Médiapiac
Nyitott az együttműködésre a MÚK újraválasztott elnöke
Az etikus újságírás elvei melletti kiállást, a nemzeti érzés erősítését, a magyar nyelv és kultúra
értékeinek ápolását folytatná a Magyar Újságírók Szövetségének újraválasztott elnöke a
következő években.
Lovas Dániel a szervezet alapelvei között említette az antikommunizmust és a sajtótisztességet, s arról számolt be, hogy a felelős újságírás jegyében a Magyar Nemzeti Médiaszövetséggel igyekeznek szorosabbra fűzni az együttműködést.
Újraválasztották Lovas Dánielt a Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) elnökeként, s a szervezet
vezetését 2016-ban átvevő szakembert az előző négy évben elért eredményekről és a jövőre
vonatkozó terveikről kérdezte a Médiapiac.
– A MÚK-kal kapcsolatban érdemes felidézni, hogy a rendszerváltás után elsőként megalakult nem baloldali újságíró szervezet vagyunk. Közösségünk az úttörő szerepet játszó Sajtószabadság Klubra alapozva jött létre, amelynek tagjai között olyan neves kollégák voltak, mint Chrudinák Alajos, Illés Sándor, Balaskó Jenő – fogalmazott Lovas Dániel,
hozzátéve: az 1992-ben érdekvédelmi szövetségként létrehozott civil szervezet tagsága azokból az újságírókból verbuválódott, akik szakítani kívántak az állampárti múltú, baloldali kötődésű újságíró-szövetséggel.
A túlerővel szembeszálló újrakezdés
Az újraválasztott elnök hangsúlyozta: a rendszerváltást a sajtóban megjelenítő új szakmai szervezet fennállása kezdetétől szembefordult a létező szocializmussal, annak egész elvrendszerével. – Az antikommunizmus közösségünk egyik elvi alappillére. Szervezetünk nevének az akronímája – MÚK – az 1956-os forradalom leverését követő hónapok jelszavát idézi: Márciusban ÚjraKezdjük! Közösségünk létrehozását is merész, a túlerővel szembeszálló újrakezdésként éltük át – hangsúlyozza Lovas Dániel, hozzátéve: a MÚK tagságát egységbe fogó másik alapelv kezdettől fogva a sajtótisztesség volt. Ahogy – folytatta – Benedek István professzor, a MÚK első tiszteletbeli elnöke többször is hangsúlyozta: a sajtótisztességből következik minden további dolog.
– Önmagában, etikai normák és erkölcsi elvek nélkül a sajtószabadság sem ér semmit. Hiába próbálták Benedek professzor kijelentését a baloldali média megmondóemberei az első pillanattól kezdve kiforgatni az eredeti értelméből, próbálkozásuk kudarcra volt ítélve. A sajtótisztesség mint elvi kiindulópont érvényessége az elmúlt évtizedekben tökéletesen bebizonyosodott. Ma is elmondhatjuk: ahhoz, hogy a médiának rangja és hitelessége legyen, tisztességes sajtóra van szükség – fejtette ki Lovas Dániel.
Precedenst teremtő együttműködés
A közösség elnöke az elmúlt napokban elért fontos eredményként kiemelte, hogy első alkalommal ünnepelte közösen március 15-én a Magyar Sajtó Napját két, egymással rokon szellemiséget képviselő újságíró-szervezet, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) és a MÚK. – Megállapodtunk abban, hogy szorosabbra fűzzük a két szervezet együttműködését, valamint, hogy erőinket egyesítve küzdünk a sajtószakma becsületéért, a felelősségteljes újságírásért, az etikai normák jobb érvényesüléséért a média világában – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: az 1992 óta folyamatosan működő szakmai közösségben, amelyet az első 24 évben – 2016-ban bekövetkezett haláláig – Kósa Csaba publicista vezetett, a kezdetektől fontos volt a magyar nyelv és kultúra, ezen belül a magyar sajtó múltjának tisztelete.
– A hagyományainkhoz való ragaszkodás a harmadik elvi alapvetésünk – jelentette ki Lovas Dániel, hangsúlyozva, hogy a 2016-ban összeállt, és most megújult elnökség az előző évtizedekben lefektetett irányvonal mentén halad tovább.
Az elnök az immár 29 éve folyamatosan zajló műhelymunka szerves részeként emelte ki az elkötelezett nemzeti érzés, a magyar kultúra értékeinek őrzését, valamint a magyar nyelv ápolását. Ennek jegyében biztosítottak helyet Bartók Béla úti székházukban a tavaly létrejött Magyar Nemzeti Írószövetségnek, amelynek elnöke, Madár János József Attila-díjas költő egyben a MÚK alelnöke is.
Közösségépítés folyóirattal és kiállításokkal
– Negyedévenként jelenik meg a Magyar Múzsa nevű kulturális folyóiratunk, amely a legbeszédesebb kifejezése annak, hogy kik vagyunk, mit csinálunk és milyen elveket követünk –fogalmazott az elnök, aki felhívta a figyelmet, hogy folyóiratban az elmúlt években több fontos, a hazai kulturális életre komoly hatást gyakorló tanulmány jelent meg. Kiemelte, hogy Bán János tollából 2017-ben látott napvilágot a folyóiratban a Miért nem készülnek magyar történelmi filmek? című írás, amely kiindulópontjává vált a hazai történelmifilm-gyártás újraindításának. 2019-ben pedig a Kásler Miklós professzor által vezetett kutatócsoport elsőként a Magyar Múzsában publikálta az Árpád-házi uralkodók eredetének tudománytörténeti jelentőségű vizsgálati eredményeit.
– Ugyancsak a folyóirat hasábjain kerültek elsőként a közönség elé fejezetek Domonkos Lászlónak, a MÚK tagjának megjelenés előtt álló, Gúzsbantánc című könyvéből, amelyben a szerző nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy újraértékelje a magyar irodalom történetét 1956-tól napjainkig – sorolta a MÚK elnöke, aki arra is kitért, hogy folyamatosan bővítik, erősítik a képzőművészeti tagozatukat is. – A karantén időszakát kivéve minden évben megrendezzük az országos kitekintésű Tavaszi Tárlatot, amelynek eddigi díjazottjai között olyan neves művészek szerepelnek, mint Aknay János, Serényi H., Zsigmond, Szkok Iván.
A MÚK újraválasztott elnökségének céljai között szerepel a következő négy évre a közösség további erősítése, az előző ciklusban elindított kezdeményezések végigvitele. A járvány leküzdése után szeretnék újraindítani a közösségi rendezvényeket Bartók Béla úti székházukban.
Lovas Dániel beszámolója szerint következetesen keresik a kapcsolatot a hasonló értékeket követő újságíró- szervezetekkel is.
– Szervezeti életünk tagjainak öntevékenységére épül. Ennek támogatása, a feltételek megteremtése a legfontosabb feladatunk. Szeretnénk továbbra is valódi, eleven közösségként összefogni és képviselni a médiával hivatásszerűen foglalkozó szakemberek és a lokális sajtóban kulcsszerepet játszó, alapelveink iránt elkötelezett, változatos foglalkozású értelmiségiek minél szélesebb körét – foglalta össze a következő évekre kitűzött céljaikat Lovas Dániel.
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.