben például egy podcast hallgatása unaloműző lehet, de ha a fogyasztó unja az olvasást, nem fogja elolvasni az elé kerülő cikket.

Az unalom kéz a kézben jár a figyelemmel, ami viszont már egyfajta értékes hiánycikként tekinthető, hiszen tudjuk, hogy a koncentrált figyelem ideje egyre csökken és ezért a csökkent figyelemért versenyeznek a hirdetők. Egyes esetekben például a mobilfigyelem sérülékenyebb, mint a nagyképernyős figyelem, sokan ezért térnek át a mobilos keresés után a laptopra egy hosszú cikk elolvasásához. Az unalom kihasználásához tehát ezeket a jelenségeket kell jobban tanulmányozni és megpróbálni a célnak megfelelően használni. Egy biztos, a koronavírus járvány alatt a fogyasztók telítődtek a sötét témákkal, ezért most jellemzően a vidámabb, szórakoztatóbb tartalmak irányába fordulnak.

Ki írja valójában a forgatókönyvet?

Kapitány Iván (ContentLab&Factory, Magyarország), Szily Nóra (Magyarország)

Kapitány Iván nevéhez az Üvegtigrisen át a Beugrón keresztül a Mi kis falunkig sok produkciót kapcsolhatnak a tévénézők. Utóbbi sorozat záró évadát másfél millió rajongó követte. De ki írja a forgatókönyvet, ami ekkora rajongótábort mozgat meg? Kapitány Iván arról beszélt, hogy a forgatókönyvírás csakis csapatmunkában valósulhat meg, hiszen a szlovák licenszű Mi kis falunkból sok olyan rész került ki, amit lehetetlen lett volna magyar viszonylatra adaptálni, ehhez pedig a legapróbb részletekre is figyelni kell. Az adaptációkról általában is elmondható, hogy akár az olyan jelentéktelennek tűnő elemek is számíthatnak, mint hogy egy sorozat eredetileg tengerparti környezetben játszódik vagy hogy a rendőrségi iroda máshogy van berendezve, mint itthon. A csoportmunka azért is fontos, mert az alkotásnak illeszkednie kell a rendszerbe – nevezetesen egy TV csatornába. Meg kell jegyezni, hogy nem ül mindenki oda a számítógéphez, aki néz egy sorozatot, viszont van egy nagyon agilis réteg, akik aktívan kinyilvánítják a véleményüket. A kis számok miatt óvatosan kell bánni, de a következő évadra a többségi vélemény nagy hatással lehet. Kapitány Iván elárulta, hogy bízik egy eredeti magyar gyártású sorozat elindításában is és jelenleg egész közel is állnak ehhez.

További hírek:

A MAKSZ létrehozta a MAKSZ mentőövet – tudhattuk meg Blaskó Nikolettől. A kezdeményezés a március közepétől igazoltan munkanélküli kreatív és médiaszakemberek megsegítésére jött létre. Németh Szilárd arról számolt be, hogy a nézők szerencsére sokkal türelmesebben álltak hozzá a változásokhoz, ezért még a kihívások ellenére is sikerült fenntartani a nézői bázist. Hajós András a Dalfutárral kapcsolatos tapasztalatairól beszélt és arról, hogy újdonsült Youtube-producerként pozitív tapasztalat számára a felület nyújtotta rugalmasság. Nagy ugrásnak lehetünk tanúi a médiában Horváth László (Active Media, VirtualIncubator.us) szerint, mivel a tömegmédia átalakul és kezdi visszaszerzezni hitelességét Amerikában. A klasszikus médiumokhoz való visszatérés helyett azonban podcast lett az új mainstream média. A Youtube és a TikTok a karanténhelyzet nagy globális nyertesei Farkas Dániel (StarNetwork) szerint. Klenovszki János (NRC) előadásából kiderült, igaz a sztereotípia, a nőkre a médiafogyasztás során is jellemzőbb a multitasking. Az NRC 1000 fős reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a hagyományos TV készülékek kihalófélben vannak, helyüket átveszik az okos TV-k, s ez determinálja hogy egyszerre több dolgot csináljon a fogyasztó TV nézés közben.

Médiapiac

Újabb gyanúsított a holland bűnügyi újságíró meggyilkolása ügyében

A holland rendőrség hétfőn letartóztatott egy 26 éves férfit, akit Peter R. de Vries ismert bűnügyi újságíró meggyilkolásának megszervezésével gyanúsítanak.

Közzétéve:

Borítókép: Peter R. de Vries holland újságíró, fotó: MTI/EPA/ANP/Marcel Van Hoorn

Az ANP holland hírügynökség értesülése szerint, amelyről az NlTimes hírportál nyomán az MTI hágai tudósítója tájékoztatott, a Krystian M.-ként említett lengyel férfi már börtönben van egy 2021 októberében elkövetett gyilkosság miatt.

De Vriest tavaly július hatodikán lőtték meg Amszterdamban, sebesülésébe 10 nappal később belehalt.

Halála előtt a Ridouan Taghi marokkói-holland drogbáró vezette bűnszervezettel kapcsolatos nagyszabású büntetőeljárásban vett részt a koronatanú tanácsadójaként.

Brechtje van de Moosdijk, a holland főügyészség szóvivője azt mondta, Krystian M.-et azzal gyanúsítják, hogy tőle származnak az újságíró feltételezett gyilkosainak adott utasítások.

Az ügyészség korábban már életfogytiglani büntetést kért két, az ügyben érintett emberre: a Delano G. holland, valamint Kamil E. lengyel állampolgárok elleni ítéletet várhatóan július 14-én hirdetik ki.

Az NlTimes arról értesült, hogy Krystian M. egyértelműen bizonyított kapcsolatban állt Taghival, aki a vád szerint a gyilkosságot kitervelte. Taghit jelenleg Hollandia egyik legjobban őrzött börtönében tartják fogva, és az ország történelmének egyik legnagyobb büntetőpere folyik ellene és 16 bűntársa ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vilma Pavlova: érdemes figyelni ránk!

A TV2 Csoport az év elején hajtott végre egy új vállalatirányítási rendszerre való átállást. – Mivel a cég immár egy másik térségben is jelen van, szükség volt egy egységes adástervező rendszerre, ami megkönnyíti a működést és a szervizelést – mondta a Médiapiacnak Vilma Pavlova, a TV2 Csoport Humánfejlesztési és Üzemeltetési igazgatója. A beszélgetés alkalmával az is szóba került, hogy mennyire nehéz csapatban dolgozni a kiemelkedő televíziós személyiségekkel, illetve, hogy a szakember hogyan látja a televíziózás jövőjét Magyarországon.

Közzétéve:

Havran Zoltán

Humánfejlesztési és Üzemeltetési igazgatóként milyen feladatai, felelősségi körei vannak a TV2 Csoportnál?

– Két fontos terület van, az egyik a humánfejlesztés, amely a munkatársainkról szól, és a cég struktúrájának fejlesztéséről is. A munkafolyamatok mellett az egyes részlegek felépítését és a közöttük zajló együttműködést is vizsgáljuk a hatékonyságjavítás érdekében. Mindebbe természetesen beletartoznak a HR-feladatok is. A másik terület a technikai és az IT-ágazat vezetése. Ide tartozik például a technológiai fejlesztések, projektek megtervezése és megvalósítása is. A két terület kiegészíti egymást például abban, hogy az új technikai fejlesztések a működési struktúrában is változásokhoz vezetnek.

Ez így rendkívül nagy feladattömegnek tűnik.

– Mindkét terület nagyon fontos támogatást jelent a TV2 Csoport fő tevékenységéhez, a tartalomgyártáshoz, a fejlesztéshez, a programszóráshoz és az infotainmenthez. Fontos különbség a központi és a kiegészítő tevékenységet végző csoportok között, hogy mi főként a színfalak mögött dolgozunk, és a fő feladatunk biztosítani, hogy a központi feladatok a lehető leggördülékenyebben haladjanak.

Vilma Pavlova, a TV2 Csoport Humánfejlesztési és Üzemeltetési igazgatója (Fotó: Havran Zoltán)

Az év elején bejelentették, hogy egy új, összetett vállalatirányítási rendszert vezetnek be. Miért volt szükség a változtatásra?

– A kérdése az új adástervező rendszerre, a MIRA-ra vonatkozik, amely a vállalat alaptevékenységének operatív rendszere. Ennek a rendszernek a bevezetése jól beleilleszthető a TV2 Csoport technikai fejlődésébe. A cégcsoport növekedésével olyan új operatív rendszerek kellenek, amelyek növelik a hatékonyságot, vagyis kevesebb vagy ugyanannyi munkával lehet elérni a korábbi teljesítményt, vagy meg is lehet haladni azt. Mivel a TV2 Csoport immár egy másik térségben is jelen van, szükség volt egy egységes, adástervező rendszerre, ami megkönnyíti a működést és a szervizelést. Az új rendszer egyik előnye, hogy ha valamelyik országban szükség van egy újításra, frissítésre, akkor azt mindannyian megkapjuk. Lényegében ezért változtattunk.

A közönség számos technikai és technológiai fejlesztésről hallhatott az elmúlt hónapokban, például a TV2 hírműsorának hátterét adó korszerű LED-falról. Milyen további fejlesztések várhatók?

– A TV2 híradójának, a Tényeknek a LED-falát cseréltük le egy korszerűbb eszközre, ezzel is egy modernebb arculatot adva a csatornának és a műsornak. Az új eszköz sokkal látványosabban, nagyobb felbontásban képes a képek, grafikonok megjelenítésére, ezt pedig a Tények szerkesztői igyekeznek is kihasználni. A fejlesztések másik irányvonala, hogy a kiterjesztett valóság használata, amellyel a nézőink már találkozhattak a TV2 választási műsorában, visszatérő elem lesz. A jövőben ebbe az irányba szeretnénk fejleszteni a műsorainkat. Van egy további kulcsfontosságú projektünk, amely ugyan nem lesz látványos a közönség számára, a TV2 Csoportnak azonban nagyon fontos. Jelenleg a teljes archívumunk digitalizálása folyik, ez azt jelenti, hogy több mint 30 ezer órányi felvételt írunk át elavult adathordozókról modern, szalagos adathordozókra. Mindebben óriási szerepe van a TV2 technikai csapatának, akiknek ezúton is köszönetet mondok a kivételes munkájukért.

Nagyjából mennyi időbe telik ennek a több mint 30 ezer műsorórányi archívumnak a feldolgozása?

– Számításaink szerint körülbelül 14 hónapig tart majd a folyamat.

A köztudatban él egy olyan kép a filmsztárokról, vagy mondjuk a kiemelkedő televíziós szakemberekről, hogy hatalmas egójuk van, amit esetenként nehéz kezelni. Önnek, mint a HR-terület vezetőjének mi a tapasztalata, nehezebb csapatként együtt dolgozni a kiemelkedő szakemberekkel?

– A szakmailag erős embereknek nagy egójuk van és ez nem feltétlenül rossz. Ez akár feltűnhet a nézőknek is, hiszen ezek az emberek hírességek, akik sokat vannak szem előtt. Aki sokat van a képernyőn, annak kell, hogy meglegyen a megfelelő magabiztossága, hogy helyt tudjon állni és hosszú időn át lekösse a nézőket. Nem jelentett nagy kihívást együttműködni a sztárjainkkal, hírességeinkkel, hiszen a magabiztosság, az egó mögött van bennük tudás és alázat a szakma iránt, hallgatnak a feletteseikre, és tudják, hogy azért van körülöttük egy csapat, hogy támogassák őket. Van egy tehetséggondozó csapatunk, amely sokat dolgozik együtt az ismert emberekkel és segítenek minden bemondónak és műsorvezetőnek a külső partnerekkel történő munkájuk során. A csapat a TV2 Akadémiánál is aktív. A csatornánál dolgozó hírességek, mint Marsi Anikó, Pachmann Péter és Gönczi Gábor, az Akadémia keretei között is tanítják a jövő tehetségeit és megosztják tapasztalataikat. Till Attila is támogatást nyújt ezen a területen. Miközben sztárműsorvezetőkről és bemondókról van szó, nagyon sokat segítenek a TV2-nek a képernyőn kívül is.

A tehetséggondozó csapatnak mi a napi munkája, feladata?

– A hírességeink mellett is számos különleges szakmai tapasztalattal és személyiséggel bíró embert foglalkoztatunk, akik szeretnének fejlődni a saját szakterületükön, a tehetséggondozó csapat nekik segít ebben a fejlődésben. A csapat figyel a TV2-n kívüli tevékenységekre, amelyekben a sztárok részt vesznek. Az együttműködés kétirányú: a partnercégnek is lehetnek olyan igényei, hogy egy bizonyos eseményre szükségük lehet egy sztárra, ebben az esetben a tehetséggondozó csapatunk segít a kiválasztásban, valamint a sztár fejlődésében. Ez egy remek lehetőség a feltörekvő tehetségeknek is.

Hogyan tudják motiválni a legjobb a szakembereiket, akik régóta vannak képernyőn és kis túlzással mindent láttak már?

– Azzal, ha nagyobb színpadot vagy változatos szakmai kihívásokat, vagyis nagyobb lehetőséget kaphatnak, ami nagyon motiváló lehet. Ezen felül a megbecsülésünket azzal is kifejezzük, hogy jobban bevonjuk őket a csatorna életébe, bizonyos rendezvények lebonyolításába vagy az arculat kialakításába.

Úgy tudom, hogy a felmérések szerint a legtöbb média- és kommunikáció szakos hallgató jellemzően egy tévécsatornánál szeretne dolgozni. Ez egybeesik az Ön tapasztalataival? Gondot jelent Magyarországon a fiatal tévés szakemberek toborzása?

– Az én személyes tapasztalataim leginkább a TV2 akadémistáira vonatkoznak. A fiatalok jelentős része úgy kerül hozzánk, hogy bemondó, műsorvezető szeretne lenni, mivel leginkább ezeket a munkaköröket látják a tévéképernyőn. A képzés megkezdése után a diákjainknak egyre jobb rálátása lesz arra, hogy hogyan is működik egy tévécsatorna, mit jelent a tévézés, mint munka. A diákjaink többsége, aki bemondónak jelentkezik az akadémiára, időközben rájön, hogy a képernyőn lenni nem komfortos, ez egy nagyon kemény feladat. A képzési struktúra viszont lehetővé teszi, hogy ezek után inkább a műsorgyártásról, a riporterkedésről vagy más olyan területről tanuljanak, amely jobban passzol az egyéniségükhöz és az elvárásaikhoz. A TV2 Akadémiánál igyekszünk terelgetni a diákjainkat, megtudni, hogy mik az elvárásaik, és lehetőséget biztosítunk nekik, hogy több területen is kipróbálhassák magukat. Számos olyan jelentkező is akad, akinek már komoly közösségimédia-jelenléte van, sok követővel rendelkezik és van tapasztalata a folyamatos tartalomgyártásban. Nekik is segítünk a fejlődésben. A kérdésére válaszolva: bizonyos szempontból nehéz munkaerőt találni, bizonyos szempontból pedig könnyű a megfelelő képzéssel kitanítani őket. Nehéz, mert a napi működésben főként tapasztalattal rendelkező embereket keresünk.

Ezt a tapasztalatot megadhatja a közösségi média-jelenlét?

– Minden lehetőséget megragadunk, hogy új tehetségeket vonzzunk be. A munkaerő-keresésben nemcsak a munkaerőpiacot és a TV2 Akadémiát használjuk, sokkal tágabb perspektívát tekintünk át.

Végső soron ön dönti el, hogy kik csatlakoznak a csatornához azok közül a fiatalok közül, akik jól teljesítenek az Akadémián? Hogyan zajlik a kiválasztási folyamat?

– Én magam nem folyok bele a kiválasztási folyamatba, mivel az Akadémiánál olyan profik dolgoznak, akik a képzés ideje alatt pontosan felmérik, megismerik a diákokat és a tanulók képességeit. Az oktatók aktívak abban, hogy a képzést elvégzőket beajánlják a csatornánál, mi pedig elfogadjuk a javaslataikat. Ilyen esetben az adásrendező vagy a jelölt későbbi közvetlen felettese ül le egy-egy diákunkkal, és felméri, hogy alkalmas-e az adott feladatra. A döntést is ők hozzák meg, hiszen ők láthatják meg a potenciált a munkavállalóban.

Mi a legfontosabb elvárás a TV2 leendő műsorvezetőivel és stábtagjaival szemben?

– A TV2 atmoszférája rendkívül nyitott, kreatív és barátságos. Amikor munkavállalókat keresünk egy-egy területre, akkor ezek azok az értékek, amelyeket keresünk – természetesen az adott munkával kapcsolatos elvárások mellett. A szakmai erényeken túl az is fontos, hogy a jelöltnek legyen pozitív a hozzáállása, jól lehessen vele együttműködni, csapatban gondolkodjon.

Mely területekre és pozíciókba a legnehezebb munkavállalókat találni?

– Nem könnyű kérdés, mert minden pozíció esetén lehetnek nehézségek, de talán nem meglepetés, hogy az IT- és digitális területre a legnehezebb munkatársakat találni, hiszen a képzett szakemberekre rendkívül nagy a kereslet. De a pénzügyi területre sem könnyű munkatársat találni, mivel egyre több olyan cég van, amely az üzleti folyamatok kiszervezésére (business process outsourcing, BPO) építi fel tevékenységét, és ezek a cégek rengeteg pénzügyi végzettségű munkavállalót elszívnak a piacról.

Ön korábban több országban is dolgozott, ezért is érdekelne, hogy milyen tapasztalatai vannak a magyar menedzserekkel? Nehéz-e magyar szakembereket találni vezető pozíciókba? Van-e esetleg olyan készség, amelyben a hazai vezetők erősebbek vagy gyengébbek, mondjuk nemzetközi összehasonlításban?

– A tapasztalatomat Magyarországon többnyire a TV2 Csoportnál szereztem és csak jókat tudok mondani. Az összképem alapján a magyar menedzserek legjobb tulajdonsága, hogy szisztematikusak, összeszedettek és tájékozottak. Miközben nem akarok hízelegni, nem tudok róluk rosszat mondani, talán szerencsés voltam, de eddig ezek a tapasztalataim.

Hogyan került Magyarországra, és járt-e már nálunk, mielőtt a TV2 Csoporthoz ment dolgozni?

– Igen, a munkám előtt jártam itt egy projekt kapcsán. A TV2 Csoportnál az vonzott elsősorban, hogy egyszerre dolgozhatok humánfejlesztési és üzemeltetési igazgatóként, amelyről már a beszélgetés elején is mondtam, hogy különálló területek, sok kapcsolódási ponttal. Ez egy nagyon jó lehetőség volt számomra, hiszen mindkét területen szereztem tapasztalatot korábban. Szintén kihívás, ugyanakkor vonzó lehetőség is volt, hogy más kulturális környezetbe, más országba kerültem.

Jelenleg Magyarországon él életvitelszerűen? Gyakran látogat haza?

– Az időm 99 százalékát Magyarországon töltöm, keveset járok haza. Magyarországon nagyon sokféle és jó lehetőség van a szabadidőm eltöltésére.

Ha valamikor el kellene mennie egy másik országban vállalt munka miatt, visszalátogatna-e Magyarországra? Ha igen, hova utazna?

– Elsőként azokat látogatnám meg, akikkel korábban dolgoztam. A kollégáim azon kívül, hogy professzionálisak a területükön, remek emberek, és úgy érzem, kötődöm mindannyiukhoz. Ha egy tájra, tájegységre kellene gondolnom, akkor érdemes rólam tudni, hogy egy olyan településen nőttem fel, ami a Duna mellett fekszik. Így, ha bármikor is látom a Dunát, otthon érzem magam, és bármilyen Duna menti településen – így Budapesten is – szívesen töltöm az időmet.

Hogyan látja a televíziózás jövőjét Magyarországon? Egyre élesebb a verseny a streaming-szolgáltatókkal itthon, ám eközben a felmérések szerint a magyarok még mindig elég sok időt töltenek a tévékészülék előtt, a hagyományos csatornákat nézve.

– A tévé a modern kandalló. A miénket megelőző korokban a család a tűz körül gyűlt össze. Azt hiszem, hogy a televíziós iparág most egy óriási és gyors fejlődésen megy keresztül. Az okostévék piaca dinamikusan bővül, ezekkel a készülékekkel pedig a felhasználók mind több platformhoz férhetnek hozzá. A TV2 Csoportnál végrehajtott fejlesztések pont azt szolgálják, hogy felzárkózzunk ehhez a trendhez, és mi is létrehozzunk egy digitális platformot a tartalmainknak. A televíziónak, szemben a streaming-szolgáltatókkal, az is erőssége, hogy egy helyi, ez esetben a magyar közösségnek készíti a tartalmait, jellemzően az anyanyelvükön. A digitális platformokkal való verseny élesedni fog, ugyanakkor a helyi közösséget mindig érdekli az is, hogy mi történik helyben. Ezt pedig a helyi tévécsatornáról fogják megtudni, ami miatt azok iránt mindig lesz érdeklődés. Idén 25 éves lesz a TV2, és az utóbbi években nagyon erős piaci szereplővé váltunk. Érdemes tehát figyelni ránk!

Tovább olvasom

Médiapiac

A Megafonhoz igazol Szarvas Szilveszter

Az újságíró erről közösségi oldalán számolt be.

Közzétéve:

Borítókép illusztráció, a forrása: Facebook

Szarvas Szilveszter a közösségi oldalán hétfőn egyfajta összegzést tett közzé, melyből kiderült, hogy 10 éve alapítóként csatlakozott a PestiSracok.hu-hoz, 

„amellyel történelmet írtunk ésjobboldali portálként áttörtük a baloldali online hegemónia vastag falát. Minden percét imádtam, és mindig büszke pesti srác leszek”

– hangsúlyozta.

„Új hangot és új erőt vittünk a zajos magyar médiatérbe”

Majd azzal folytatta, hogy 2 éve elindították a Pesti TV-t, „amellyel új hangot és új erőt vittünk a zajos magyar médiatérbe”. Hozzátette 

„büszke vagyok, hogy vezetőként, főszerkesztő-helyettesként és hírigazgatóként segíthettem a portált, a tévét és a jobboldalt. Köszönöm minden kollégámnak a közös munkát és a sok-sok élményt!”

Ezután azt a bejelentést tette, hogy tíz év után új kihívás vár rá,„az online forradalom után itt a digitális szabadságharc”.

„Megafon csapatának és közösségének főszerkesztőjeként folytatom, mások mellett Bohár Dániel és Deák Dániel barátommal”

– árulta el az újságíró a Mandiner cikke szerint.

A bejegyzés végén megköszönte a Megafon bizalmát, és arra kérte követőit, hogy a közösségi médiában maradjanak továbbra is vele, hiszen az oldalán az új munkájáról is beszámol majd.„Hajrá Magyarország, hajrá magyarok és hajrá jobboldal, hajrá patrióták!”

– zárta sorait Szarvas Szilveszter.

Tovább olvasom