Kövess minket!

Médiapiac

Nem tarolnak az OTT szolgáltatások, a Netflixet alig ismerjük

A Nielsen tavasszal végzett kutatásának célja, hogy feltérképezzék a magyar társadalom internetes eszközellátottságát, másfelől hogy egy friss áttekintést adjanak a tévés tartalmak interneten keresztül történő fogyasztásáról.

A Nielsen által végzett kutatások alapján egyre szembetűnőbb, hogy inkább a tartalom kerül előtérbe az eszközzel szemben. Napjainkban az internet segítségével gyorsan és egyszerűen tudunk megosztani információt és tartalmat, az infokommunikációs eszközök rohamos fejlődésével és terjedésével pedig ezek a tartalmak pillanatok alatt megtekinthetővé válnak.

Minden szolgáltatónak az a célja, hogy tartalmával a leghatékonyabban érje el a közönséget, a célcsoportot, ezért szolgáltatását és a megosztani kívánt tartalmát folyamatosan fejleszti, a technológiai trendekhez igazítja figyelembe véve a piac többi szereplőjét és az internet által kínált lehetőségeket.

Az online alapú tartalmak hatékonysága nagyban függ a fogyasztók eszközellátottságától, szokásaitól és demográfiai jellemzőitől. Az internethasználat során még mindig hangsúlyos szerepet kapnak a mobileszközök, bár ezek használatában korosztályonként jelentős eltérések vannak – különösen az okostelefon esetében.

Az interneten történő tévés tartalomfogyasztás egyelőre nem tartozik a mindennapok gyakorlatához a teljes lakosság körében, de amennyiben előfordul, jellemzően a nagyobb képernyőt – asztali számítógépet vagy laptopot – preferálják a nézők. Az utóbbi években egyre inkább elterjedtek az OTT szolgáltatások (internet alapú alternatív tartalomfogyasztási lehetőségek), amelyek fogyasztása már nem kötődik egyértelműen a tévékészülékhez, hiszen már bármilyen internethez csatlakoztatott eszközön (pl. laptop, tablet vagy akár okostelefon) nézhetünk tévés tartalmat. Ugyanakkor az OTT szolgáltatás még mindig új fogalom a magyar fogyasztók többsége számára, egyelőre még kevesen próbálták ki illetve használják a mindennapjaikban.

Digitális eszközellátottság

2018 tavaszán végzett TV Plusz kutatás szerint a tévés háztartásokban élő személyek 82 százaléka él internetes háztartásban, és 71 százalékuk használja is az internetet otthon. A 4 évnél idősebb tévés háztartásban élő személyek egyre nagyobb arányban használnak mobil eszközöket – elsősorban okostelefont. A hagyományos asztali számítógépet egyre inkább háttérbe szorítja a laptop, az okostévé pedig már minden negyedik személy háztartásában jelen van.

Az eszközök birtoklása korcsoportonként eltérő: a 4-17 és a 60+ éveseknél a laptop, a 18-59 éveseknél pedig az okostelefon dominál, közülük a 18-49 évesek 88 százalékénak van okostelefonja. Az 50 év alatti személyek egyharmada okostévével rendelkező háztartásban él.

Tévés tartalmak

A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség közel egyharmada fogyaszt tévés tartalmakat az interneten – magyar tévés tartalmak mellett ide értve a filmeket, sorozatokat – és ezen belül 736 ezren szoktak megtekinteni magyar tévés tartalmakat is. A tévés tartalmakat fogyasztók körében felülreprezentált a 18-39 éves korosztály, és a magas iskolai végzettség. A nemek szerinti megoszlás viszonylag egyenletesnek mondható.

Az eszközök gyors terjedésével ellentétben hazánkban a tévés tartalmak interneten keresztül történő fogyasztása jelenleg még nem mindennapos tevékenység: a teljes népesség körében jellemzően hetente vagy annál ritkábban fordul elő.

Műfajok tekintetében a tehetségkutatók, ismeretterjesztők, a szappanoperák és a hír- és showműsorok bizonyultak a legnépszerűbbnek, de ez a rangsor csupán egy pillanatnyi állapotot tükröz, mely szorosan összefügg az időszakra jellemző, tévében sugárzott top tartalmakkal és aktuális eseményekkel.

TV + internet

A tévénézés és az internetezés nem egymást kizáró, hanem sokkal inkább egymást kiegészítő tevékenység. A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség 40,5 százaléka – vagyis mintegy 3,6 millió személy szokott tévénézéssel egy időben internetezni, melynek leggyakoribb eszköze a mobiltelefon.

A teljes népesség körében minden negyedik személy él okostévével rendelkező háztartásban, és több mint 600 ezren használják internetezésre is az arra alkalmas tévékészüléküket: jellemzően zenehallgatás illetve külföldi filmek, sorozatok megtekintésére használják, de magyar filmek/sorozatok is szerepelnek a palettán.

Alternatív tévéfogyasztás

Az utóbbi évek során megjelent az OTT műsorszolgáltatás, melyről a 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő személyek harmada hallott már, de csupán 4 százalékuk használja.

A Netflix ismertsége lényegesen alacsonyabb: 12 százalékuk hallott róla, és egyelőre még igen kevesen próbálták ki, illetve használják mindennapjaikban, amit a kizárólag idegen nyelvű tartalom is indokolhat.

A teljes, 4 évnél idősebb magyar népesség 3,4 százalékaa – mintegy 311 ezer fő – él tévékészülék nélküli háztartásban. TV Plusz kutatás kiterjedt a tévével nem rendelkező személyekre is, melynek során megállapította, hogy közülük minden második személy (156 ezer fő) fogyaszt rendszeresen tévés tartalmakat az interneten.

Módszertan: Régiók és településméretek szerint reprezentatív országos háztartási mintán történő sztenderd kérdőíves CAPI felmérés. A felmérés időszaka: 2018. február 6 – április 3. A minta mérete: 1978 háztartás, 4451 fő Súlyozás: Az eredmények a Mikrocenzus 2016 adatai alapján kor, nem, végzettség, háztartásméret, településtípus és statisztikai régió szerint kerültek súlyozásra. A súlyozás során a TV-s 4+ Universe méretét a 2017-es Alapozó Felmérés megfelelő eredményére vetítette ki a társaság. Más célcsoportok Universe adata kis mértékben eltérhet az Alapozó Felmérés eredményeitől.

Médiapiac

Elhunyt Szabó Ferenc, a Vatikáni Rádió magyar adásainak szerkesztője

A jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, teológus 92 éves volt – közölte a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díj idei kitüntetettje a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án, fotó: MTI/Kovács Tamás

Szabó Ferenc a Zala megyei Kálócfán született 1931-ben paraszti családban. 1950-ben érettségizett, majd egy-egy évet tanult az egri és a szombathelyi papi szemináriumban. A jezsuita rendbe a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után, már az illegalitásban lépett be 1953-ban.

Budapesten francia és magyar irodalmat tanult az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán.

Az 1956-os forradalom leverése után, novemberben elöljárója kérésére távozott az országból. Rendi tanulmányait a belgiumi Eegenhoven jezsuita főiskoláján végezte 1957 és 1963 között, közben 1962-ben Brüsszelben pappá szentelték. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett a párizsi Institut Catholique-on, disszertációját Szent Ambrus krisztológiájából készítette.

1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője, majd 1972-től vezetője lett. Római évei alatt filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt magyarországi hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait. Emellett nagy szerepe volt abban, hogy a II. vatikáni zsinat tanítása eljusson Magyarországra – írták.

Húszéves rádiószerkesztői, kultúraszervezői munkája során valóságos intézménnyé vált az emigráns és az Olaszországba látogató magyarság körében.

Több pápával személyesen találkozott, tolmácsa volt a Vatikánba érkező magyar politikai vezetőknek, és 1991-es magyarországi látogatása előtt ő segítette II. János Pált a magyar kiejtés elsajátításában.

1992-es hazatérése után a Távlatok című jezsuita folyóirat főszerkesztője lett. 1993-1994-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának, 1994-től pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar médiabizottságának tagja volt. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakán óraadó tanárként adott elő, 2011-ig a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tanított.

Rendkívül termékeny író volt, számtalan filozófiai, teológiai, irodalomkritikai tanulmány, monográfia, műfordítás és költemény fűződik nevéhez.

Kiemelkednek közülük a Pázmány Péterről és Prohászka Ottokárról, a francia egzisztencialistákról írt művei, verseskötetei, valamint a magyar, köztük üldözött jezsuiták életéről szóló Anima Una-könyvsorozata.

1991-ben Pro Cultura Hungarica emlékplakettet kapott, 1996-ban a Magyar Pen Club Illyés Gyula-díjjal tüntette ki műfordítói munkásságáért. Irodalmi tevékenységét 2001-ben Stephanus-díjjal, újságírói pályafutását 2002-ben Táncsics Mihály-díjjal ismerték el. 2007-ben a Széchenyi Társaság díját, egy évre rá Pro Cultura Christiana-díjat, 2011-ben  Magyar Örökség Díjat, 2012-ben Mindszenty-emlékérmet és Prokop Péter-díjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2019-ben a Hit Pajzsa-díjat, 2020-ban pedig Fraknói Vilmos-díjat kapott.

Szabó Ferenc augusztus 6-án ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját.

Temetésének időpontját a rendtartomány később közli.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bezárnak harmincöt fővárosi postát

Alacsony forgalmú egységekről van szó – közölte a Magyar Posta pénteken.

Közzétéve:

A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek.

A Magyar Posta Zrt. hangsúlyozta: a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett a bezárást követően is 112 posta áll az ügyfelek rendelkezésére Budapesten.

A mostani szankciók okozta európai energiaválságban mindenkinek, a lakosságnak, az állami és nem állami fenntartású intézményeknek, munkahelyeknek is fontos energiatakarékosságban tudatosabban gondolkodnia, cselekednie

– fogalmaztak.

A közlemény szerint a vállalat számára továbbra is elsődleges szempont a szolgáltatások elérhetősége. Éppen ezért az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyekkel a postai szolgáltatások már nem csak személyesen, hanem digitális úton is elérhetők. Emellett a postai szolgáltatások a rendelkezésre álló szolgáltatási helyeken a változások után is magas színvonalon maradnak elérhetőek a budapesti ügyfelek számára – írta a Magyar Posta.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új szereplővel bővül a közmédia tartalomgyártása a Petőfi-emlékév kapcsán

A jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait.

Közzétéve:

Borítóképünkön Petőfi Sándor portréja Orlai Petrich Soma festményén, forrás: Wikipedia

A korábbinál is szorosabb együttműködésre lépett a közmédia, valamint a Petőfi-emlékév megvalósításában kiemelt szerepet vállaló Petőfi Media Group (PMG) – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel pénteken.

Tavaly márciusban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára indított közös projektet a közmédia, valamint a bicentenárium koordinálásáért felelős szervezetek. Közös irányítás alá került a Petőfi Rádió és a Petőfi TV, továbbá a hozzájuk kapcsolódó online felületek. A másfél éve megkötött együttműködés tartalma október 1-től tovább bővül:

a jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait

– írták a közleményben.

“A közmédia célja, hogy az együttműködésnek köszönhetően a Petőfi-emlékév eseményei a leghatékonyabb tartalom-előállítási módok alkalmazásával a fiatalok legszélesebb körét elérjék” – áll a közleményben.

“A klasszikus tartalom-előállítási módok mellett ma már elengedhetetlen az új eszközök, platformok teljes körű használata. A két szervezet közötti stratégiai partnerség lehetőséget biztosít a közmédia számára, hogy ezeket a megoldásokat a lehető leghatékonyabban vonja be a tartalomkészítésébe amellett, hogy a műsorok továbbra is képviselik a közmédia által támasztott magas elvárásoknak megfelelő minőséget”

– emelte ki a közleményben Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója.

Lóczi János, a Petőfi Media Group Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a Petőfi-bicentenárium méltó megünneplése jegyében az MTVA és a PMG közötti együttműködés közös célja, hogy a kulturális élet meghatározó szereplőinek, alkotóművészeinek olyan adáskoncepciókban biztosítsanak megjelenési lehetőséget, amely szélesebb célcsoportokhoz juttat el kulturális edukációt.

A PMG kiemelt és elsődleges célja a gyártás során, hogy a nemzeti kulturális minőség megtartása mellett olyan hibrid adáskoncepciókat alkosson meg, amely speciális formanyelvi eszköztára mellett elősegíti a megjelenések online térbe való beágyazását, promotálását – közölte a közmédia.

Tovább olvasom