Kövess minket!

Médiapiac

Nemzetközi díjat érhet a Kossuth rádió riporterének interjúja

A világon elsőként Nagy Margitnak, a Kossuth rádió riporterének sikerült közös interjúban megszólaltatnia Karikó Katalint, Szabó Gábort, Boros Gábort és Pardi Norbertet – a négy magyar tudóst, akiknek kutatásai alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni két legígéretesebb védőoltást. A novemberben készített interjút a közmédia benevezte a Prix Bohemia 2021 nemzetközi rádiós fesztivál versenyére.

A koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén 2020. év eleje óta számos kutató dolgozott világszerte – köztük magyar tudósok is –, tavaly ősszel pedig már javában zajlottak a vakcinák klinikai tesztelései. Nagy Margit ekkor vette fel a kapcsolatot Karikó Katalin biokémikus professzorral, a BioNTech cég alelnökével, akinek szabadalma alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni két legígéretesebb oltást – írja a hirado.hu.

“Amikor megkerestem Katalint, elárulta nekem, hogy nem szeret nyilatkozni a sajtónak, de a téma komolyságára való tekintettel kivételt tesz. Látja, hogy sokan bizalmatlanok a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban, illetve vannak olyanok is, akik egyáltalán nem veszik komolyan a kialakult járványhelyzetet” – mondta Nagy Margit, a Kossuth rádió riportere.

“Az interjút megelőzően Skype-on keresztül beszélgettünk és kiderült, hogy több közös van bennünk, mint gondoltuk volna. Mind a ketten például a Szegedi Tudományegyetemen tanultunk, sőt, kiderült, hogy a ’80-as évek közepén egymással szomszédos utcában laktunk – én egyetemista voltam , ő pedig már mint kutató dolgozott az egyetemen. Talán ezek a közös pontok voltak azok, amik feloldották Katalin interjúval kapcsolatos aggályait” – tette hozzá a Kossuth rádió riportere.

A riportsorozatsorozat első része október 21-én került adásba a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban, aztán pedig november 5-én a Felfedező a tudomány világáról című műsorban.

Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, többek között magától az interjúalanytól is.

“Miután Katalin meghallgatta az első vele elkészült anyagot, megnyugodott és éreztem, hogy kialakult benne egyfajta bizalom. Úgy tűnt, elégedett a munkámmal és sokkal felszabadultabb, oldottabb volt, amikor legközelebb interjút készítettem vele” – árulta el Nagy Margit.

A professzorasszony hívta fel a riporter figyelmét a kutatásban résztvevő másik három magyar tudósra: Szabó Gáborra és Boros Gáborra, a BioNTech kutatóira és Pardi Norbertre, aki a Pennsylvania-i Egyetem biológus-kutatója.

Így született meg aztán a vakcina kifejlesztőivel az a közös interjú, amely a világon elsőként a Kossuth rádióban hangzott el.

“A nap kérdése című műsor november 20-i adásában ment le a magyar tudósokkal készült anyagom. Így, együtt négyükkel először készült interjú, és nagyon izgultam, hogy milyen lesz a fogadtatása. Szerencsére jól sikerült a beszélgetés és a visszajelzések is pozitívak voltak. Aztán jött a hab a tortán, amikor felhívott Katalin és elmondta, mit mesélt neki a testvére: a szülővárosában, Kisújszálláson – ahonnan egyébként Szabó Gábor és Pardi Norbert is származik – az emberek a büszkeségtől meghatódottan, sírva hallgatták végig az adást. Nagyon megérintette a professzorasszonyt az a szeretet és törődés, ami a szülővárosából árad feléjük. Rengeteg gratulációt kaptak és kapnak azóta is a világ minden szegletéből” – fogalmazott a Kossuth rádió munkatársa.

A rádió vezetősége úgy ítélte meg, hogy az interjú értéket képvisel, amit érdemes lenne megmutatni a világnak, ezért a közmédia benevezte a Prix Bohemia 2021. nemzetközi rádiós fesztivál versenyére.

A minden évben Csehországban megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az európai közszolgálati rádiók kulturális értékeket létrehozó és terjesztő munkájára, különös tekintettel a középkelet-európai régióra.

“Nagyon jólesik, hogy a feletteseim érdemesnek tartották a magyar kutatókkal készült anyagomat a versenyre, ezúton is köszönöm nekik a belém vetett hitüket. A Kossuth rádión adásba került exkluzív interjúk és riportok a világsajtóban valóban elsőként jelentek meg. Persze az újságírás nem az a szakma, ahol meg lehet élni a múlt érdemeiből. Azt vallom, hogy minden nap le kell tenni valamit az asztalra” – mondta Nagy Margit.

“Őszintén szólva, nekem az igazi jutalom az, hogy megismerhettem ezt a négy nagyszerű tudóst, hogy a bizalmukba fogadtak és elismerik a munkámat. Magyarországnak óriási szüksége van olyan emberekre, akik szerethetők és, akiknek a szava mértékadó. Úgy gondolom, hogy ők négyen ilyenek. Hiteles példaképek, akik bizonyították, hogy bármit elérhetsz, ha elég kitartó vagy” – tette hozzá a riporter.

Gyerekkori álomból valóság

Nagy Margit már egészen kisgyermekkora óta arról álmodozott, hogy riporter lesz.

“Kisiskolás koromban nagyapám lovaskocsiján állva készítettem el életem első interjúját az unokatestvéreimmel és egy kukoricacsutka volt a mikrofon. Azóta a kukoricacsutkát mikrofonra cseréltem, az unokatestvéreim helyett pedig valódi riportalanyokat kérdezek” – mesélte nevetve a Kossuth rádió munkatársa.

Margit 1994-ben kezdett el dolgozni a közmédia szegedi körzeti stúdiójában, ahol oknyomozó riporterként számos országosan is jelentős témát dolgozott fel pályafutása során. Első munkája például az olajszőkítésről és az olajmaffiáról szólt, 2009-ben pedig Újhelyi Zoltán kollégájával együtt robbantották ki a fuzárium-botrányt, amitől aztán hónapokig visszhangzott a magyar sajtó.

A Karikó Katalinnal és munkatársaival készült riportsorozatát eddigi pályafutása egyik csúcspontjaként értékeli. Mint mondta, “minden újságíró életében vannak meghatározó munkák, meghatározó találkozások – és ez most ilyen volt.”

 

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom