Kövess minket!

Médiapiac

Netgeneráció – lehetőségek és veszélyek

Korán kezdenek internetezni a magyar gyerekek, sok az ismerősük, viszont a digitális írástudás és a biztonságos nethasználat terén lemaradásban vannak.

A magyar gyermekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el önállóan használni az internetet. Az európai országok nethasználó fiataljai közül nekik van a legtöbb ismerősük a közösségi oldalakon, 45 százalékuk száznál több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik. Ugyanakkor az uniós átlagnál jóval gyengébbek a digitális írástudás és a biztonságos internet-használat terén – derült ki a 25 európai ország 9-16 éves fiataljainak bevonásával készített EU Kids Online elnevezésű kutatásból. A Vodafone Magyarország által „Internet a Családban” címmel megrendezett kerekasztal beszélgetés résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tehet a szülő, ha szeretné gyermekét biztonságban tudni a világhálón.

Az internet használat a mai fiatalok életének szerves része. A net nem csupán a közösségi élet egyik, ha nem a legfőbb színtere, de az ismeretek jó része is egyszerűbben beszerezhető, mint a hagyományos nyomtatott forrásokból. A netdzsungel számtalan lehetőséget nyújt, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt, főképp a tapasztalatlan, ezért kiszolgáltatott gyermekek számára. A Vodafone Magyarország „Internet a családban” címmel megrendezett kerekasztal beszélgetésén Bernschütz Mária Ph.D. főiskolai docens, generációkutató, Lackfi János író, költő, műfordító, László Krisztina, a Marie Claire főszerkesztője, Nyilas Orsolya, a Vodafone belső kommunikációs és vállalati felelősségvállalási igazgatója, Pintér Róbert, az egyszervolt.hu ügyvezető igazgatója és Takács Péter, a Média és Hírközlési Biztos szóvivője beszélgetett az új nemzedék nethasználói szokásairól, a biztonsággal kapcsolatos aggályokról, a szülők és a társadalom felelősségéről.

„A 9-16 év közötti magyar gyermekek közel 60 százaléka naponta használja az internetet, s az EU-átlagnak megfelelően 11 százalékuk találkozik a weben szexuális tartalmakkal. Ugyanakkor a szülői kontroll és támogatás hazánkban jóval átlag alatti. A magyar szülőknek mindössze 10 százaléka tud arról, ha gyermeke veszélyes vizekre evezett, szemben a 20 százalékos EU átlaggal” – mondta Pintér Róbert. „Bár az EU Kids Online kutatások eredményeit 2010-ben és 2011-ben publikálták, azóta sem az EU-ban, sem hazánkban nem készült hasonlóan átfogó felmérés. Az internet fejlődése (mobil platformok előtérbe kerülése, az online-offline lét határait összemosó alkalmazások, stb.) azonban rövid, 1-2 éves időtávon belül is egyre nagyobb vonzerőt jelentenek, s újabb és újabb kockázatokat teremtenek”- tette hozzá.

Bernschütz Mária arra a szakadékra hívta fel a figyelmet, amely a mai gyermekek és a felnőtt generáció közt tátong. „Az érintőképernyős kommunikáció megszületésével szinte egyidőben megjelent a legújabb, ún. Alpha generáció. Egy 2013-as amerikai kutatás szerint a 2 éven aluli gyermekek 38 százaléka használ tabletet, ez az arány 2011-ben még csupán 10 százalék volt. A megállíthatatlan technológiai fejlődés nem csak a gyermekeiket biztonságban tudni kívánó szülőket állítja komoly kihívások elé, de pár éven belül drámaian megváltoztathatja mind az oktatást, mind a munkaerőpiacot. Az oktatási intézmények, irodák helyett globális, virtuális iskolák, munkahelyek születhetnek.”

Nyilas Orsolya a szülői felelősségvállalás mellett a szolgáltatók szerepét is kiemelte: „A Vodafone felelős mobilszolgáltatóként minden lehetséges eszközzel támogatja a szülőket abban, hogy gyermekeiket a digitális technológia biztonságos használatára ösztönözzék. Létrehoztuk a Biztonságos internet oldalt, amelyen igyekszünk felvázolni az internethasználattal kapcsolatos lehetséges veszélyforrásokat, s megoldásokat javasolni azokra. Az oldalon elérhetőek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által előírt szűrőprogramok (Norton Family és Dolphin Knight), a közösségi oldalak biztonsági beállításait segítő információk, valamint a Vodafone saját fejlesztésű biztonsági alkalmazásai, a Guardian és a Protect is. Az egyszervolt.hu és a Vodafone Magyarország közös programjában, a folyamatosan frissülő Digitális szülő rovatban bemutatjuk a szülőknek, hogy miképp segítsék gyermekeiket tudatos, felelősségteljes internet és mobiltelefon használóvá válni.”

Lackfi János egy másik lehetséges veszélyforrás, a nyomtatott könyvek hanyatlásának, a könyves kultúra eltűnésének gondolatával játszott el: „Az internet világa önmagában nem jelenti az olvasás halálát. A kezdet kezdetén a kocsmalakó mesélt, a sámán énekelt, az élőbeszédből nem a papír, hanem a szöveg magasabb minősége emelte ki az “olvasnivalót”. Fájdalmas volt az akkori írástudóknak, mikor az ókorban a papírtekercsről áttértek a középen nyíló könyvre, hisz “szétkaszabolva” jelent meg az addig egybefüggő szöveg. Gutenberg találmánya, a nyomtatás pedig kifejezetten felháborította a könyvbarátokat, hiszen az igazi könyv egyetlen példányban létezik, a nyomtatott, “pecsételt”, ponyván árult könyv a szent tudás meggyalázásának számított. No, ezért félek kevésbé a pixelek birodalmától, hiszen az is csak egy váltás. Veszély persze létezik, no és felelősség is. Elég érdekes-e, tudja-e magát úgy tálalni a minőségi irodalom, hogy az emberek ne csak trollkommenteket olvasgassanak a világűrben? Ez a valódi kérdés.”

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kihirdették a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjait

A legjobb munkákból a tervek szerint szabadtéri kiállítás nyílik és évkönyv is megjelenik majd.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A Magyar Sajtófotó Pályázat talán az egyetlen kulturális esemény Magyarországon, amelyet 39 esztendeje minden évben, rendszereken és történelmi változásokon átívelően, folyamatosan megrendeznek – emlékeztett a csütörtöki online eredményhirdetésen Bánkuti András és Szigeti Tamás, a pályázat két szervezője. Elmondásuk szerint

az idei kiírásra a tavalyinál is többen pályáztak – több mint ezerrel nőtt a beadott képek száma -, így 296 fotográfus 2515 pályaművel, összesen 7237 képpel nevezett.

A pályázat legjobb képeiből idén is megjelenik a hagyományos évkönyv, a 39. Magyar Sajtófotó Kiállítást azonban a járványhelyzet miatt rendhagyó módon szabadtéren rendezik meg, a tervek szerint a Műcsarnok mellett, majd több vidéki nagyvárosban is. A kiállítások helyszínét és pontos időpontját később közlik.

A nemzetközi zsűri tagjai voltak: Szlukovényi Tamás, a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője (elnök); Heidi Levine Izraelben élő amerikai szabadfoglalkozású fotóriporter, a Sipa Press francia fotóügynökség munkatársa; Stephane Arnaud, az AFP fotó főszerkesztője; Hannah Hess, az EPA tartalomfejlesztési igazgatója; valamint Szigeti Tamás fotóriporterként, szerkesztő, 2015 óta a Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátora.

Szlukovényi Tamás kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt egy évben szinte mindenki életére rányomta a bélyegét, így elkerülhetetlenül a sajtófotó pályázat képeire is.

Nagyon sok fotós szinte terápiás eszköznek használta a fényképezőgépét, akár a saját családját is fotózva

– számolt be a zsűrielnök.

Mint azonban hozzátette, nem csak a járványhelyzetről szóló képek nyertek: az emberi problémákkal foglalkozó képek domináltak idén is, a magyar fotográfiai hagyományoknak megfelelően.

Szlukovényi Tamás üdvözölte, hogy sok női fotográfus nevezett – közülük sokan díjakat is nyertek -, valamint azt is, hogy a vidéki fotóriporterek is jól teljesítettek a pályázaton.

A MÚOSZ Nagydíjának és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott André Kertész-nagydíjnak a nyerteseit a Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján, a tervek szerint júliusban hozzák nyilvánosságra.

A legjobb kollekcióért járó Munkácsy Márton-díjat Balogh Zoltán (MTI/MTVA) nyerte, a legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotóriporternek odaítélt Szalay Zoltán-díjat Béres Márton (Népszava) kapta, a megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter pedig Kerekes M. István (szabadfoglalkozású) lett.

A Magyarországon készült legjobb hírképért járó Escher Károly-díjjal Hegedűs Róbertet (Magyar Hírlap) jutalmazták, a Díj a fenntarthatóság eszméjéért elismerést pedig Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) nyerte el.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



A zsűri dicséretben részesítette Balogh Zoltánt Ápolónő éjszakai műszakban a Covid-19 osztályon című munkájáért.

A Hír, eseményfotó kategória első helyezettje Hegedűs Róbert lett, a Képriport kategória legjobb sorozatát pedig Balogh Zoltán készítette. A Mindennapi élet (egyedi) és a Mindennapi élet (sorozat) kategóriák első helyén egyaránt Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság) végzett.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



Az Emberábrázolás-portré (egyedi) kategória első helyére Pozsonyi Roland Lászlót (168 óra, Pesti Hírlap) sorolta a zsűri, az Emberábrázolás-portré (sorozat) kategóriában pedig Nemes Tünde (szabadfoglalkozású) és Neményi Márton (nlc.hu) is első díjat kaptak.

Balogh Zoltán nyerte el a Művészet (egyedi) kategória legjobbjának járó díjat is, míg a Művészet (sorozat) kategória legjobbja Chripkó Lili Anna (szabadfoglalkozású) lett. A Sport (egyedi) kategória élén Szabó Bernadett (Reuters) végzett, a Sport (sorozat) kategória első helyére pedig Szalmás Pétert (Magyar Olimpiai Bizottság) sorolták a bírálók.

A Természet és tudomány (egyedi) kategória első helyezettje ifj. Lőrincz Ferenc (szabadfoglalkozású) lett, míg Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) a Természet és tudomány (sorozat) kategóriát nyerte meg.

A Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) kategória első díjával Stiller Ákost (szabadfoglalkozású) tüntették ki, a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat) kategória élén pedig Sivák Zsófi (szabadfoglalkozású) végzett.

Borítókép: Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 osztályok Magyarországon című sorozatából, amellyel harmadik díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Tréba Gyula újságíró

Közzétéve:

Életének 79. évében elhunyt Tréba Gyula, az MTI Belpolitikai Főszerkesztőségének volt munkatársa miskolci otthonában csütörtökön – tudatta a család az MTI-vel.

Tréba Gyula 1942. június 5-én született Ózdon. Újságírói pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte, ahol először a nyíregyházi stúdió, majd a Miskolci Rádió munkatársa lett, később a rádió Krónika című műsorának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítójaként dolgozott.

Ezt követően a Magyar Távirati Iroda miskolci szerkesztőségét vezette, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítóként. Közvetlen személyisége, legendás kapcsolatteremtő képessége rendkívül népszerűvé tette környezetében és kollégái körében is.

Élete során számos cikke, tudósítása jelent meg a helyi és az országos sajtóban, évekig kommunikációs és újságírói ismereteket oktatott a Miskolci Bölcsész Egyesület kurzusain.

Két gyermeke született, Ákos (1966) és Eszter (1979).

Tovább olvasom