Kövess minket!

Médiapiac

Nem is olyan apró az online apróhirdetési piac

Vajon a Jófogás vagy az Apród tekinthető a hazai online apróhirdetési piac első számú szereplőjének? Milyen mutatók állnak rendelkezésre, ami alapján össze lehet hasonlítani a két szolgáltatást? Az eNET-BCE közös kutatásában azzal foglalkozott, hogy ki a piacvezető Magyarországon az online apróhirdetési piacon.

Az online apróhirdetések piacának kialakulása 1995-ben a Craigslisttel indult el az Egyesült Államokban. A Craigslist kimagasló sikerét annak köszönhette, hogy három kiemelt kategória kivételével (ingatlan, állás-, valamint társkeresés) minden hirdetést ingyen kínált. A Craigslist népszerűségét még az eBaynek sem sikerült megtörnie a piac néhány fontosabb szereplőjének felvásárlása és saját szolgáltatásainak elindítása révén a 2000-es évek során, így végül elsősorban az európai piacon vetette meg a lábát. A nyomtatott újságok számára a dotcom lufi kipukkadása az ezredfordulón második esélyt kínált az apróhirdetési piacon, de 2005-ben az online piac újra magára talált és az online apróhirdetési piac globális, dinamikus bővülése 2006 óta töretlen – olvasható a kutatás összefogalójában.

Az online apróhirdetés megjelenése és felemelkedése hazánkban a nemzetközi trendeknek megfelelően, de némi fáziskéséssel zajlott. Magyarországon sokáig nem kezelték az apróhirdetést kiemelten, ezzel szemben a Vatera időben felismerte az aukciós modellben rejlő lehetőségeket, így erős piaci pozícióra tett szert az online aukció, mint alternatív értékesítési mód. Az online apróhirdetési piac 2/3-át pedig vertikális piacokat lefedő oldalak sajátították ki, mint az ingatlan.com és a használtauto.hu vagy a profession.hu. Az általános kínálatú apróhirdetési site-ok térnyerésére csak az elmúlt három évben került sor, miután elindult a Jófogás.hu és az Apród.hu, annak ellenére, hogy az Expressz.hu már korábban is létezett. Az eNET-BCE kutatásai alapján úgy látszik, hogy a vegyes kínálatú apróhirdetési oldalak térnyerésével fokozatosan háttérbe szorul az aukció, a felhasználók tömegesen váltottak a számukra ingyenes és lényegesen egyszerűbb használatot biztosító apróhirdetésre.

Az általános apróhirdetési oldalak az Expressz-t kivéve jelenleg üzleti modell nélkül működnek és a piaci erősorrend egymás közötti leosztásával, a felhasználói tömeg kiépítésével vannak elfoglalva. A versengés több fronton zajlik, az általános oldalak nem csak egymással versenyeznek, hanem a tematikus apróhirdetések részpiacait eddig biztosan uraló oldalaktól is egyre több hirdetőt és vevőt csábítanak át magukhoz.

Mérőszámok az online apróhirdetési piacon

A tulajdonosok számára egy cég üzleti teljesítményét leginkább az adózás utáni eredmény mutatja. Az apróhirdetéssel foglalkozó online szereplők azonban még nem rendelkeznek komoly bevétel termelésére alkalmas üzleti modellel. A bevételektől függetlenül értékelésre is alkalmas mutató azonban a mindenkori hirdetésszám, a hirdetések összetétele, azok frissessége és az oldalak látogatottsági mutatói. Nézzük meg ezeket!

Hirdetések száma és összetétele: ami igazán naggyá tesz

A méret legjobb és talán külső szemlélő számára legmeggyőzőbb ismérve a hirdetések száma. Kezdetben mind az Apród, mind a Jófogás szeretett volna a lehető legnagyobbra nőni, ügyelve arra, hogy a bővülés ne menjen az ajánlatok minőségének rovására. Fontos ugyanis, hogy a hirdetések relevánsak legyenek, megfelelő helyre és szövegezéssel kategorizálják őket, valamint csak élő hirdetések kerüljenek fel a találati listára.

A hirdetések frissességét azok megjelenési idejével és az azóta eltelt idővel lehet kifejezni. Az eNET-BCE mindkét oldalnál vizsgálatot végzett 2013 augusztusában és a kapott eredményeket kategorizálta megjelenési időszak szerint.

Bár hirdetésszámban szinte fej-fej mellett áll a két oldal, azok eloszlása az Apród esetében ideálisabb. Az Apródnál például több mint 1 millió, egy hétnél nem régibb hirdetést találtunk, míg a Jófogás kapcsán csupán 81 ezret. A többi kategóriát is áttekintve kijelenthető, hogy az Apród tudhatja magáénak a frissebb és ezáltal aktuálisabb hirdetéseket.

A hirdetések összetétele

A hirdetések frissessége mellett azok összetétele is magyarázó erővel bír a piacvezető szerep kérdését illetően. E tekintetben a hirdetési piacon hagyományosan legfontosabb szegmenseknek számító ingatlan, jármű, állás kategóriák eltérő képet mutatnak. Az ingatlan mind a két site esetében prioritást jelent, azonban az Apród közel 200 ezerrel több hirdetéssel rendelkezik ezen a téren. A járművek kapcsán viszont a Jófogás tud felmutatni majdnem 100 ezer hirdetéssel többet. Az álláspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt megcélzó online apróhirdetési piacon főként az úgynevezett kékgalléros pozíciók várnak betöltésre, így a vizsgált két oldal profilban és célcsoportban sem versenyzik a nagy állásportálok ajánlataival.

Látogatottság

A másik fontos, kívülről is vizsgálható tényező a látogatottság. Mivel egyik oldal sem található meg a hazai egyenértékes internetes látogatottság-mérés, a Gemius/Ipsos Audience elérhető adatai között, ezért a választás a Similar Web mutatóira esett.

A mérések szerint a Jófogás és az Apród látogatottsága tavaly augusztusig szorosan együtt mozgott, majd ősztől kezdve növekedésnek indult a köztük lévő különbség az Apród javára. A kiugró időszak a karácsonyi szezonnak köszönhető, ami hagyományosan a legintenzívebb periódus az e-kereskedők, és általánosságban a kereskedők életében is.

2013 nyarán piacvezető az Apród

A kutatás alapján egyértelműen látszik, hogy a versenyben két igazán nagy szereplő a domináns: a norvég háttérrel, de itthon nulláról építkező Jófogás, valamint a dél-afrikai tulajdonban lévő, magyar piacon tapasztalt játékosnak számító Allegroup, ami a fogyasztók közötti (C2C) forgalmát tudatosan tereli a Vateráról az Apród irányába. A bemutatott, 2013 nyarán mért eredmények alapján az Apród a jelenlegi piacvezető. Ezt indokolja az ajánlatok minősége, összetétele, frissessége és az oldalak látogatottsági mutatói is – összegezhető a kutatás végeredménye.

Médiapiac

Az Apple újra elérhetővé teszi a Parlert

Az Apple újraindítja az internetes szólásszabadságról szóló vita középpontjában álló Parler nevű, konzervatív közösségi média alkalmazását – jelentette be a vállalat.

Közzétéve:

A számítógépeket és okostelefonokat gyártó óriásvállalat “kifogásolható tartalom” ürügyén januárban távolította el a Parlert a megvásárolható alkalmazásokat tartalmazó tárhelyéről, az úgynevezett App Store-ból.

Az Apple vezetése hétfőn a Mike Lee utahi republikánus szenátornak és Ken Buck coloradói republikánus képviselőnek küldött levelében tudatta, hogy a Parler továbbfejlesztett alkalmazását hamarosan jóváhagyják, így az ismét elérhető lesz a felhasználók számára.

Az óriáscég levelét Buck képviselő hozta nyilvánosságra a Twitteren, majd a hírt megerősítette Lee szenátor irodája is. Az Apple nem kívánta kommentálni az információt, a Parler pedig nem reagált a The Wall Street Journal című lap munkatársának megkeresésére.

A képviselőknek küldött levélben az Apple vezetése kiállt a korábbi döntése mellett, amellyel eltávolította az alkalmazást az elérhető appok tárhelyéről. Az indoklásban olyan korábbi Parleren megjelent posztokra hivatkoztak, amelyek szerintük rasszisták voltak és vallásokat ócsároltak, vagy erőszakra buzdítottak.

Az Apple tájékoztatása szerint munkatársai január óta “érdemi és tartalmas párbeszédet” folytattak a Parler dolgozóival, és az alkalmazást gyártó cég további fejlesztéseket és szabályozást ígért. Ezek mibenlétéről azonban nem közölt részleteket.

Ken Buck képviselő a Twitteren úgy fogalmazott: a döntés “hatalmas győzelem a szólásszabadság számára”.

A Parler közösségi portál – amely megjelenési formájában a Twitterhez hasonlít – 2018-ban indult, és rendkívül gyorsan népszerűvé vált Donald Trump republikánus elnök támogatói körében. Felemelkedése egybeesett azzal, amikor a Twitter egyre agresszívabban lépett fel a nem tetsző tartalmak ellen, sok Twitter-fiókot be is tiltott. Mark Meckler, a Parler igazgatója februárban azt közölte, hogy a platformnak több mint 20 millió felhasználója van.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Kovács: A CNN tökélyre fejlesztette a szisztematikus manipulációt

A szisztematikus manipuláció művészete, amit a CNN tökélyre fejlesztett, az egyik legveszélyesebb fejlemény az elmúlt időszakban.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Donald Tusk megnyilakozása a Magyarország és Lengyelország demokratikusan megválasztott kormánya és politikai vezető ereje elleni boszorkányüldözés része – kommentálta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a CNN-ről megjelent legfrissebb leleplezést, valamint az Európai Néppárt (EPP) elnökének a magyar és a lengyel kormány járványkezelését bíráló közlését hétfőn a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Donald Tusk korábban azt írta Twitter-oldalán, hogy a koronavírus-járványban „Magyarország és Lengyelország tragikus rekordokat dönt a halálozások és az új esetek számában”. „Illiberális demokráciák működésben. Kevesebb szabadságot, de nagyobb biztonságot ígértek. Ígéretüket be is tartották, de csak az első felét” – írta az EPP elnöke a mikroblogban.

Kovács Zoltán szerint Donald Tusk az elmúlt években „provokatőri irányba” ment el, és nyilatkozta alapján „nyugodtan lehetne a liberálisok képviselője is”. A politikus szerint Donald Tusk nem átallja politikai célokra felhasználni a járványt, és annak egymással össze nem vethető adatait, ez pedig „mindent elárul az elszántságról és célról”.

Megjegyezte:

az első és második hullám eszközeivel nem lehet hatékonyan védekezni a brit mutánssal szemben, az egyetlen megoldás az, ha mindenkit beoltanak.

Ezt a hitet, bizalmat rombolják ezek a megszólalások – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „ezt teszi a baloldal is, amely napról napra, vagy akár napon belül is képes magának ellent mondani csak azért, hogy ellentmondjon a kormánynak vagy a kormány intézkedéseinek, és bizonytalanságot keltsen a magyar emberekben”. Kovács Zoltán szerint Donald Tusk ezeknek a céloknak a szolgálatába állt.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Donald Tusk állításával szemben Magyarország a többlethalálozásokat tekintve „valahol az európai átlag alatt” van.

Kovács Zoltánt kérdezték azzal kapcsolatban is, hogy a CNN amerikai hírtelevízió műszaki igazgatója bevallotta, a CNN „a manipuláció művészetét” gyakorolja, annak érdekében, hogy „megváltoztassa a világot”. Az igazgató kifejtette azt is, hogy a hírtelevízió hazug propagandát folytatott, mert az volt a célja, hogy eltávolítsák a hivatalából Donald Trump volt republikánus amerikai elnököt – számolt be róla a hirado.hu.

A szisztematikus manipuláció művészete, amit a CNN tökélyre fejlesztett, az egyik legveszélyesebb fejlemény az elmúlt időszakban. Amikor ez összekapcsolódik politikai célokkal, a koronavírus-járvány kapcsán az egészségügyi védekezésben az elbizonytalanítás kampányával, az szó szerint életveszélyes, emberéleteket követel – jelentette ki Kovács Zoltán.

Tovább olvasom

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom