Kövess minket!

Médiapiac

Női hősök forradalmasítják a hazai sorozatokat?

Tükrözik-e vagy alakítják a társadalom nőképét a drámasorozatok és a telenovellák? Mit üzen a n őknek a TV2-s Korhatáros szerelem? Jobb lesz a nők helyzete Magyarországon az Oltári csajok hatására?

Amikor az 1990-es évek végén az Egyesült Államokban az HBO kábelcsatorna bemutatta a Szex és New York című sorozatot négy egyedül is boldoguló, sikeres nagyvárosi nőről, akik őszintén beszélnek intim vágyaikról, a szexuális forradalom új szakasza indult el.

Sőt, a sorozat a nyugati világban megteremtette az egyszemélyes élet elfogadottságát, a szingliség kultuszát. A széria egyben új női szerepmodelleket teremtett, Magyarországon is számos fi atal nő találta meg önmagát Carrie vagy éppen Samantha karakterében. A gender equality felé vezető úton azonban még számos mérföldkő fűződik a fikciós műfajokhoz, filmekhez és még inkább a mindennapjainkba beköltöző sorozatokhoz. A női reprezentáció kérdése természetesen hazai gyártás ú szériákkal kapcsolatban is felvethető, hiszen a televízió Magyarországon továbbra is meghatározó médium, az általa közvetített valóság – még hafikció is – képes formálni a társadalmi beidegződéseket, így a nőkkel, a női szerepekkel kapcsolatos gondolkodást is.

Korábban is voltak köztük olyanok, amelyek reflektáltak a valóságra, mint például a Szomszédok vagy az annál modernebb, frissebb társadalomképet és ezzel együtt korszerűbb női szerepeket bemutató sorozatok, mint a Família Kft. a matriarchális Szép családdal. Amikor a kereskedelmi televíziók elkezdték a szériák sorozatgyártását, a lehetőségeik mellett a felelősségük is megszületett. A napi szappanoperák közül a Barátok közt vállalta fel elsőként, hogy egy nyitottabb, elfogadóbb társadalom képét tárja a nézők elé.

Az új heti drámaszéria a TV2-n, a Korhatáros szerelem, amely az új-zélandi Step Dave című rövid életű sorozat magyarítása, értelemszerűen nem a helyi közönségnek készült eredetileg, csak az adaptáció során igazították a forgatókönyvet a magyarországi viszonyokhoz. A sorozat mindenképpen egy létező társadalmi tabuhoz nyúl: elfogadható-e, ha egy kapcsolatban a nő jóval idősebb, mint a párja? A Kovács Patrícia által játszott Eszter karaktere egyszerre klasszikus és modern hősnő. Amikor ellenséges közegben küzd meg szerelméért – ezzel konfliktust vállalva saját testvérével és gyerekeivel –, akár Euripidész vagy Shakespeare is papírra álmodhatta volna sorsát. Másrészt viszont nagyon is 20–21. századi karakter: a gyerekeit egyedül nevelő asszony archetípusa, aki egyszerre igyekszik helyt állni három gyereke mellett és a munkájában, miközben szeretne megfelelni környezete elvárásainak. A körülmények és a saját maga által teremtett rabságából pedig, úgy tűnik, egy fiatal fiú szerelmén át vezet a kiút. Miközben a Korhatáros szerelem ügyesen érzékenyít a hasonló cipőben járó nők bátor döntése iránt, a lényeget elfelejti megmutatni: nincs kibontva, hogy milyen az a bizonyos boldog szerelem, amiért ennyit érdemes küzdeni és kockáztatni.

Izgalmas azonban a testvére, Júlia sorsa is. Dobó Kata megformálásában egy hideg és sznob nőt látunk, aki a felső tízezer életét éli, és látszólag a gyermeknélküliség büszke nagykövete férjével együtt. Ilyet Magyarországon született sorozatban nemigen látni. Egyre több jel utal azonban arra, hogy Júlia valójában mást érez, kényelem iránti igénye az ösztöneivel küzd – ezt a hazai néző is biztosan könnyebben be tudja fogadni.

Az Oltári csajok magyar fejlesztésű telenovella az RTL II-n, a történetszálakat klasszikus mesék, főleg Grimm-mesék inspirálták. Ennek és a telenovellák íratlan szabályainak megfelelően a karakterek, így a női hősök is kevéssé árnyaltak, személyiségük néhány jelzővel leírható. A sztori középpontjában három nővér áll, a naiva legfi atalabb (Piros), az intrikus legidősebb (Angéla) és a középső (Hajni), aki karakterét tekintve is nagyjából középen áll. Egyikük maximálisan kiszolgáltatott a férfi aknak, a másik ragadozóként fogyasztja el őket kedvére, míg a harmadikban keverednek az áldozat és a nagyvad tulajdonságai. Az alapszituáció, amellyel a sorozat indul, és amely a cselekmény egészét meghatározza, meglehetősen archaikusnak hat a 21. századba.

Egy jóságos és páratlanul gazdag nagynéni kacsalábon forgó kastélyát hagyja arra a nővérre, akit először vezetnek az oltár elé. Az általában királyfik elé állított próbatétel (lásd még „fele királyság”) papíron számító döggé alakítaná a három nőt, a gyakorlatban azonban közülük csupán egy dolgozik érezhető tudatossággal a projekten; még egy kis növésű férfihoz (a mesében törpének neveznénk) is hozzámenne, csakhogy elnyerje a kincset.

Mégis elgondolkodtató, hogy a társadalmi mobilitás eszköze egy nagy értékű ingatlan megszerzésének céljából kötött érdekházasság. A párkapcsolati nehézségek a sorozat középkorú karakterére, a vendéglátós vállalkozó Karolára is jellemzők, mégis ő az egyetlen, aki munkájában sikeres, és a maga ura. A kozmetikában dolgozó Angéla főnökasszonya féltékenységének és szeszélyének kiszolgáltatottan dolgozik, Hajni külföldi tanulmányútja meghiúsul, Pirost inkább barátságból dolgoztatják egy virágüzletben, mint kvalitásai nyomán, édesanyjuk pedig egy szerencsejáték-függő férfi áldozata. Érezhető jómódban a főszereplő nők közül azonban csak Piros kiszemeltjének intrikus és manipulatív édesanyja él, aki éppen olyan mozgatórugója az Oltári csajok cselekményének, mint Angéla.

A negatív női karakterek sikerei és dominanciája ugyanakkor szükséges elemek a telenovellákra jellemző érzelmi kavarásokhoz, hiszen ha a protestáns etika szerint élő hölgyek mutatnák a jó példát magyar nőtársaiknak, az bizonyára a kutyát sem érdekelné.

A cikk szerzője:

Rényi Ádám

 

A szakember 2011-ig a TV2 marketing- és kommunikációs igazgatója volt. Előtte kommunikációs igazgatóként dolgozott az RTL Magyarországnál, továbbá a Viasat3-nál és a Playboynál is. 2018. februárig az Unionmedia kreatív tartalomigazgatója volt.

 

Nézze meg Rényi Ádám teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

Ezt a cikket eredetileg a Médiapiac február elején megjelent számában közöltük. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

 

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom