Médiapiac
Növekedtek a Magyar Telekom bevételei
A mobil adatszolgáltatás bevételei és a vezetékes előfizetők magasabb díjcsomagok felé terelése jelentősen javított a bevételeken.
A Magyar Telekom 2015 első negyedéves teljesítményéről szóló beszámoló a következő – a médiapiac szempontjából kiemelkedő jelentőségű – pontokat tartalmazta:
- A bevételek mintegy 3,3%-kal, 151,9 milliárd forintról 157,0 milliárd forintra növekedtek 2015. első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a mobil- és energiaszolgáltatásokból származó magasabb bevételeknek köszönhetően. A magasabb mobilinternet és a mobil készülékértékesítési bevételeket csak részben ellensúlyozta az alacsonyabb hangalapú mobilszolgáltatásokból és SMS szolgáltatásokból származó bevétel. A vezetékes internet és TV bevételek emelkedése a sikeres ügyfél megszerzésre és magasabb csomagokba történő ügyfélterelő kampányokra vezethető vissza.
- A közvetlen költségek 7,2%-kal, 57,8 milliárd forintra emelkedtek 2015. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, főképpen az energiaszolgáltatásokhoz, készülékértékesítéshez és TV szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek emelkedése miatt.
- Következésképpen, az első negyedévben az EBITDA 4,8%-kal emelkedett és így 42,5 milliárd forintra nőtt a magasabb általános bruttó fedezetnek köszönhetően, amelyet elsősorban az előfizetéses ügyfélbázis és ARPU növekedése, az energiaszolgáltatásokra adott alacsonyabb diszkont, valamint a személyi jellegű ráfordítások csökkenése okozta.
- A társaság részvényeseire jutó eredmény (nettó eredmény) 4,8 milliárd forintról 2,5 milliárd forintra csökkent elsősorban a magasabb értékcsökkenési leírás (2014 októberében vásárolt új frekvenciablokkok és egyes hálózati eszközök) és a nettó pénzügyi költségek növekedése miatt, melyek ellensúlyozták az EBITDA növekedést. Tőkeberuházásra 12,2 milliárd forintot költött a Telekom; a magyarországi vezetékes High Speed Internet („HSI”, szélessávú internet > 30 Mbps) hozzáférési hálózat kiépítése csak 2015. második negyedévben fog elindulni.
Christopher Mattheisen vezérigazgató így nyilatkozott az eredmények megoszlásáról és a jövőbeli tervekről:
„A 4G hálózat magyarországi és nemzetközi fejlesztésébe a tavalyi évben fektetett erőfeszítéseinknek köszönhetően jelentősen nőttek a mobil szélessávú és készülékértékesítési bevételek.
A szegmenseket tekintve a bevétel-növekedés elsősorban a Telekom Magyarországnak köszönhető, ahol éves szinten 6,9% volt az emelkedés. A magyar lakossági és kis és közép-vállalati előfizetők körében tovább tudtuk növelni a mobil előfizetők számát 2%-kal, az egy ügyfélre eső átlagos bevételt (ARPU) pedig 4%-kal. A mobil adatszolgáltatásokból származó bevételek közel 16%-kal nőttek a rendkívül vonzó, iPhone6-ot is tartalmazó készülékportfóliónak, valamint a 4G hálózat kiterjesztésének köszönhetően, amit elősegít a Telenorral kötött hálózatmegosztási együttműködés is Magyarország vidéki régióiban. Megőriztük vezető pozícióinkat a magyar vezetékes piacokon és a sikeres – magasabb csomagokba történő – ügyfélterelő kampányoknak köszönhetően az előző év első negyedévihez képest magasabb egy ügyfélre jutó átlagos szélessávú internet és TV bevételt (ARPU-t) értünk el.
A lakossági szegmensben elért nagyon kedvező eredményeket azonban részben ellensúlyozta, hogy a mobil piacon tapasztalható erős verseny kedvezőtlenül hatott a nagyvállalati előfizetői bázisra, aminek következtében ezek esetében csökkent a mobil ARPU.
A következő negyedévekben nagyobb hangsúlyt fektetünk majd a marketing-tevékenységünkben a vezetékes-mobil konvergens (FMC) termékekre a Csoport minden szegmensének stratégiájában.”
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció