Kövess minket!

Médiapiac

Nők a piacon

A Médiapiac-konferenciák résztvevői már megszokhatták, hogy a nyitó szekció egy fontos társadalmi kérdést jár körül. Tavaly az erkölcsös gazdaság, a boldog pénz került a fókuszba, most a nők helyzetét vette górcső alá a több száz résztvevő azon hányada, amelyet már a Hotel Parkban ért a startpisztoly eldördülése. Megint messziről futottunk neki, de a nagytotálból végül egészen cizellált kisképbe zoomoltunk.

A Médiapiac konferenciát idén is Szakács László, a Médiapiac főszerkesztője nyitotta meg, majd átadta a szót Tóth Eszter Zsófiának. A Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa fél évszázaddal visszarepítve bennünket az időben arról beszélt, hogy a korai Kádár-kor lányai, asszonyai munkásnőként vagy babos kendőben is férfiasnak bemutatott „mosolygós traktoristalányként” jelenhettek meg a médiában, ahol még azt is szabályozták, milyen hosszú legyen a fotókon a szoknya. Olyannyira kemény imázst kaptak ehhez, hogy a sajtóban már-már azt kellett megmutatni, hogy ők mindennek ellenére nők. Azaz a munkapad vagy a kormánykerék mellett a konyhában és a gyerekszobában is megállják a helyüket – olyannyira, hogy egyenjogúságuk jegyében négy évtizede már a leányanyaszerepüket is támogatta a média, legyen szó tudatosan vállalt vagy véletlenül kialakult helyzetről. Ugyanakkor csak a múlt század nyolcvanas éveiben jelenhettek meg olyan női viadalok, mint az országos szépségverseny.

Fotó: Tóth Eszter Zsófia

A nemi különbségek pszichológiájáról, a „valószínűleg létező” különbségekről beszélt Purebl György orvos-pszichiáter, adjunktus, a Semmelweis Egyetem klinikai igazgatóhelyettese, aki onnan indította előadását, hogy pár évszázada jóval kisebbnek láttatták a női és a férfi test és gondolkodás közti különbséget, mint napjainkban. A macsós felfogást cáfolva arról beszélt: tényleg kisebb a nők agya, mint a férfiaké, de testsúlyarányosan már teljesen más a kép, az evolúció pedig ezen a területen is a méretcsökkenés irányába mutat. Majd hozott számos olyan összefüggést – kellően összezavarva hallgatóságát –, amelyek ellentmondanak a férfi-felsőbbrendűségnek.

„Minél modernebb eszközökkel vizsgáljuk, annál kisebbek a férfi- és a női agy közti strukturális különbségek, a funkcióban vannak eltérések” – összegzett a szakember, aki szerint a nők fiatalkori gyorsabb tanulási képessége, esetleg magasabb szintű érzelmi intelligenciája, empátiája is erre vall. Eközben matematikában, mechanikus gondolkodásban és térlátásban a férfiak viszik a pálmát. Ám mivel mindezek nem veleszületett tulajdonságok, könnyen elképzelhető, hogy „másra tanulnak rá a fiúk, és másra a lányok” kiskorukban.

Fotó: Purebl György

A nők által előnyben részesített, csapatban gondolkodó, együttműködő és a férfiak preferálta versengő felfogást szembeállítva arról beszélt a kutató, hogy a fiúk sokkal gyorsabban nyúlnak az agresszióhoz, mint a lányok, és ehhez jóval kevesebb megerősítés is elegendő nekik. Náluk ugyanakkor a történetmesélés ugyanolyan fontos, mint a sztorik befogadása, nem véletlen, hogy Švejk és Háry János is férfi volt – az erősebbnek mondott nem jellemzője ugyanis a rálicitálás, hiszen van egy jobb történetük. Mindeközben a társadalom a nőktől a visszafogott, monogám viselkedést várja el, míg a férfiak esetében jobban elfogadják a „kereső” életmódot.

A mérleg egyszerű: a 21. lehet a nők évszázada. Példaként pedig az szolgált, hogy miközben a 2008-as válság után az Egyesült Államokban megszűnt állások kétharmadából férfi került utcára, addig az EU-ban a 2000 óta született vezetői posztok háromnegyedét nővel töltötték be. A mai világban a kapcsolattartáson, információáramláson alapuló női vezetési stílus a nyerő – alapesetben. Fordul azonban a kocka, ha kitör a válság, amikor is kemény döntéseket kell hozni, sokszor mások sérelmére.

„Szexistának lenni nem szexi” – ezzel az erős felütéssel vágott előadásába Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, hozzátéve, itt az idő, hogy túllépjünk ezeken a nagyon régi, tradicionális beidegződéseken, és nem is biztos, hogy meg kell várnunk, hogy az Y generáció kikövetelje ezt. Ehhez pedig tudnunk kell, hol fekszik Magyarország a kérdés mentális világtérképén.

A szakember elmondása szerint erőteljesen közelít egymáshoz, milyen pozíciót tölthetnek be a két nem képviselői; ennek oka egyfelől a társadalmi igény, a másfelől a nemzetközi szervezetek szándéka a különbségek eltüntetésére. Ebben a környezetben (bármennyire nem így képzeljük el) Magyarország a Global Gender Gap legutóbbi nemi esélyegyenlőségi rangsorában 145 állam közül a 99., egy évvel korábban pedig a 93. helyen végzett. Az ok egyszerű: a kutatás négy pillére a gazdaságban, az oktatásban, az egészség terén és a politikában elfoglalt hely. Márpedig az oktatásban elért jó helyezés dacára az első és különösen az utolsó terület helyzete igencsak rontja a helyezésünket, különösen, hogy a kormányban nincs, a parlamentben pedig csak minden tizedik képviselő nő. „A nők hiányoznak a politikából” – mondta az előadó, hozzátéve, a férfiak felülreprezentáltsága következtében a nők mellett a számukra hangsúlyos témák sem jelennek meg kellő mértéken. A feminizálódó területek ugyanakkor rendre leértékelődnek, legyen szó erkölcsi vagy anyagi elismerésükről.

Fotó: Nagy Beáta

A szakember szerint pedig hatalmas hiba volna nem bevonni a lányokat olyan, felfutóban lévő területekre, mint a matematika, az informatika vagy a műszaki tudományok. „Mert a lányok ott vannak az oktatásban, de nem mindegy, hogy mit tanulnak, milyen területen fognak tudni továbblépni” – figyelmeztetett Nagy Beáta. Egyből hozzátette, a lányoknak is van feladatuk a meccs során: meg kell mutatniuk, hogy passzolnak a képbe, még ha adott esetben más úton és eltérő következtetésekre is jutnak, mint a férfiak.

A nők gazdasági egyenlőségét mozdítja elő, hogy a rendszerváltás sokkja után növekszik a foglalkoztatás mértéke (ha a férfiaké gyorsabban is, mint a nőké), de itt is kimutatható, hogy alacsonyabb poszton, rosszabbul fizetetten dolgoznak a nők – példának említve a közszférát. A férfiak átlagos órabére 17 százalékkal magasabb, mint a nőké; ennek egy része magyarázható, a többi viszont tiszta diszkrimináció. Ennek következtében akár 30 százalék is lehet a nyugdíjkülönbség, ez pedig különösen nem mindegy, ha szem előtt tartjuk: a nők átlagosan több évet töltenek nyugállományban, mint a férfiak. És a kilátások sem szívderítőek, hiszen a pályakezdőknél is kimutatható ez a fajta bérkülönbség, a népszerű pályákon pedig az átlagnál is nagyobb az eltérés, ahogy a szervezeti hierarchiában felfelé menve is nyílik az olló. Érvényesül tehát az a „láthatatlan, de áthatolhatatlan akadály”, amelyet csak üvegplafonként emleget a köznyelv. Közben pedig a 22-es csapdájával kell megküzdeniük a nőknek: egyszerre kell határozottnak lenniük és szerethetőnek maradniuk – ugyanezt a férfiakon nagyon ritkán kérik számon.

Ezt követően Lindsay Pattison videoüzenetét nézték meg az egybegyűltek, melyet Iszak Júlia, a budapesti Maxus munkatársa konferált fel.

 

Leadership, culture and change

„Köszönjük a meghívást” – mondta szép magyarsággal Lindsay Pattison, a Maxus Worldwide vezérigazgatója, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen előadni, de külön erre a rendezvényre készített videoüzenetben szólította meg az egri Médiapiac konferencia közönségét, rajtuk keresztül pedig a magyar kommunikációs szakmát. Mint bevezetőjében elmondta, a Maxus ma a világ leggyorsabban növekedő médiaügynöksége, amely kénytelen másfél évente újrafogalmazni a cég hitvallását és szolgáltatásait. A vállalat öt év alatt 4-ről 10 milliárd dollárra növelte az árbevételét, munkatársainak száma pedig ezalatt 800-ról 2500-ra emelkedett.

A sikeres vezetés egyik legfontosabb tényezője a belső kommunikáció – szögezte le Lindsay Pattison. Egy szolgáltatást nyújtó cégnél a legfőbb erőforrás az ember, akit motiválni, ösztönözni kell. Az átlagos Maxus-dolgozó 27 éves, vagyis az Y generáció tipikus tagja, aki együttműködő vezetést, rugalmas munkavégzést, juttatásokat, sikerélményeket, visszajelzést, inspiráló környezetet akar. Az ügynökségnél egyébként több nő dolgozik, mint férfi.

„Számít-e a cégvezetés szempontjából, hogy nő vagyok?” – tette fel a kérdést a vezérigazgató. Nőként rendszeresen kap irritáló kérdéseket; a férfi vezetőktől nem szokták megkérdezni például hogy „hogyan teremtesz egyensúlyt a család és a munka között?” vagy hogy „hogyan bírja a férjed, hogy olyan gyakran elutazol?”.

A női vezetőnek adott pozícióban kétszer annyit kell teljesítenie, és esetében a céltudatosság gyakran negatív jelentést kap. Egy Harvard-kutatás szerint a női vezetők legtöbbször a „kedvelt” és a „kompetens” jellemzés között egyensúlyoznak, aki kedvelt, az a világ számára nem kompetens, és vice versa. Tudat alatt mindannyiunkba beépülnek az előítéletek. Kutatások bizonyítják, hogy ha egy csoport társadalmon vagy üzleti világon belüli aránya nem éri el a 20 százalékot, akkor sztereotípia tárgyává válik.

A reklámiparban nem annyira rossz a helyzet, mint más ágazatokban, de a 25 százaléknyi női felső vezető még mindig kevés ahhoz képest, hogy a nemek aránya az összes munkatárs között 50-50 százalék, sőt gyakran 60-40 a nők javára. Minél magasabb egy pozíció, annál valószínűbb, hogy nem nő foglalja el, mondta a szakember, aki világszinten az egyetlen női CEO az iparágban.

De volt rossz híre külön a mi számunkra is: „Megnéztem a statisztikákat, bérezés szempontjából ti, magyarok a 99. helyen álltok 33 százalékos bérszakadékkal, igen messze az éllovas skandinávoktól.”

Távlatilag azzal kell számolni, az Y generáció már nem fogja ezt elfogadni. A nők helyzetbe hozása egyébként is nagyot lendíthet a cégek produkcióján. A McKinsey és a Catalyst legújabb kutatásai azt mutatják, hogy ahol nő a felső vezető, ott 34 százalékkal nagyobb a megtérülés, a részvényesek nagy örömére.

A Maxus tudatosan törekszik arra, hogy a szenior pozíciók 40 százalékát nők töltsék be. Ez ma globális és regionális szinten még csak 24 százalék, de más területek számaihoz képest máris nagy előrelépés. Le kell bontani a tudatos és a tudat alatti korlátokat, bátorítani kell a nőket az előrelépésben – mondta a vezérigazgató, és ismertette a Maxus két programját, amelyek ezt célozzák. Az egyik a Mind the gap, a férfi és női bérek közötti különbség felszámolása, amely eltérés globálisan 17, a Maxusnál viszont már csak 4 százalékot tesz ki.

A másik, a Walk the talk program konferenciánkkal nagyjából egy időben indult három helyszínen, New Yorkban, Londonban és Thaiföldön, ahova a top 200-ba tartozó női kollégákat és tehetséges fiatal nőket hívtak meg, akik együtt keresik a választ arra, mi juttatta oda őket, és hogy jelenleg mi a gátja az előrejutásuknak. Ezek a programok nem a férfiak kárára valósulnak meg, az egyenlő versenyfeltételek megteremtése sokkal többet jelent, mint a nemek kérdését.

„Ne feledjétek, elhozzuk a változást! Köszönöm” – zárta előadását magyarul Lindsay Pattison.

Fotó: Lindsay Pattison

A praktikummal ötvözött elméleti alapvetés végén egy kerekasztal-beszélgetésben tekintette át a kérdés gyakorlati aspektusait Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon PR- és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője, Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország és Horváth Krisztina, a Cisco Systems Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója. Hogy miben kivételesek, mitől jutottak ilyen magasra, arra egyből megszületett a válasz: „nekünk sikerült”. Ennek pedig személyiségoldali okai vannak: céltudatosság, versenyszellem, tudás, elszántság és az elképzelések végigvitele – körülbelül ugyanazok a tulajdonságok, amelyek egy férfi sikeréhez kellenek, legfeljebb a nőknek ez sokkal rögösebb úton sokkal tovább tart.

Nőként és férfiként a stresszkezelés nagyon másként működik, jegyezte meg az egyik lényeges vezetési faktorról szólva Vidus Gabriella, aki szerint tanulható ennek a kezelése, de pluszteher a nőkön, hogy le kell győzniük a nemi szerepekkel kapcsolatos közvélekedést – ez viszi el az időt. És ez az idegőrlő küzdelem mondatja azt sok nővel, hogy inkább feladja. „És meg is tudom érteni őket” – tette hozzá azonnal a szakember.

Volt, aki ennél előbbről indított, hiszen sok nő már a lehetőséget sem kapja meg, hogy bizonyíthasson. Horváth Krisztina úgy emlékezett: azért mondja szerencsésnek magát, mert amikor megkapta a saját sanszát, egyetlen percet sem törődött a rá váró nehézségekkel, sokkal inkább az foglalkoztatta, hogy „most itt van a labda, el kell kapni, menni kell előre”. Beke Zsuzsa a Richternél eltöltött tizenhat évére emlékezve azt emelte ki: megfelelő vállalati kultúra és vezetői támogatás is kellett a sikeréhez – például hogy fogadják el: gyereket vállal. „Nem azt mondom, hogy egy nőnek kevesebbet kell a Richternél dolgoznia, de megértőek a cégnél, van empátia” – foglalta össze, mit is ért a támogató közeg alatt. „A diplomás nők valahol elvesznek a rendszerben” – említette meg, utalva arra, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60 százaléka nő, a csúcsvezetők között azonban harmad ekkora ez az arány.

Fábián Ágnes szerint nekik a legjobb szakember kell – ha beteg a gyereke, az ápolása megoldható; Horváth Krisztina viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a gendergondok náluk alig-alig jelentkeznek, hiszen az IT-t alapvetően férfiszakterületként fogják fel, így az álláspályázataikra nem is igen jelentkeznek nők – pedig a jó teljesítményhez megfelelően diverzifikált csapat kell. A végkövetkeztetések egyike pedig az volt, hogy a munkáltatói hozzáállás mellett az is fontos, hogy az alkalmazott tisztában legyen azzal, ütközhetnek munkahelyi és otthoni szerepei adott esetben.

(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)

Médiapiac

Soros és Bill Gates döntené el, mi számít dezinformációnak

Egy Soros György és Bill Gates által pénzelt szervezet hadat üzent az álinformációknak. Az újonnan alakult bizottság tele van liberális emberekkel. Közben egy másik Soroshoz köthető szervezet vélhetően egy hibás módszertanú tanulmánnyal állt elő a Facebookon terjedő félrevezető bejegyzésekről.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

Radikális liberálisok által vezetett bizottságot indított az Aspen Institute, amelyet Soros György és Bill Gates dollármilliókkal támogat. A bizottság a “félretájékoztatás” ellen akar fellépni – számolt be róla a V4NA Hírügynökség.

Az Aspen Institute régi kedvezményezettje a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF). A honlap szerint 2019-ben 25 ezer dollárt kaptak, ugyanakkor egy évvel korábban 275 ezer dollár jutott nekik.

Az Aspen Institute Commission on Information Disorder névre keresztelt bizottság egyik társelnöke a baloldali Katie Couric. Couric nemrég egy műsorban arról beszélt, hogy át kellene nevelni Donald Trump volt amerikai elnök híveit. Az újonnan létrejött bizottság másik társelnöke Rashad Robinson, aki a szintén Soros György támogatását élvező Color of Change nevű szervezet vezetője. A harmadik társelnök Chris Krebs, aki szerint a tavalyi amerikai választás a legbiztonságosabb volt az ország történelmében. A három társelnök munkáját 15 biztos segíti, többek között a brit Harry herceg.

Azonban nem csak Soros György támogatja jelentős összegekkel az Aspen Institute-t, hanem egy másik amerikai filantróp, Bill Gates is.

A Newsbusters nevű amerikai portál szerint a Bill & Melinda Gates Foundation és az OSF két szervezete – a Foundation to Promote Open Society (2,5 millió dollár) és az Open Society Institute (445 ezer dollár) – 2003 és 2020 között közel 105 millió dollárt pumpált az Aspen Institute-ba. Ebből mintegy 101,8 millió dollár Bill Gates szervezetétől származott.

Sorost az elmúlt időben egyébként nagyon érdeklik az álhírek, különösen a közösségi médiában, befolyása pedig ebben a szegmensben is jelentős.

A Facebook Ellenőrző Bizottsága például tele van hozzá hű emberekkel. Helle Thorning-Schmidt, korábbi dán miniszterelnök is ilyen, aki a Soros György által alapított és támogatott International Crisis Group nevű civil szervezet testületi tagja is.

Ezen felül egy Soros által finanszírozott szervezet készített egy olyan tanulmányt is, amelyben a Facebookon terjedő, félrevezető információt tartalmazó bejegyzéseket vizsgálták. A tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a dezinformációs bejegyzések 10,1 milliárdos megtekintést is elérhetnek, ez ugyanakkor megelőzhető lehetne. A “Facebook: Választástól a felkelésig” (Facebook: From Election to Insurrection) címet viselő tanulmányt az Avaaz nevű szervezet készítette. Az Avaaz társalapítója, Tom Periello, a Nyílt Társadalom Alapítványok ügyvezető igazgatója. A másik társalapító, és elnök-vezérigazgató, Ricken Patel korábban olyan baloldali szervezeteknél dolgozott, mint a The Rockefeller Foundation és a Res Publica.

A tanulmány a Facebook tényellenőrzőit – akik a tartalmak hitelességét vizsgálják – használta a “félretájékoztató” bejegyzések listájának összeállításához. A vizsgált bejegyzéseket azonban nem hozták nyilvánosságra.

Andy Stone, a Facebook szóvivője nyilatkozatot adott ki a jelentésről.

“Az Avaaz hibás módszertant használt, mert azt sejtette az emberekkel, hogy csak azért, mert egy oldal megoszt egy tényellenőrzött tartalmat, az ezen az oldalon található összes tartalom problémás” – mondta.

A Facebook tényellenőrzői egyébként mind a liberális Poynter Institute’s International Fact Checking Network (IFCN) részét képezik, amely többek között Soros Györgytől is kapott 300 ezer dollárt.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember

Tovább olvasom

Médiapiac

Különleges könyvet írtak Orbán Viktorról

Az Orbán-szabály a politikai tudás foglalata – mondta Stumpf István kormánybiztos G. Fodor Gábor: Az Orbán-szabály című könyvének a XXI. Század Intézet Facebook-oldalán tartott online bemutatóján szerdán.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos, korábbi alkotmánybíró, kancelláriaminiszter elmondta: Orbán Viktorról sok könyv született már, de ez különleges, hiszen “szerzője az Orbán-csapat tagja”. A könyv az elmúlt tíz év összefoglalása, amelyből kiderül a miniszterelnök filozófiája.

Stumpf István felidézte, hogy a rendszerváltás idején három generáció küzdött egymással: a történelmi nemzedék, melynek kiemelkedő képviselője volt Antall József, a reformerek, akiknek egyik ágát, a reformkommunistákat Pozsgay Imre reprezentálta, a másikat, az ellenzékit pedig Kis János. A harmadik nemzedék volt a kommunizmus utáni Fidesz-generáció. Azért váltak ők a legnagyobbá, mert a kezdeti sikertelenségek után képesek voltak alkalmazkodni, volt társadalom- és nemzetstratégiájuk – jelentette ki.

Stumpf István azt mondta: Orbán Viktor nem engedi, hogy a bürokratikus tevékenység “felzabálja” a kormányzást, tudja, hogy intellektuális szuverenitásra van szükség a mozgástér kihasználásához, kell egy világos iránytű, a nemzeti szuverenitás.

A miniszterelnök “nem szereti az intézményeket, ő az embereket szereti”, és világossá tette, hogy mindent megtesz Európa keresztény gyökereiért – fűzte hozzá.

Lánczi András filozófus, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint a miniszterelnök valószínűleg legalább olyan jó filozófus lenne, mint politikus. Minden kérdéshez úgy nyúl hozzá, hogy eljut a metafizikai mélységig, az első, eredeti kérdésig.

A filozófus álláspontja szerint a politikában mindig verseny van, ez az emberi létezés lényege – ez akkor is így van, ha nem akarjuk -, és itt van egy miniszterelnök, aki kézzelfoghatóan, példátlanul sikeres, nem csupán Magyarországon – jelezte Lánczi András.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője videóüzenetében arról beszélt: egy könyv akkor jó, ha elolvasása után többet értünk meg létezésünkből, és G. Fodor Gábor munkája ilyen. Segít tájékozódni az elmúlt harminc évben, és segít megérteni, hogy miért meghatározó az utolsó évtized. A könyv Orbán Viktorról szól, akiről dicsérő szavakat mondani 2021-ben még mindig bátorság – jelentette ki. “Én vállalom ezt a bátorságot” – jegyezte meg a fideszes politikus.

Orbán Viktor a korszakos magyar politikusok közé tartozik – fejtette ki -, akiről azok is elismeréssel beszélnek, akik nem rajongói. Ez a fokmérője Orbán Viktor közéleti teljesítményének, amelyet ez a kötet bemutat – mondta Deutsch Tamás.

Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet publicistája videóüzenetében fontos könyvként értékelte G. Fodor Gábor kötetét. Kifejtette, a nyugati civilizáció a végső pusztulás felé tart, és ebben a történelmi helyzetben van egy politikus, aki elsőként ismerte fel, hogy ha meg akarjuk menteni a nyugati kultúrát, akkor európai reneszánszra van szükség.

Az Orbán-szabály legfontosabb üzenete, hogy van egy vezető Kelet-Európában, aki felismerte ezt az igazságot, és van képessége is, felhatalmazása is, hogy harcoljon érte. “Ebben a harcban muszáj mellette állnunk! G. Fodor Gábor könyve ebben segít nekünk” – hangsúlyozta Bayer Zsolt.

A laudációk után megtartott panelbeszélgetésen G. Fodor Gábor, Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég vezérigazgató-helyettese és Békés Márton történész-politológus a 2010 utáni “Orbán-korszak” mibenlétéről folytatott eszmecserét.

A szerző kifejtette: Orbán Viktorban megvolt a bátorság ahhoz, hogy saját modellt hozzon létre. A miniszterelnök vezette jobboldal – szakítva a korábban jellemző “hátránygazdálkodással” – “előnygazdálkodást” folytat, azaz az ország erősségeire alapoz – fogalmazott. Álláspontja szerint ez “óriási merészség”, amelyhez állandó tanulási képesség szükséges. Orbán Viktornak a változtatásokhoz volt “mersze, képessége és ereje” – jegyezte meg.

Schmidt Mária ehhez kapcsolódva arról beszélt, bátorságra vall az a felismerés, hogy az a nyugati civilizáció, amelyet a rendszerváltozás előtt “utol akartunk érni”, nem működik már, nincs már mit másolni rajta, ezért “nekünk kell végiggondolni, hogy nekünk mi a jó”.

Úgy látja, hogy Orbán Viktor mindent a nemzeti érdek képviselete szempontjából értékel, és az általa tanultakat ennek érdekében használja fel. Schmidt Mária szerint a miniszterelnök célja “a nemzeti megmaradás és a közös nemzeti siker”, és ez megkülönbözteti más magyar és külföldi politikusoktól.

A főigazgató szólt arról is, hogy a miniszterelnök minden döntését és lépését “gondolatilag nagyon alaposan megalapozza és ezek az elmúlt tíz év után összeálltak egy olyan építménnyé, ami gyakorlatilag megváltoztatta Magyarországot, kezdi megváltoztatni a térségünket és jó eséllyel egész Európát meg fogja változtatni”. “Ennél jobb Európával nem történhet” – hangoztatta.

Barthel-Rúzsa Zsolt arról beszélt, hogy Orbán Viktor stratégiai célokban távlatosan gondolkodik, és ennek megfelelően vezeti az országot. Úgy vélte, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában is szükség van azokra a gondolatokra, amelyeket a magyar miniszterelnök képvisel.

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály – Tíz fejezet az Orbán-korszak első tíz évéről című, 372 oldalas könyve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában jelent meg.

Tovább olvasom

Médiapiac

Érvényben marad Trump Facebook-fiókjának felfüggesztése

Továbbra is érvényben hagyják Donald Trump volt amerikai elnök Facebook fiókjának felfüggesztését – adta hírül szerdán az amerikai vállalat által felkért bizottság.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közleményükben úgy fogalmaztak: “A Testület megállapította, hogy az alaptalan, választási csalásokról szóló és a folyamatos cselekvésre ösztönző bejegyzéseivel Trump úr olyan környezetet teremtett, amely az erőszak komoly kockázatát rejti”.

Bár a testület fenntartotta a volt elnök felhasználói fiókjának felfüggesztését, azt is megállapította, hogy a határozatlan időre szóló felfüggesztés nem megfelelő. Arra kérték a Facebook üzemeltetőit, hogy a “platform más felhasználóira is alkalmazott szabályokkal összhangban álló”, arányos döntést hozzanak. “A mostani döntéstől számított hat hónapon belül a Facebooknak felül kell vizsgálnia az önkényes büntetést, amelyet január 7-én szabott ki, és döntenie kell a megfelelő szankcióról” – írta a testület.

Donald Trump a testület döntése után, szerdán délután, közleményben reagált. Elítélte a szerinte helytelen döntést. “Amit a Facebook, a Twitter és a Google tett, abszolút szégyenteljes” – fogalmazott, és leszögezte, hogy ezzel szégyent hoztak az országra, az érintett vállalatok pedig “nagy politikai árat fognak fizetni” ezért.

“Az Egyesült Államok elnökét megfosztották a szólásszabadságtól, mert a radikális baloldal őrültjei félnek az igazságtól, pedig az egyszer úgyis ki fog bukni, erősebben, mint valaha” – hangsúlyozta Trump.

A legnagyobb közösségi oldalak – köztük a Facebook – és internetes videómegosztó portálok a Capitoliumnál január 6-án történt események után egymás után döntöttek arról, hogy eltiltják a volt elnököt fiókjainak használatától. Döntéseiket leginkább azzal magyarázták, hogy szerintük Donald Trump gyújtó hangú beszéde és közösségi felületeken megjelent üzenetei okozták a zavargásokat.

Az utóbbi időszakban a volt amerikai elnök általában sajtónyilatkozatok formájában nyilvánított véleményt egy-egy politikai témában, míg korábban napi rendszerességgel közölt bejegyzéseket közösségi oldalain, amelyeket fiókonként emberek tízmilliói követtek. Szakértők szerint Trump követői közül sokan a mostani nyilatkozatokat is megosztják a közösségi médiában, de a volt elnök üzenetei nem jutnak el annyi emberhez, mint korábban.

Donald Trump egy nappal a Facebook döntése előtt, kedden indította el saját kommunikációs platformját, amelynek célja – mint írták – hogy a volt elnök közvetlenül tudjon kommunikálni követőivel. A platform a From the Desk of Donald J. Trump néven fut, és a www.donaldjtrump.com/desk internetes címen található meg.

A volt elnök bejegyzéseket, képeket és videókat tehet közzé rajta, amelyeket a követők megoszthatnak a Twitteren és a Facebookon. A platform azonban nem rendelkezik olyan funkcióval, amely lehetővé tenné a felhasználóknak, hogy hozzászóljanak Trump bejegyzéseihez.

A mostani az eddigi legsúlyosabb következményekkel járó döntés, amelyet a Facebook tulajdonosa, Mark Zuckerberg által életre hívott – akadémikusokból, volt politikusokból, jogi szakértőkből és újságírókból álló – testület alapítása óta meghozott. A függetlennek nevezett bizottság működési költségeit Zuckerberg vállalta, aki 130 millió dollárt szánt erre a célra.

Az üzletembert sok kritika érte ezzel kapcsolatban, ugyanis egyes szakértők szerint a befolyásolható testület csak még nehezebbé teszi a hatékony és igazságos szabályozást. Jennifer Grygiel, a Syracuse Egyetem kommunikációs adjunktusa úgy fogalmazott: “Az igazi aggodalom nem a Facebook döntése Trump fiókjával kapcsolatban, hanem az a mód, ahogyan ez a hatalmas vállalat megpróbálja elkerülni az elszámoltathatóságot.”

Tovább olvasom