Kövess minket!

Médiapiac

Nem érzik magukat veszélyben a magyar webshopok

A webshopok háromnegyede a választék bővítésével fejlesztené vállalkozását, és csak egyharmada lát kockázatot egy nagyobb külföldi versenytárs megjelenésében – a tulajdonosok fele az Amazon megjelenésétől sem ijedne meg. Egy webáruház tipikus látogatója 5-25 ezer forintot költ vásárlásra alkalmanként, és nem bízik az online előrefizetésben. Az Olcsóbbat.hu ár-összehasonlító portál friss felméréséből kiderül, milyennek látják piacukat a magyar webshopok, és hogyan készülnek a verseny éleződésére.

A magyarországi webshopokat vizsgáló kutatás egy 2009-ben elindított program folytatása, és 187 bolt megkérdezésével készült. A felmérésbe az Olcsóbbat.hu az oldaláról elérhető boltok mellett a konkurens ár-összehasonlító oldalon szereplő webshopokat is bevonta.

A kutatásból kiderül, hogy a hazai internetes boltokban szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai cikkekből a legnagyobb a választék. Harmadik helyen az egészség- és szépségápolási termékek állnak, ezeket a háztartási gépek és eszközök követik. A legszegényesebb kínálat a barkács- és szerszám eszközök kategóriájában mutatkozik, és ugyancsak kevesen árulnak zenei és filmes CD-ket, DVD-ket. E két termékkategóriát a boltoknak csak 1 százalékában találjuk meg.

A fogyasztó becserkészése

A boltok jelentős része szerepel legalább egy ár-összehasonlító oldalon. 22 százalékuk használ külön eszközt arra, hogy a vásárlók figyelmét magára irányítsa. A webshopok 81 százaléka figyeli, honnan érkeznek a látogatói. A vásárlók 32 százaléka a Google keresőjéből kattint át, a látogatások többségét azonban nem fizetett hirdetések, hanem egyszerű találatok generálják. A látogatók szintén 32 százaléka a legnépszerűbb ár-összehasonlító oldalakról érkezik, ez az arány megoszlik a három legnagyobb oldal között. Jól működik a fizetett (PPC) Google hirdetés is, mely a fogyasztók további 10 százalékát tereli a boltokba.

A hírlevelek és a közösségi média forgalomirányító hatása szinte megegyező, mindkét helyről 4-4 százalék érkezik az online shopokba. A mobilok, okostelefonok és a kuponos oldalak népszerűségét figyelembe véve meglepő, milyen kevés látogatást eredményeznek ezek a platformok: a vásárlók csupán 1-1 százalékát hozzák be a boltokba.

Átadás, átvétel

A boltok közel háromnegyedének naponta kevesebb mint ezer látogatója van – 21 százalékuknak jelentősen több, de még mindig kevesebb mint 10 ezer. Legtöbbjük (56%) 5 ezer és 25 ezer forint közötti összeget szokott elkölteni egy-egy vásárlás alkalmával. 25 ezer és 50 ezer forint között 18 százalékuk, 50 ezer forint felett 14 százalékuk vásárol az online boltokban.

A webáruházak több mint háromnegyedében van lehetőség a futárnál vagy személyesen a boltban bonyolított készpénzes fizetésre. A webshopok 85 százalékában banki átutalással is lehet rendezni a számlát, a vásárlók többsége azonban bizalmatlan, csupán 14 százalékuk él ezzel a módszerrel. Ennél is kevesebb (3%) a bankkártyás fizetések száma, igaz ezért a boltok is felelősek: alig több mint egynegyedük kínál ilyen lehetőséget.

Ami a termékek átvételét illeti: a legnépszerűbb továbbra is a futárszolgálat, de a vásárlók közel egynegyede még mindig a postai csomagszállítást, ötöde pedig személyes átvételt választja. A pickpack átvételi pontok még viszonylag újnak számítanak a piacon: a boltok alig egynegyede kínál ilyen opciót, és a vásárlóknak egyelőre még csak 6 százaléka él vele.

Nem félnek a versenytől

A kutatás kiderítette azt is, miként vélekednek a hazai webshopok a versenyről, tartanak-e egy külföldi versenytárs – például az Amazon – megjelenésétől. A válaszadók harmada úgy gondolja, hogy üzlete egy nagyobb versenytárs piacra lépésével veszélybe kerülne. 37 százalékuk szerint nem változna semmi, 9 százalékuk pedig úgy véli, az új konkurencia akár vállalkozása növekedését is elősegíthetné. A válaszadók nagyrészt egyetértenek, hogy a tisztességes piaci verseny érdekében szükség lenne egy független minőségbiztosítási rendszer kialakítására, ami mind a becsületes kereskedőket, mind pedig a vásárlókat védi. A nagy webshopok 67 százaléka vélekedik így, a közepes webshopoknál 69 százalék, a kis boltoknál 73 százalék volt az arány. A piaci szereplők készséges kezdeményezői az önszabályozásnak, ezt bizonyítja az Olcsobbat.hu legutóbbi felmérése is, melyen titkos próbavásárlásokkal 117 hazai webáruház megbízhatóságát vizsgálták. A webshopok nagytöbbsége átment a teszten: 89 százalékuk kapta meg a „100 százalékosan megbízható bolt” minősítést.

Növekedni kell

„Összességében elmondható, hogy a webshopok jelentős része még mindig nem használja ki teljes mértékben az internet kínálta lehetőségeket. Egyrészt ők maguk sem ismerik még teljes mélységében a területet, másrészt a fogyasztói bizalom is csak az elmúlt években kezdett megerősödni az internetes vásárlás iránt” – mondta Jenei Péter, az Olcsóbbat.hu portálvezetője.

„Ahhoz, hogy egy webshop sikeres lehessen, folyamatosan bővíteni kell vásárlói bázisát, és lépést kell tartani az új lehetőségekkel, amelyek egyre biztonságosabb és egyszerűbb vásárlást eredményeznek. A webshopok háromnegyede úgy próbál növekedni, hogy bővíti a termékek választékát, és csak 45%-uk vezet be új szolgáltatásokat. A hirdetést csak a boltok 64%-a jelölte meg a növekedés eszközeként, márpedig nehéz növelni a fogyasztói bázist, ha az újdonságokról nem értesülnek a vásárlók. Fejlesztés, megbízhatóság, népszerűsítés ez a három kulcsszó.”

Médiapiac

A 4iG részesedést szerzett az izraeli Spacecom vállalatban

A 4iG Nyrt. (4iG) megszerezte az AMOS műholdrendszereket üzemeltető és fejlesztő, izraeli Space Communications Ltd. (Spacecom) részvénycsomagjának 9,538 százalékát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

A folyamatban lévő tranzakciósorozattal, a 4iG a Spacecom részvényeinek 20 százalékát vásárolhatja meg. A tranzakció zárását követő három év során pedig további 31 százalékkal növelheti részesedését a Spacecom-ban, amennyiben az izraeli illetékes tárca, valamint a vállalat részvényesei hozzájárulnak a további tulajdonszerzéshez.

A Spacecom a globális műhold-kommunikációs piac egyik jelentős szereplője. A tel-avivi tőzsdén jegyzett cég világszerte kínál sugárzott, valamint szélessávú műholdas szolgáltatásokat. A globális lefedettséggel rendelkező szolgáltató Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül 2024-ig biztosíthatja szolgáltatásait a magyar geostacionárius pálya használatával.

A 4iG Nyrt. tulajdonszerzése a Spacecomban jelentős technológiai és üzleti támogatást biztosít majd az AMOS 3-at váltó, magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez is

– tájékoztatott korábban a 4iG.

A 4iG részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A társaság részvényeit pénteken kora délután 700 forinton jegyezték. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Borítókép: A 4iG International Innivative IT Investment irodaháza a III. kerületi Montevideo utcában

Tovább olvasom

Médiapiac

Körzeti rádió szerződéses kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta a Médiatanács

A Prime csatornán vetített Dr. Balthazar című sorozat előzetesét vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. Szabálytalanságokat tárt fel a testület a körzeti Forrás Rádió vizsgálata közben.

Közzétéve:

Pixabay

A Prime csatornán futó Dr. Balthazar című sorozat szeptember 2-án vetített epizódjának előzeteséről érkezett nézői bejelentés a hatósághoz.

A bejelentő azt sérelmezte, hogy a program előzetese felkavaró jeleneteket tartalmazott. Ugyan a Prime médiaszolgáltató a műsorszámot 15 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába sorolta és a magyar szabályoknak megfelelő időpontban, 21 óra után sugározta, azt nem vette figyelembe, hogy egy adott műsorszámot beharangozó előzetes is kizárólag a műsorszám besorolása szerinti időpontban kerülhet adásba.

A Prime Romániában bejegyzett társaság, így a román médiaszabályok vonatkoznak rá, ezért a Médiatanács értesíti a román társhatóságot (Consiliul Național al Audiovizualului) a felmerült jogsértésről, valamint továbbítja a vizsgálat eredményét és a hatóság álláspontját – közölte a szervezet.

Szabálytalanságokat tárt fel a testület a körzeti vételkörzetű rádió műsorstruktúrájában

A Médiatanács június 20–26. közötti időszakban vizsgálata a Tatabánya–Komárom–Esztergom körzetében fogható Forrás Rádió műsorait. A hatóság azt elemezte, hogy a rádió műsorstruktúrája megfelel-e a hatósági szerződésében vállalt kötelezettségeknek. A vizsgálat megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződésében meghatározottakhoz képest kevesebb hír- és közszolgálati műsort, valamint a helyi közéletet bemutató programot kínált a hallgatóinak. A hatóság ezért bírságot rótt ki a Forrás Rádió médiaszolgáltatójára.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Hogyan lehet keresztény szellemiségben megnyilvánulni a médiában?

A címben feltett kérdésre keresték a választ a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége által csütörtök este szervezett hitvédelmi konferencián a meghívottak. Az előadók egyetértettek abban, hogy az egyházi közösségeknek a tudatos médiahasználatra kell ösztönözni az arra fogékonyakat, továbbá megfelelően alkalmazni a szakemberek segítségét a minőségi tartalomgyártáshoz.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A média hatalom, a kommunikáció pedig fegyver mindannyiunk kezében, amelyet jól kell használni

 – hangsúlyozta Szabadhegyi Gabriella, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének kancellárja a Katolikus Pedagógiai Intézetben tartott konferencia megnyitása alkalmával.

A hitvédelmi eseményt azért szervezték, hogy megvilágítsák az egyházi közösségek, elöljárók és keresztény médiaszereplők felelősségét a tartalomgyártásban és a megnyilvánulásaikban. 

A katolikus egyháznak óriási kihívást jelent, hogy a számos megjelenési lehetőséget igényes, minőségi tartalommal töltsék meg, jól kell élni a szakemberek segítségével

 – hívta fel a figyelmet előadásában Martos Levente Balázs atya, a Központi Papnevelő Intézet rektora. Arról is beszélt: az egyház ma már mindenféle médiaeszközzel hirdetheti az evangéliumot, ami dicséretes. Azonban, mint mondta, úgy látja: az igazság továbbadásának igénye határozza meg a kommunikációt ezért az igazság megsértésétől való félelem bénítja meg a megnyilvánulásokat. Ezen változtatnia kell a katolikus egyháznak, hangsúlyozta, majd a Timóteusnak írt II. levélből idézve kiemelte: az evangéliumot hirdetni kell akár alkalmas, akár alkalmatlan.

Az előadások rávilágítottak arra: a média világa már nem pusztán csatorna, hanem egy új valóság, új típusú függőségi viszonyrendszer, mely valós veszélyeket rejt. Különösen fontos odafigyelni a fókusz nélküli tájékozódás elkerülésére, az irracionális elemek terjedésének megakadályozására valamint ahogy Kovács Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Intézet vezetője fogalmazott, feladatunk a médium perszonalizálása, személyessé tétele.

Süveges Gergő újságíró, a Kossuth Rádió munkatársa “Legyetek éberek” címmel osztotta meg egy személyes interjúélményét, amely meghatározó médiapillanattá nőtte ki magát. A műsorvezető egy rutinbeszélgetésnek induló helyzet bemutatásával érzékeltette, hogy egy interjú is tanúságtétellé válhat, a közszolgálat és az objektivitás nem zárja ki a keresztény hit védelmét. 

A konferencia részét képezte még a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ukrajnai menekülteket támogató missziójának képes beszámolójával egybekötött A hírvivők felelőssége című útmutatás is. 

Ahogyan Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője fogalmazott: a képek komplex közlésre alkalmas eszközök, ezért nagy odafigyelést igényel a kiválasztásuk. A szeretetszolgálat munkatársainak a szomszédban zajló háború kirobbanása óta tanúsított kommunikációs magatartására hívta fel a figyelmet: elmesélte, hogy a humanitárius krízis kirobbanása óta rengeteg negatív benyomás is érte őket, azonban ezekkel semmiképpen nem szerették volna rombolni a társadalmi szolidaritást.

Mint mondta: az arányosság elvét alkalmazták, a megoldásokra koncentráltak, továbbá arra, hogy mennyi mindenkin tudnak segíteni, ezért mára egy jól működő rendszer alakult ki a munkájukban. 

Jelen volt még a rendezvényen Madocsai Bea, a Kossuth Rádió katolikus hitéleti műsorának szerkesztője, Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember hetilap főszerkesztője, továbbá Szikora József is, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője.

A szerkesztők próbálták meghatározni milyen tematizációs trendek és lehetőségek nyíltak a rendszerváltás óta az egyházi médiában, valamint kerekasztal-beszélgetésen vették számba a blogok lehetséges szerepét az evangelizációban – olvasható a Magyar Nemzet cikkében. 

Tovább olvasom