Kövess minket!

Médiapiac

Nyakunkon a GDPR: ezzel is késésben vagyunk?

Alig pár hét maradt a felkészülésre: május 25-­én hatályba lép az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a GDPR, amely minden uniós polgárra, tagállamra és EU-­ban tevékenykedő cégre kötelező hatályú. Hogyan érinti ez a magyar médiapiacot, és a hazai törvényalkotó felkészült­e a változásra? Szakértőnk, Sarkady Ildikó elemzése.

Rögtön az elején fontos leszögezni, hogy a GDPR nem előzmények nélküli. Magyarországon a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról már 1992-ben törvény született. Az 1992-es személyes adatvédelmi törvény alapvető elveit és rendelkezéseit továbbfejlesztve, az uniós adatvédelmi jogforrások rendelkezéseit is figyelembe véve született meg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló hazai törvény 2011-ben (Infotv.).

Előre kell bocsátani tehát, hogy az Infotv. jelenleg is kellően és az uniós tagállamok között is megfelelő szigorral szabályozza a természetes személyek adatainak kezelését, és védi a magánszemélyek adatait.

Az EU-ban 2012-ben az online technológiai váltás kihívásait kezelni képes, a személyes adatok magasabb szintű védelmét célzó jogalkotási folyamat kezdődött, aminek eredményeként a Tanács és az Európai Parlament 2016-ban több adatvédelmi jogalkotási aktus elfogadásáról döntött. Ezek közül a médiapiac szereplői számára alapvetően az általános adatvédelmi rendeletnek (General Data Protection Regulation, GDPR) van jelentősége.

 

A GDPR jelentősége azonban nem csak a jelenlegi húszmillió forintos bírságnál háromszor nagyobb büntetés kiszabási lehetőségében rejlik, sokkal inkább a kiadókkal, médiaszolgáltatókkal, továbbá a terjesztőkkel, reklám- és médiaügynökségekkel, illetőleg a személyes adatokat kezelő bármilyen médiapiaci szereplővel kapcsolatba kerülő magánszemélyek személyes adatainak megerősített védelmével függ össze.

A GDPR rendeleti szinten szigorúbb és részletesebb rendelkezéseket ír elő a személyes adatok védelme érdekében minden uniós tagállam számára.

 

A magyar jogalkotó a GDPR alkalmazhatóságát és végrehajtását, illetőleg a tagállami hatáskörben maradt adatvédelmi szabályok kidolgozását egyetlen jogi aktus keretében, a hatályos Infotv. módosításával kívánja megoldani. A hazai adatvédelmi jogforrások tehát a jövőben is alapvetően az Infotv.-hez igazodnak majd.

A módosítást célzó törvényjavaslat még 2017 októberében megszületett, a kormány azonban nem tárgyalta, az Országgyűlés elé nem került. S az eddig megjelent információk szerint a javaslat a választások előtt már nem kerül a kormány asztalára. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ennél fogva – törvényi felhatalmazás hiányában – jelenleg nem jogosult a május 25-ét követő adatvédelmi incidensek esetén az eljárások lefolytatására és a jelentősen megemelkedett bírságok kiszabására.

Az már most látható, hogy nincs átmenet, „hozzászoktatási idő” a korábbi bírságolási gyakorlat és a GDPR jóval szigorúbb szankciórendszere között (és ki ne kezelne legalább foglalkoztatási adatokat?!). A hazai aktualizált adatvédelmi jogszabályt ugyanis nem pótolják a NAIH munkatársai és más szakemberek által tartott konferenciák, képzések sem. Az új adatvédelmi rendelet továbbá a szankciók alkalmazásának azt a fokozatossági elvét sem írja elő, amivel a hazai média – és hírközlési piac – szereplői a 2011-től hatályos médiaszabályozás médiahatósági alkalmazása során találkoztak.

Pedig a GDPR alkalmazása nem egyszerűen csak jogi kérdés, hanem rendkívül alapos informatikai és szervezési felkészülést is igényel az adatkezelő médiapiaci szereplőktől, különösen az előfizetői adatokkal rendelkező lap- és műsorterjesztőktől. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg alkalmazott informatikai rendszerek, a programok alkalmasak-e a GDPR szerinti működésre.

Azt le kell szögezni, hogy a személyes adatok fogalmának értelmezése minden tekintetben az érintett személy védelmét szolgálja.

Ennél fogva az érintettre vonatkozó bármilyen információ, amelyből személyére, illetőleg gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára, körülményeire lehet következtetni, csak önkéntes, konkrét és meghatározott tájékoztatáson alapuló, egyértelmű hozzájárulásával kezelhető.

A PR-, marketingcélból nyilvántartott szenzitív személyes adatok (mint például a családi állapot, a testsúly, a szemszín) pedig még ezen túlmenően is különleges védelmet élveznek. Az ilyen személyes adatok kezelése – az előzőeken túl – az érintett írásbeli hozzájárulását igényli.

 

A beleegyezés egyik esetben sem valósulhat meg hallgatás által, sőt kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania a hozzájárulás meglétét. Az érintett kimutatható, ezáltal igazolható beleegyezése ennél fogva minden személyes adatának kezelésénél javasolt. A beazonosíthatóság kérdéskörét pedig nem lehet szűken értelmezni: elég, ha néhány ismerős, kolléga az információk alapján „felismeri” az érintett személyt.

 

Újdonság az internethasználattal kapcsolatban az „elfeledtetéshez való jog” (right to be forgotten), amely az adatok teljes, visszaállíthatatlan és végleges törlését jelenti az internet egészére vonatkozólag, továbbá az „adathordozhatósághoz való jog” deklarálása.

Az utóbbi alapján az érintett igényelheti saját személyes adatainak rendelkezésre bocsátását is annak érdekében, hogy azokat más adatkezelő is felhasználhassa. Az adatkezelők és -feldolgozók számára új rendelkezés az uniós elektronikus hírközlés területein már alkalmazott incidensbejelentési és -dokumentálási kötelezettség, amelynek alapján a súlyos jogsértő eseteket a lehető leghamarabb be kell jelenteni a nemzeti felügyelő hatóságnál – várhatóan a NAIH-nál –, az eseteket rögzíteni szükséges, és a kockázat mértékétől függően az érintett adatalanyt is haladéktalanul értesíteni kell.

A szabályozás minden részletére ez a rövid összefoglaló nem térhetett ki, ennyiből is megállapítható azonban, hogy az 1992 óta adatkezeléshez szokott médiapiac számára egy alapos program-felülvizsgálat, jogértelmezés és jogidokumentáció-aktualizálás, valamint megfelelő, felelősi pozíciókat (adatvédelmi felelős) és határidőket, incidenseknél pedig az elhárítást és kárenyhítést is tartalmazó szabályzatok lefektetése szükséges.

Továbbá a szükséges szervezési intézkedések megtétele esetén a GDPR nem hoz kardinális változásokat. Legfeljebb egy-egy megtévedt adatkezelő számára eredményez jelentős bírságot – az Infotv. módosításának hatályba lépése után.

Sarkady Ildikó dr. PhD

  • Több egyetem állandó, illetőleg meghívott média- és reklámjogi oktatója. Mintegy félszáz publikált tanulmánya után 2005 decemberében megjelent a Médiajogi írások c. könyve.
  • 1999-2005 között az Önszabályozó Reklám Testület választmányi tagja,
  • 2000-2010-ig a Magyar Reklámszövetség elnökségi tagja, alapítója és első elnöke az MRSZ Jogi Bizottságának, valamint jelenleg is tagja a Szerzői Jogi Szakértői Testület elnökségének.
  • 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Nézze meg Sarkady Ildikó dr. PhD teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom