Médiapiac
„Nem szeretnénk üzenőfüzet lenni”
A magyar hírfeldolgozást húsz éve ugyanazok a híradók ugyanúgy végzik; kissé ugyan más megközelítésben, de azonos témákat dolgoznak fel. Ideje túllépni ezen a szemléleten. Helyette az angolszász televíziózást alapul véve, bulvárszempontok nélkül, részletesen kell megismertetni a nézőt a nap legfontosabb témáival. A politikai támadásokkal pedig nem kell foglalkozni. Siklós Andrást, a Story4 tévén indult Hír24 hírműsor főszerkesztőjét kérdeztük.
Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap 2013. november-decemberi számában jelent meg.
 |
| Siklós András |
Szerény nézettséget mondhat magáénak a Hír24 nevű híradó, noha erős marketingkampánnyal indult.
Nem klasszikus híradó ez, inkább hírműsor. És miután idő kell a piacra való bevezetéséhez, a tulajdonos, nagyon helyesen, nem támasztott nézettségi elvárást.
A teljes népesség körében két százalék választja önöket.
Magát a csatornát, a Story4-et is ennyien nézik. Erről a bázisról indulunk, de érzékelhető lassú emelkedés.
Húzónevekkel indultak: Baló György, Bárdos András, Bakos Piroska. Ez is kevés az erősebb kezdéshez?
Mondom, idő kell, mire a néző „megtanulja”, hogy minket is választhat. Fél éven belül szeretnénk megduplázni a nézettséget.
Miért épp Hír24? Ilyen néven működik már egy hírportál.
Pont ezért. Az online piacon a Hír24 ismert, vezető márka, ezért kapcsoltuk hozzá a broadcastot és a mobilalkalmazást. E három együtt jelentős brandet képvisel.
Hogy bonyolódjon az a bizonyos brand: a nevét a Hir24 portáltól nyerő Hír24 hírműsor a Story bulvárlap márkáját viselő Story4 televízióban kerül adásba. Ráadásul egy Poirot és egy Columbo között kellene érvényesülnie közszolgálatias híradójával.
Szögezzük le: a miénk nem közszolgálati és még csak nem is híradó. A csatornánál viszont már egy ideje tart az átpozicionálás: a korábbinál szeriőzebb, nemzetközi trendekbe illeszkedő, nagyobb nézettséget generáló műsorelemekkel, sorozatokkal operál. Ebbe a lassú építkezésbe illeszkedik a hírműsor indítása is. A névváltoztatásról pedig komoly vita zajlott. Azért maradtunk a Story mellett, mert e majd évtizedes név már bejáratott.
A hírműsoruk koncepciója szerint adásonként hat-nyolc, nem feltétlenül politikai témát dolgoznak fel részletesen, mélységeiben. Honnan az ötlet?
A korszerű angolszász televíziózás efelé mozdul, és mi is úgy gondoljuk, hogy olyasmikkel kell foglalkozunk, olyasmikre kell rákérdezünk, amik a nézőt leginkább érdeklik. Számunkra az a fontos, hogy a témákat – részletesen körbejárva őket – érthetővé tegyük. Ha ehhez elég egy grafikon és két mondat, akkor nincs szükség másfél perces anyagra. Emellett olyan, a hagyományos televíziózásban indokolatlanul kevéssé alkalmazott elemeket is használunk, mint a video- és infografikák.
Van erre igény a magyar piacon?
A nemzetközi televíziós gyakorlat is egyértelműen ebbe az irányba mozdul.
Ettől még nem biztos, hogy a magyar néző is ezt keresi.
Túl kell lépni az elmúlt húsz év kissé megcsontosodott televíziós gyakorlatán. Jelenleg bárhová kapcsol a néző, ugyanazokat a témákat látja, csak más szereplőkkel és kissé eltérő tálalással.
A minap ATV-s műsorvezetőként a médiába visszatért egykori híradós, Simon András azt nyilatkozta: „A külföldi televíziózásban gyakran találkozni a »Lesz ma világvége? Nem? Akkor gyerünk tovább!« típusú hírfeldolgozással. Szerintem nem a híradó dolga mélyen belemenni egy-egy témába, különösen nem kora este. A helyzetet hasonlóan látom, mint a hír24-esek, de más gyógymódot képzelek: pörgősebb tempót és több jelenidejűséget, a »mi mindig ott vagyunk, ahol az események történnek« szemléletet.”
Akkor még egyszer: a mi koncepciónk lényege, hogy ne ugyanazokat a témákat ismételjük, mint a többi csatorna. A felszínesség pedig távol áll tőlünk. Nálunk külön kutatórészleg működik a hátterek, számadatok előkészítésére, összehasonlítására, amelyekre támaszkodva riportjainknak új megközelítést adhatunk. Bizonyos ügyekben azért próbálunk mélyebbre ásni, mert az eredmény érdekelheti a nézőt. Ahhoz, hogy ne egyetlen percben és ne csak a történet felszínét mutassuk be, hiteles szakértővel zajló stúdióbeszélgetés, háttérmagyarázat, kommentár kell. Ez utóbbi műfaj amúgy kikopott a hazai televíziózásból, ennek korszerű formáját hozzuk vissza. Ez persze nem azt jelenti, hogy megfosztjuk a nézőt a nap legfontosabb eseményeitől, hanem azt, hogy megpróbálunk egyensúlyt kialakítani a kettő között. Annak ellenére kerüljük a híradózásra általában jellemző bulvárszempontokat, hogy úgy tűnhet, ezekkel a legkönnyebb az élre lovagolni.
Mi a szerepe ebben az „arcnak”, Bárdos Andrásnak? Őt mostanáig elsősorban nem műsorvezetőként, inkább hírolvasóként ismerte a közönség.
Bárdos András hitelesíti mindazt, ami a képernyőre kerül. Ő az, aki a műsorelemeket az egyéni stílusával, felkészültségével egységes folyammá alakítja a képernyőn. Több mint húszéves televíziós tapasztalata ezen a téren garancia arra is, hogy szakmailag a legprofibb megközelítésben kapják a nézők a híranyagot, legyen szó rövid hírről vagy éppen elemző beszélgetésről.
Mekkora a stáb?
Alig húszan vagyunk, így valóban húzós feladat előállítani 24 percnyi képernyőre kerülő anyagot. A köztévében kétszer, háromszor ennyien készítenek el egy hasonló hosszúságú napi műsort. Én főszerkesztőként mindent csinálok: szerkesztek is, és ha kell, külpolitikai anyagot írok.
Kik alkotják a műsor célcsoportját?
A Story tévét korábban többnyire nők nézték, most azt szeretnék, hogy egyenlő legyen a nemek közötti arány. Valamint igyekszünk kihasználni, hogy több platformon is jelen vagyunk: riportereink gyakran már napközben tudósítanak egy-egy eseményről a Hir24.hu-n, este pedig a televízióban mutatjuk meg, hová fejlődött a történet. Az összedolgozás erősíti mindkét brandet. Amúgy is elég sokan kattintják a neten a teljes adásokat, hiszen aki lemaradt az élőről, később megnézheti a világhálón.
Azon túl, hogy „mélyebbre ásnak”, miben más az önök hírműsora egy ideális közszolgálati híradóhoz képest?
A közszolgálati híradók politika-központúak, mindig minden felet megkérdeznek. Mi nem szeretnénk „üzenőfüzet” lenni.
Még el sem indult a híradójuk, már durva politikai támadás érte önöket a Fidesz részéről. Kocsis Máté kormánybuktató célzatú összeesküvés szításával vádolta meg a „kommunista Szabó György” által vezetett Sanomát s annak Hír24 hírműsorát.
A leginkább az lepte meg a csapatot, hogy úgy állítottak dolgokat rólunk, hogy még egy centi anyag nem került képernyőre.
Akkor mi volt ez a támadás?
Ahogy ön is említette, mindez még az indulás előtt történt. Inkább csak erős vagdalkozásnak tűnt, nem is volt folyománya. Nyilván kiderült végül, hogy ez a műsor nem az lett, aminek sokan gondolták, hanem kiegyensúlyozott és a politikát kerülő produkció; bár manapság szinte mindent átsző a politika.
Kocsis Máté sérelmezte, hogy a stáb meghatározó alakjai a baloldalhoz köthetők.
A csapat összetétele magáért beszél: van köztünk egykori Hír TV-s, inforádiós és uniós projektből kiszállt újságíró is. A kiválasztás elsődleges szempontja a szakmai tudás volt. A beszólásokkal mi nem foglalkoztunk.
Bárdos András már bejelentett hír24-es műsorvezetőként azt nyilatkozta: „De az tény, hogy ma Magyarországon vagy barát vagy, vagy ellenség. Árnyalatokkal semmire sem mész. A középen állásnak ugyanakkor van egy számomra rossz hangulatú mítosza, mintha attól, hogy konzervatív, baloldali vagy liberális a gondolkodásod, nem mondhatnál igazat. Mondd egy angol újságírónak, hogy te minden pillanatban középen állsz a pártok közt – ki fog röhögni.”
Talán pont a mi hírműsorunk mutat példát abban, hogy lehet ezt stigma nélkül is csinálni.
Ki a fő konkurenciájuk?
Mi nem konkurenciában gondolkodunk. Önálló, erőteljes, új színként akarunk jelen lenni a híradós palettán.
Másképp kérdezem: a közszolgálati híradótól a Hír TV-n, az ATV-n, a Euronews-on át a kereskedelmi csatornákig honnan szeretnének nézőket átcsábítani?
Mindenki maga dönti el, mit választ.
Szakértők szerint a híradós piac bebetonozódott: van a két kereskedelmi hírműsor, majd jól lemaradva következik a közszolgálati. Ebből a struktúrából pedig lehetetlen kirobbantani a nézőket.
Ha hagynak időt és teret arra, hogy a nézők megismerjék a hírműsorunkat, akkor lehet, a kereskedelmi híradókban kapott kékfényes és bulváros megközelítést elkerülendő sokan átszoknak majd hozzánk. 2013-ban már nem lehet ugyanúgy híradózni, mint 1993-ban. Más hozzáállás, más képi megközelítés, más kameramozgás és más megfogalmazás szükséges: atmoszférák, elcsent hangulatok, beszélgetések. A mi produkciónk különleges, olyasmi, ami nincs a hazai kínálatban: a hírműsor és a magazinműsor keveréke.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás