Médiapiac
Nem érzik magukat veszélyben a magyar webshopok
A webshopok háromnegyede a választék bővítésével fejlesztené vállalkozását, és csak egyharmada lát kockázatot egy nagyobb külföldi versenytárs megjelenésében – a tulajdonosok fele az Amazon megjelenésétől sem ijedne meg. Egy webáruház tipikus látogatója 5-25 ezer forintot költ vásárlásra alkalmanként, és nem bízik az online előrefizetésben. Az Olcsóbbat.hu ár-összehasonlító portál friss felméréséből kiderül, milyennek látják piacukat a magyar webshopok, és hogyan készülnek a verseny éleződésére.
A magyarországi webshopokat vizsgáló kutatás egy 2009-ben elindított program folytatása, és 187 bolt megkérdezésével készült. A felmérésbe az Olcsóbbat.hu az oldaláról elérhető boltok mellett a konkurens ár-összehasonlító oldalon szereplő webshopokat is bevonta.
 |
A kutatásból kiderül, hogy a hazai internetes boltokban szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai cikkekből a legnagyobb a választék. Harmadik helyen az egészség- és szépségápolási termékek állnak, ezeket a háztartási gépek és eszközök követik. A legszegényesebb kínálat a barkács- és szerszám eszközök kategóriájában mutatkozik, és ugyancsak kevesen árulnak zenei és filmes CD-ket, DVD-ket. E két termékkategóriát a boltoknak csak 1 százalékában találjuk meg.
A fogyasztó becserkészése
A boltok jelentős része szerepel legalább egy ár-összehasonlító oldalon. 22 százalékuk használ külön eszközt arra, hogy a vásárlók figyelmét magára irányítsa. A webshopok 81 százaléka figyeli, honnan érkeznek a látogatói. A vásárlók 32 százaléka a Google keresőjéből kattint át, a látogatások többségét azonban nem fizetett hirdetések, hanem egyszerű találatok generálják. A látogatók szintén 32 százaléka a legnépszerűbb ár-összehasonlító oldalakról érkezik, ez az arány megoszlik a három legnagyobb oldal között. Jól működik a fizetett (PPC) Google hirdetés is, mely a fogyasztók további 10 százalékát tereli a boltokba.
A hírlevelek és a közösségi média forgalomirányító hatása szinte megegyező, mindkét helyről 4-4 százalék érkezik az online shopokba. A mobilok, okostelefonok és a kuponos oldalak népszerűségét figyelembe véve meglepő, milyen kevés látogatást eredményeznek ezek a platformok: a vásárlók csupán 1-1 százalékát hozzák be a boltokba.
Átadás, átvétel
A boltok közel háromnegyedének naponta kevesebb mint ezer látogatója van – 21 százalékuknak jelentősen több, de még mindig kevesebb mint 10 ezer. Legtöbbjük (56%) 5 ezer és 25 ezer forint közötti összeget szokott elkölteni egy-egy vásárlás alkalmával. 25 ezer és 50 ezer forint között 18 százalékuk, 50 ezer forint felett 14 százalékuk vásárol az online boltokban.
A webáruházak több mint háromnegyedében van lehetőség a futárnál vagy személyesen a boltban bonyolított készpénzes fizetésre. A webshopok 85 százalékában banki átutalással is lehet rendezni a számlát, a vásárlók többsége azonban bizalmatlan, csupán 14 százalékuk él ezzel a módszerrel. Ennél is kevesebb (3%) a bankkártyás fizetések száma, igaz ezért a boltok is felelősek: alig több mint egynegyedük kínál ilyen lehetőséget.
Ami a termékek átvételét illeti: a legnépszerűbb továbbra is a futárszolgálat, de a vásárlók közel egynegyede még mindig a postai csomagszállítást, ötöde pedig személyes átvételt választja. A pickpack átvételi pontok még viszonylag újnak számítanak a piacon: a boltok alig egynegyede kínál ilyen opciót, és a vásárlóknak egyelőre még csak 6 százaléka él vele.
Nem félnek a versenytől
A kutatás kiderítette azt is, miként vélekednek a hazai webshopok a versenyről, tartanak-e egy külföldi versenytárs – például az Amazon – megjelenésétől. A válaszadók harmada úgy gondolja, hogy üzlete egy nagyobb versenytárs piacra lépésével veszélybe kerülne. 37 százalékuk szerint nem változna semmi, 9 százalékuk pedig úgy véli, az új konkurencia akár vállalkozása növekedését is elősegíthetné. A válaszadók nagyrészt egyetértenek, hogy a tisztességes piaci verseny érdekében szükség lenne egy független minőségbiztosítási rendszer kialakítására, ami mind a becsületes kereskedőket, mind pedig a vásárlókat védi. A nagy webshopok 67 százaléka vélekedik így, a közepes webshopoknál 69 százalék, a kis boltoknál 73 százalék volt az arány. A piaci szereplők készséges kezdeményezői az önszabályozásnak, ezt bizonyítja az Olcsobbat.hu legutóbbi felmérése is, melyen titkos próbavásárlásokkal 117 hazai webáruház megbízhatóságát vizsgálták. A webshopok nagytöbbsége átment a teszten: 89 százalékuk kapta meg a „100 százalékosan megbízható bolt” minősítést.
Növekedni kell
„Összességében elmondható, hogy a webshopok jelentős része még mindig nem használja ki teljes mértékben az internet kínálta lehetőségeket. Egyrészt ők maguk sem ismerik még teljes mélységében a területet, másrészt a fogyasztói bizalom is csak az elmúlt években kezdett megerősödni az internetes vásárlás iránt” – mondta Jenei Péter, az Olcsóbbat.hu portálvezetője.
„Ahhoz, hogy egy webshop sikeres lehessen, folyamatosan bővíteni kell vásárlói bázisát, és lépést kell tartani az új lehetőségekkel, amelyek egyre biztonságosabb és egyszerűbb vásárlást eredményeznek. A webshopok háromnegyede úgy próbál növekedni, hogy bővíti a termékek választékát, és csak 45%-uk vezet be új szolgáltatásokat. A hirdetést csak a boltok 64%-a jelölte meg a növekedés eszközeként, márpedig nehéz növelni a fogyasztói bázist, ha az újdonságokról nem értesülnek a vásárlók. Fejlesztés, megbízhatóság, népszerűsítés ez a három kulcsszó.”
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció