Kövess minket!

Médiapiac

NMHH: újabb taggal bővül a Bűvösvölgy-hálózat

Újabb taggal bővül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiaértést oktató Bűvösvölgy-központjainak hálózata – jelentette be Karas Monika, az NMHH elnöke.

Mint elmondta, Sopronban, saját épületükben rendezik be mintegy 840 négyzetméteren azt a központot, amelynek hat stúdiójában hét oktató nyújt majd képzést az oda érkező fiataloknak, várhatóan jövő ősztől.

A soproni központ különlegességeként említette, hogy ott rendeznek majd először az internetes videónapló-készítéssel (vlogolással) kapcsolatos foglalkozásokat.

Karas Monika jelezte: a 2014-ben megnyílt fővárosi központ foglalkozásain eddig 26 ezernél több, a tavaly nyílt debrecenién közel hétezer fiatal vett már részt, az érdeklődés mértékét pedig jól mutatja, hogy a helyek “a legkelendőbb koncertjegyeket megszégyenítő gyorsasággal fogynak el”.

Közlése szerint az a cél, hogy maximum két és fél órányi buszúttal elérhetők legyenek az iskolai csoportok számára ezek a központok, így a jövőben az ország kétharmadát le tudják fedni így. Azokat a diákokat, akikhez még nem ér el ilyen módon a Bűvösvölgy, közösségi felületeken, illetve tanáraikon keresztül szólítják meg. A jövőbeni helyszínekről még nem döntöttek.

Az NMHH elnöke hangsúlyozta: feladatuk, hogy mindenki számára biztosítsák az információs és kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférést. Ehhez fogyasztói, felhasználói tudatosságra van szükség, a szükséges ismeretek átadását viszont érdemes minél korábban elkezdeni – fűzte hozzá.

A fogyasztói tudatosság erősítése kapcsán Karas Monika szólt arról is: 2011-es elindítása óta négyezernél több bejelentés érkezett internetes jogsegélyszolgálatukhoz; ezek többsége az érintett hozzájárulása nélkül közzétett tartalommal volt kapcsolatos, de fordultak hozzájuk zaklatási, pedofil és kábítószer-fogyasztást propagáló tartalom miatt is.

Katona Gergely, a digitálisműveltség-fejlesztési osztály vezetője tavaly év végi, a fiatalok médiahasználatáról szóló kutatásuk eredményeiről beszámolva elmondta: a 13-14 éves korosztálynál már nagyobb szerepet kap a számítógépnél a mobiltelefon, amely a 15-16 évesek körében előzi meg fontosságban a tévét.

Kétezer szülő és ugyanennyi – 7-16 éves – gyerek alkotta reprezentatív mintán végzett kutatásuk azt mutatja: a 7-8 évesek 14 százalékának, a 9-10 évesek felének, majd 16 éves korig a gyerekek egyre nagyobb többségének van mobilja, ami az esetek 88 százalékában okostelefon. A 9-10 évesek 19 százaléka már annak ellenére jelen van valamelyik közösségi oldalon, hogy a csatlakozás alsó korhatára 13 év.

A magyar fiatalok átlagosan 11 és fél éves koruktól vannak jelen a közösségi médiában, általában 3-4 helyen; a legnépszerűbb körükben a Facebook, a Youtube és az Instagram.

Közlése szerint a kutatók azt tapasztalták, hogy a mobillal rendelkező 11-13 évesek családjainak mintegy felénél nincsen se előzetes szabály, se utólagos ellenőrzés azzal kapcsolatban, milyen tartalmakat internetes fogyaszthatnak, mit tölthetnek le, miben vehetnek részt mobileszközükön a fiatalok, ha pedig van ilyen szabály, az elsősorban költségoldalról fogja fel a kérdést – írja az MTI.

Az internethasználat vizsgálatakor a kutatók azt tapasztalták, hogy a 9-10 évesek negyede még nem használja a világhálót, de a 15-16 éveseknél is még négy százalék ez az arány, ők jellemzően a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból kerülnek ki.

A szakember problémaként említette, hogy a fiatalok nagyon könnyen adnak meg az interneten olyan sokféle adatot magukról, amelyek révén pontosan beazonosíthatóak, például lakhelyüket, életkorukat, iskolájukat, telefonszámukat.

Takách-Batta Zsuzsanna, az NMHH kommunikációs igazgatója kérdésre válaszolva elmondta: azt látják reálisnak, hogy kétévente ismétlik meg ezt a kutatást.

Szólt arról is: a júliusban elindult első hullám után ősszel kezdődik megfélemlítés-ellenes kampányuk második menete; ennek célja, hogy emojik (internetes hangulati jelek) révén tudatosítsák a felnőttekben és a gyerekekben is, hogy fel lehet, és fel is kell lépni a világhálón megjelenő, ellenük irányuló támadásokkal szemben.

Médiapiac

Még lehet jelentkezni a Mediaworks tehetséggondozó programjára

November 15-ig még beadhatók a jelentkezések.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A nagy érdeklődésre tekintettel november 15-ig meghosszabbították a Mediaworks Tehetséggondozó Programjának jelentkezési határidejét. A képzésre elsősorban főiskolásokat, egyetemistákat várnak.

Ahogyan arról korábban a Médiapiac is beszámolt, gyakorlatorientált tehetséggondozó programot indít a Mediaworks Hungary Zrt., hazánk legnagyobb médiavállalata. A képzés résztvevői a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadói és mentori gárdával dolgozhatnak együtt.

Utóbbiak rövid megszólalásait az alábbi videóban tekintheti meg:

A jelentkezés részleteiről a program Facebook-oldalán lehet tájékozódni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Frissítette a kínai kiberhatóság az idézhető internetes hírforrások listáját

Frissített listát adott ki a kínai kiberhatóság szerdán azokról az internetes hírszolgáltatókról, amelyek anyagait leközölheti a kínai sajtó.

Közzétéve:

Pixabay

A Kínai Kibertér Felügyelet (Cyberspace Administration of China, CAC) hivatalos internetes oldalán közzétett közlemény szerint az új listán szereplő források száma mintegy négyszeresére nőtt az előző, 2016-ban kiadott listához képest. Újdonságként ismertették továbbá, hogy

a szerdán közzétett, 1358 elemet tartalmazó listán most először szerepelnek a közösségi média hivatalos oldalai, valamint okoseszköz-applikációk.

A közlemény szerint azokat a hírközlőket, akik a listán kívüli forrásból vesznek át híranyagot, büntetésben részesítik. Hozzátették továbbá: a hatóság a listát folyamatosan felülvizsgálja, és bármikor eltávolíthat vagy hozzáadhat hírszolgáltatókat.

Kínában, ahol az olyan, külföldi internetes platformok, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google nem érhetőek el a felhasználók számára, és jelentősen korlátozzák a hozzáférést a külföldi sajtóorgánumok oldalaihoz is, a hatóságok az utóbbi időben a belföldi internetes tartalmak “megtisztítására” helyezték át a hangsúlyt.

Szeptember közepén a kiberhatóság új iránymutatást adott ki arra vonatkozóan, hogy az internetes platformoknak ki kell iktatniuk az “egészségtelennek” ítélt tartalmakat. Az iránymutatás szerint az internetes portáloknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a felületeiken közzétett tartalmakért, beleértve a felhasználók által megosztott bejegyzéseket is. A kínai hatóságok az utóbbi időben a társadalomra nézve károsnak ítélt témák közé kezdtek sorolni több, nem politikai jellegű tartalmat, egyebek mellett a tőzsdei elemzéseket és az ismert emberekről szóló pletykákat – írta egy szeptemberi cikkében a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A tőzsdei elemzések esetében elsősorban olyan internetes kommentátorok tevékenységét igyekeznek visszaszorítani, akik az interneten közzétett bejegyzések segítségével próbálják befolyásolni a tőzsdei árfolyamok alakulását. A Tencent kínai technológiai óriáscég az útmutatás alapján több ezer független pénzügyi híroldalt számolt fel, és több mint 20 ezer bejegyzést törölt az általa működtetett, Kínában népszerű WeChat nevű közösségi médiaplatformról.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Kirúgták a Bild főszerkesztőjét

Julian Reichelt többek között női kollégáit zaklatta szexuálisan.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kirúgták Németország egyik legnagyobb bulvárlapjának főszerkesztőjét. Julian Reicheltről kiderült, hogy a vádak szerint visszaélt a hatalmával, szexuálisan zaklatott női kollégákat, viszonyt folytatott egy kezdő újságíróval, akit aztán olyan pozícióba helyezett, amelyet a nő maga is túl nagy feladatnak tartott – írja a New York Times nyomán a Mandiner

A Bild kiadója, az Axel Springer hétfőn jelentette be, hogy kirúgta a Bild főszerkesztőjét, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem tudta meghúzni a határt a privát és a szakmai dolgai között.

A kiadóvállalat egy ügyvédi irodát bízott meg azzal, hogy kivizsgálja a Reichelt ellen felhozott vádakat. Először nem találtak kirúgást megalapozó bizonyítékokat a viselkedésére, nemrég azonban ez megváltozott. Az Axel Springer szóvivője ugyanakkor nem akarta részletezni, hogy milyen bizonyítékokról van szó.

A New York Times cikke szerint Reichelt viszonyt folytatott a lap egyik kezdő újságírójával – a főszerkesztő akkor 36, az újságíró 25 éves volt.

A nőnek hamarosan vezető newsroomos pozíciót adott, a nyomozás során adott vallomásában azonban a nő azt mondta, nem állt készen erre a feladatra. Mindeközben a főszerkesztő rendszeresen hotelszobákba rendelte.

Tovább olvasom