Kövess minket!

Médiapiac

Nemzetközi díjat érhet a Kossuth rádió riporterének interjúja

A világon elsőként Nagy Margitnak, a Kossuth rádió riporterének sikerült közös interjúban megszólaltatnia Karikó Katalint, Szabó Gábort, Boros Gábort és Pardi Norbertet – a négy magyar tudóst, akiknek kutatásai alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni két legígéretesebb védőoltást. A novemberben készített interjút a közmédia benevezte a Prix Bohemia 2021 nemzetközi rádiós fesztivál versenyére.

A koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén 2020. év eleje óta számos kutató dolgozott világszerte – köztük magyar tudósok is –, tavaly ősszel pedig már javában zajlottak a vakcinák klinikai tesztelései. Nagy Margit ekkor vette fel a kapcsolatot Karikó Katalin biokémikus professzorral, a BioNTech cég alelnökével, akinek szabadalma alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni két legígéretesebb oltást – írja a hirado.hu.

“Amikor megkerestem Katalint, elárulta nekem, hogy nem szeret nyilatkozni a sajtónak, de a téma komolyságára való tekintettel kivételt tesz. Látja, hogy sokan bizalmatlanok a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban, illetve vannak olyanok is, akik egyáltalán nem veszik komolyan a kialakult járványhelyzetet” – mondta Nagy Margit, a Kossuth rádió riportere.

“Az interjút megelőzően Skype-on keresztül beszélgettünk és kiderült, hogy több közös van bennünk, mint gondoltuk volna. Mind a ketten például a Szegedi Tudományegyetemen tanultunk, sőt, kiderült, hogy a ’80-as évek közepén egymással szomszédos utcában laktunk – én egyetemista voltam , ő pedig már mint kutató dolgozott az egyetemen. Talán ezek a közös pontok voltak azok, amik feloldották Katalin interjúval kapcsolatos aggályait” – tette hozzá a Kossuth rádió riportere.

A riportsorozatsorozat első része október 21-én került adásba a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban, aztán pedig november 5-én a Felfedező a tudomány világáról című műsorban.

Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, többek között magától az interjúalanytól is.

“Miután Katalin meghallgatta az első vele elkészült anyagot, megnyugodott és éreztem, hogy kialakult benne egyfajta bizalom. Úgy tűnt, elégedett a munkámmal és sokkal felszabadultabb, oldottabb volt, amikor legközelebb interjút készítettem vele” – árulta el Nagy Margit.

A professzorasszony hívta fel a riporter figyelmét a kutatásban résztvevő másik három magyar tudósra: Szabó Gáborra és Boros Gáborra, a BioNTech kutatóira és Pardi Norbertre, aki a Pennsylvania-i Egyetem biológus-kutatója.

Így született meg aztán a vakcina kifejlesztőivel az a közös interjú, amely a világon elsőként a Kossuth rádióban hangzott el.

“A nap kérdése című műsor november 20-i adásában ment le a magyar tudósokkal készült anyagom. Így, együtt négyükkel először készült interjú, és nagyon izgultam, hogy milyen lesz a fogadtatása. Szerencsére jól sikerült a beszélgetés és a visszajelzések is pozitívak voltak. Aztán jött a hab a tortán, amikor felhívott Katalin és elmondta, mit mesélt neki a testvére: a szülővárosában, Kisújszálláson – ahonnan egyébként Szabó Gábor és Pardi Norbert is származik – az emberek a büszkeségtől meghatódottan, sírva hallgatták végig az adást. Nagyon megérintette a professzorasszonyt az a szeretet és törődés, ami a szülővárosából árad feléjük. Rengeteg gratulációt kaptak és kapnak azóta is a világ minden szegletéből” – fogalmazott a Kossuth rádió munkatársa.

A rádió vezetősége úgy ítélte meg, hogy az interjú értéket képvisel, amit érdemes lenne megmutatni a világnak, ezért a közmédia benevezte a Prix Bohemia 2021. nemzetközi rádiós fesztivál versenyére.

A minden évben Csehországban megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az európai közszolgálati rádiók kulturális értékeket létrehozó és terjesztő munkájára, különös tekintettel a középkelet-európai régióra.

“Nagyon jólesik, hogy a feletteseim érdemesnek tartották a magyar kutatókkal készült anyagomat a versenyre, ezúton is köszönöm nekik a belém vetett hitüket. A Kossuth rádión adásba került exkluzív interjúk és riportok a világsajtóban valóban elsőként jelentek meg. Persze az újságírás nem az a szakma, ahol meg lehet élni a múlt érdemeiből. Azt vallom, hogy minden nap le kell tenni valamit az asztalra” – mondta Nagy Margit.

“Őszintén szólva, nekem az igazi jutalom az, hogy megismerhettem ezt a négy nagyszerű tudóst, hogy a bizalmukba fogadtak és elismerik a munkámat. Magyarországnak óriási szüksége van olyan emberekre, akik szerethetők és, akiknek a szava mértékadó. Úgy gondolom, hogy ők négyen ilyenek. Hiteles példaképek, akik bizonyították, hogy bármit elérhetsz, ha elég kitartó vagy” – tette hozzá a riporter.

Gyerekkori álomból valóság

Nagy Margit már egészen kisgyermekkora óta arról álmodozott, hogy riporter lesz.

“Kisiskolás koromban nagyapám lovaskocsiján állva készítettem el életem első interjúját az unokatestvéreimmel és egy kukoricacsutka volt a mikrofon. Azóta a kukoricacsutkát mikrofonra cseréltem, az unokatestvéreim helyett pedig valódi riportalanyokat kérdezek” – mesélte nevetve a Kossuth rádió munkatársa.

Margit 1994-ben kezdett el dolgozni a közmédia szegedi körzeti stúdiójában, ahol oknyomozó riporterként számos országosan is jelentős témát dolgozott fel pályafutása során. Első munkája például az olajszőkítésről és az olajmaffiáról szólt, 2009-ben pedig Újhelyi Zoltán kollégájával együtt robbantották ki a fuzárium-botrányt, amitől aztán hónapokig visszhangzott a magyar sajtó.

A Karikó Katalinnal és munkatársaival készült riportsorozatát eddigi pályafutása egyik csúcspontjaként értékeli. Mint mondta, “minden újságíró életében vannak meghatározó munkák, meghatározó találkozások – és ez most ilyen volt.”

 

Médiapiac

Elhunyt Szabó Ferenc, a Vatikáni Rádió magyar adásainak szerkesztője

A jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, teológus 92 éves volt – közölte a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díj idei kitüntetettje a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án, fotó: MTI/Kovács Tamás

Szabó Ferenc a Zala megyei Kálócfán született 1931-ben paraszti családban. 1950-ben érettségizett, majd egy-egy évet tanult az egri és a szombathelyi papi szemináriumban. A jezsuita rendbe a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után, már az illegalitásban lépett be 1953-ban.

Budapesten francia és magyar irodalmat tanult az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán.

Az 1956-os forradalom leverése után, novemberben elöljárója kérésére távozott az országból. Rendi tanulmányait a belgiumi Eegenhoven jezsuita főiskoláján végezte 1957 és 1963 között, közben 1962-ben Brüsszelben pappá szentelték. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett a párizsi Institut Catholique-on, disszertációját Szent Ambrus krisztológiájából készítette.

1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője, majd 1972-től vezetője lett. Római évei alatt filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt magyarországi hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait. Emellett nagy szerepe volt abban, hogy a II. vatikáni zsinat tanítása eljusson Magyarországra – írták.

Húszéves rádiószerkesztői, kultúraszervezői munkája során valóságos intézménnyé vált az emigráns és az Olaszországba látogató magyarság körében.

Több pápával személyesen találkozott, tolmácsa volt a Vatikánba érkező magyar politikai vezetőknek, és 1991-es magyarországi látogatása előtt ő segítette II. János Pált a magyar kiejtés elsajátításában.

1992-es hazatérése után a Távlatok című jezsuita folyóirat főszerkesztője lett. 1993-1994-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának, 1994-től pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar médiabizottságának tagja volt. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakán óraadó tanárként adott elő, 2011-ig a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tanított.

Rendkívül termékeny író volt, számtalan filozófiai, teológiai, irodalomkritikai tanulmány, monográfia, műfordítás és költemény fűződik nevéhez.

Kiemelkednek közülük a Pázmány Péterről és Prohászka Ottokárról, a francia egzisztencialistákról írt művei, verseskötetei, valamint a magyar, köztük üldözött jezsuiták életéről szóló Anima Una-könyvsorozata.

1991-ben Pro Cultura Hungarica emlékplakettet kapott, 1996-ban a Magyar Pen Club Illyés Gyula-díjjal tüntette ki műfordítói munkásságáért. Irodalmi tevékenységét 2001-ben Stephanus-díjjal, újságírói pályafutását 2002-ben Táncsics Mihály-díjjal ismerték el. 2007-ben a Széchenyi Társaság díját, egy évre rá Pro Cultura Christiana-díjat, 2011-ben  Magyar Örökség Díjat, 2012-ben Mindszenty-emlékérmet és Prokop Péter-díjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2019-ben a Hit Pajzsa-díjat, 2020-ban pedig Fraknói Vilmos-díjat kapott.

Szabó Ferenc augusztus 6-án ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját.

Temetésének időpontját a rendtartomány később közli.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bezárnak harmincöt fővárosi postát

Alacsony forgalmú egységekről van szó – közölte a Magyar Posta pénteken.

Közzétéve:

A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek.

A Magyar Posta Zrt. hangsúlyozta: a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett a bezárást követően is 112 posta áll az ügyfelek rendelkezésére Budapesten.

A mostani szankciók okozta európai energiaválságban mindenkinek, a lakosságnak, az állami és nem állami fenntartású intézményeknek, munkahelyeknek is fontos energiatakarékosságban tudatosabban gondolkodnia, cselekednie

– fogalmaztak.

A közlemény szerint a vállalat számára továbbra is elsődleges szempont a szolgáltatások elérhetősége. Éppen ezért az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyekkel a postai szolgáltatások már nem csak személyesen, hanem digitális úton is elérhetők. Emellett a postai szolgáltatások a rendelkezésre álló szolgáltatási helyeken a változások után is magas színvonalon maradnak elérhetőek a budapesti ügyfelek számára – írta a Magyar Posta.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új szereplővel bővül a közmédia tartalomgyártása a Petőfi-emlékév kapcsán

A jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait.

Közzétéve:

Borítóképünkön Petőfi Sándor portréja Orlai Petrich Soma festményén, forrás: Wikipedia

A korábbinál is szorosabb együttműködésre lépett a közmédia, valamint a Petőfi-emlékév megvalósításában kiemelt szerepet vállaló Petőfi Media Group (PMG) – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel pénteken.

Tavaly márciusban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára indított közös projektet a közmédia, valamint a bicentenárium koordinálásáért felelős szervezetek. Közös irányítás alá került a Petőfi Rádió és a Petőfi TV, továbbá a hozzájuk kapcsolódó online felületek. A másfél éve megkötött együttműködés tartalma október 1-től tovább bővül:

a jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait

– írták a közleményben.

“A közmédia célja, hogy az együttműködésnek köszönhetően a Petőfi-emlékév eseményei a leghatékonyabb tartalom-előállítási módok alkalmazásával a fiatalok legszélesebb körét elérjék” – áll a közleményben.

“A klasszikus tartalom-előállítási módok mellett ma már elengedhetetlen az új eszközök, platformok teljes körű használata. A két szervezet közötti stratégiai partnerség lehetőséget biztosít a közmédia számára, hogy ezeket a megoldásokat a lehető leghatékonyabban vonja be a tartalomkészítésébe amellett, hogy a műsorok továbbra is képviselik a közmédia által támasztott magas elvárásoknak megfelelő minőséget”

– emelte ki a közleményben Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója.

Lóczi János, a Petőfi Media Group Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a Petőfi-bicentenárium méltó megünneplése jegyében az MTVA és a PMG közötti együttműködés közös célja, hogy a kulturális élet meghatározó szereplőinek, alkotóművészeinek olyan adáskoncepciókban biztosítsanak megjelenési lehetőséget, amely szélesebb célcsoportokhoz juttat el kulturális edukációt.

A PMG kiemelt és elsődleges célja a gyártás során, hogy a nemzeti kulturális minőség megtartása mellett olyan hibrid adáskoncepciókat alkosson meg, amely speciális formanyelvi eszköztára mellett elősegíti a megjelenések online térbe való beágyazását, promotálását – közölte a közmédia.

Tovább olvasom