Kövess minket!

Médiapiac

Nyomtatott sajtó: növekvő reklámbevétel, csökkenő piaci részesedés

2008-ban 200,6 milliárd forintot költöttek a hirdetők a magyar piacon, 13,6 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, mely 7 százalékos növekedést jelent. Mindezek a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai, melyeket a Napi Gazdaság Konferencián hoztak nyilvánosságra.
Az egyes médiatípusok között a mozi kivételével mindenhol nőttek a bevételek. A tévés reklámköltések összege 78,31 milliárd forint volt (4,48 százalékos növekedés a 2007-es összeghez képes). A nyomtatott sajtó 69,27 milliárd forintot ért el (2,39 százalékos emelkedés). A közterületi piacon 20,4 milliárd forintot költöttek el 2008-ban (2,36 százalékos növekedés), a rádióknál 11,71 milliárd volt a bevétel (2,08 százalékos emelkedés). A mozis hirdetésekből 740 millió forint folyt be tavaly (-12,95 százalék).
A legdinamikusabban az internetes költések nőttek 2008-ban is, ugyanúgy, mint egy évvel korábban. Az MRSZ szerint 20,13 milliárd forintot költöttek el ebben a szektorban a hirdetők, (+43,68 százalék).
A reklámtortából a legnagyobb mértékben a nyomtatott sajtó részesedése csökkent, 34,5 százalékra (-1,7 százalék). A televízió részesedése hibahatáron belüli csökkenést hozott: 2008-ban 39 százalék volt (-1,1 százalék). A közterületi piacon is csökkenés tapasztalható (-0,5 százalék), a „tortaarány” 2008-ban 10,2 százalék volt. A Mozi részesedése stagnál, ugyanazt a 0,4 százalékot hozta 2008-ban, mint 2007-ben.
Az internetes költések 2008-ban már kereken 10 százalékos részesedéssel büszkélkedhettek a reklámpiacon (+2,5 százalék). A rádiós piac 5,8 százalékot hozott (+0,7 százalék).
A MRSZ becslésének nyilvánosságra hozatala után idén először az Internet Advertising Bureau (IAB) elnökeként Novák Péter saját számaikat is közölte az internetes költésekről. Az IAB szerint az internetes költés 21,8 milliárd forint volt, ami 48 százalékkal több, mint az MRSZ 2007-es becslése. A két szervezet számainak eltérése abból adódik, hogy ameddig az MRSZ-becslés elkészítése során a többi médium szakértői is megbecsülik a másik számait, addig az IAB-n belül csak az online piac szereplői teszik ezt meg.

Forrás: Kreatív Online

Médiapiac

Három jogsértést is megállapított az ATV-nél a médiatanács

A testület összesen 775 ezer forint bírságot rótt a televízió médiaszolgáltatójára, ezen felül további 75 ezer forintot kell fizetnie a médium vezető tisztségviselőjének

Közzétéve:

Az ATV kereskedelmi televízió székháza a X. kerületi Kőrösi Csoma Sándor u. 31-ben, fotó: MTVA/MTI/Róka László

Az ATV március 16. és 22. közötti adáshetének hatósági ellenőrzése során több szabálytalanságot is megállapított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület három jogsértés miatt összesen 775 ezer forint bírságot rótt a televízió médiaszolgáltatójára, ezen felül további 75 ezer forintot kell fizetnie az ATV vezető tisztségviselőjének – közölte az NMHH csütörtökön az MTI-vel.

Az országos kereskedelmi csatorna egyhetes műsorfolyamának vizsgálata során a hatóság megállapította, hogy a szolgáltató határozatában szereplő vállalásával ellentétben a televízió egy adásnapon nem teljesítette a rendszeres híradásra vonatkozó kötelezettségét, valamint a vállalt heti műsoridejét is túllépte, amiért a hatóság 75 ezer forintos bírságot rótt ki a csatorna szolgáltatójára.

A burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezést több alkalommal is megsértette az ATV a Hazahúzó című műsorában. A műsor a vizsgált adáshéten az ismétlésekkel együtt összesen nyolc alkalommal került adásba. A médiatanács ezért 600 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót.

A műsorszámok támogatására vonatkozó előírások megszegését állapította meg a médiatanács összesen két alkalommal az Életre fel! című műsor március 18-án és 19-én sugárzott epizódjaiban, amiért 100 ezer forintos bírságban részesítette az ATV médiaszolgáltatóját. A fenti döntésekhez kapcsolódóan, az ismételt jogsértésekre való tekintettel a szolgáltató vezető tisztségviselőjét 75 ezer forint bírsággal sújtotta – közölte az NMHH.

Tovább olvasom

Médiapiac

A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma

A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.

Közzétéve:

Borítóképünkön a Magyar Médiafigyelő című folyóirat borítója

A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.

A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak

külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.

Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.

Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.

A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el. 

Tovább olvasom

Médiapiac

A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság

Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy

az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.

A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.

Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.

Tovább olvasom