Kövess minket!

Médiapiac

NMHH: a megkérdezettek négyötöde néz filmeket és videókat a neten

A legalább 16 éves internetezők négyötöde néz filmeket és videókat a neten, 84 százalékuk pedig online is filmezik, és megnéz mások által letöltött filmet is – derült ki az NMHH piackutatásából, az MTI cikke alapján.

A felmérés szerint – amely 2019. november 18. és december 10. között készült négyezer ember online megkérdezésével – minden harmadik internetezőnek van előfizetése valamilyen streaming-szolgáltatásra, emellett minden negyedik letölt mások által megszerzett és az internetre feltöltött filmeket, azaz torrentezik.

Mivel ez sok esetben nem legális, ez az arány bizonyára alulmért, de a válaszadók elmondása alapján minden tizedik internetező szokott nemzetközi, és minden ötödik magyar torrentoldalakat használni.

Összességében az internetezők között a leggyakoribb az, hogy valaki egyiket sem veszi igénybe: a torrentezés és a legális, de fizetős streaming-szolgáltatások (például HBO GO vagy Telekom TV GO) helyett ingyenes online videókat, filmeket néznek letöltés nélkül, vagyis az ingyenes streaminget használja az internetezők bő egyharmada.

Minden negyedik ember előfizet legális csatornára, minden hatodik szokott csakis torrentoldalakról filmekhez jutni, minden nyolcadik pedig a streaming-előfizetése mellett sem hagyott fel a torrentezéssel.

Van további 3 százaléknyi internetező, aki ezek közül egyiket sem csinálja: ők csak olyan filmeket néznek, amelyeket mások töltenek le nekik a netről, míg a maradék egynyolcad pedig nem néz internetről származó filmeket, videókat.

A legtöbben – a válaszadók 66 százaléka – még mindig a nagy képernyőt részesítik előnyben online filmezés, sorozatnézés közben. A többiek okostelefonon szoktak filmet nézni, itt sok esetben rövid videókról, nem egészestés mozifilmekről van szó.

A felmérés szerint a húszas, vagyis Y-generációra sokkal jellemzőbb a torrentezés – akár meglévő streaming-előfizetés mellett is -, míg a legfiatalabb, középiskolás korú generáció tagjainak vagy csak előfizetése van, vagy csak torrenteznek.

Ilyen magas előfizetési arány egyébként a Z-generáció mellett a legidősebbeknél érzékelhető, ám ők szinte egyáltalán nem torrenteznek, szemben a fiatalokkal. A 70 éven felülieknél kiugróan magas viszont a csak ingyenes streaming-lehetőségek (például YouTube) használata.

A középkorú, X-generáció tagjai között jóval ritkább, hogy csak előfizetéssel néznek filmet, illetve a többi korosztályhoz képest magasabb azok aránya, akiknek mások töltenek le filmet a netről.

Az idősebb, “baby boomer-generációban” sokkal ritkább a torrentezés, de többen vannak, akik ingyenes vagy fizetős streaminget használnak, és közöttük vannak a legtöbben, akik nem néznek internetről származó filmeket.

A felmérésből kiderült az is, hogy a férfiak jóval nagyobb arányban szerzik be a filmeket torrentezéssel, akár van mellette legális streaming-előfizetés, akár nincs.

A nők viszont sokkal gyakrabban jelölték meg egyetlen forrásként az ingyenes streaming-oldalakat, illetve köztük sokkal többen vannak azok is, akik nem néznek semmilyen filmet, videót és előfizetésük sincs ilyen szolgáltatásra.

A filmnézők 85 százalékával fordult elő a felmérést megelőző egy évben, hogy egy több részes film vagy egy sorozat több epizódját megnézték egymás után, megállás nélkül. Tízből hárman pedig nagyon gyakran csinálják ezt. Minden negyedik akár 5-10 vagy több órát is eltölt ezzel egyhuzamban.

Különösen jellemző a megállás nélküli online filmnézés a legfiatalabb korosztályokra: az Y- és Z-generáció, tehát a harmincon aluliak 41 százaléka saját bevallása szerint nagyon gyakran néz szünet nélkül online filmeket és sorozatrészeket, míg a szüleik esetében ez az aránya csak 20-25 százalék vagy még kevesebb.

Az adatok arra is utalnak, hogy az online filmnézés egyre inkább magányos, másoktól elszigetelt tevékenységgé kezd válni. A nem egyedül élő netes filmezők egyhatoda például sosem néz együtt filmet a családjával, lakótársaival, miközben 56 százalékuk úgy néz filmeket, hogy ugyan együtt vannak otthon, egymás mellett ülnek, de mindenki a saját készülékén néz valami mást, például egyik a laptopján, a másik a telefonján, vagyis nem együtt élik át az élményt – olvasható az NMHH közleményében.

Médiapiac

Megbukott a baloldali lap lejáratási kísérlete

A baloldali média-hazugsággyár egyik képviselője, a 168 Óra újabb gyöngyszemmel jelentkezett a napokban.

Közzétéve:

Borítókép: Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Merkely Béla kardiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: MTI/Cseke Csilla

A baloldali propagandalap vasárnap arról cikkezett, hogy bár nézők nélkül rendezik meg az olimpiát, Merkely Béla mégis ott lehet a helyszínen.

A 168 Óránál abból jutottak erre a következtetésre, hogy az elismert professzor vasárnap több fotót is megosztott arról, hogy kint van Tokióban, és a helyszínen szurkol a magyarok sportolóknak. Mint a fényképeken látható, Merkely Béla társaival az úszócsapat sikereiért szorított. 

Csakhogy négy poszttal lejjebb Merkely Béla a Facebook-falán megírta, mit keres a japán fővárosban.  

“Hamarosan újra láthatjuk nagyszerű sportolóinkat versenyezni, most Tokióban, ahova én is elindultam a mai napon, mint a FINA Sports Medicine Committee tagja” – írta a professzor közösségi oldalára, amiből egyértelművé válik, hogy dolgozni ment ki a szigetországba.

A kínos baki után Merkely Béla helyreigazítást kért a 168 Órától, aminek következében a baloldali lap kénytelen volt módosítani a cikkét.

Mint ismert, a népszerű professzornak fontos szerepe van a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, amelynek következtében a baloldali pártok, politikusok, és médiájuk célkeresztjébe került. Vélhetően a 168 Óra lejáratási kísérlete is ennek tudható be – írta az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom