Médiapiac
Online ünnepli születésnapját a 25 éves Media-Digital Hungary – I. nap
Milyen érzés egy negyedévszázados rendezvényt streamingen keresztül ünnepelni? Hogyan élték meg a hazai szakemberek a világjárványt? Június 10. és 11. között kerül megrendezésre az idei Media-Digital Hungary, melyen többek között ezt is megtudhattuk. A konferencia eseményeiről az alábbiakban olvasható összefoglalónk.
Az online megrendezett Media-Digital Hungary sokkal több mint egy két napos online élő közvetítés. Csermely Ákos elmondta, hogy különböző extra csatornákkal igyekeztek az élő esemény funkcióit a lehető legjobban helyettesíteni. Ebből az okból kifolyólag novemberig minden héten csütörtökön 17:00 órakor gazdaság, kereskedelem és média témakörökkel kapcsolatos adásokkal jelentkezik „a holtidő médiája Podcast”, mely a folyosóbeszélgetések hangulatát hivatott felidézni.
Az előadók közül sokan megemlítették, hogy furcsa érzés a 25 éves konferencia színpadjáról az ismerős arcok helyett a kamerába nézni. Kétségtelen, hogy egy a jó kapcsolatokra és a professzionális légkör mellett a családias hangulatra is erősen építő rendezvényt nehéz a virtuális térbe költöztetni. A lehetőségekhez képest mégis egy személyes hangvételű, magas színvonalú tartalmakat felsorakoztató konferenciát létrehozni, melyet végig HD minőségben közvetítettek a szervezők. Az előadásokat Léna verses dobozának adásai, illetve Lovász László és Ábel Anita humoros visszaemlékezései szakították meg.
A továbbiakban az előadások közül szemezgettünk:
A racionalizálás győztesei. Ki lehetett győztese, emberileg és üzletileg is az elmúlt hónapok menetelésének? Ki az aki megerősödhetett? Mulandó, változó érdekek, változó értékek.
Gulyás János (az MRSZ elnöke/Wavemaker, Magyarország)
Furcsa a digitális oktatás ebédszünetében a flexelő szomszédot hallgatni, de még furcsább, hogy Budapesten nem mindenki ismeri a „flexelésnek” ezt a jelentését Gulyás János szerint – csak a „felvágni” értelemben használják. Elmondása szerint ő maga semmiképp sem szeretne azzal „flexelni”, hogy tudja, mit hoz a jövő. A COVID-19 járvány és az élet viilágszintű megállása fekete hattyú, senkinek nem volt rá forgatókönyve. Májusra viszont már okosabbá vált a szakma, lehetőség van a tippek megfogalmazására. Alapvetően minden a digitalizáció irányába tart és ezt a járvány csak felgyorsította ezt a trendet. Az életterünk, a virtuális tereink olyan hatékonnyá váltak, hogy lassan nem marad „felesleges tér”, pedig szükség lenne erre a kreativitáshoz, felfedezéshez, a boldogsághoz. A felesleges terek gondozása tehát fontos része lehet a jövőnek.
A Wavemaker elkészítette továbbá a világ legnagyobb customer journey kutatását, melyből kiderült, hogy a vásárlási döntések 53%-t tudat alatt automatizáltan hozzuk meg. Az izoláció viszont megszüntette ezeknek az automatizmusoknak egy részét, amik helyére a márkák újakat ültethetnek. A nyertesek azok lesznek, akik képesek a régi berögződéseket hatékonyan felülírni. Jó kérdés, hogy ha például a Nespresso kávékapszulát a márkaboltban és az Aldiban is szívesen megvásárolja a vevő, attól függően, hogy épp melyik esik útba, akkor az online térben vajon kihez fog fordulni?
Megoszló figyelmek, egység(gek)ben tartandó közönségek, közösségek.
Kovács Tibor (Az MLE elnöke, a Ringier Axel Springer, Magyarország)
Az olvasó változik – fogalmazhatnánk meg tömörítve Kovács Tibor előadásának nyitógondolatát. Nagyon sok olyan helyzettel találkozunk, amikor a mostani olvasó fejében egészen más konnotációk kelnek életre, mint a 10-15-20 évvel ezelőtti olvasó fejében és ehhez médiaszakemberként olykor nehéz alkalmazkodni. Átalakul a korábbi „kapuőr” szerep, hiszen ma már a fogyasztó maga jelenik meg ebben a minőségben. Az utóbbi időszakban rendkívüli mértékben emelkedtek a tartalomelőállítás díjai, hiszen több képre, videóra van szükség. Nyugati trend, hogy minden egyes iparág kialakítja a saját médiáját, de ez nagyon nagy felelősség, hiszen ez azt is jelenti, hogy a márkák egy rész elértéktelenedik a hirdetők számára. Ennek ellenére figyelni kell a fogyasztók igényeire, hiszen ők adják az értéket. Középpontban továbbra is az erős márka áll – melynek legfőbb pillérei a figyelem (olvasókra, munkatársakra), az innováció, a szabadság és a tőke.
Az összes médiatípus egybe mérésének gyakorlati tapasztalatai.
Ambruszter Géza (Gemius, Magyarország)
Lengyelországban és Németországban már megvalósult az a modell, mely lehetőséget ad a különböző csatornákon átáramló információk együttes mérésére egy mobilezköz segítségével – az így végzett kutatás eredményeit ismertette Ambruszter Géza. Ha a fogyasztási szokásokat felosztjuk a karantén előtti, közbeni és utáni szakaszokra, azt láthatjuk, hogy a TV és PC fogasztás lassan visszaáll a korábbi szintre, de a mobilos értékek tovább emelkednek. Ez annak is köszönhető, hogy egyre többen nyitottak arra, hogy akár mobilon is megnézzenek egy sorozatot. A Messenger és Facebook esetén nagy kiugrást lehetett tapasztalni az izoláció időszaka alatt, de mostanra ezek fogyasztása is visszaállt vagy közelít az eredeti szinthez, ellentétben a Youtube-bal, ami viszont egyenletes haladást mutat. Hogy mennyi inkrementális reachet képesek hozni ezek a platformok (a vizsgálatban a TV, a Facebook és a Youtube) együttesen, azt két faktor határozza meg: milyen erős a TV kampány, illetve milyen erős a Facebook és a Youtube kampány. Az összemért adatokból érdekes következtetésre juthatunk: ha nagy a TV-s kampány ereje, de kicsi a Facebook és Youtube kampány hatása, akkor 1%-os értéket kapunk, fordított esetben viszont 7%-t. A párhuzamos médiahasználat miatt a TV-nézés közben általában Facebookoznak is az emberek, például rákeresnek a TV-ben látott tartalmakra.
Social platformok 2020.
Joanelli Tamás (Be Social, Magyarország)
Az elmúlt időszakban mindenki rákényszerült, hogy megtanulja, hogyan működnek az élő közvetítések. Április eleje és május vége közötti (nem reprezentatív) felmérést készített a Be Social, melyet összehasonlítottak a korábbi, a járványügyi helyzet miatt már kevésbé aktuális Nagy Facebook Felmérés eredményeivel is. Beigazolódott, hogy sokkal többen használják a közösségi médiát: 43%-kal többet használják a fogyasztók a Facebookot, 34%-kal a Youtube-ot, 20%-kal az Instagramot, 10%-kal a TikTokot és 4%-kal a Snapchatet. A válaszadók 25%-a elmondta, hogy új eszközöket is elkezdett használni a járvány során vagy sokkal többet használ például videochat alkalmazásokat. Ehhez az is hozzájárul, hogy a Google és a Webex ingyenessé tette szolgáltatását, a Zoom pedig a COVID-19-re építette kampányát, ami új kapukat nyitott ki az emberek előtt. Mivel sokan megszerették ezeket az eszközöket és rájöttek, hogy nincs értelme egy-egy találkozóra fél órát, egy órát utazni, valószínűleg a jövőben is használni fogják ezeket. Az elkövetkező időkben ezért várhatóan nem csökken a fogyasztók száma ezeknél a szolgáltatóknál, de előbb-utóbb letisztul a piac és ki fog derülni, ki nyújtja a legjobb szolgáltatást.
Unalom.
Kiss Ágota (HD Group, Magyarország)
Létezik-e még a digitális robbanás után unalom? Vajon mindig felkelti valami a figyelmünket, vagy vannak üresjáratok? A burnout mellett megjelent a „borout” fogalma is, ami a kóros unatkozást jelenti. Kiss Ágota a HD Group tartalomgyártási vezetője előadásában azt vizsgálta, hogyan hasznosítható az unalommal „töltött” idő a média szempontjából. A legfőbb kérdés az, hogy kedvező fogyasztói állapot-e az unalom? Mosogatás közben például egy podcast hallgatása unaloműző lehet, de ha a fogyasztó unja az olvasást, nem fogja elolvasni az elé kerülő cikket.
Az unalom kéz a kézben jár a figyelemmel, ami viszont már egyfajta értékes hiánycikként tekinthető, hiszen tudjuk, hogy a koncentrált figyelem ideje egyre csökken és ezért a csökkent figyelemért versenyeznek a hirdetők. Egyes esetekben például a mobilfigyelem sérülékenyebb, mint a nagyképernyős figyelem, sokan ezért térnek át a mobilos keresés után a laptopra egy hosszú cikk elolvasásához. Az unalom kihasználásához tehát ezeket a jelenségeket kell jobban tanulmányozni és megpróbálni a célnak megfelelően használni. Egy biztos, a koronavírus járvány alatt a fogyasztók telítődtek a sötét témákkal, ezért most jellemzően a vidámabb, szórakoztatóbb tartalmak irányába fordulnak.
Ki írja valójában a forgatókönyvet?
Kapitány Iván (ContentLab&Factory, Magyarország), Szily Nóra (Magyarország)
Kapitány Iván nevéhez az Üvegtigrisen át a Beugrón keresztül a Mi kis falunkig sok produkciót kapcsolhatnak a tévénézők. Utóbbi sorozat záró évadát másfél millió rajongó követte. De ki írja a forgatókönyvet, ami ekkora rajongótábort mozgat meg? Kapitány Iván arról beszélt, hogy a forgatókönyvírás csakis csapatmunkában valósulhat meg, hiszen a szlovák licenszű Mi kis falunkból sok olyan rész került ki, amit lehetetlen lett volna magyar viszonylatra adaptálni, ehhez pedig a legapróbb részletekre is figyelni kell. Az adaptációkról általában is elmondható, hogy akár az olyan jelentéktelennek tűnő elemek is számíthatnak, mint hogy egy sorozat eredetileg tengerparti környezetben játszódik vagy hogy a rendőrségi iroda máshogy van berendezve, mint itthon. A csoportmunka azért is fontos, mert az alkotásnak illeszkednie kell a rendszerbe – nevezetesen egy TV csatornába. Meg kell jegyezni, hogy nem ül mindenki oda a számítógéphez, aki néz egy sorozatot, viszont van egy nagyon agilis réteg, akik aktívan kinyilvánítják a véleményüket. A kis számok miatt óvatosan kell bánni, de a következő évadra a többségi vélemény nagy hatással lehet. Kapitány Iván elárulta, hogy bízik egy eredeti magyar gyártású sorozat elindításában is és jelenleg egész közel is állnak ehhez.
További hírek:
A MAKSZ létrehozta a MAKSZ mentőövet – tudhattuk meg Blaskó Nikolettől. A kezdeményezés a március közepétől igazoltan munkanélküli kreatív és médiaszakemberek megsegítésére jött létre. Németh Szilárd arról számolt be, hogy a nézők szerencsére sokkal türelmesebben álltak hozzá a változásokhoz, ezért még a kihívások ellenére is sikerült fenntartani a nézői bázist. Hajós András a Dalfutárral kapcsolatos tapasztalatairól beszélt és arról, hogy újdonsült Youtube-producerként pozitív tapasztalat számára a felület nyújtotta rugalmasság. Nagy ugrásnak lehetünk tanúi a médiában Horváth László (Active Media, VirtualIncubator.us) szerint, mivel a tömegmédia átalakul és kezdi visszaszerzezni hitelességét Amerikában. A klasszikus médiumokhoz való visszatérés helyett azonban podcast lett az új mainstream média. A Youtube és a TikTok a karanténhelyzet nagy globális nyertesei Farkas Dániel (StarNetwork) szerint. Klenovszki János (NRC) előadásából kiderült, igaz a sztereotípia, a nőkre a médiafogyasztás során is jellemzőbb a multitasking. Az NRC 1000 fős reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a hagyományos TV készülékek kihalófélben vannak, helyüket átveszik az okos TV-k, s ez determinálja hogy egyszerre több dolgot csináljon a fogyasztó TV nézés közben.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás