Kövess minket!

Médiapiac

NMHH: újabb taggal bővül a Bűvösvölgy-hálózat

Újabb taggal bővül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiaértést oktató Bűvösvölgy-központjainak hálózata – jelentette be Karas Monika, az NMHH elnöke.

Mint elmondta, Sopronban, saját épületükben rendezik be mintegy 840 négyzetméteren azt a központot, amelynek hat stúdiójában hét oktató nyújt majd képzést az oda érkező fiataloknak, várhatóan jövő ősztől.

A soproni központ különlegességeként említette, hogy ott rendeznek majd először az internetes videónapló-készítéssel (vlogolással) kapcsolatos foglalkozásokat.

Karas Monika jelezte: a 2014-ben megnyílt fővárosi központ foglalkozásain eddig 26 ezernél több, a tavaly nyílt debrecenién közel hétezer fiatal vett már részt, az érdeklődés mértékét pedig jól mutatja, hogy a helyek “a legkelendőbb koncertjegyeket megszégyenítő gyorsasággal fogynak el”.

Közlése szerint az a cél, hogy maximum két és fél órányi buszúttal elérhetők legyenek az iskolai csoportok számára ezek a központok, így a jövőben az ország kétharmadát le tudják fedni így. Azokat a diákokat, akikhez még nem ér el ilyen módon a Bűvösvölgy, közösségi felületeken, illetve tanáraikon keresztül szólítják meg. A jövőbeni helyszínekről még nem döntöttek.

Az NMHH elnöke hangsúlyozta: feladatuk, hogy mindenki számára biztosítsák az információs és kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférést. Ehhez fogyasztói, felhasználói tudatosságra van szükség, a szükséges ismeretek átadását viszont érdemes minél korábban elkezdeni – fűzte hozzá.

A fogyasztói tudatosság erősítése kapcsán Karas Monika szólt arról is: 2011-es elindítása óta négyezernél több bejelentés érkezett internetes jogsegélyszolgálatukhoz; ezek többsége az érintett hozzájárulása nélkül közzétett tartalommal volt kapcsolatos, de fordultak hozzájuk zaklatási, pedofil és kábítószer-fogyasztást propagáló tartalom miatt is.

Katona Gergely, a digitálisműveltség-fejlesztési osztály vezetője tavaly év végi, a fiatalok médiahasználatáról szóló kutatásuk eredményeiről beszámolva elmondta: a 13-14 éves korosztálynál már nagyobb szerepet kap a számítógépnél a mobiltelefon, amely a 15-16 évesek körében előzi meg fontosságban a tévét.

Kétezer szülő és ugyanennyi – 7-16 éves – gyerek alkotta reprezentatív mintán végzett kutatásuk azt mutatja: a 7-8 évesek 14 százalékának, a 9-10 évesek felének, majd 16 éves korig a gyerekek egyre nagyobb többségének van mobilja, ami az esetek 88 százalékában okostelefon. A 9-10 évesek 19 százaléka már annak ellenére jelen van valamelyik közösségi oldalon, hogy a csatlakozás alsó korhatára 13 év.

A magyar fiatalok átlagosan 11 és fél éves koruktól vannak jelen a közösségi médiában, általában 3-4 helyen; a legnépszerűbb körükben a Facebook, a Youtube és az Instagram.

Közlése szerint a kutatók azt tapasztalták, hogy a mobillal rendelkező 11-13 évesek családjainak mintegy felénél nincsen se előzetes szabály, se utólagos ellenőrzés azzal kapcsolatban, milyen tartalmakat internetes fogyaszthatnak, mit tölthetnek le, miben vehetnek részt mobileszközükön a fiatalok, ha pedig van ilyen szabály, az elsősorban költségoldalról fogja fel a kérdést – írja az MTI.

Az internethasználat vizsgálatakor a kutatók azt tapasztalták, hogy a 9-10 évesek negyede még nem használja a világhálót, de a 15-16 éveseknél is még négy százalék ez az arány, ők jellemzően a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból kerülnek ki.

A szakember problémaként említette, hogy a fiatalok nagyon könnyen adnak meg az interneten olyan sokféle adatot magukról, amelyek révén pontosan beazonosíthatóak, például lakhelyüket, életkorukat, iskolájukat, telefonszámukat.

Takách-Batta Zsuzsanna, az NMHH kommunikációs igazgatója kérdésre válaszolva elmondta: azt látják reálisnak, hogy kétévente ismétlik meg ezt a kutatást.

Szólt arról is: a júliusban elindult első hullám után ősszel kezdődik megfélemlítés-ellenes kampányuk második menete; ennek célja, hogy emojik (internetes hangulati jelek) révén tudatosítsák a felnőttekben és a gyerekekben is, hogy fel lehet, és fel is kell lépni a világhálón megjelenő, ellenük irányuló támadásokkal szemben.

Médiapiac

Folytatódik a ferencvárosi balos médiaháború

Baranyi Krisztina polgármester azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus – reagált nyilatkozta újságírói megkeresésre Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP IX. kerületi képviselője a ferencvárosi médiabotrány legújabb fejleményeivel kapcsolatban. Hagymási Zoltán leváltott ügyvezető véleménye szerint a kerületi vezetés nagy problémát okozott a konfliktussal.

Közzétéve:

Borítókép: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, fotó: MTI/Balogh Zoltán

– Mindenképpen fordulatot jelent, ha Hoffmann György, Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje visszalépett attól, hogy ő legyen a ferencvárosi önkormányzat által működtetett médiacég vezetője – reagált a Magyar Nemzetnek Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP ferencvárosi képviselője arra a hírre, miszerint újabb fordulatot vett a kerületi baloldali médiaháború. A lapnak nyilatkozva kiemelte:

Baranyi Krisztina polgármester képtelen a kompromisszumra, és bár azt hirdeti, hogy független sajtót szeretne, mégis azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus.

Mint ismert, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Ferencváros baloldali pártok által támogatott független polgármestere az esetre a Facebook-oldalán akkor úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették. Kijelentette, hogy Hagymási komolytalan indokkal és munkajogilag aggályos módon küldte el Vágvölgyit, ezért javasolta az akkori cégvezető felmentését.

Utóbb kiderült: az ellenzéki képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televíziós szakember kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését.

A Magyar Nemzet megkereste Hagymási Zoltánt, a leváltott ügyvezetőt, aki a lapnak kifejtette: nem érzi árulásnak az elbocsátását. Szerinte itt a nagyobb probléma az, amit az önkormányzat ezzel okozott: a cég alkalmazottai ugyanis még mindig a pénzüket várják. Hozzátette: mivel a polgármester azt hangoztatta, hogy független médiát szeretne, nem érti, később miért nehezményezte nála, hogy nem értesítette őt Vágvölgyi B. András leváltásáról.

Átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. Baranyi csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja. Azt nem tudjuk, hogy ez a lépés mennyire illik bele a polgármester médiaszabadságról alkotott elképzeléseibe, hiszen ezúttal ő diktálna a testületnek a kerület vezetőjeként. Nem mellékes körülmény, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom