Médiapiac
„Nem kívánunk az öregek napközi otthona lenni”
A huszonöt éves 168 Óra ősszel alapos átalakuláson ment keresztül, a nagyobb terjedelem és a kibővült tartalom mellé új dizájn is társult. A rendszerváltással egyidős lapról Mester Ákos főszerkesztővel és Jávori Péter kiadóigazgatóval beszélgettünk.
Ákos, ön a nyolcvanas évek legendás rádiósgenerációjának egyik meghatározó tagja volt. Annak a csapatnak számos tagja gazdag tévésztár, megmondóember vagy üzletember lett. Nem vonzotta hasonló karrier, miután felhagyott a rádiózással?
Mester Ákos (MÁ): Nem úgy mondanám, hogy felhagytam a rádiózással. Engem kirúgtak. Hogy utána mi vonzott, az ilyen szempontból indifferens.
Ettől még lehetett volna showman.
MÁ: Soha nem ambicionáltam ilyesfajta karriert. Mindig csak az újságírás érdekelt, gyermekkorom óta erre készültem. Üzemi lapnál kezdtem a pályát, majd beleszerettem a rádiózásba, csináltam harminc évig, aztán 129 embert velem együtt kiraktak a Rádióból. Később visszamehettem volna, de akkor már nem akartam, minek, hogy megint kirúgjanak? Meg akkor számomra már a 168 Óra, a lapkészítés jelentette az új szerelmet.
Az elhivatottság mellett azért ott vannak az üzleti kérdések is, céget működtetni, embereket szerződtetni, számlákat fizetni.
MÁ: Nem vagyok kapitalista, fogalmam sincs, hogyan kell az üzleti életben viselkedni. Vannak azonban ehhez értő kollégáim, mint például a kiadó igazgatója, akik jobban viszik az üzleti ügyeket, mint ahogy én tudnám.
Közhely, hogy a közéleti lapok világa erősen polarizált, az olvasók a saját szemléletüket, világnézetüket szeretnék viszontlátni az újságban. Ez mennyire szab határt a szerkesztőség munkájának?
MÁ: Nekünk régen kialakult a saját koncepciónk. A 168 Óra támpont kíván lenni a zűrzavarban, mondtuk az induláskor. Aztán új zűrzavarok jöttek, az élet megváltozott, nemcsak a politika, a gazdaság, hanem az olvasási szokások is. Az internetkorszak előtt még lehetett úgy lapot készíteni, hogy fontos híreket tőlünk tudtak meg az olvasók. Ez már régen nincs így, az olvasóink más forrásból ismerik a tényeket, tőlünk a hírek összefüggéseit és a tényekhez kapcsolódó véleményeket várják. De ezt már mindenki megtanulta, aki manapság hetilapot készít.
Amikor indultunk, még roppant érdekesek voltak a politikusok, kíváncsi volt rájuk a közönség. Mára a politikusok mondanivalóját jól ismerjük, már a saját kérdéseinket is unjuk. Inkább fiatal szakembereket, egy-egy terület jó ismerőit kérdezzük az interjúinkban.
Fiatal megszólalóik vannak, de mi a helyzet a fiatal olvasókkal?
MÁ: Nem kívánunk az öregek napközi otthona lenni. Ha a Facebookon sikerül felkelteni az olvasók érdeklődését, onnan már fiatalabb közönség jön hozzánk, új eszmékkel és persze új tévedésekkel.
Jávori Péter (JP): A fogyasztóréteg összetételét a NOK-ból ismerjük. A jelenlegi olvasottságkutatás 2011-es indulása óta az 50 év alatti olvasóink aránya 13 százalékponttal emelkedett. A 30 év alattiak aránya is megduplázódott. Nem lepődtünk meg, mert ez tudatos építkezés eredménye. Aktívak vagyunk a Facebookon, ezzel a világon a media/news/publishing kategóriában a top 30-ban vagyunk, a talking about mutatónk 120 ezer körüli. Az utánunk következő Hír24 és a HVG 70–80 ezer olvasót aktivizál. A social media visz át olvasókat más platformokra. A Facebook a legjobb eszköz arra, hogy átalakítsuk azt a képet, ami a 168 Óráról az emberekben eddig élt.
A print és az online olvasóközönsége nyilván erősen eltér egymástól. A Facebook vagy a lap internetes felülete hoz-e új olvasókat a nyomtatott lapnak?
JP: Direkt kapcsolatot nem tudunk bizonyítani, de indirekt módon kimutatható, hiszen a nyomtatott lap olvasóközönsége is egyre fiatalabb.
A sajtó klasszikus modellje szerint a bevételek nagyjából fele lapeladásból, másik fele hirdetésből származik. Hogy lehet megélni szinte kizárólag lapeladásból?
JP: Kis egylapos kiadóként a 168 Óra huszonhatodik évfolyamánál tartunk, ez önmagáért beszél. Tény, hogy szinte kizárólag az olvasókból is meg lehet élni, de egyre nehezebb feltételek mellett. Nálunk a 95-5 százalék arány is működőképes. Másképp fogalmazva: nagy biztonságot ad, hogy a laphoz rendkívül erősen kötődő olvasótáborunk van.
MÁ: Mindig azt mondtuk, a 168 Óra ellenzéki lap, amely megőrzi kritikus hangvételét, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon. A kormány soha nem szokott szeretni minket. Hornék alatt sok millió forint került a jobboldali lapokhoz. A Gyurcsány-kormány idején kevesebb állami hirdetés jelent meg nálunk, mint a Heti Válaszban. A mindenkori hatalom nem kedvel minket, mert indoklási kényszernek tesszük ki.
Ha azt mondják, baloldali-liberális újság vagyunk, nem tiltakozom. Én magam a politikai felezővonaltól valamelyest balra állok, ízlésem folytán kicsit konzervatív, szabadságeszményeimben és toleráló képességemben pedig liberális vagyok. Olyan párt nincs, amely az előbbi kritériumoknak megfelelne, de hasonló ember sok van.
Azt sem gondolom, hogy mi vagyunk a tehetséges emberek itt, a baloldalon, a másik oldalon meg csak tehetségtelen hülyék vannak. Szó nincs erről, csak olyan viszonyok alakultak ki, hogy már nem lehet barátságosan átszólni a másik oldalra. A lap indulásakor még ugyanabba a vendéglőbe jártunk az akkori jobboldali napilap munkatársaival, és nagyon jó viszonyban voltunk egymással. Ez sajnos ma már elképzelhetetlen. Normalizálni kellene Magyarországot. Az országnak szüksége van szuverén, szavahihető, hiteles orgánumokra, és nem gondolom, hogy ilyenek csak a baloldalon tűnhetnek fel. Attól sem vagyok boldog, hogy a jobboldali lapoktól is embereket küldenek el.
Van esély arra, hogy a más oldalhoz tartozók ismét együtt ebédeljenek?
MÁ: Amikor 2007-ben feleségemmel együtt balesetet szenvedtünk, és kórházba kerültem, az hír lett. Akkor kaptam egy e-mailt Borókai Gábortól, akivel nem is vagyunk bemutatva egymásnak, de úgy gondolta, ír pár sort, és jobbulást kíván. Nagyon meglepődtem ettől a gesztustól, de fordított helyzetben ugyanezt tenném, ez a normális.
Volt már olyan, hogy azt mondta: a kormány végre hozzányúlt ehhez vagy ahhoz, és jól csinálta? Vagy a mai kormány mindent rosszul csinál?
MÁ: Ha a kérdés úgy értelmezhető, van-e olyan fideszes reprezentáns, akinek a megszólalásaira bólogattam, akkor igen, Pokorni Zoltánnal nem egyszer egyetértettem. Más kérdés, hogy az ő megszólalásait nem fogadják mindig nagy örömmel a saját pártjában.
Amikor a főszerkesztő úrnak megmutattuk a laptervet, annyit kérdezett, ugye a címe azért megmarad? |
A 168 Órát szeptemberben átszabták, kisebb lett a mérete, más a papírja, új a dizájn, a tipográfia. Hogy fogadták az olvasók?
JP: Amikor a főszerkesztő úrnak megmutattuk a laptervet, annyit kérdezett, ugye a címe azért megmarad? Alig van olyan dolog, amihez nem nyúltunk hozzá. Persze nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. Az újratervezés előtt végeztünk egy kutatást a régi olvasóink körében, hiszen nem akarjuk őket elveszíteni, miközben a potenciális olvasótábort akarjuk bővíteni, a fiatalabb célközönséget is elérni. A felmérés szerint a korábbi 168 Órát 50 pluszosnak érezték a megkérdezettek, az új laptükör alapján már azt mondták, a célcsoport 35 körüli lehet. A terjedelem bővülésével az olvasói igényekhez igazodó új rovatok, új tartalom is bekerülhet a lapba.
MÁ: Változhat a tipográfia, a formátum, a képek, a címrendszer. Ami nem változhat: tartalomban árnyaltnak és nyitottnak, hangvételben tisztességesnek kell lenni, ettől lesz hitele egy közéleti orgánumnak. A hitelünk nem függ össze a mindenkori példányszámmal.
A hitelesség nem, de a működőképesség igen.
JP: A megújult lap ára magasabb, így a bevételünk is több. Volt egy kisebb átmeneti visszaesés a lapeladásban, de két-három hét után a vásárlók elkezdtek visszaszivárogni. Az áremelés nem rettenti el a régi olvasókat, egy jól eltalált címlap pedig többleteladást hoz.
Ha vasárnap győz a Fradi, hétfőn jobban fogy a Nemzeti Sport. Ha több a kormányellenes tüntetés, jobban fogy a 168 Óra?
MÁ: Pusztán a tények ismételgetésével nem szerzünk több olvasót. Minden orgánum rajta van a tüntetéseken. Árnyaltságban lehet újat mutatni; elemezni kell, kinek hoz ez politikai hasznot, lesz-e új, egységes politikai erő, vagy szétszakadnak a tüntetők. Ha szétszakadnak, miért szakadnak szét, vagy elriasztja-e a többséget a radikalizmus? Az olvasó ilyenkor velünk tűnődik.
Egytermékes médiavállalatként lehet növekedni, hosszú távú stratégiát építeni?
JP: Az éves üzleti tervünk az újratervezés utáni időszakban mintegy 99,6 százalékban vág egybe a valósággal, ismerjük tehát a lehetőségeinket. Hosszabb távra már nehezebb lenne ennyire pontosan tervezni. Folyamatosan keressük azonban azokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyekkel a termék életciklusát meg tudjuk növelni.
A 168 Óra brand újrapozicionálása többéves folyamat. Célunk felülírni azokat a beidegződéseket, amelyek a mai piaci szereplők fejében élnek. A közönségünk már ma is sokkal fiatalabb, mint ahogy azt hiszik. A lap, illetve nyár elején a 168 Óra Online áttervezése egy mozzanat volt, de a munka java most kezdődik.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás