Médiapiac
Nyakunkon a GDPR: ezzel is késésben vagyunk?
Alig pár hét maradt a felkészülésre: május 25-én hatályba lép az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a GDPR, amely minden uniós polgárra, tagállamra és EU-ban tevékenykedő cégre kötelező hatályú. Hogyan érinti ez a magyar médiapiacot, és a hazai törvényalkotó felkészülte a változásra? Szakértőnk, Sarkady Ildikó elemzése.
Rögtön az elején fontos leszögezni, hogy a GDPR nem előzmények nélküli. Magyarországon a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról már 1992-ben törvény született. Az 1992-es személyes adatvédelmi törvény alapvető elveit és rendelkezéseit továbbfejlesztve, az uniós adatvédelmi jogforrások rendelkezéseit is figyelembe véve született meg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló hazai törvény 2011-ben (Infotv.).
Az EU-ban 2012-ben az online technológiai váltás kihívásait kezelni képes, a személyes adatok magasabb szintű védelmét célzó jogalkotási folyamat kezdődött, aminek eredményeként a Tanács és az Európai Parlament 2016-ban több adatvédelmi jogalkotási aktus elfogadásáról döntött. Ezek közül a médiapiac szereplői számára alapvetően az általános adatvédelmi rendeletnek (General Data Protection Regulation, GDPR) van jelentősége.
A GDPR jelentősége azonban nem csak a jelenlegi húszmillió forintos bírságnál háromszor nagyobb büntetés kiszabási lehetőségében rejlik, sokkal inkább a kiadókkal, médiaszolgáltatókkal, továbbá a terjesztőkkel, reklám- és médiaügynökségekkel, illetőleg a személyes adatokat kezelő bármilyen médiapiaci szereplővel kapcsolatba kerülő magánszemélyek személyes adatainak megerősített védelmével függ össze.
A GDPR rendeleti szinten szigorúbb és részletesebb rendelkezéseket ír elő a személyes adatok védelme érdekében minden uniós tagállam számára.
A magyar jogalkotó a GDPR alkalmazhatóságát és végrehajtását, illetőleg a tagállami hatáskörben maradt adatvédelmi szabályok kidolgozását egyetlen jogi aktus keretében, a hatályos Infotv. módosításával kívánja megoldani. A hazai adatvédelmi jogforrások tehát a jövőben is alapvetően az Infotv.-hez igazodnak majd.
A módosítást célzó törvényjavaslat még 2017 októberében megszületett, a kormány azonban nem tárgyalta, az Országgyűlés elé nem került. S az eddig megjelent információk szerint a javaslat a választások előtt már nem kerül a kormány asztalára. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ennél fogva – törvényi felhatalmazás hiányában – jelenleg nem jogosult a május 25-ét követő adatvédelmi incidensek esetén az eljárások lefolytatására és a jelentősen megemelkedett bírságok kiszabására.
Az már most látható, hogy nincs átmenet, „hozzászoktatási idő” a korábbi bírságolási gyakorlat és a GDPR jóval szigorúbb szankciórendszere között (és ki ne kezelne legalább foglalkoztatási adatokat?!). A hazai aktualizált adatvédelmi jogszabályt ugyanis nem pótolják a NAIH munkatársai és más szakemberek által tartott konferenciák, képzések sem. Az új adatvédelmi rendelet továbbá a szankciók alkalmazásának azt a fokozatossági elvét sem írja elő, amivel a hazai média – és hírközlési piac – szereplői a 2011-től hatályos médiaszabályozás médiahatósági alkalmazása során találkoztak.
Pedig a GDPR alkalmazása nem egyszerűen csak jogi kérdés, hanem rendkívül alapos informatikai és szervezési felkészülést is igényel az adatkezelő médiapiaci szereplőktől, különösen az előfizetői adatokkal rendelkező lap- és műsorterjesztőktől. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg alkalmazott informatikai rendszerek, a programok alkalmasak-e a GDPR szerinti működésre.
Ennél fogva az érintettre vonatkozó bármilyen információ, amelyből személyére, illetőleg gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára, körülményeire lehet következtetni, csak önkéntes, konkrét és meghatározott tájékoztatáson alapuló, egyértelmű hozzájárulásával kezelhető.
A PR-, marketingcélból nyilvántartott szenzitív személyes adatok (mint például a családi állapot, a testsúly, a szemszín) pedig még ezen túlmenően is különleges védelmet élveznek. Az ilyen személyes adatok kezelése – az előzőeken túl – az érintett írásbeli hozzájárulását igényli.
Újdonság az internethasználattal kapcsolatban az „elfeledtetéshez való jog” (right to be forgotten), amely az adatok teljes, visszaállíthatatlan és végleges törlését jelenti az internet egészére vonatkozólag, továbbá az „adathordozhatósághoz való jog” deklarálása.
Az utóbbi alapján az érintett igényelheti saját személyes adatainak rendelkezésre bocsátását is annak érdekében, hogy azokat más adatkezelő is felhasználhassa. Az adatkezelők és -feldolgozók számára új rendelkezés az uniós elektronikus hírközlés területein már alkalmazott incidensbejelentési és -dokumentálási kötelezettség, amelynek alapján a súlyos jogsértő eseteket a lehető leghamarabb be kell jelenteni a nemzeti felügyelő hatóságnál – várhatóan a NAIH-nál –, az eseteket rögzíteni szükséges, és a kockázat mértékétől függően az érintett adatalanyt is haladéktalanul értesíteni kell.
A szabályozás minden részletére ez a rövid összefoglaló nem térhetett ki, ennyiből is megállapítható azonban, hogy az 1992 óta adatkezeléshez szokott médiapiac számára egy alapos program-felülvizsgálat, jogértelmezés és jogidokumentáció-aktualizálás, valamint megfelelő, felelősi pozíciókat (adatvédelmi felelős) és határidőket, incidenseknél pedig az elhárítást és kárenyhítést is tartalmazó szabályzatok lefektetése szükséges.
Továbbá a szükséges szervezési intézkedések megtétele esetén a GDPR nem hoz kardinális változásokat. Legfeljebb egy-egy megtévedt adatkezelő számára eredményez jelentős bírságot – az Infotv. módosításának hatályba lépése után.
 | Sarkady Ildikó dr. PhD
Nézze meg Sarkady Ildikó dr. PhD teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.