Médiapiac
Nem engedik a sajtót a migránsközpontok közelébe Bidenék
Az amerikai kormány hetek óta igyekszik megakadályozni, hogy a nyilvánosság értesülhessen a határ menti állapotokról.
A sajtó és a politikusok részéről érkező nyomás hatására kedden fényképeket és videófelvételeket tett közzé a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció két olyan határ menti átmeneti központról, ahol a kísérő nélküli migránsgyerekeket helyezi el az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynöksége (CBP) – írja az MTI.
A CBP illetékesei egyúttal azt mondták, hogy továbbra is “elutasítják a külső látogatókat”, beleértve a sajtó képviselőit is.
A két videófelvételt és a 44 képet – amelyek a texasi Donnában és El Pasóban található létesítményekben készültek – az “átláthatóság és az elszámoltathatóság” jegyében hozták nyilvánosságra – mondta az egyik tisztviselő.
A felvételek azt mutatják, hogy az átlátszó, sátorszerű létesítményben maszkokban lévő, kísérő nélküli fiatalkorú migránsok zsúfolódtak össze. Néhányan közülük a földre terített matracokon fekszenek. Egy másik fotón az látszik, hogy a fiatalok akkor sem tartják be egymás között a koronavírus-járvány miatt javasolt távolságot, miközben ételt kapnak.
A Biden-kabinet egy nappal azután hozta nyilvánosságra a felvételeket, hogy zsúfolt körülmények között várakozó fiatalkorú migránsokról készült fotókat jelentetett meg az Axios amerikai hírportál.
A texasi Donnában található átmeneti szálláson a hétvégén készült felvételeket Henry Cuellar demokrata képviselő bocsátotta az Axios rendelkezésére.
Cuellar a hírportálnak azt mondta, hogy az egyik olyan létesítményben, amelynek 260 fő a befogadóképessége, több mint 400 migránst zsúfoltak össze. A vám- és határvédelmi ügynökök “mindent megtesznek, amit csak tudnak az adott körülmények között, de nincs megfelelő felszerelésük a gyerekek ellátásához. Kormányzati segítségre van szükségük” – mondta a demokrata képviselő. Cuellar arról is beszélt, hogy a fotókat részben azért hozta nyilvánosságra, mert a Biden-adminisztráció megtagadta a média képviselőitől, hogy felvételeket készítsenek a létesítményben.
Az AP amerikai hírügynökség szerint a Joe Biden elnök vezette amerikai kormány hetek óta igyekszik megakadályozni, hogy a nyilvánosság olyan képeket lásson, mint amilyenek hétfőn jelentek meg. Mint írják: az adminisztráció tisztviselői határozottan megtagadták, hogy válságnak nevezzék az Egyesült Államok délnyugati határánál történteket.
Az Associated Press azt is írta: több mint egy hónapja kérik, hogy bejuthassanak a határ menti létesítményekbe. Csak a belbiztonsági tisztviselőktől legalább hétszer kérték az engedélyt, de választ sem kaptak. Elemzésükben úgy fogalmaznak:
Donald Trump volt elnök hivatali ideje alatt ugyan korlátozott számban, de engedélyezték a média jelenlétét.
A Biden-kabinet eddig a koronavírus-járvány miatti protokollra hivatkozva tiltotta meg a sajtó számára a határ menti létesítmények látogatását. Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter pénteken kongresszusi küldöttséggel utazott az El Pasó-i létesítménybe, amely eseményről a sajtót szintén kizárták. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hétfő délutáni tájékoztatóján azt mondta, hogy az adminisztráció elkötelezett az átláthatóság mellett.
A Fehér Ház szerint az elnököt rendszeresen tájékoztatták a helyzetről, és a létesítményekben készült fényképeket is látta. Joe Biden a hétvégén azt mondta újságíróknak, hogy “valamikor” meglátogatja a határt.
Migránscsalogató intézkedések
Szakértők szerint az elmúlt időszakban több olyan kormányzati intézkedés is született, amely arra ösztönözte a közép-amerikai migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. A múlt hónapban Joe Biden amerikai elnök hatályon kívül helyezte elődje, Donald Trump “Maradj Mexikóban” nevű intézkedését, amely ez idáig arra kötelezte a közép-amerikai menedékkérőket, hogy Mexikóban várják meg, amíg az amerikai hatóságok elbírálják a kérelmüket.
Biden ezenkívül leállította – a szintén Trump elnök által prioritásnak tartott – mexikói határfal építését is. A demokrata elnök újraindította azt a 2012-es bevándorlási programot, melynek értelmében megvédik azokat a fiatalokat a kitoloncolástól, akiket illegálisan bevándorló szüleik még gyermekkorukban vittek az Egyesült Államokba.
A Biden-kabinet úgy döntött, hogy a kísérő nélküli fiatalokat nem küldik vissza a határról. Őket – az Egyesült Államokba való belépésük előtt – a határvédelmi ügynökség által létrehozott központokban helyezik el. Azonban ezek a létesítmények gyorsan elérték a kapacitásuk csúcsát, és az adminisztráció nem volt képes olyan ütemben új központokat nyitni, amilyen létszámban a migránsok érkeznek a dél-nyugati határra.
Százezer határsértő egy hónap alatt
Néhány nappal ezelőtt az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Ügynöksége bejelentette, hogy februárban több mint 100 000 migráns próbált átkelni az amerikai határon, ami 28 százalékos növekedés januárhoz képest. Ezzel párhuzamosan – mint fogalmaztak – drámai mértékben megnőtt a megőrzés alatt tartott kiskorú bevándorlók száma is.
Az amerikai vám- és határőrizeti szervek jelentése szerint februárban a határt illegálisan átlépő emberek mintegy 30 százaléka 18 éven aluli volt. Csaknem 30 ezer kísérő nélküli gyermeket vettek őrizetbe – körülbelül ötször többet, mint januárban -, közülük csaknem 3 ezren 12 évnél fiatalabbak voltak.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció