Kövess minket!

Médiapiac

Német lap: Magyarország Európa-bajnok lett oltásban

A Die Welt német lap csütörtöki számában arról írt: Magyarország az elmúlt napokban extrém módon felgyorsította az oltásokat – ezzel pedig gyorsabb, mint bármelyik EU-s ország.

Fotó: MTI/Komka Péter

Gregor Schwung kommentárja a Die Welt csütörtöki számában azt fejtegeti, hogyan lett Magyarország  európai viszonylatban az első a beadott oltásokat illetően.

Kínai és orosz

A szerző szerint Magyarország már az év végén kilógott az európai rendelési procedúrából, miután 7 millió oltóanyagdózist rendelt Moszkvából és Pekingből – az EU-ból rendelt 19 millión kívül. A kínai és orosz oltóanyagokat pedig jelenleg gyorsabban is szállítják. Az EMA most vizsgálja a Szputnyik V oltóanyagot, Magyarország azonban mindenkinél előbb cselekedett.

Orbán Viktor ezzel az EU-t politikai nyomás alá is akarta helyezni, azonban ami sokak szerint csak egy reklámfogás volt, az mostanra sikeres oltási stratégiává vált.

Pár hete még sok magyar kételkedett a kínai oltóanyagban, mert szkeptikusan álltak hozzá a gyors engedélyezéshez. A szakértők szintén szkeptikusak voltak és egyes orvosok is vonakodtak beadni a Sinopharm oltóanyagát. Orbán az év eleje óta személyesen reklámozta a vakcinát, mondván,a kínaiak ismerik a legrégebb óta a vírust, ezért azt gondolom, ők tudják róla a legtöbbet”.

A kormányfő a témát az EU kritizálására is “felhasználta”, mondván, ha Európából nem jön az oltóanyag, akkor máshonnan kell azt beszerezni.

Gyorsuló tempó

Amikor az ország két hete elkezdte a Sinopharm alkalmazását, az oltási tempó nagyon begyorsult és pár nap alatt minden nagyobb uniós tagállamot lehagytak. Az NNK elmondta:Sokkal nehezebb helyzetben lennénk, ha nem lenne a kínai oltóanyag.”

A szkepticizmus rövid idő alatt megszűnt az országban. Falus András immunológus elmondta az újságnak, hogy „a harmadik hullámban vagyunk, a kórházak tele és rekord magasak a halálozási adatok… ez gondoskodik róla, hogy az emberek minden oltóanyagot elfogadjanak – mindegy, honnan jön”.

Ellenzéki kritikák

Bihari Ádám (HVG) hasonlóan látja dolgot. Arról beszélt, hogy sokan, főleg az ellenzékiek mindig azt mondták, nem fogadják el a kínai oltóanyagot, csak azt, amit az EMA is engedélyezett:Azonban, ha felhívják őket és választás elé állítják, hogy a Sinopharm vakcináját kapják vagy várnak még pár hetet, akkor megváltozik a helyzet”.

Az ország sikere mögött még egy tényező áll: Magyarország mostanra felborította az oltási tervet: csak az első csoport kapta a tervek szerint az oltást, a többi csoport most párhuzamosan jön. Falus szerint „nagy káosz alakult ki, de ez lehet az oka annak, hogy egyszerűen gyorsabban megy”.

A gyors immunizálás az egyszerű infrastruktúrának is köszönhető: ha valaki oltást szeretne, a kormány weboldalán regisztrál adataival, amik továbbításra kerülnek a kórházaknak és orvosoknak, majd a páciensek SMS-t vagy telefonhívást kapnak. Bihari szerint ez egész jól működik és az emberek így gyorsan időponthoz jutnak.

Eddig csak egy tévedés történt: a múlt héten 75.000 ember kapott véletlenül SMS-t, amit aztán vissza kellett hívni. Magyarország pedig még gyorsíthat is, mert eddig a leszállított dózisok csupán 59 százalékát adták be. Az egészségügyi hatóság bizakodó: április elejéig további 1,3 millió első dózissal számolnak – júliusra pedig a teljes lakosság beoltásával – írta a Mandiner.

Orbán Viktor: a most érkezett vakcinákkal továbbra is éllovas maradhat Magyarország

Ha a csütörtökön érkezett 450 ezer adag vakcinát a következő napokban sikerül beadni az embereknek, akkor Magyarország az átoltottságot tekintve továbbra is éllovas marad Európában – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán csütörtökön közzétett videóban.

A kormányfő a vakcinákat szállító repülőgépnél úgy fogalmazott: “Végre ez a pillanat is elérkezett: megjött Magyarországra újabb 450 ezer adag vakcina, ezzel 450 ezer embert tudunk beoltani, és tudjuk őket megmenteni a betegségtől vagy az azzal együtt járó elhalálozástól”.

Arra kért mindenkit, hogy miután a harmadik hullám nagy erővel támad, regisztráljon és oltassa be magát.

“Ez a vakcina jó, engem is ezzel oltottak be, és ha most sikerül a következő napokban ezeket beadnunk, akkor Magyarország továbbra is éllovas marad Európában az átoltottság tekintetében” – hangsúlyozta Orbán Viktor, akit február 28-án oltottak be a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinájával.

Hozzátette ugyanakkor: nem más európai országokkal “futunk versenyt”, hanem a vírussal, mert nem más európai országokat “akarunk legyőzni”, hanem a vírust, hogy “minél több magyar ember életét megmenthessük”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előzőleg szintén a közösségi oldalán jelentette be, hogy Magyarország teherszállító repülőgépe hozta Budapestre az újabb, 450 ezer adagot tartalmazó Sinopharm-vakcinaszállítmányt csütörtökön.

Médiapiac

Megvan az első határon túli nyertes rádió

Döntött a Médiatanács a RÁDIÓÁLLANDÓ 2021 pályázati eljárás első fordulójának nyerteseiről, amelyek között a határon túli magyar médiaszolgáltatók közül elsőként a szabadkai székhelyű Pannon Rádió is helyet kapott.

Közzétéve:

A 2011 óta elnyerhető támogatásra tavaly óta pályázhattak azok a rádiós médiaszolgáltatók, amelyek Magyarországgal szomszédos állam területén jogosultak a rádiós médiaszolgáltatás végzésére, bejegyzetten működnek és a magyar nemzetiségűnek valló kisebbség számára készítenek tartalmakat.

A szabadkai Magyar Médiaházban működő Pannon Rádió Magyarországon több régiós, valamint országos csatorna délvidéki tudósítópontjaként élő kapcsolatot biztosít Budapest és Szabadka között.

A magyar-szerb párbeszéd előmozdításának eredményeként riportjai rendszeresen megjelennek a szerbiai közmédiában is.

A médiaszolgáltató a magyarországi események mellett a Vajdaság egész területéről tudósít, továbbá beszámol Európa és a világ híreiről. Ennek részeként élőben közvetíti a vajdasági magyarság kiemelt politikai, közéleti és művelődési eseményeit, ünnepi rendezvényeit. A dinamikusan fejlődő médiaszolgáltató tudósítóhálózata a teljes Vajdaságra kiterjed, emellett riporterei dolgoznak Belgrádban és Budapesten is.

A Pannon Rádiót a 2005-ben létrejött Pannónia Alapítvány civil szerveződés működteti, amelynek

célja a magyar nyelvű tájékoztatás fejlesztése a Vajdaságban, továbbá a vajdasági magyarság közösségként való megmaradásának támogatása.

A Médiatanács pályázati eljárása, a RÁDIÓÁLLANDÓ 2021 négy negyedéven keresztül minden hét azonos napján vagy napjain, azonos időpontban rendszeresen jelentkező közszolgálati célú rádiós műsorszám támogatott időszakban történő folyamatos készítésének és adásba szerkesztésének vissza nem térítendő támogatása – írja a hirado.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kötter Tamás is csatlakozott a Megafon csapatához (videó)

Ütős online tartalmak készítésével kíván hozzájárulni a valóság bemutatásához.

Közzétéve:

Borítóképünkön Kötter Tamás író, fotó: Facebook / @kotter.tamas

– Elegem lett abból, hogy a globális nagyvállalatok érzékenyítése, szélsőséges üzenetei öntik el a közösségi médiát – fogalmaz a Facebook-oldalára feltöltött videójában Kötter Tamás író, ügyvéd, aki szerint hazánkban a Momentum politikusai saját oldalaikon biztosítják a liberális hálózat minél nagyobb elérését.

– A világ legjobb marketingesei öntik le cukormázzal és próbálják újracsomagolva fogyaszthatóvá tenni a marxizmust

– mutat rá Kötter Tamás, aki elmondása szerint azért hozott létre Facebook-profilt, hogy figyelmeztesse fiatalabb, középosztálybeli társait arra, mivel jár, ha bedőlnek a baloldal szépen hangzó, üres szlogenjeinek.

– Hiába tudjuk Medgyessy óta, hogy a szlogenekből csak csőd következhet, és jólétet csak munkával lehet teremteni, ha ezek a hangok nem jutnak el a választókhoz – hangsúlyozza az író, aki azért kereste fel a Megafon csapatát, hogy ütős online tartalmak készítésével járuljon hozzá a valóság bemutatásához.

– Ne engedjük, hogy ezek a lejárt szavatosságú szocik újra szétverjék a hazánkat!

– figyelmeztet Kötter Tamás a videót zárva.

A Megafon olyan kezdeményezés, amelynek célja a konzervatív hangok felerősítése a közösségi médiában. Kötter Tamás mellett olyan neves jobboldali médiaszemélyiségek csatlakoztak hozzá az utóbbi hónapokban, mint Bayer Zsolt publicista, Bohár Dániel riporter, Deák Dániel politikai elemző vagy Rákay Philip tévés személyiség.

Tovább olvasom

Médiapiac

NMHH: a hatóság és a szolgáltatók is rugalmasak voltak a járvány alatt

Fejlett hírközlési technológia nélkül a járvány okozta problémákat nem lehet hatékonyan orvosolni.

Közzétéve:

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke egy korábbi rendezvényen, fotó: MTI / Komka Péter

Sikeresen vizsgázott rugalmasságból és méltányosságból a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a telekommunikációs szolgáltatók a koronavírus-járvány ideje alatt – mondta Karas Monika, a szervezet elnöke csütörtökön a távközlés világnapja alkalmából 12. alkalommal rendezett konferencián.

Az NMHH és a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által rendezett online szimpóziumon Karas Monika kiemelte: az elmúlt évben a távközlési szakma megtapasztalta, mennyire fontos a hírközlési infrastruktúra, mert az az otthoni munkavégzéssel és a digitális oktatással még jobban az emberek mindennapjainak részévé vált.

Hozzátette, hogy

bár a hírközlési technológia fejlődése “önmagában nem csodaszer”, ugyanakkor fejlett hírközlési technológia nélkül a járvány okozta problémákat nem lehet hatékonyan orvosolni.

Az is világossá vált, hogy egyre sürgetőbb az új generációs hálózatok megvalósítása, az igény irántuk erősebb, mint valaha – fogalmazott.

Karas Monika kitért arra is, hogy az elmúlt egy évben az új távközlési technológiákat az idősebb korosztályban is egyre többen kezdték használni. Az NMHH májusban elindította a 65 éven felülieknek szóló Netre fel! elnevezésű kampányát, hogy ez a korosztály is magabiztosan mozoghasson az infokommunikáció világában.

A program célcsoportja az idősek mellett az ifjabb generáció is, mert ők a nagyszülők segítői az internethasználatban – fűzte hozzá.

Az NMHH elnöke beszélt arról is, hogy a hatóság minden feladatának teljesítését “alapos tervezés és gondos előkészítés” előzi meg, és “előrelátóan” gondolkodtak akkor is, amikor januárban megtartották a 900 és az 1800 megahertzes frekvenciák értékesítését, hogy biztosítsák a hazai mobilszolgáltatás jövőjét.

Az online konferencián Karas Monika átadta az általa 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.

Az elmúlt hat évben Bartolics István, Fiala Károly, Győrbíró László, Somogyi András, Böcskei Imre, Bugyi József, Bánhidi Zoltán, Madarász Erika, Pados László, Czuczy András és Schmideg Iván kapták.
Idén Balogh János, az NMHH nem polgári frekvenciagazdálkodásért felelős főosztályvezetője és Bozsóki István, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) távközlési hálózatok spektrumgazdálkodási és infrastruktúra osztályának vezetője kapták.

Mario Maniewicz, az ITU igazgatója köszöntőjében szintén arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány mekkora kihívás és milyen fejlődés elé állította a telekommunikációt.

Földesi Péter, a Széchenyi István egyetem rektora arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézmény a világnap alkalmából rendezett konferenciával is híd szerepet tölt be a szakma és a hallgatók között.

Bartolits István, az NMHH Technológia-elemző főosztályvezetője a járvány távközlési ágazatra gyakorolt hatásairól szóló előadásában hangsúlyozta, hogy a világon a távközlési piacon tavaly 3,5 százalékos visszaesés volt, amely 56 milliárd dollár (16 512 milliárd forint) kiesést jelent, de ez a visszaesés nem volt egyenletes.

Kifejtette, hogy

a járvány felgyorsította a digitális csatornák elfogadottságát, de az üzleti szolgáltatások irányába vitt tevékenységeket megtépázta.

A helyhez kötött szélessávú bevételekre és a mobilszolgáltatók belföldi előfizetéses piacára nem volt hatással, a roamingszolgáltatásokból származó bevétel pedig időszakosan eset vissza az utazási korlátozások miatt tavaly májusban és áprilisban.

Elmondta, hogy a közeljövőben a telekommunikációs szektorban részben bevételnövekedés várható, ugyanakkor az üzleti szolgáltatások terén reális esélye van egy második gazdasági visszaesési hullámnak.

Hosszútávon alapvető tényezővé fog válni a szélessávú hozzáférés, amely a biztonság alapja lesz – mondta Bartolits István, hozzátéve, hogy ebben kiemelt fontosságú lesz a helyhez kötött hálózat, szükséges lesz az 5G hálózatok elterjedése, amelyben Európa lemaradóban van, emellett intenzíven készül a 6G követelményrendszere.

A konferencián a 3G kivezetését mérlegelő kerekasztal-beszélgetést is tartottak a hírközlési szolgáltatók és az NMHH képviselőivel. A résztvevők leszögezték:

az elavult technológia fenntartása ugyanannyi erőforrást visz el, mint ami egy újgenerációs hálózat üzemeltetése, sőt, az újabb hálózatok energia- és költséghatékonyabbak.

A rendezvényen rendhagyó gyászszertartáson emlékeztek meg a koronavírusban elhunyt hírközlési szakemberekről: a győri egyetem, a hallgatók, az NMHH és az Országos Meteorológiai Szolgálat képviselőinek főhajtása mellett az egyetem területéről egy meteorológiai ballont engedtek föl koszorúval, szalagján versrészlettel.

A távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként.

Tovább olvasom