Kövess minket!

Médiapiac

Oknyomozás, mint üzlet

A Kreatív Média 2017 konferenciájának sztárvendége Frederik Obermaier, a Panama Papers projekt elindítója és irányítója, a Süddeutsche Zeitung munkatársa volt, aki „az oknyomozó újságírás mellett kívánt lobbizni”.

Frederik Obermaier helyzetértékelése szerint a médiát manapság a hiány jellemzi. Hiányzik a bizalom (lásd a Lügenpresse szlogeneket a német tüntetéseken), a pénz, valamint a demokrácia is, mert a nem rentábilis sajtót egyre inkább pénzemberek próbálják az irányításuk alá vonni.

Szerinte a fenntartható újságírás egyik kulcsa az oknyomozás. Az oknyomozó tartalom exkluzív tartalom, ráadásul a forrásokat nem ismerő médiumok számára az utánközlése is kockázatos. A Panama Papers esete is bizonyította, hogy az értékes, a politikusok szavainak továbbadásán vagy értelmezésén túlmutató anyagok a példányszámra is hatással vannak: a Süddeutsche Zeitung esetében ez a megjelenés hetében több tízezres extra példányszámot jelentett, „mint ha a hat napon megjelenő újságnak azon a héten egy hetedik száma is lett volna”.

És hogyan vághat bele egy szerkesztőség az oknyomozásba? Az ő csapatuk a második legjobbnak gondolt módszerrel dolgozott: 4 (jelenleg már 7) fős önálló oknyomozó csapatot hoztak létre, amelynek nem kellett minden nap szállítaniuk az oldalakat, hanem szabadon kutathattak. Persze ez is luxusnak tűnhet, de az ideális megoldás az lenne, ha minden csapat oknyomozóként is működhetne, jutna erre idő és erőforrás. Mindenesetre kicsiben, 1-2 emberrel is érdemes belekezdeni. Az oknyomozó újságírókat Obermaier szerint hagyni kell szabadon dolgozni, ha pedig erre nem hajlandóak, még mindig adott a lehetőség, hogy az ember saját felületet hozzon létre.

Fontos ugyanakkor a felkészültség és a felszereltség: az újságíró ismerje a titkosítási megoldásokat és el lehessen érni titkosított csatornákon. (A súgások megkönnyítésére az ilyen elérhetőség akár a honlapon, névjegyen is szerepelhet.) A feldolgozandó szenzitív adatok tárolásához szükség van egy netre sosem kapcsolt számítógépre is. Az óvatosságról sem szabad lemondani. Obermaierék biztonsági szakértőkkel is konzultáltak, tőlük tudták meg például, hogy a laptopok csavarjainak érintetlenségéről csillámos körömlakk segítségével lehet meggyőződni, de a publikálás idején például a családját is távol tartotta a várostól.

Az együttműködéstől sem kell félni. Ha 10 ország lapjai adnak egy-egy embert, az már komoly nemzetközi csapatnak számít, míg országon belül más médiumokkal, például tévékkel érdemes megfontolni a közös munkát. A Panama Papers esetében aggodalmat okozott, hogy a több száz résztvevő egyike se szivárogtasson idő előtt (akár otthon vagy baráti körben sem), de szerencsére ezt sikerült elkerülni. Ami nagyobb kihívást jelentett, az a publikálás időzítése, figyelembe véve az egyes országok nemzeti ünnepeit és kiemelt eseményeit, a résztvevők érdekeit, valamint a különböző médiatípusok eltérő átfutási időit.

A Panama Papers hatásait értékelve Obermaier elmondta, hogy a médiavisszhang sokkal hosszabb és intenzívebb lett a várakozásaiknál, viszont a politikai reakciók rosszabbak voltak, az államok éppenhogy nem a transzparencia irányába látszanak mozdulni.

Médiapiac

Gyermeknapi meglepetésekkel készül a legkisebbeknek a közmédia

A Kossuth Rádió Mesehéttel, míg az M2 Gyerekcsatorna zenés produkciókkal szórakoztatja őket.

Közzétéve:

Pixabay

Rendhagyó mesedélutánokkal lepi meg a legkisebbeket a Kossuth Rádió: május 23-tól egy teljes Mesehét indul, amelyben

minden nap 20:12-től a közmédia egy-egy műsorvezetője, munkatársa olvas mesét a legkisebb hallgatóknak.

A magyar népmesék és a Grimm testvérek klasszikusai mellett néhány kortárs hazai meseíró története is várja a gyerekeket, többek között olyan közkedvelt képernyősöktől, mint Fábry SándorNovodomszky Éva, a Duna Család-barát háziasszonya, Radványi Dorottya, a Duna Almárium háziasszonya vagy Bősze Ádám, a Bartók Rádió műsorvezetője – közölte az MTVA.

Az M2 Gyerekcsatorna május utolsó vasárnapján, gyermeknapon szintén meglepetéssel készül a lurkóknak. Olyan zenekarok énekelnek a gyerekeknek, mint a Kaláka együttes, a Rutkai Bori BandaKovácsovics Fruzsi és zenekara vagy az Apacuka zenekar. A műsorfolyamban egész nap a zenekarok legnépszerűbb gyerekdalait hallhatják majd a kis nézők, így kíván nekik boldog gyermeknapot a csatorna.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Csehországban újra hozzáférhetővé válnak az oroszpárti honlapok

Csehországban szerdától újra hozzáférhetővé válnak az oroszpárti információs honlapok, amelyeket az Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet megindítása után, február 25-én kapcsolt ki a CZ.NIC internetes szövetség.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Ezek a honlapok már nem jelentenek veszélyt a társadalomra – jelentette ki Vilém Sládek a szövetség szóvivője kedden Prágában.

A CZ.NIC internetes szövetség nyolc információs honlapot blokkolt le, míg a mobilszolgáltatók további hatot. “Az intézkedés legfőbb célja az volt, hogy az orosz agresszió kezdetén korlátozza a hamis és félrevezető információk terjesztését az online térben. Ezek az információs honlapok igyekeztek relativizálni, megindokolni vagy egyenesen támogatni az agressziót” – magyarázta a korábbi döntés hátterét a szóvivő.

A három hónapos működési tilalom után várható, hogy ezeknek a honlapoknak a látogatottsága jelentősen lecsökken – jegyezte meg.

A CZ.NIC szabályzata szerint a társadalomra veszélyt jelentő honlapok kikapcsolása legfeljebb három hónapra engedélyezett, azt követően ilyen lépést csak a bíróságok, a rendőrség vagy más kompetens állami szerv kérhet. A szövetséghez azonban ilyen kérés nem érkezett, ezért szerdán újraindítja a honlapokat – mutatott rá Vilém Sládek.

A szövetség és a mobilszolgáltatók februári döntése az oroszpárti honlapok három hónapos kikapcsolására éles kritikát kapott a jobboldali cseh sajtóban. A politikai elemzők szerint a “hivatalossal” ellentétes vélemények elhallgattatása ellenkezik az alkotmánnyal és a szólásszabadsággal, s az egykori kommunista tájékoztatási rendszerre emlékeztetett, amely tiltotta a neki nem tetsző vélemények nyilvános terjesztését.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nézettségi rekordot döntött a Csináljuk a fesztivált! döntője

A közmédia legnézettebb szórakoztató műsora lett a Duna zenés show-ja, amelynek nézettségét a Dunán az elmúlt 2,5 évben csak a Forma-1 és a tűzijáték közvetítése előzte meg. A produkció szombati döntőjét az 50 év feletti korosztály mellett sok fiatal választotta szombat este.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján csaknem félmillió embert ültetett a képernyő elé a Csináljuk a fesztivált! döntője­, amelyben eldőlt, ebben az évadban melyik magyar dal lett az évszázad slágere.

A Duna showműsorának 10 adása közül – 6 elődöntő, 3 középdöntő és a finálé – a legnézettebb, 462 532 nézővel az utolsó forduló volt. Ezzel az eredménnyel a Duna legnézettebb produkciója idén a Csináljuk a fesztivált! záróadása volt,

valamint a szórakoztató programok kategóriájában – a sportközvetítéseken kívül – a közmédia legnézettebb műsora egyben. 2020-tól a saját gyártású produkciók közül a legkiemelkedőbb eredményt érte el a showműsor, a Duna csatornán csak a Forma-1 Magyar Nagydíjának közvetítését és az augusztus 20-i tűzijátékot nézték többen.

A teljes hazai televíziós portfóliót nézve szombaton a Duna a második legnézettebb csatorna volt, teljes napon és főműsoridőben is a teljes népesség körében. A nézettségi rekordot koronázza, hogy a fiatalok is csatlakoztak a nézőközönséghez; a showműsor megszólította az 50 év alattiakat, így korosztályuk aránya jelentősen nőtt a Duna átlagos közönségéhez viszonyítva.

Borítókép: Fodor Imre és Rókusfalvy Lili, műsorvezetők, valamint Balázs Andrea, zsűritag, a győztes Peter Sramek, illetve Boros Csaba, Nagy Bogi, Korda György és Balázs Klári, zsűritagok a Csináljuk a fesztivált! című nagyszabású show-műsor sajtónyilvános döntőjének felvételén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2022. április 5-én

Tovább olvasom