Kövess minket!

Médiapiac

Nemzetközi díjat érhet a Kossuth rádió riporterének interjúja

A világon elsőként Nagy Margitnak, a Kossuth rádió riporterének sikerült közös interjúban megszólaltatnia Karikó Katalint, Szabó Gábort, Boros Gábort és Pardi Norbertet – a négy magyar tudóst, akiknek kutatásai alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni két legígéretesebb védőoltást. A novemberben készített interjút a közmédia benevezte a Prix Bohemia 2021 nemzetközi rádiós fesztivál versenyére.

A koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén 2020. év eleje óta számos kutató dolgozott világszerte – köztük magyar tudósok is –, tavaly ősszel pedig már javában zajlottak a vakcinák klinikai tesztelései. Nagy Margit ekkor vette fel a kapcsolatot Karikó Katalin biokémikus professzorral, a BioNTech cég alelnökével, akinek szabadalma alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni két legígéretesebb oltást – írja a hirado.hu.

“Amikor megkerestem Katalint, elárulta nekem, hogy nem szeret nyilatkozni a sajtónak, de a téma komolyságára való tekintettel kivételt tesz. Látja, hogy sokan bizalmatlanok a koronavírus elleni védőoltással kapcsolatban, illetve vannak olyanok is, akik egyáltalán nem veszik komolyan a kialakult járványhelyzetet” – mondta Nagy Margit, a Kossuth rádió riportere.

“Az interjút megelőzően Skype-on keresztül beszélgettünk és kiderült, hogy több közös van bennünk, mint gondoltuk volna. Mind a ketten például a Szegedi Tudományegyetemen tanultunk, sőt, kiderült, hogy a ’80-as évek közepén egymással szomszédos utcában laktunk – én egyetemista voltam , ő pedig már mint kutató dolgozott az egyetemen. Talán ezek a közös pontok voltak azok, amik feloldották Katalin interjúval kapcsolatos aggályait” – tette hozzá a Kossuth rádió riportere.

A riportsorozatsorozat első része október 21-én került adásba a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban, aztán pedig november 5-én a Felfedező a tudomány világáról című műsorban.

Rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, többek között magától az interjúalanytól is.

“Miután Katalin meghallgatta az első vele elkészült anyagot, megnyugodott és éreztem, hogy kialakult benne egyfajta bizalom. Úgy tűnt, elégedett a munkámmal és sokkal felszabadultabb, oldottabb volt, amikor legközelebb interjút készítettem vele” – árulta el Nagy Margit.

A professzorasszony hívta fel a riporter figyelmét a kutatásban résztvevő másik három magyar tudósra: Szabó Gáborra és Boros Gáborra, a BioNTech kutatóira és Pardi Norbertre, aki a Pennsylvania-i Egyetem biológus-kutatója.

Így született meg aztán a vakcina kifejlesztőivel az a közös interjú, amely a világon elsőként a Kossuth rádióban hangzott el.

“A nap kérdése című műsor november 20-i adásában ment le a magyar tudósokkal készült anyagom. Így, együtt négyükkel először készült interjú, és nagyon izgultam, hogy milyen lesz a fogadtatása. Szerencsére jól sikerült a beszélgetés és a visszajelzések is pozitívak voltak. Aztán jött a hab a tortán, amikor felhívott Katalin és elmondta, mit mesélt neki a testvére: a szülővárosában, Kisújszálláson – ahonnan egyébként Szabó Gábor és Pardi Norbert is származik – az emberek a büszkeségtől meghatódottan, sírva hallgatták végig az adást. Nagyon megérintette a professzorasszonyt az a szeretet és törődés, ami a szülővárosából árad feléjük. Rengeteg gratulációt kaptak és kapnak azóta is a világ minden szegletéből” – fogalmazott a Kossuth rádió munkatársa.

A rádió vezetősége úgy ítélte meg, hogy az interjú értéket képvisel, amit érdemes lenne megmutatni a világnak, ezért a közmédia benevezte a Prix Bohemia 2021. nemzetközi rádiós fesztivál versenyére.

A minden évben Csehországban megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az európai közszolgálati rádiók kulturális értékeket létrehozó és terjesztő munkájára, különös tekintettel a középkelet-európai régióra.

“Nagyon jólesik, hogy a feletteseim érdemesnek tartották a magyar kutatókkal készült anyagomat a versenyre, ezúton is köszönöm nekik a belém vetett hitüket. A Kossuth rádión adásba került exkluzív interjúk és riportok a világsajtóban valóban elsőként jelentek meg. Persze az újságírás nem az a szakma, ahol meg lehet élni a múlt érdemeiből. Azt vallom, hogy minden nap le kell tenni valamit az asztalra” – mondta Nagy Margit.

“Őszintén szólva, nekem az igazi jutalom az, hogy megismerhettem ezt a négy nagyszerű tudóst, hogy a bizalmukba fogadtak és elismerik a munkámat. Magyarországnak óriási szüksége van olyan emberekre, akik szerethetők és, akiknek a szava mértékadó. Úgy gondolom, hogy ők négyen ilyenek. Hiteles példaképek, akik bizonyították, hogy bármit elérhetsz, ha elég kitartó vagy” – tette hozzá a riporter.

Gyerekkori álomból valóság

Nagy Margit már egészen kisgyermekkora óta arról álmodozott, hogy riporter lesz.

“Kisiskolás koromban nagyapám lovaskocsiján állva készítettem el életem első interjúját az unokatestvéreimmel és egy kukoricacsutka volt a mikrofon. Azóta a kukoricacsutkát mikrofonra cseréltem, az unokatestvéreim helyett pedig valódi riportalanyokat kérdezek” – mesélte nevetve a Kossuth rádió munkatársa.

Margit 1994-ben kezdett el dolgozni a közmédia szegedi körzeti stúdiójában, ahol oknyomozó riporterként számos országosan is jelentős témát dolgozott fel pályafutása során. Első munkája például az olajszőkítésről és az olajmaffiáról szólt, 2009-ben pedig Újhelyi Zoltán kollégájával együtt robbantották ki a fuzárium-botrányt, amitől aztán hónapokig visszhangzott a magyar sajtó.

A Karikó Katalinnal és munkatársaival készült riportsorozatát eddigi pályafutása egyik csúcspontjaként értékeli. Mint mondta, “minden újságíró életében vannak meghatározó munkák, meghatározó találkozások – és ez most ilyen volt.”

 

Médiapiac

Burkolt reklám miatt milliós bírságot kapott a TV2

Rádiós pályázatok kapcsán is hozott döntéseket a Médiatanács.

Közzétéve:

Az NMHH kommunikációs igazgatóság csütörtökön azt közölte az MTI-vel, a TV2 szolgálatója azért kapott 1,2 millió forintos büntetést, mert a Mokka egy októberi adásában a műsort támogató divatüzlet termékeiről olyan részletes információt közölt, hogy ezzel vásárlásra sarkallta a nézőket. Ilyet a törvény csak reklámblokkban engedélyez – tették hozzá.

A rádiós pályázatokról azt írták, a médiatanács eredménytelennek nyilvánította a Berettyóújfalu telephely kisközösségi használatára kiírt rádiós pályázati eljárást, ugyanis a benyújtott pályázati ajánlat érvénytelen volt.

A testület elvégezte a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi használatára beadott ajánlatok alaki vizsgálatát, és pályázati nyilvántartásba vette a Match Point Official Kft.-t.

A grémium elfogadta és pénteken teszi közzé honlapján a Szekszárd 104,5 MHz és a Salgótarján 99,3 MHz helyi frekvencia pályázati felhívásainak tervezetét közösségi jellegű használatra.

Tovább olvasom

Médiapiac

Őrizetbe vette a HírTv tudósítóját a svéd rendőrség

Fel sem szólították a riportert, hanem azonnal a kihallgatószobába vitték.

Közzétéve:

Pixabay

Bugnyár Zoltán a rendőrség uppsalai székháza előtt éppen a szerdai késes támadásról forgatott, amikor két egyenruhás felszólítás helyett azonnal a kihallgatószobába vitte – közölte a HírTv, hozzátéve, hogy munkatársukat nem engedték telefonálni, két órán át őrizetben tartották, és a járvány elleni védekezéshez használt maszkot is le akarták vetetni róla.

Mint írják, Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény vádjával eljárást indítottak annak ellenére, hogy felmutatta a sajtóigazolványát.

Tovább olvasom

Médiapiac

Öncenzúrával védekeznek a felbőszült internetezők ellen

Félti a fiatal írók generációját egy Nobel-díjas író, aki szerint fiatal kollégái közül sokan félnek a szabad véleménynyilvánítástól. A Nobel-díjas szerző szerint emiatt sokan eleve cenzúrázzák írásaikat.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

Önmagukat és a munkájukat cenzúrázzák félelemből a fiatal szerzők – állítja Kazuo Ishiguro, aki szerint számos szerző fél az egyre nagyobb teret nyerő cancel culture-től.

A Nobel-díjas, japán származású író a félelem légköreként jellemezte a helyzetet. Úgy látja, hogy a fiatalok amiatt aggódnak, hogy az internetes felbőszült tömeg őket is megtalálja majd, és megkeseríti az életüket.

Ishiguro a BBC-nek beszélt arról, hogy félti a fiatal írók generációját, akik még nem alapozták meg karrierjüket.

Ők szerinte inkább elkerülnek egyes témákat vagy szempontokat az írásaikban, hogy ne kerüljenek kereszttűzbe. Kazuo Ishiguro arról is beszélt, hogy sokszor már az is baj, ha az írók olyan témát boncolgatnak, amivel kapcsolatban nincs tapasztalatuk.

Ilyen alapon támadták például többen is Jeanine Cummins Amerika földje című könyvét, amiben az írónő a migrációról írt, valamint Amélie Wen Zhao-t, aki a rabszolgaságról írt Blood Heir című művében.

A Nobel-díjas szerző szerint a fiatalok közül sokan azt érezhetik, hogy az ő karrierjük és a jó hírnevük jóval törékenyebb, és nem akarnak kockáztatni. Ishiguro minderről annak kapcsán beszélt egyébként, hogy egyre több szerzőt kritizálnak a személyes véleményük miatt, amivel veszélybe kerül a szólásszabadság – utalt a Harry Potter könyvek írója, J.K. Rowling esetére.

Ishiguro szerint az íróknak úgy kellene érezniük, hogy szabadon írhatnak akármilyen szemszögből, és bemutathatnak mindenféle nézőpontot.

Hozzátette, hogy ő maga is az első könyvét férfi létére egy nő szempontjából írta.

Az online támadásoknak valóban egyre többen esnek áldozatul a szerzők, professzorok közül. Ez történt J.K. Rowlinggal is, aki egy ironikus posztjában nem értett egyet azzal, hogy egy cikkben úgy fogalmaztak „menstruáló személyek”, nem pedig nők, pedig menstruációja csak a nőknek van.

Ezután az írónőt transzfóbnak nyilvánították, és az ellenségei új könyvének megjelenése után azt is kikezdték. Szeptemberben gyalázkodó kommentekkel keltették halálhírét Rowlingnak, miután a Troubled Blood című új bűnügyi regényében egy nő titokzatos eltűnésének a hátterében egy transzvesztita sorozatgyilkost sejtettek – írja a V4NA Hírügynökség.

Tovább olvasom