Kövess minket!

Médiapiac

Nők és média – Kis magyar fikakultúra

A Médiapiac szaklap 7-8. számában jelent meg Lampé Ágnes interjúja Urbán Ágnessel és Szőnyi Szilárddal a szexizmusról és a nők helyzetéről a médiában.

A Gemius kutatása szerint a magyarok a legkevésbé roma, LMBTQ- (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer), valamint testi fogyatékos embert választanának munkahelyi felettesnek, s a többség beosztottként a politikailag eltérő gondolkodásúakat, sőt, a nőket is elutasítja. Van dolga a sajtónak a nők „egyenjogúsításában”? És a társadalmi párbeszéd terén? A Mérték Médiaelemező Műhely médiakutatója és a Heti Válasz főszerkesztő-helyettese ült közös asztalhoz a megoldásért.

Mi a baj a nőkkel?

Urbán Ágnes: A kutatásban megjelent kategóriák alapján még mindig velük van a legkevesebb probléma. A romák és a zsidók megítélése sokkal rosszabb.

Urbán Ágnes

Ötvenegy százaléknyian még beosztottjuknak sem szívesen fogadnának el nőt. „Legkevesebb problémának” ez is elég.

: Én ugyanezt megkérdeztem volna a férfiakkal kapcsolatban is. Meglehet, őket is szidták volna. Mégis kik azok, akik nem dolgoznának nőkkel? A bányászok? Mindenhol alkalmazzák a nőket.

Szőnyi Szilárd: Nem lebecsülve a szociológia tudományát megjegyzem, talán valóban konkrét társadalmi csoportokat kellene faggatni.

Szőnyi Szilárd

Legyen ez a konkrét csoport a sajtó. Nem találni túl sok női főszerkesztőt, döntéshozót.

SZSZ: De. A 444.hu felelős szerkesztője, a HVG.hu vezetője vagy a Story magazin új főszerkesztője is nő. Nekem is voltak női főnökeim, s nem mindegyikükkel voltam jóban, de nem a női mivoltuk miatt. A hagyományos női szerepnek – amit lebutítva „a nőnek a fakanál mellett a helye” mondással emlegetnek – ugyanakkor van pozitív olvasata is. A több évszázados hagyomány értéket hordoz, és az az 51 százalék talán ennek mintáját őrzi magában. A konzervatív, katolikus világban, ahonnan én jövök, ez a nők – sokuk által boldogan vállalt – szerepe, aminek egy része a jelenbe is átmenthető.

Az a sajtó feladata tehát, hogy bemutassa otthon lévő, többgyerekes, háztartásbeli anyukák pozitív történeteit?

: Budapest-központúsága miatt a média csak a társadalom szűk szeletét tárja elénk. A magyar sajtóból leginkább a fővárosi, trendi fiatalok világa ismerhető meg. Hogy ez a mélyen gyökerező klasszikus családmodell valójában mit jelent napjainkban, tényleg nem jelenik meg.

SZSZ: Legfeljebb húsvétkor és karácsonykor olvasni idilli családi történeteket, de ezeket sem követhető életformaként, inkább aranyos kuriózumként tálalják. Holott a média erősen befolyásolja a családról alkotott képet.

: Fontos lenne pedig, hogy megjelenjenek ezek a témák, kiváltképp, hogy amúgy erős a párbeszéd-képtelenség az országban: el sem tudjuk képzelni magunkat a vitapartnereink környezetében.

Nyilván akad pár médium, amely a konzervatív családmodellt állítja követendő példaként. Csakhogy egy lap, egy tévécsatorna üzleti vállalkozás, a bevétel pedig az olvasottságon, a nézettségen múlik.

SZSZ: Ráadásul figyelembe kell venni az olvasók politikai elfogultságait is.

: Hogy az újságírók milyen szerepet formálnak a nőkről, nem politikai téma. És az is fontos aspektus, hogy nem csak a magamutogató női celebek mintává emelése rombolja a hagyományos családmodellt, a férfi „sztárok” által képviselt viselkedésminták legalább olyan károsak.

SZSZ: Épp a minap láttam a közmédiában a Magyarország Szépe című műsort, melyben jobb sorsra érdemes lánykák vonaglottak a kifutón, miközben a zsűriben egy sor celeb férfi legeltette rajtuk a szemét – akár a húspiacon. Szerintem ez nettó megalázás, a nők helyében ezt kikérném magamnak.

Visszatérve: mit kellene tennie a médiának?

SZSZ: Láttam egyszer egy olyan óriásplakátot, melyen egy nő autót vezetett, mögötte kisfiú, a felirat pedig ez volt: „Utazik a család.” Az én nézőpontomból a szöveg így szólt volna: elvált asszony utazik az egyke gyerekével. Ezt a sarkított példát arra mondom, hogyha egy társadalom magáénak vall bizonyos értékeket, és kvótákat vezet be, a sokszínűség jegyében a többgyermekes apa-anya családmodellnek is meg kellene jelennie.

A politikában a vak komondoros, feleségét megverő Balogh József és a családi erőszak ellen négy-öt gyerekszülést javasló Varga István volt országgyűlési képviselők is sokak számára követendő példának tűnhetnek.

SZSZ: Mindkettő tapló és vállalhatatlan tett – bár utóbbi inkább idióta elszólás. És épp azt a képet erősítik, hogy a férfi csak dúvad, a nő pedig kizárólag áldozat lehet, holott van példa az ellenkezőjére is.

: Ráadásul hálás témák voltak a politikai újságíróknak és az ellenzéknek, hiszen remekül habosíthatóak. Nem kell bonyolult paragrafusokat magyarázni, hogy mindenki értse, miről van szó.

SZSZ: A Balogh-féle labda könnyen lecsapható: a megvert nő visszament a férfihoz. Az igazi „sztorit” ugyanakkor, ami valójában innentől él, sajnos sem mi, sem más nem göngyölítette fel, pedig a jelenség rejtett bugyraiba vihetne. Csak sajnos a kutyát nem érdekelné, miközben éppen az ilyen történések feltárása lenne a feladatunk.

Ön két éve Szeresd a nőt! címmel kemény válaszpublicisztikát írt Révész Sándornak, a Népszabadság újságírójának. A vita arról szólt, hol a nő helye.

SZSZ: Révész azt írta: a hagyományos családmodell egyenlő a nő elnyomásával. Na, ezt – a hitvesem nevében is – kikérem magamnak. Ha elmondom, hogy a házastársam szeret kiszolgálni, rám ragasztják a „szexista türannosz” jelzőt, miközben a feleségem nem érti, hol a probléma. A minap pedig Az én coming outom címmel próbáltam árnyaltan beszélni a homoszexualitásról. Kaptam is hideget, meleget, csak úgy ömlött a „szexista, homofób, seggfej vagy” szöveg, és a bírálók között alig volt valaki, aki megpróbálta megérteni az érvelésemet.

: A Facebookon és az online vitákban részt vevők általában sarkos véleményt képviselnek. A rövid kommentek pedig alkalmatlanok a békítésre. De ha az érintettek leülnének egy sör mellé, valószínűleg teljesen normálisan elbeszélgetnének.

Épp a Heti Válasz, valamint a 444.hu és a Cink között nemrégiben kibontakozott értékrendvita során vetődött fel bennünk, hogy a részt vevő újságírók beszéljék át egy kávé mellett a helyzetet. Egyikük sem vállalta.

: Talán kis idő elteltével meg lehetne próbálni visszatérni a húzós témákhoz. Tegyük hozzá: a politikai lapok olvasótábora végképp szélsőséges. Márpedig ha egy újság mindig csak nekik szeretne megfelelni, egyre inkább az extremitások felé csúszna. Nem szabad ennyire bedőlni az őrület igényeinek. Az online sajtó más spirálban van: a gonzóújságírással, a cinizmussal folyamatosan emelik a tétet. Miközben itt van, mondjuk, a Sipos-ügy, ami aranybánya, bőven lenne mit feltárni benne, médiaszempontból is.

SZSZ: Nagy kérdés, miként hánthatjuk le erről a történetről a bulvárt, és miként mehetünk az ügy mélyére. De hozok egy újabb sarkos példát. A Magyar Nemzetben nemrég Farkas Adrienn írt egy publicisztikát a koraszülöttekről: bár mindenki örül, ha élhetnek, érdemes belegondolni, mekkora teher eltartani, gondozni őket – fogalmazott. Nem mondta ki, hogy meg kellene ölni őket, de a sorok között ennek lehetősége is ott lebegett. Elhűlve olvastam. A Magyar Nemzetben, ahol egyébként elítélik az eutanáziát! A cikk visszhang nélkül maradt.

: Én többet olvasnék az ilyen típusú, sokakat érintő társadalmi kérdésekről. Amihez persze kell egy tulajdonos, aki finanszírozza.

SZSZ: Magam körül amúgy nem tapasztalom, hogy a nők el lennének nyomva a munkahelyen: kiadói értekezleteinken a húsz résztvevőből hárman vagyunk férfiak. Környezetemben egyébként is sok a csak a munkájának élő nő; ha szabad így mondani, kevesebbet szeretnék látni belőlük. Tessék szépen hazamenni, szülni néhány gyereket!

Hogy?

SZSZ: Viccelek, de csak félig. Ráadásul dehogyis én akarom szülésre kötelezni őket – negyven felé közeledve egyre kétségbeesettebben megtennék maguktól is, csakhogy kinek? Annak a pasinak, aki nem biztos, hogy holnap is mellettük lesz? Szegény nő meg idővel pánikba esik, és összehoz valahogy egy kisbabát – na, az ilyen jelenségekről kellene írni, csak persze nehéz ezt úgy tenni, hogy ne bántsunk meg senkit.

Vagyis?

SZSZ: Nehéz ügy, mert a mai világot szinte reménytelen megváltoztatni. A kormány hiába hozza családtámogatási intézkedések sorát, a nők pénzért nem szülnek. Aztán ott volt a kormány által kitalált párválasztó est, amin az egész magyar sajtó gúnyolódott. Most a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomban Skrabski Fruzsináék hasonlót szerveztek, elment rá a HVG.hu újságírója, és megírta, hogy remek. A stíluson rengeteg múlik.

: Hogy az államigazgatás ilyet felvállal, az tényleg a vicc kategóriája, felhívás keringőre, nem csoda, hogy az újságírók rámozdultak.

A cikizős stílus egyre általánosabb.

SZSZ: Ez a mi kis magyar „fikakultúránk”.

: Az indexes Panyi Szabolcs tavaly nyári szárszói, vécés tudósítása kapcsán jegyezte meg egy újságíró a Facebookon, hogy amikor ezt a típusú gonzóújságírást annak idején a Narancsban elkezdték, remek kezdeményezésnek tűnt, de ha tudta volna, mi lesz belőle, nem biztos, hogy belevágott volna.

Nemrég az Origo főszerkesztőjének kirúgása apropóján a Cink ment neki a Heti Válasznak. Önök reagáltak, majd beszállt a 444.hu is. Magától értetődőnek tűnt egymás lebunkózása, anyázása, gyalázása.

SZSZ: A cinkes Szily Lászlóék úgy gondolták, a mikroblog világa az ő felségterületük, ám a Válasz.hu-n megjelent egy alternatív nyilvánosság, amely nem az ő értékrendjüket képviseli. Erre azt mondták: a mikroblog ellenzéki műfaj, ott kormánypártiságnak nincs helye. Ezek szerint ki vagyunk tiltva a netről?

Nem szereptévesztés nyilvánosan, újságíróként értékrendről vitatkozni?

: De. Ráadásul nagyon bennfentes viták ezek. A szereplőket nem ismerő, médiával nem foglalkozó átlagember rég elvesztette a fonalat.

SZSZ: Miért volna szereptévesztés? Sokszor persze nem vezet sehova. Van például egy internetes fórum, melynek célja, hogy összehozza a két oldal újságíróit. Ehhez képest rendre összevesznek, mire egy balos kolléga az írta: borzasztó, hogy hivatásos kommunikátorként mi is képtelenek vagyunk szót érteni egymással. Mit várunk akkor az ország népétől? Konzervatív lapnál dolgozó társa hozzátette: még szerencse, hogy nem mindenki hivatásos kommunikátor, különben senki nem szedné fel a szemetet.

: A teljesítménykényszer miatt egyre több anyagot kell előállítani, pörögnek a válaszolgatós cikkek. Ideje lenne, hogy a Főszerkesztők Fóruma díjat adjon egy-egy jól megírt, minőségi, komoly anyagért.

SZSZ: Sőt jobboldali újságírók balosnak, balosok pedig jobboldalinak adjanak díjat.

: Mi alapján sorolná be őket ide vagy oda?

SZSZ: Közéleti lapoknál ez egyértelmű. Jó szempontokat hozhatna elő, nemes gesztus lehetne.

: A szekértáborokat erősítené.

SZSZ: Ennél rosszabb már úgysem lehet.

: A média és a fogyasztó felelőssége is, hogy komoly társadalmi és szociális kérdésekről nem folynak értelmes beszélgetések.

SZSZ: A politika nemigen érdekli az olvasók tömegeit, ahogy a társadalmi kérdések sem. Marad a bulvár.

A kör bezárult?

: Izgalmas kihívás, a média miként tud kilépni ebből a helyzetből. A kivándorlást és a külföldi életet például aránylag jól feldolgozta a magyar sajtó. Ezen kívül azonban más olyan társadalmi jelenséget, amit konzekvensen és nem átpolitizálva írtak volna meg, nem tudnék mondani.

Médiapiac

Médiaszolgáltatókat büntetett, figyelmeztetett a médiatanács

Jogsértések miatt figyelmeztette a Hír TV és az FM 103.9 – A ROCK rádió szolgáltatóit a médiatanács, a Kossuth rádió médiaszolgáltatóját pedig bírsággal sújtotta – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kommunikációs igazgatósága.

Közzétéve:

Pixabay

Közleményükben azt írták: a Kéklótusz apáca kalandjai című tibeti népmesét kora este, gyerekeknek szóló felvezetéssel, 12 éven aluliak számára nem ajánlott minősítéssel sugározta a Kossuth rádió április 8-án. A médiatanács vizsgálata megállapította: a történet “annyi halált és erőszakot tartalmazott”, hogy az káros lehet a gyermekek személyiségfejlődésére, ezért a médiaszolgáltatónak a műsorszámot 16 éven aluliak számára nem ajánlott korhatári kategóriába kellett volna sorolnia és 21 óra után sugároznia. Az eset a kiskorúak kiemelt védelmére tekintettel súlyos jogsértésnek minősül – írták.

A médiatanács 200 ezer forintos bírságot rótt ki a közrádió médiaszolgáltatójára, amelyet az ismételt jogsértés miatt a vezető tisztségviselőnek szóló 50 ezer forintos bírsággal egészített ki – ismertették.

Márciusban és áprilisban 91 alkalommal tett közzé a Hír TV társadalmi célú reklámot a megrendelő megnevezése nélkül, megsértve ezzel a médiatörvény vonatkozó bekezdését – állapította meg a hatóság.

Azt írták: a Választás 2022 című társadalmi célú reklámok részvételre buzdítottak az országgyűlési választásokon, azaz állampolgári jogok gyakorlására hívták fel a figyelmet, a fogyasztói érdek tehát nem sérült súlyosan azzal, hogy a közleményben nem nevesítették annak megrendelőjét, ezért a médiatanács csak figyelmeztetésben részesítette a televízió szolgáltatóját.

Az FM 103.9 – A ROCK budapesti kereskedelmi rádió szolgáltatója a vizsgált hét napból ötben megsértette a reggel 6 és 9 óra közötti, valamint a délután fél 5 és fél 8 közötti idősávokra, napi négy-négy alkalommal budapesti közlekedési hírek sugárzására vállalt kötelezettségeit – állapította meg a médiatanács hatósági ellenőrzése során. A jogsértés csekély súlya miatt a testület nem szabott ki bírságot, hanem figyelmeztetésben részesítette a rádió médiaszolgáltatóját.
A hatóság közleményében arról is beszámolt, hogy lezárták a Mezőtúr telephelyre meghirdetett kisközösségi rádiós pályázatát, amelynek nyertese az egyedüliként pályázó Actor Média Kft. lett, valamint elfogadták a Barcs 102,7 MHz frekvenciára, kereskedelmi rádiószolgáltatásra kiírt pályázat tervezetét.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Egy évtizedig írt fikciót az unatkozó háziasszony a Wikipédiára

Milliónyi szóra rúgott a munkássága, kitalált középkori történelemben utazott.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Komoly botrány tört ki a Wikipédia háza táján, miután egy furcsaságokra panaszkodó bejelentés miatt indult vizsgálat során kiderült, hogy a közösségi enciklopédia kínai nyelvű kiadásában valaki tizenkét éven keresztül kitalált sztorikkal tette színesebbé a középkori történelmet.

A legalább négy szerkesztésre regisztrált profiljának egyike után „Zhemao” néven ismertté vált kínai nő 2010-ben kezdett történeteket fabrikálni, bő egy évtized alatt 206 hamis információkat tartalmazó szócikket írt és több száz másikat módosított, több milliónyi szóra rúgott a munkássága. Elsőként a Csing-dinasztia egyik hírhedt tagjának életét tette még színesebbé, majd 2012-től kezdve javarészt az orosz történelmet turbózta fel a fantáziájából kipattant történetekkel, két korai szláv törzs véres háborúját kiindulópontként használva.

A fantasy kategóriás tartalmainak és kínai fiókjainak törlését követően Zhemao bocsánatkérő levelet tett közzé az angol nyelvű Wikipedián, állítása szerint nagyon érdekli a történelem, és bánja a tetteit. Amint azt az Origo.hu írja, agáról is hazudott korábban, nem egy Oroszországban dolgozó kínai diplomata orosz történelemre szakosodott lánya, hanem főállású háziasszony, középfokú végzettséggel.

A jelenlegi tudásából nem tud megélni, de szeretne valamiféle … való nonszenszírás helyett tisztességes munkával töltse ki a szabadidejét.

Tovább olvasom

Médiapiac

A HírTV-hez igazol Jeszenszky Zsolt

A HírTV-n folytatódik a nagy sikerű Politikai hobbista című műsor Jeszenszky Zsolt vezetésével. A július 10-én, vasárnap este 20.10-kor debütáló hírshow-ban a szereplők kendőzetlen őszinteséggel, gyakran fanyar humorral tárgyalják ki a legfontosabb hazai és nagyvilági híreket, aktualitásokat.

Közzétéve:

Fotó: HírTV

A szókimondó stílusáról ismert véleményvezér, Jeszenszky Zsolt személyisége és csapata a garancia, hogy a műsor egyszerre lesz komoly és vicces, valamint minden, az adásban felmerülő téma nyíltan és merész tálalásban kerül majd terítékre. Az Antall-kormány egykori külügyminiszterének fia, aki 25 évet töltött a zeneiparban, önmagát többek között gasztromániákusként és Jézus-rajongóként is jellemzi, mára a jobboldal egyik legismertebb megmondóemberévé vált – írta a csatorna internetes oldala.

Zsolt megnyilvánulásait a legnagyobb közösségi portálon közel ötvenötezer ember követi és a közéleti konferenciák, események gyakori szereplője és felszólalója. 

A Politikai hobbista műsorral az alkotók célja az, hogy a közéleti kérdéseket a hír merev műfajától picit eltérően emészthetőbb, közérthetőbb, könnyedebb formában közvetítsék a nézőknek több nézőpontból is megvilágítva.

Jeszenszky Zsolt a műsor kapcsán elmondta: „Nagy örömömre szolgál, hogy a kis csapatommal együtt ezentúl a HírTV nagyobb csapatát erősíthetem. És itt, ezennel meg is ígérem: minden káromkodásért megcsinálok majd öt fekvőtámaszt.”

Nagyon örülünk Zsolt csatlakozásának, hogy a műsorát a HírTV-n folytatja. Érkezésével hiszünk abban, hogy televíziónk eddig is széles skálán mozgó, informatív tartalmai még további bővülnek. A heti rendszerességgel jelentkező műsor nézői nem csak informálódni, hanem szórakozni is tudnak majd – nyilatkozta Gajdics Ottó, a HírTV tartalmi igazgatója.

 A Politikai hobbista július 10-én, vasárnap 20.10-kor debütál a HírTV-n és azt követően minden vasárnap ugyanebben az időpontban lesz látható. 

Tovább olvasom