Médiapiac
NMHH: a megkérdezettek négyötöde néz filmeket és videókat a neten
A legalább 16 éves internetezők négyötöde néz filmeket és videókat a neten, 84 százalékuk pedig online is filmezik, és megnéz mások által letöltött filmet is – derült ki az NMHH piackutatásából, az MTI cikke alapján.
A felmérés szerint – amely 2019. november 18. és december 10. között készült négyezer ember online megkérdezésével – minden harmadik internetezőnek van előfizetése valamilyen streaming-szolgáltatásra, emellett minden negyedik letölt mások által megszerzett és az internetre feltöltött filmeket, azaz torrentezik.
Mivel ez sok esetben nem legális, ez az arány bizonyára alulmért, de a válaszadók elmondása alapján minden tizedik internetező szokott nemzetközi, és minden ötödik magyar torrentoldalakat használni.
Összességében az internetezők között a leggyakoribb az, hogy valaki egyiket sem veszi igénybe: a torrentezés és a legális, de fizetős streaming-szolgáltatások (például HBO GO vagy Telekom TV GO) helyett ingyenes online videókat, filmeket néznek letöltés nélkül, vagyis az ingyenes streaminget használja az internetezők bő egyharmada.
Minden negyedik ember előfizet legális csatornára, minden hatodik szokott csakis torrentoldalakról filmekhez jutni, minden nyolcadik pedig a streaming-előfizetése mellett sem hagyott fel a torrentezéssel.
Van további 3 százaléknyi internetező, aki ezek közül egyiket sem csinálja: ők csak olyan filmeket néznek, amelyeket mások töltenek le nekik a netről, míg a maradék egynyolcad pedig nem néz internetről származó filmeket, videókat.
A legtöbben – a válaszadók 66 százaléka – még mindig a nagy képernyőt részesítik előnyben online filmezés, sorozatnézés közben. A többiek okostelefonon szoktak filmet nézni, itt sok esetben rövid videókról, nem egészestés mozifilmekről van szó.
A felmérés szerint a húszas, vagyis Y-generációra sokkal jellemzőbb a torrentezés – akár meglévő streaming-előfizetés mellett is -, míg a legfiatalabb, középiskolás korú generáció tagjainak vagy csak előfizetése van, vagy csak torrenteznek.
Ilyen magas előfizetési arány egyébként a Z-generáció mellett a legidősebbeknél érzékelhető, ám ők szinte egyáltalán nem torrenteznek, szemben a fiatalokkal. A 70 éven felülieknél kiugróan magas viszont a csak ingyenes streaming-lehetőségek (például YouTube) használata.
A középkorú, X-generáció tagjai között jóval ritkább, hogy csak előfizetéssel néznek filmet, illetve a többi korosztályhoz képest magasabb azok aránya, akiknek mások töltenek le filmet a netről.
Az idősebb, “baby boomer-generációban” sokkal ritkább a torrentezés, de többen vannak, akik ingyenes vagy fizetős streaminget használnak, és közöttük vannak a legtöbben, akik nem néznek internetről származó filmeket.
A felmérésből kiderült az is, hogy a férfiak jóval nagyobb arányban szerzik be a filmeket torrentezéssel, akár van mellette legális streaming-előfizetés, akár nincs.
A nők viszont sokkal gyakrabban jelölték meg egyetlen forrásként az ingyenes streaming-oldalakat, illetve köztük sokkal többen vannak azok is, akik nem néznek semmilyen filmet, videót és előfizetésük sincs ilyen szolgáltatásra.
A filmnézők 85 százalékával fordult elő a felmérést megelőző egy évben, hogy egy több részes film vagy egy sorozat több epizódját megnézték egymás után, megállás nélkül. Tízből hárman pedig nagyon gyakran csinálják ezt. Minden negyedik akár 5-10 vagy több órát is eltölt ezzel egyhuzamban.
Különösen jellemző a megállás nélküli online filmnézés a legfiatalabb korosztályokra: az Y- és Z-generáció, tehát a harmincon aluliak 41 százaléka saját bevallása szerint nagyon gyakran néz szünet nélkül online filmeket és sorozatrészeket, míg a szüleik esetében ez az aránya csak 20-25 százalék vagy még kevesebb.
Az adatok arra is utalnak, hogy az online filmnézés egyre inkább magányos, másoktól elszigetelt tevékenységgé kezd válni. A nem egyedül élő netes filmezők egyhatoda például sosem néz együtt filmet a családjával, lakótársaival, miközben 56 százalékuk úgy néz filmeket, hogy ugyan együtt vannak otthon, egymás mellett ülnek, de mindenki a saját készülékén néz valami mást, például egyik a laptopján, a másik a telefonján, vagyis nem együtt élik át az élményt – olvasható az NMHH közleményében.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás