Kövess minket!

Médiapiac

Nők a piacon

A Médiapiac-konferenciák résztvevői már megszokhatták, hogy a nyitó szekció egy fontos társadalmi kérdést jár körül. Tavaly az erkölcsös gazdaság, a boldog pénz került a fókuszba, most a nők helyzetét vette górcső alá a több száz résztvevő azon hányada, amelyet már a Hotel Parkban ért a startpisztoly eldördülése. Megint messziről futottunk neki, de a nagytotálból végül egészen cizellált kisképbe zoomoltunk.

A Médiapiac konferenciát idén is Szakács László, a Médiapiac főszerkesztője nyitotta meg, majd átadta a szót Tóth Eszter Zsófiának. A Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa fél évszázaddal visszarepítve bennünket az időben arról beszélt, hogy a korai Kádár-kor lányai, asszonyai munkásnőként vagy babos kendőben is férfiasnak bemutatott „mosolygós traktoristalányként” jelenhettek meg a médiában, ahol még azt is szabályozták, milyen hosszú legyen a fotókon a szoknya. Olyannyira kemény imázst kaptak ehhez, hogy a sajtóban már-már azt kellett megmutatni, hogy ők mindennek ellenére nők. Azaz a munkapad vagy a kormánykerék mellett a konyhában és a gyerekszobában is megállják a helyüket – olyannyira, hogy egyenjogúságuk jegyében négy évtizede már a leányanyaszerepüket is támogatta a média, legyen szó tudatosan vállalt vagy véletlenül kialakult helyzetről. Ugyanakkor csak a múlt század nyolcvanas éveiben jelenhettek meg olyan női viadalok, mint az országos szépségverseny.

Fotó: Tóth Eszter Zsófia

A nemi különbségek pszichológiájáról, a „valószínűleg létező” különbségekről beszélt Purebl György orvos-pszichiáter, adjunktus, a Semmelweis Egyetem klinikai igazgatóhelyettese, aki onnan indította előadását, hogy pár évszázada jóval kisebbnek láttatták a női és a férfi test és gondolkodás közti különbséget, mint napjainkban. A macsós felfogást cáfolva arról beszélt: tényleg kisebb a nők agya, mint a férfiaké, de testsúlyarányosan már teljesen más a kép, az evolúció pedig ezen a területen is a méretcsökkenés irányába mutat. Majd hozott számos olyan összefüggést – kellően összezavarva hallgatóságát –, amelyek ellentmondanak a férfi-felsőbbrendűségnek.

„Minél modernebb eszközökkel vizsgáljuk, annál kisebbek a férfi- és a női agy közti strukturális különbségek, a funkcióban vannak eltérések” – összegzett a szakember, aki szerint a nők fiatalkori gyorsabb tanulási képessége, esetleg magasabb szintű érzelmi intelligenciája, empátiája is erre vall. Eközben matematikában, mechanikus gondolkodásban és térlátásban a férfiak viszik a pálmát. Ám mivel mindezek nem veleszületett tulajdonságok, könnyen elképzelhető, hogy „másra tanulnak rá a fiúk, és másra a lányok” kiskorukban.

Fotó: Purebl György

A nők által előnyben részesített, csapatban gondolkodó, együttműködő és a férfiak preferálta versengő felfogást szembeállítva arról beszélt a kutató, hogy a fiúk sokkal gyorsabban nyúlnak az agresszióhoz, mint a lányok, és ehhez jóval kevesebb megerősítés is elegendő nekik. Náluk ugyanakkor a történetmesélés ugyanolyan fontos, mint a sztorik befogadása, nem véletlen, hogy Švejk és Háry János is férfi volt – az erősebbnek mondott nem jellemzője ugyanis a rálicitálás, hiszen van egy jobb történetük. Mindeközben a társadalom a nőktől a visszafogott, monogám viselkedést várja el, míg a férfiak esetében jobban elfogadják a „kereső” életmódot.

A mérleg egyszerű: a 21. lehet a nők évszázada. Példaként pedig az szolgált, hogy miközben a 2008-as válság után az Egyesült Államokban megszűnt állások kétharmadából férfi került utcára, addig az EU-ban a 2000 óta született vezetői posztok háromnegyedét nővel töltötték be. A mai világban a kapcsolattartáson, információáramláson alapuló női vezetési stílus a nyerő – alapesetben. Fordul azonban a kocka, ha kitör a válság, amikor is kemény döntéseket kell hozni, sokszor mások sérelmére.

„Szexistának lenni nem szexi” – ezzel az erős felütéssel vágott előadásába Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, hozzátéve, itt az idő, hogy túllépjünk ezeken a nagyon régi, tradicionális beidegződéseken, és nem is biztos, hogy meg kell várnunk, hogy az Y generáció kikövetelje ezt. Ehhez pedig tudnunk kell, hol fekszik Magyarország a kérdés mentális világtérképén.

A szakember elmondása szerint erőteljesen közelít egymáshoz, milyen pozíciót tölthetnek be a két nem képviselői; ennek oka egyfelől a társadalmi igény, a másfelől a nemzetközi szervezetek szándéka a különbségek eltüntetésére. Ebben a környezetben (bármennyire nem így képzeljük el) Magyarország a Global Gender Gap legutóbbi nemi esélyegyenlőségi rangsorában 145 állam közül a 99., egy évvel korábban pedig a 93. helyen végzett. Az ok egyszerű: a kutatás négy pillére a gazdaságban, az oktatásban, az egészség terén és a politikában elfoglalt hely. Márpedig az oktatásban elért jó helyezés dacára az első és különösen az utolsó terület helyzete igencsak rontja a helyezésünket, különösen, hogy a kormányban nincs, a parlamentben pedig csak minden tizedik képviselő nő. „A nők hiányoznak a politikából” – mondta az előadó, hozzátéve, a férfiak felülreprezentáltsága következtében a nők mellett a számukra hangsúlyos témák sem jelennek meg kellő mértéken. A feminizálódó területek ugyanakkor rendre leértékelődnek, legyen szó erkölcsi vagy anyagi elismerésükről.

Fotó: Nagy Beáta

A szakember szerint pedig hatalmas hiba volna nem bevonni a lányokat olyan, felfutóban lévő területekre, mint a matematika, az informatika vagy a műszaki tudományok. „Mert a lányok ott vannak az oktatásban, de nem mindegy, hogy mit tanulnak, milyen területen fognak tudni továbblépni” – figyelmeztetett Nagy Beáta. Egyből hozzátette, a lányoknak is van feladatuk a meccs során: meg kell mutatniuk, hogy passzolnak a képbe, még ha adott esetben más úton és eltérő következtetésekre is jutnak, mint a férfiak.

A nők gazdasági egyenlőségét mozdítja elő, hogy a rendszerváltás sokkja után növekszik a foglalkoztatás mértéke (ha a férfiaké gyorsabban is, mint a nőké), de itt is kimutatható, hogy alacsonyabb poszton, rosszabbul fizetetten dolgoznak a nők – példának említve a közszférát. A férfiak átlagos órabére 17 százalékkal magasabb, mint a nőké; ennek egy része magyarázható, a többi viszont tiszta diszkrimináció. Ennek következtében akár 30 százalék is lehet a nyugdíjkülönbség, ez pedig különösen nem mindegy, ha szem előtt tartjuk: a nők átlagosan több évet töltenek nyugállományban, mint a férfiak. És a kilátások sem szívderítőek, hiszen a pályakezdőknél is kimutatható ez a fajta bérkülönbség, a népszerű pályákon pedig az átlagnál is nagyobb az eltérés, ahogy a szervezeti hierarchiában felfelé menve is nyílik az olló. Érvényesül tehát az a „láthatatlan, de áthatolhatatlan akadály”, amelyet csak üvegplafonként emleget a köznyelv. Közben pedig a 22-es csapdájával kell megküzdeniük a nőknek: egyszerre kell határozottnak lenniük és szerethetőnek maradniuk – ugyanezt a férfiakon nagyon ritkán kérik számon.

Ezt követően Lindsay Pattison videoüzenetét nézték meg az egybegyűltek, melyet Iszak Júlia, a budapesti Maxus munkatársa konferált fel.

 

Leadership, culture and change

„Köszönjük a meghívást” – mondta szép magyarsággal Lindsay Pattison, a Maxus Worldwide vezérigazgatója, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen előadni, de külön erre a rendezvényre készített videoüzenetben szólította meg az egri Médiapiac konferencia közönségét, rajtuk keresztül pedig a magyar kommunikációs szakmát. Mint bevezetőjében elmondta, a Maxus ma a világ leggyorsabban növekedő médiaügynöksége, amely kénytelen másfél évente újrafogalmazni a cég hitvallását és szolgáltatásait. A vállalat öt év alatt 4-ről 10 milliárd dollárra növelte az árbevételét, munkatársainak száma pedig ezalatt 800-ról 2500-ra emelkedett.

A sikeres vezetés egyik legfontosabb tényezője a belső kommunikáció – szögezte le Lindsay Pattison. Egy szolgáltatást nyújtó cégnél a legfőbb erőforrás az ember, akit motiválni, ösztönözni kell. Az átlagos Maxus-dolgozó 27 éves, vagyis az Y generáció tipikus tagja, aki együttműködő vezetést, rugalmas munkavégzést, juttatásokat, sikerélményeket, visszajelzést, inspiráló környezetet akar. Az ügynökségnél egyébként több nő dolgozik, mint férfi.

„Számít-e a cégvezetés szempontjából, hogy nő vagyok?” – tette fel a kérdést a vezérigazgató. Nőként rendszeresen kap irritáló kérdéseket; a férfi vezetőktől nem szokták megkérdezni például hogy „hogyan teremtesz egyensúlyt a család és a munka között?” vagy hogy „hogyan bírja a férjed, hogy olyan gyakran elutazol?”.

A női vezetőnek adott pozícióban kétszer annyit kell teljesítenie, és esetében a céltudatosság gyakran negatív jelentést kap. Egy Harvard-kutatás szerint a női vezetők legtöbbször a „kedvelt” és a „kompetens” jellemzés között egyensúlyoznak, aki kedvelt, az a világ számára nem kompetens, és vice versa. Tudat alatt mindannyiunkba beépülnek az előítéletek. Kutatások bizonyítják, hogy ha egy csoport társadalmon vagy üzleti világon belüli aránya nem éri el a 20 százalékot, akkor sztereotípia tárgyává válik.

A reklámiparban nem annyira rossz a helyzet, mint más ágazatokban, de a 25 százaléknyi női felső vezető még mindig kevés ahhoz képest, hogy a nemek aránya az összes munkatárs között 50-50 százalék, sőt gyakran 60-40 a nők javára. Minél magasabb egy pozíció, annál valószínűbb, hogy nem nő foglalja el, mondta a szakember, aki világszinten az egyetlen női CEO az iparágban.

De volt rossz híre külön a mi számunkra is: „Megnéztem a statisztikákat, bérezés szempontjából ti, magyarok a 99. helyen álltok 33 százalékos bérszakadékkal, igen messze az éllovas skandinávoktól.”

Távlatilag azzal kell számolni, az Y generáció már nem fogja ezt elfogadni. A nők helyzetbe hozása egyébként is nagyot lendíthet a cégek produkcióján. A McKinsey és a Catalyst legújabb kutatásai azt mutatják, hogy ahol nő a felső vezető, ott 34 százalékkal nagyobb a megtérülés, a részvényesek nagy örömére.

A Maxus tudatosan törekszik arra, hogy a szenior pozíciók 40 százalékát nők töltsék be. Ez ma globális és regionális szinten még csak 24 százalék, de más területek számaihoz képest máris nagy előrelépés. Le kell bontani a tudatos és a tudat alatti korlátokat, bátorítani kell a nőket az előrelépésben – mondta a vezérigazgató, és ismertette a Maxus két programját, amelyek ezt célozzák. Az egyik a Mind the gap, a férfi és női bérek közötti különbség felszámolása, amely eltérés globálisan 17, a Maxusnál viszont már csak 4 százalékot tesz ki.

A másik, a Walk the talk program konferenciánkkal nagyjából egy időben indult három helyszínen, New Yorkban, Londonban és Thaiföldön, ahova a top 200-ba tartozó női kollégákat és tehetséges fiatal nőket hívtak meg, akik együtt keresik a választ arra, mi juttatta oda őket, és hogy jelenleg mi a gátja az előrejutásuknak. Ezek a programok nem a férfiak kárára valósulnak meg, az egyenlő versenyfeltételek megteremtése sokkal többet jelent, mint a nemek kérdését.

„Ne feledjétek, elhozzuk a változást! Köszönöm” – zárta előadását magyarul Lindsay Pattison.

Fotó: Lindsay Pattison

A praktikummal ötvözött elméleti alapvetés végén egy kerekasztal-beszélgetésben tekintette át a kérdés gyakorlati aspektusait Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon PR- és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője, Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország és Horváth Krisztina, a Cisco Systems Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója. Hogy miben kivételesek, mitől jutottak ilyen magasra, arra egyből megszületett a válasz: „nekünk sikerült”. Ennek pedig személyiségoldali okai vannak: céltudatosság, versenyszellem, tudás, elszántság és az elképzelések végigvitele – körülbelül ugyanazok a tulajdonságok, amelyek egy férfi sikeréhez kellenek, legfeljebb a nőknek ez sokkal rögösebb úton sokkal tovább tart.

Nőként és férfiként a stresszkezelés nagyon másként működik, jegyezte meg az egyik lényeges vezetési faktorról szólva Vidus Gabriella, aki szerint tanulható ennek a kezelése, de pluszteher a nőkön, hogy le kell győzniük a nemi szerepekkel kapcsolatos közvélekedést – ez viszi el az időt. És ez az idegőrlő küzdelem mondatja azt sok nővel, hogy inkább feladja. „És meg is tudom érteni őket” – tette hozzá azonnal a szakember.

Volt, aki ennél előbbről indított, hiszen sok nő már a lehetőséget sem kapja meg, hogy bizonyíthasson. Horváth Krisztina úgy emlékezett: azért mondja szerencsésnek magát, mert amikor megkapta a saját sanszát, egyetlen percet sem törődött a rá váró nehézségekkel, sokkal inkább az foglalkoztatta, hogy „most itt van a labda, el kell kapni, menni kell előre”. Beke Zsuzsa a Richternél eltöltött tizenhat évére emlékezve azt emelte ki: megfelelő vállalati kultúra és vezetői támogatás is kellett a sikeréhez – például hogy fogadják el: gyereket vállal. „Nem azt mondom, hogy egy nőnek kevesebbet kell a Richternél dolgoznia, de megértőek a cégnél, van empátia” – foglalta össze, mit is ért a támogató közeg alatt. „A diplomás nők valahol elvesznek a rendszerben” – említette meg, utalva arra, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százaléka nő, a csúcsvezetők között azonban harmad ekkora ez az arány.

Fábián Ágnes szerint nekik a legjobb szakember kell – ha beteg a gyereke, az ápolása megoldható; Horváth Krisztina viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a gendergondok náluk alig-alig jelentkeznek, hiszen az IT-t alapvetően férfiszakterületként fogják fel, így az álláspályázataikra nem is igen jelentkeznek nők – pedig a jó teljesítményhez megfelelően diverzifikált csapat kell. A végkövetkeztetések egyike pedig az volt, hogy a munkáltatói hozzáállás mellett az is fontos, hogy az alkalmazott tisztában legyen azzal, ütközhetnek munkahelyi és otthoni szerepei adott esetben.

(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)

Médiapiac

Új tévécsatorna indult, sok százezer magyar háztartásban látható

A vezető lakberendezési és életmódcsatorna, a HGTV mostantól elérhető a Magyar Telekom előfizetői számára. A Warner Bros. Discovery tulajdonában lévő HGTV szórakoztató és inspiráló családi történeteket, ingatlan- és felújítási szakértői tanácsokat és otthon-átalakításokat mutat be nézőinek. Az Egyesült Államokban 88 millió háztartást ér el, ezzel a tíz legerősebb kábeltévés csatorna között szerepel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az indulást követő első hónapban, május 2. és június 1. között a HGTV ideiglenesen elérhető a Magyar Telekom IPTV, Telekom TV és multiscreen minden előfizetője számára, a Nyilvános csomaggal rendelkezők kivételével. A nézők lebilincselő otthoni és életmód tartalmakba, elképesztő otthon-átalakításokba nyerhetnek betekintést, megbízható szakértőket és bájos családokat ismerhetnek meg. Júniustól a HGTV az április 13-án indult új Telekom TV csomagok (kivéve a Nyilvános csomag és az S csomagok előfizetői) számára továbbra is elérhető lesz.

Az olyan műsorok mellett, mint a Házvadászok és a Property Brothers, a HGTV májusban és júniusban új műsorok széles választékát tűzi képernyőjére.

Olcsó régi házak – Az ingatlanmániás Elizabeth és Ethan Finkelstein egy újabb adag olcsó régi házra vadászik, amelyeket népszerű közösségi oldalaikon is megoszthatnának követőikkel. Kutatómunkájuk során igazi történelemrajongók által felújított házakkal találkoznak.

Verjünk gyökeret! – Ben és Cristi Dozier házakat épít, tervez és újít fel a coloradói Pagosa Springsben. A házaspár egyedülálló és személyre szabott megoldásaival mindig valami olyat nyújt ügyfeleinek, amire azok nem is számítottak.

Rázd fel az otthonod! – Kele Dobrinski és Christina Valencia, a lakberendező házaspár profin hangolja össze az eltérő ötleteket. AZ epizódokban végigkövethetjük, ahogy a teljesen eltérő elképzelésekből hogyan hoz ki a házaspár az összes tulajdonosnak tetsző igazi álomotthont.

A csatorna a vezető globális média- és szórakoztatóipari vállalat, a Warner Bros. Discovery portfóliójának része, amely több mint 220 országban és területen, 50 nyelven érhető el – számolt be róla az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Matt Tyrmand: A konzervatív újságírás nem koktélparti

Aki ilyenekre szeretne járni Brüsszelben vagy Washingtonban, inkább ne adja erre a fejét – figyelmeztet a Project Veritas tényfeltáró újságírója és igazgatósági tagja.

Közzétéve:

Borítókép: Matthew Tyrmand, a Project Veritas vezető újságírója beszédet mond a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én, fotó: MTI/Illyés Tibor

Milyen érzés ma provokatív illiberális újságírónak lenni a liberális média hazájában, az Egyesült Államokban? — kérdezte a Magyar Nemzet a budapesti konzervatív konferencia, a CPAC egyik felszólalójától, a lengyel-amerikai Matt Tyrmandtől, a leleplezéseiről ismert Project Veritas igazgatósági tagjától. — Az elitek korrupcióját, összefonódásait leleplező újságírás hagyományait ápoljuk tovább. Természetesen támadások kereszttüzében kell végezni ezt a munkát: „fake news” újságírónak nevezve támadnak az establishment olyan zászlóvivői, mint például Anne Applebaum. Mégpedig pusztán azért, mert a tényekre alapozva, de kiteregettem a férje, Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter korrupciós ügyeit — feleli, hozzátéve, hivatásból, szenvedélyből műveli ezt a fajta újságírást, de látni kell, az nemcsak felelősséggel, hanem kockázatokkal is jár.

“A szükséges pénzt a Project Veritasnál adományokból kell előteremtenünk, non-profit szervezetként működünk. Szerencsére vannak konzervatív támogatóink, akik küldik az akár csak öt- vagy tízdolláros csekkeiket. Persze aki koktélpartikra szeretne járni Brüsszelben vagy Washingtonban, az inkább ne adja a fejét konzervatív újságírásra”

— figyelmeztet Tyrmand. A környezetről, amelyben kollégáival együtt dolgoznia kell, sokat elárul a Project Veritas Wikipedia-szócikke, amely „szélsőjobboldali” és „dezinformációs” portálnak nevezi őket. — A Wikipediát túszul ejtette a baloldal, amit észrevételeztünk is az egyik alapítójánál, akinek szintén nem tetszik ez. Ha pedig beleolvasunk a mi alapítónk, James O’Keefe szócikkébe, egy szörnyeteg képe bontakozik ki belőle! Egyszer be is lehet őket majd perelni — teszi hozzá az amerikai újságíró.

Sajtóper Varsóban 

A pereskedés egyébként sem idegen Tyrmandtől: másik hazájában, Lengyelországban szerzett benne gyakorlatot. — Hogy, hogy nem, amikor 2015-ben kormányra került a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), Bizottság a Demokrácia Védelmében (KOD) néven hirtelen szárba szökkent egy tiltakozó csoport, amely tüntetéseket szervezett országszerte. Ám a háttérben Soros György érdekeltségei álltak, én pedig követtem a pénz útját, és megírtam ezt a Breitbart jobboldali hírportálra, ami szintén vörös posztó a szemükben. Erre a Gazeta Wyborcza liberális lapban Tomasz Piatek azt állította, hogy Trump, Putyin és Netanjahu zsoldjában állok. Ebből még az első sem volt igaz: Trumpot később ugyan valóban támogattam, de ekkor még egy másik republikánus induló, Ted Cruz mellett érveltem — eleveníti fel a történteket Tyrmand. Noha a másodfokú lengyel bírói tanács megosztottnak bizonyult, elveszítette a pert; mint mondja, a legfelső talárosokhoz azért nem fordult, mert szerinte megfelelően elmondott akkorra már mindent.

“A bírók a PiS kormányzása alatt annak precedensét akarták megteremteni, hogy szabadon írhasson a lengyel sajtó”

— véli.

Visszatérhet-e 2024-ben Donald Trump a Fehér Házba? Matt Tyrmand úgy véli, igen, és újra jelölik is majd, de előbb a republikánus oldalon is akadhatnak kihívói Ron DeSantis floridai kormányzó, Mike Pence volt alelnök vagy akár az esetleg újra próbálkozó Ted Cruz szenátor személyében.

“A demokrata párti irányítás alatt lévő államokban ismét csalásokkal számolhatunk majd. De ma azt látjuk Amerikában, hogy a politika azokat is megtalálta, akiket amúgy nem érdekel. Joe Biden egy tehetetlen »uborka«, az egekbe szökött benzinár pedig mindenkit érint”

— állítja az amerikai újságíró.

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarország élen jár az új uniós hírközlési kódex implementálásában

Magyarország élen jár az új európai uniós hírközlési kódex implementálásában, a maga teljességében a kódex idehaza az elsők között lett átültetve a gyakorlatba – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön Győrben.

Közzétéve:

MTI/Kovács Attila

A győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke és az NMHH által szervezett, a távközlés világnapjához kapcsolódó konferencia két kiemelt témája a zöld távközlés és az űrtávközlés voltak. Az eseményen Koltay András kiemelte: komoly és termékeny az együttműködés a piaci ipari szereplőkkel, ugyanakkor az új hírközlésszabályozási keretrendszerben a piaci és versenyszempontok mellett a közérdek szempontjait is figyelembe vették.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja is megmutatta, hogy az államnak nem szabad teljes mértékben kivonulnia az olyan közszolgáltatások területéről sem, ahol a piaci verseny egészségesen működik és hatékonyan nyújtja a szolgáltatásokat.

A hírközlés is ilyen terület, ahol a verseny szabályozásán túl továbbra is szükség van állami közszolgáltatási és igazgatási intézmények fenntartására

– tette hozzá.

Elmondta, hogy a járvány tanulsága még az is, hogy korszerű hírközlési infrastruktúra nélkül egyetlenegy ország sem maradhat működő- és versenyképes.

Ez a korszerű infrastruktúra Magyarországon rendelkezésre áll – mondta, hozzátéve, hogy ez tette lehetővé a korlátozások idején, hogy az oktatás tovább folyjon és az alapvető szolgáltatások nyújtása se szenvedjen aránytalan károkat.

A járványnak köszönhetően olyan új megoldások is teret nyertek a köznevelésben, a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon is, amik remélhetőleg a járvány után is velünk maradnak – mondta.
Koltay András beszélt arról is, hogy

a hírközlési technológiai újítások középpontjában az 5G áll, a hálózatok kiépítéséhez szükséges frekvenciák értékesítése már megtörtént, ugyanakkor a szolgáltatások széleskörű elterjedéséhez szükséges lefedettség megteremtése további állami beavatkozást tesz szükségessé.

E tekintetben az NMHH-nak fontos feladatai lesznek a jövőben: egyrészt el kell oszlatnia az új technológiákkal szembeni lakossági félelmeket, másrészt azonosítania kell a technológiákhoz legjobban illeszkedő hírközlési szolgáltatásokat.

Koltay András kitért arra is, hogy az uniós hírközlési kódex gyakorlatba ültetése önálló hatáskörben tartalmazza a nagysebességű elektronikus hírközlés helyzetének felmérését, amelynek részeként az NMHH 2023-tól felméri az ország szélessávú szolgáltatás nyújtására alkalmas hálózatokkal való lefedettségét.

Ez a tevékenység lehetővé teszi azoknak a területeknek az azonosítását, ahol a digitalizáció és a hálózati hozzáférés vívmányai egyelőre még nem elérhetők, így a piaci szereplők figyelmét felhívhatják azokra a területekre, ahol a leginkább indokoltak lehetnek a fejlesztések a teljes hálózati lefedettség megvalósítása érdekében – mondta.

A távközlési világnap alkalmából rendezett szimpózium idei témája a zöld távközlés, ehhez kapcsolódóan az elnök elmondta, hogy e tekintetben az NMHH-nak is vannak feladatai.
Részletezte, hogy egyebek mellett a hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység számos lehetőséget nyújt a környezettudatos megoldások támogatására, emellett a hálózattípusok objektív kritériumon alapuló előnyben részesítése is biztosíthatja a célkitűzések elérését.

Koltay András elmondta, hogy az NMHH szakmai és digitális fejlődéshez igazodó átszervezésében 12 évvel ezelőtt megjelent a hírközlés, a távközlés és a média területeinek a konvergenciája, azóta ez az együttműködés folyamatosan erősödik, ma már egy egységes hatóság dolgozik olyan kérdésekben, amelyeknek számos eltérő területen van relevanciája.
Hozzátette: létrehoztak egy új szervezeti egységet, ami az online platformok problémáival foglalkozik komplex megközelítési módban és új szervezeti egységként működik a gyermekvédelmi főosztály.

Az NMHH számos segítséget nyújt az űripar hazai szereplőinek, emellett komplex kutatási és támogatási együttműködéseket köt több egyetemmel is a szakmai utánpótlás fejlesztése érdekében.

A konferencián átadták Karas Monika, az NMHH korábbi elnöke által 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.

Az idei évben Gáspár Ernő, az NMHH mérésügyi főosztályának vezetője, valamint Tomka Péter, az NMHH mérésügyi főosztályának nyugalmazott vezetője kapta az elismerést.
Koltay András Bazsó Ádámnak és Pataki Péternek, a Széchenyi István Egyetem távközlési tanszék hallgatóinak átadta a Tudományos Diákköri Konferencia NMHH-különdíjakat.

Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora köszöntőjében felidézte, hogy a távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként.

A konferenciát idén 13. alkalommal rendezték meg.
A szimpóziumon az egyetem parkjában emlékfát ültetek és emlékplakettet helyeztek el.

Borítókép: Koltay András

Tovább olvasom