Kövess minket!

Médiapiac

NMHH-nem a Ringier-Axel Springer fúzióra

A GVH döntésére még várni kell, de annak a médiatörvény alapján figyelembe kell vennie a szakhatósági véleményt. A Ringier nem kommentálja a döntést, most hosszabb egyeztetések indulnak a hogyan továbbról. Iparági források szerint politika (is) van az ügyben, de a piac nagy szereplői is fellélegezhettek.

Nem adta meg a szakhatósági hozzájárulást a Ringier és az Axel Springer csoport magyarországi fúziójához a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, amely a döntéshez közlése szerint a véleménybefolyásolási képességet, a tulajdoni koncentráció mértékét, a keresztolvasottsági adatokat és az írott sajtótermékek helyettesíthetőségének jellemzőit elemezte. Ennek alapján úgy látták, hogy a fúzió egyértelműen és jelentősen veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még dönt az ügyben, ez nyárra várható. Ugyanakkor kérdés, hogy milyen következménye van az NMHH határozatnak a GVH mozgásterére. A Pálfi István KDNP-s képviselő által annak idején benyújtott módosító javaslat alapján ugyanis az került be a médiatörvénybe, hogy a versenyhatóság a médiatulajdonosok összefonódási ügyeiben (a már folyó ügyekben is) köteles beszerezni az NMHH állásfoglalását. Az, hogy dönthet-e a GVH másképp, mint az NMHH, nem derül ki egyértelműen a törvény szövegéből. Ugyanakkor egy forrásunk szerint nem valószínű, hogy a GVH eltérne az NMHH határozattól.

Név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint jelentős mértékben politikai indíttatású lehet a döntés, bár a többi nagy – nemcsak a kiadói szegmensben érintett – piaci szereplő is fellélegezhet, hiszen az egyesüléssel olyan óriás jönne létre, amely 30 milliárd felelti összbevételt produkál. A politikai vonalat aláhúzó források szerint gondot okozott volna egy ekkora méretű, külföldi tulajdonú, piaci alapon működő cégcsoport, amely egyben erős konkurencia lehet a most megerősítésre kerülő közmédiának.

Úgy tudjuk, olyan kérések is befutottak a médiacégekhez, hogy engedjenek el komoly, nagy múlttal rendelkező médiamárkákat. Ezek azonban üzletileg erős lábat képeznek, tehát ez nem életszerű alternatíva. Ennek alapján a karakán médiacéges hozzáállás is elvezethetett a nemleges döntéshez.

Megkérdeztük a Ringiert, hogy hogyan tovább a jelen helyzetben. A cég az NMHH határozatát nem kívánja kommentálni, az pedig, hogy mi lesz a következő lépés, később dől el. Elvileg a nemleges döntés ellen perre lehet majd menni. Másfelől a fúzió a többi régiós országban már rég végbement, ami nyilván elindított bizonyos céges folyamatokat, kérdés, hogy ezek hogyan érintik a további itthoni működést. Mi lesz például a Népszabadsággal? Milyen kontextusban működik tovább a magyarországi Ringier leánycég? Ezekre a kérdésekre a cég most nem adott választ.

Médiapiac

Cenzúrázták a lelkészt, mert szerinte csak két nem létezik

A YouTube gyűlöletbeszédre hivatkozva elkezdte cenzúrázni a protestáns lelkipásztor prédikációit, miután kijelentette, hogy csak két emberi nem létezik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A cenzúrázott protestáns lelkész, John MacArtur a Los Angeles-i Grace Community templomból vasárnap tartott beszédében, a bibliai szexualitásról prédikált, a YouTube azonban gyűlöletbeszédnek minősítette a prédikáció videóját – írja a V4NA hírügynökség.

szószéken állva MacArthur azt mondta: „Te XX vagy XY vagy, mert Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, ez genetikailag és fiziológiailag is meghatározott. A tudomány pedig a valóságot mutatja” – mondta, hozzátéve: az ezzel ellenkező álláspont hazugság és megtévesztés, amelynek „annyira káros, pusztító, megrontó és elszigetelő hatása van, hogy muszáj szembenéznünk vele, azonban a konfrontáció nem fogja megoldani a problémát”

A YouTube nem sokkal a feltöltés után eltávolította MacArtur prédikációját a platformjáról, mivel az szerintük sérti a gyűlöletbeszédre vonatkozó irányelveiket.

Jenna Ellis, a Thomas More Society különleges jogtanácsosa is felszólalt az ellen, hogy a YouTube elkezdte cenzúrázni MacArthur prédikációit. Úgy fogalmazott: „A technológiai oligarchák (…) őrült törvényeket akarnak végrehajtani az igazság és a Biblia tanításának cenzúrázásával. Ha az amerikaiak nem állítják meg őket, ez az új rezsim megkerüli az alkotmányt, nem garantálja a szólásszabadsághoz és a vallásgyakorláshoz fűződő alapvető jogainkat, aminek a hatása pusztító lesz.”

Tovább olvasom

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom