Médiapiac
Nem érzik magukat veszélyben a magyar webshopok
A webshopok háromnegyede a választék bővítésével fejlesztené vállalkozását, és csak egyharmada lát kockázatot egy nagyobb külföldi versenytárs megjelenésében – a tulajdonosok fele az Amazon megjelenésétől sem ijedne meg. Egy webáruház tipikus látogatója 5-25 ezer forintot költ vásárlásra alkalmanként, és nem bízik az online előrefizetésben. Az Olcsóbbat.hu ár-összehasonlító portál friss felméréséből kiderül, milyennek látják piacukat a magyar webshopok, és hogyan készülnek a verseny éleződésére.
A magyarországi webshopokat vizsgáló kutatás egy 2009-ben elindított program folytatása, és 187 bolt megkérdezésével készült. A felmérésbe az Olcsóbbat.hu az oldaláról elérhető boltok mellett a konkurens ár-összehasonlító oldalon szereplő webshopokat is bevonta.
 |
A kutatásból kiderül, hogy a hazai internetes boltokban szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai cikkekből a legnagyobb a választék. Harmadik helyen az egészség- és szépségápolási termékek állnak, ezeket a háztartási gépek és eszközök követik. A legszegényesebb kínálat a barkács- és szerszám eszközök kategóriájában mutatkozik, és ugyancsak kevesen árulnak zenei és filmes CD-ket, DVD-ket. E két termékkategóriát a boltoknak csak 1 százalékában találjuk meg.
A fogyasztó becserkészése
A boltok jelentős része szerepel legalább egy ár-összehasonlító oldalon. 22 százalékuk használ külön eszközt arra, hogy a vásárlók figyelmét magára irányítsa. A webshopok 81 százaléka figyeli, honnan érkeznek a látogatói. A vásárlók 32 százaléka a Google keresőjéből kattint át, a látogatások többségét azonban nem fizetett hirdetések, hanem egyszerű találatok generálják. A látogatók szintén 32 százaléka a legnépszerűbb ár-összehasonlító oldalakról érkezik, ez az arány megoszlik a három legnagyobb oldal között. Jól működik a fizetett (PPC) Google hirdetés is, mely a fogyasztók további 10 százalékát tereli a boltokba.
A hírlevelek és a közösségi média forgalomirányító hatása szinte megegyező, mindkét helyről 4-4 százalék érkezik az online shopokba. A mobilok, okostelefonok és a kuponos oldalak népszerűségét figyelembe véve meglepő, milyen kevés látogatást eredményeznek ezek a platformok: a vásárlók csupán 1-1 százalékát hozzák be a boltokba.
Átadás, átvétel
A boltok közel háromnegyedének naponta kevesebb mint ezer látogatója van – 21 százalékuknak jelentősen több, de még mindig kevesebb mint 10 ezer. Legtöbbjük (56%) 5 ezer és 25 ezer forint közötti összeget szokott elkölteni egy-egy vásárlás alkalmával. 25 ezer és 50 ezer forint között 18 százalékuk, 50 ezer forint felett 14 százalékuk vásárol az online boltokban.
A webáruházak több mint háromnegyedében van lehetőség a futárnál vagy személyesen a boltban bonyolított készpénzes fizetésre. A webshopok 85 százalékában banki átutalással is lehet rendezni a számlát, a vásárlók többsége azonban bizalmatlan, csupán 14 százalékuk él ezzel a módszerrel. Ennél is kevesebb (3%) a bankkártyás fizetések száma, igaz ezért a boltok is felelősek: alig több mint egynegyedük kínál ilyen lehetőséget.
Ami a termékek átvételét illeti: a legnépszerűbb továbbra is a futárszolgálat, de a vásárlók közel egynegyede még mindig a postai csomagszállítást, ötöde pedig személyes átvételt választja. A pickpack átvételi pontok még viszonylag újnak számítanak a piacon: a boltok alig egynegyede kínál ilyen opciót, és a vásárlóknak egyelőre még csak 6 százaléka él vele.
Nem félnek a versenytől
A kutatás kiderítette azt is, miként vélekednek a hazai webshopok a versenyről, tartanak-e egy külföldi versenytárs – például az Amazon – megjelenésétől. A válaszadók harmada úgy gondolja, hogy üzlete egy nagyobb versenytárs piacra lépésével veszélybe kerülne. 37 százalékuk szerint nem változna semmi, 9 százalékuk pedig úgy véli, az új konkurencia akár vállalkozása növekedését is elősegíthetné. A válaszadók nagyrészt egyetértenek, hogy a tisztességes piaci verseny érdekében szükség lenne egy független minőségbiztosítási rendszer kialakítására, ami mind a becsületes kereskedőket, mind pedig a vásárlókat védi. A nagy webshopok 67 százaléka vélekedik így, a közepes webshopoknál 69 százalék, a kis boltoknál 73 százalék volt az arány. A piaci szereplők készséges kezdeményezői az önszabályozásnak, ezt bizonyítja az Olcsobbat.hu legutóbbi felmérése is, melyen titkos próbavásárlásokkal 117 hazai webáruház megbízhatóságát vizsgálták. A webshopok nagytöbbsége átment a teszten: 89 százalékuk kapta meg a „100 százalékosan megbízható bolt” minősítést.
Növekedni kell
„Összességében elmondható, hogy a webshopok jelentős része még mindig nem használja ki teljes mértékben az internet kínálta lehetőségeket. Egyrészt ők maguk sem ismerik még teljes mélységében a területet, másrészt a fogyasztói bizalom is csak az elmúlt években kezdett megerősödni az internetes vásárlás iránt” – mondta Jenei Péter, az Olcsóbbat.hu portálvezetője.
„Ahhoz, hogy egy webshop sikeres lehessen, folyamatosan bővíteni kell vásárlói bázisát, és lépést kell tartani az új lehetőségekkel, amelyek egyre biztonságosabb és egyszerűbb vásárlást eredményeznek. A webshopok háromnegyede úgy próbál növekedni, hogy bővíti a termékek választékát, és csak 45%-uk vezet be új szolgáltatásokat. A hirdetést csak a boltok 64%-a jelölte meg a növekedés eszközeként, márpedig nehéz növelni a fogyasztói bázist, ha az újdonságokról nem értesülnek a vásárlók. Fejlesztés, megbízhatóság, népszerűsítés ez a három kulcsszó.”
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció