Médiapiac
Népszabadság: tényleg vége
Murányi András példás kapitányhoz méltóan utolsóként távozott a süllyedő hajóról. Még mindig titoknak tűnik, hová libbent tova alakzatban a szerkesztőség egy része.
Az egykori lapfőnök november elején (a bezárás első hónapfordulóján) azt ígérte, e hónap végére eldől, hogy „ez a szellemi műhely tud-e tovább létezni egyben”. Ehhez a múlt heti búcsúpartin azt tette hozzá, a döntést nem szeretné elhúzni; „bármi más, az már nem megoldás, nem opció”. Mint akor azt a 168 Óra Online videójában is elmondta, a lap leállása által megnyitott lehetőség iránt számos befektető érdeklődött, de „ezek hetven százaléka nem volt valós igény”, merthogy nem akart pénzt rakni a Népszabadságba. Megjegyezte: voltak nagyon komoly tárgyalások is, amelyek közül kettő már a finisébe fordult.
Kapitányi könnycsepp
November 30-án, a Népszabadság-kollektíva távozása után – közös megegyezéssel – magam is eljöttem a Mediaworkstől. Kemény, megrázó, szürreális másfél hónap volt, amelynek kiindulópontja máig indokolhatatlan: október 8-án kiiktatták a legolvasottabb, új minőséget hozó, szakmai és vizuális megújulása folytán példányszámát (példátlanul) megtartó közéleti napilapot, továbbá szintén felívelő pályára álló digitális kiadását – írta Murányi András a Facebookon.
Főszerkesztőként felelősséget érzek a Népszabadság bezárásáért, emiatt – 22 év, abból 15 népszabadságos esztendő után – elhagyom a pályát. Köszönöm, köszönjük 30 000 előfizetőnk és több ezer utcai vásárlónk kitartását, szimpátiáját, szolidaritását, s köszönöm, köszönjük a támogatását azoknak – Magyarországon és a határon túl –, akik október 8. után mellettünk voltak – fogalmazott.
Lapos búcsú
A hivatalos nekrológot pénteken mutatták be; a Lapzárta – A Népszabadság-sztori című kötet ugyanis nem más, mint kétszáz oldalnyi emlékezés. Olyanoktól, akik eddig a világ dolgait mutatták be nekünk, most meg a sajátjukat – is. Azaz azt, hogy
hogy a könyv fülszövegéből kölcsönözzünk hangulatfestő kifejezést.
Huszonketten elevenítik fel ezt a történetet, emg az előző évtizedek sok más sztoriját a Miklós Gábor, N. Kósa Judit és Kelen Károly által szerkesztett kötetben, amelyet a Noran Libro adott közre.
Médiapiac
Tüntetést szervez a Pesti Srácok a Google budapesti székháza elé
A Pesti Srácok március 31-ére, a Google székháza elé szervez tüntetést, miután a tech cég törölte a portál népszerű Youtube-csatornáját.
– Nem hittük volna, hogy ismét eljön ez a nap. Nem hittük, hogy valaha szükségünk lesz még a ma már csak rossz emlékként porosodó tábláinkra. A táblákra, amelyekkel annak idején a Google székháza elé vonultunk és követeltük, ami jár nekünk: a szabad véleménynyilvánítás jogát. Most azonban ismét itt tartunk – áll a Facebookon meghirdetett esemény leírásában.
Mint ismert, néhány nappal ezelőtt törölték a Pesti Srácok 2022 szeptemberében elindított csatornáját, a PsTV-t a YouTube-ról. A csatornának több mint 54 ezer feliratkozója volt a Social Blade adatai szerint, megtekintéseik pedig napi hetvenezer körül mozogtak, de volt olyan nap az elmúlt két hétben, amikor 240 ezer megtekintést produkált a csatorna. A történtek kapcsán a Google a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében indokolta meg a Pesti Srácok YouTube-csatornájának megszüntetését. „A PsTV csatornát azért szüntettük meg, mert annak létrehozásával megkerülték a Pesti Srácok csatorna megszüntetésére irányuló intézkedésünket, amelyet a gyermekek biztonságára vonatkozó feltételek megsértése miatt távolítottunk el 2020 februárjában” – írták.
Huth Gergely, a a PestiSrácok.hu főszerkesztője a Magyar Nemzetnek megcáfolta a Google állítását.
Hazug érvelésről van szó, hiszen a Pesti Srácok soha nem töltött fel gyermekek biztonságát sértő videót az internetre. Aki ismeri a munkásságunkat, az tudja, hogy a magyar sajtóban talán a legkeményebb oknyomozó cikksorozatokat, a pedofil bűncselekményekről szóló cikkeket éppen a Pesti Srácok írta
– mondta. Hozzátette: háttér-információkból, magyarázatokból nyilvánvalóvá vált számukra, hogy valójában az LMBTQ-témákat érintő videóikat kifogásolták a Google-nél.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Tömeg a demonstráción (Forrás: képernyő fotó/Hír TV)
Médiapiac
Mobilra és tévére még költünk, vezetékes telefonra már kevésbé
A háztartások távközlési kiadásainak jelentős részét a mobiltelefon és az ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. Ez jellemzően két előfizetés költsége. Tízből kilenc család biztos, hogy előfizet a televízióra, melynek átlagosan 4 200 Ft az előfizetői díja. Ezt követi a helyhez kötött internet, mely a háztartások háromnegyedében érhető el, átlagos díja pedig 4 500 Ft. Az otthoni telefon átlagosan 2 000 Ft-os költsége sem elhanyagolható, de ez a szám évről évre csökken – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából.
2022-ben egy átlagos magyar háztartás havonta 18 600 Ft-ot költött távközlési szolgáltatásokra. Beleértve ebbe az otthoni internet és telefon-, a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a TV-szolgáltatások díjait.
Ez az összeg viszont nem tartalmazza az eszközök árát, a mobilszámlákon esetenként megjelenő készüléktörlesztési és mobilvásárlási költségeket, illetve a streamingszolgáltatóknak közvetlenül fizetett összegeket sem.
A közel 19 ezer forintos átlagos kiadás jellemzően két mobiltelefon-előfizetés, és két otthoni szolgáltatás díjából adódik össze. Ez utóbbiak leginkább a TV-szolgáltatás és az otthoni internet. A távközlési kiadások jelentős részét a háztartások szinte mindegyikében használt mobiltelefon- és ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. A mobil után a televízió-előfizetés vezet, ezt követi a helyhez kötött internet és az otthoni telefon egy fix költsége, bár ez a szám évről évre csökken.
Hogy ki, mennyit hajlandó vagy tud fizetni, azt több tényező is meghatározza. A legfontosabb a háztartásméret, azaz minél többen élnek a háztartásban, annál magasabb az összköltés. A több háztartástag nyilvánvalóan több mobiltelefon-előfizetést, és ezáltal magasabb mobilkiadást eredményez. Ám ezen felül a háztartásméret az otthoni internet-, és a TV-költést is meghatározza. A több felhasználó mellett feltételezhetően nagyobb sávszélességre, többféle TV-csatornára lehet igény. Leginkább a felnőtt, azon belül a dolgozó háztartástagok száma befolyásolja a költést. Ők mobilabb és sokrétűbb felhasználók lehetnek, ráadásul jövedelmük is fedezi a nagyobb igényeket. Érdekesség még, hogy a TV-előfizetésnél a gyermekek száma, azaz a nekik szóló tartalom igénye a felnőttekéhez hasonló hatással bír.
A távközlési kiadásokat a háztartás anyagi helyzete is meghatározza. A vagyonosabb, magasabb jövedelmű, magukat is jobb anyagi helyzetűnek gondoló háztartások távközlésre is többet tudnak költeni.
Az igényeket a háztartás távközlési szolgáltatásai kapcsán a döntéshozó tagjának életkora, iskolai végzettsége is befolyásolja. A legfiatalabbak kevesebb szolgáltatást használnak, jellemzően nem fizetnek elő otthoni telefonra. Viszont a legidősebbeknek az otthoni internetre és az okostelefonban használt mobilinternetre van kevésbé szükségük. Mindezek eredménye, hogy a középkorú döntéshozóval rendelkező háztartások távközlési kiadásai a legmagasabbak. Az olyan háztartásokban, ahol a legmagasabb iskolai végzettség nyolc általános, összességében kevesebbet költenek távközlésre. A diplomás háztartásokban pedig a gyorsabb otthoni internetre is hajlandóak előfizetni.
A háztartások átlagos telekommunikációs kiadásai a kutatás alapján a 2021-es 17 800 forintról 2022-re 18 600 forintra emelkedtek. Az elemzés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata – Háztartási felmérés” alapján készült.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A hét lemeze – Kulisszarovat a legsikeresebb zenei albumokról
Az elmúlt évtizedek legsikeresebb albumait szemlézi szombat esténként az M2 Petőfi TV Nézzünk szét! című műsorának A hét lemeze rovata. A rovat műsorvezetője, Lola az MTVA Archívumát hívja segítségül a múltidézéshez.
A novemberben indult A hét lemeze című rovat még a legnagyobb zenerajongók számára is újdonságokkal szolgál.
„A hét lemeze egy igazi szerelem projekt az életemben. Énekesnőként lehetek a műsorvezetője egy olyan rovatnak, ami azt gondolom, hogy hiánypótló jelenleg. Kirándulhatok a zenei stílusok között, és fantasztikus érzés, hogy igazi legendák mesélik el, hogyan alkottak maradandót a zenei életben. A rovat indulása óta olyan nagy múltú zenekarok tagjait láthattam vendégül, mint a KFT vagy Neoton Família, de a Junkies és az Ocho Macho is járt már nálunk” – nyilatkozta Lola a rovatról, ami a műfaji sokszínűség jegyében készül.
A műsor legizgalmasabb része, hogy sosem hallott kulisszatitkokat tár a nézők elé. A következő, április 1-jei adásból arra is fény derül, miért fordultak meg a tevék az R-GO első lemezborítójának későbbi kiadásain.