Kövess minket!

Médiapiac

Nem csak a húszéveseké a világ

A YouTube és a Netflix nem kizárólag a klasszikus kereskedelmi csatornáknak adja fel a leckét, hanem a rajzfilmeket sugárzó társaságoknak is. Ezen a szálon elindulva többek között utánajártunk a Viacom és a Turner online stratégájának, valamint megkérdeztük a KerekMesét, hogy mitől olyan népszerűek a gyerekműsorok a legnagyobb videómegosztón.

Azt már tudjuk, hogy a videómegosztók – és persze a fájlcserélők – miképpen nyírták ki a lemezkiadást, azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy a platformon a gyerekeknek szóló tartalmak a második legnépszerűbbek.

A Viacom lapunknak elküldött válaszaiból ugyanakkor kiderül, ez a fogyasztási tendencia inkább a tinédzserekre jellemző, a fiatalabbaknak változatlanul a lineáris televíziózás jelenti a szórakozás elsődleges formáját. A YouTube-on látható Nickelodeon-tartalmaik inkább promóciós hatással bírnak, mintsem elszívóval, a többi pedig nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tévéműsorokat.

A Turnernél másképp állnak a dologhoz: a Cartoon Network 2012-ben indított YouTube-csatornáját kezdetben ők is kizárólag a tévéadó népszerűsítésére használták, de ma már a Turner központi csapata irányítja a régiós videómegosztó-csatornákat – nemsokára indítják a Boomerang sajátjait is –, így rendszeresen jelentkeznek egységes tartalommal, amely rövidfilmeket, epizódrészleteket, sőt teljes epizódokat is jelent.

Az első “mobil generáció”

A Viacomnál úgy látják, a YouTube-on elsősorban a rövidebb, néhány perces tartalmak a népszerűbbek, míg a televízióban rendszerint negyedórás–félórás epizódokat néznek a gyermekek.

A Turner az exkluzivitást emelte ki: ilyen jellegű videóiknál külön jelzik, hogy sem a honlapjukon, sem a tévécsatornán nem elérhetőek. A Viacom a különféle nem lineáris, digitális, online és mobil-videóplatformok terjedésében nem fenyegetést, hanem sokkal inkább lehetőséget lát arra, hogy az általuk gyártott és forgalmazott tartalmakat még szélesebb körben eljuttathassák a nézőkhöz. Ennek érdekében igyekeznek az ezekhez kapcsolódó összes jogot megszerezni és a terjesztő partnereiknek felajánlani, aggregátor szolgáltatóknak értékesíteni, illetve saját, márkázott on-demand szolgáltatásokat és mobilapplikációkat kifejleszteni.

Egyre több tartalmat az interneten keresztül is elérhetővé teszünk. Emellett jelenleg is többféle modellt tesztelünk partnereink bevonásával, illetve közvetlenül a fogyasztóknak eljuttatható módon is

– jelezte a csatorna a Médiapiacnak. A Turner a mai trendek jegyében minden sorozatuk mellé digitális tartalmat is fejleszt, legyen az alkalmazás, konzoljáték vagy webes epizód. Úgy látják, a gyerekeknek tetszik az új megközelítés, a platformokon átívelő történetmesélés. „A »korlátok nélküli gondolkodás« szellemében és az innováció jegyében azon új nemzedéknek készítünk műsorokat, amelynek tagjai a választás lehetősége mellett azt is igénylik, hogy ők maguk irányítsanak. Ők az első »mobil generáció«” – tették hozzá.

A streaming a jövő?

A Viacom karakteres televíziós márkákkal és népszerű sorozatokat, illetve filmeket tartalmazó, kiterjedt programkönyvtárral rendelkezik, s mindez digitális formában is jól érvényesülhet. Ezekre építve a vállalatcsoport a közelmúltban Paramount+ néven előfizetéses video-on-demand streamingszolgáltatást indított Skandináviában.

A Nickelodeon Play, MTV Play és Comedy Central Play mobilalkalmazásokat követően éppen az elmúlt napokban indította el a társaság immár az Egyesült Királyságban és Dániában is a Nick Jr. Play applikációt, amely logikai oktatójátékok mellett videókhoz és teljes televíziós epizódokhoz nyújt hozzáférést.

A Turnernél úgy látják, Magyarországon a Netflix korántsem olyan népszerű, mint a világ többi táján – hiába indult el a streamingszolgáltató, csak pár magyar szinkronos vagy feliratos produkció férhető hozzá. Márpedig a gyerekeknél kizárólag az ilyenek lehetnek sikeresek. Mindazonáltal különböző VOD-platformokon, többek közt az HBO Gón vagy kábelszolgáltató partnereiken keresztül is elérhetők a sorozataik. Ám véleményük szerint összességében nézve a streaming Magyarországon még gyerekcipőben jár, és úgy tűnik, hogy az árazás miatt csak egy szűk társadalmi rétegnek jelenthet alternatívát.

Rajzfilmet mindenkinek

Az animációs filmek jellemzően egyszerre több korosztálynak szólnak, a kisebbek és a nagyobbak, illetve a szülők is egyaránt örömmel nézik meg őket. A gyerekek eltérő életkori, fejlődésbeli sajátosságainak megfelelően a kisebbeknek készült műsorok többnyire interaktív, képességfejlesztő, edukatív tartalmak, míg a nagyobbaknak szólók elsősorban a tinédzserek problémáival – az önmegvalósítással, a gyerek-szülő viszonnyal és az érzelmi társas kapcsolatokkal – foglalkoznak.

A Comedy Central több népszerű, kultikus felnőttanimációt is rendszeresen műsoron tart, külön figyelmet fordít ugyanakkor arra, hogy már a műsor- aján lók stílusából, szerkesztéséből is egyértelművé váljon, ezek felnőtteknek szólnak. A Cartoon Network és más gyerektévék is jelentős nézettséget tudhatnak magukénak a 4+-os és a 18–49-es korcsoport körében, és ez nem csupán a gyermekükkel együtt tévéző szülőket jelenti.

Sok tinédzser és felnőtt a gyerekek jelenléte nélkül is néz rajzfilmeket, valamint családi animációkat. A legkisebbeknek sugárzott – úgynevezett pre-school – animációk általában egyszerűbb grafikával készülnek, könnyen megérthető mondanivalóval, és sokszor az ismeretterjesztésre helyezik a hangsúlyt. A kisiskolásoknál már működnek az epizódokon átívelő, folytatásos sorozatok, míg a legkisebbek számára túlnyomórészt önálló epizódokból álló műsorokat gyártanak.

Az 1990-es, 2000-es évekbeli rajzfilmeket számos támadás érte, sokan úgy vélték, hogy a képi világuk és a történetük félelmet kelt a gyermekekben. A Turnernél elsősorban nem edukálni, hanem szórakoztatni akarják a gyerekeket, sajátos humorú, különc világú sorozatokkal. Ezekben az univerzumokban a cselekmények mindig idézőjelbe kerülnek, ahol bármi megtörténhet, és ahol a fantáziának semmi sem szab határt.

Akciódúsabb sorozataikban a hősök kizárólag az ártatlanok védelmében folyamodnak harchoz, és az erejükkel sosem élnek vissza, a női karakterek pedig segítenek lerombolni a nemi sztereotípiákat, és megmutatják, hogy a férfiak mellett ők is lehetnek erősek és kitartók. A Viacom tudatos stratégiával az elmúlt évtizedben különös figyelmet fordított arra, hogy a gyermekek szellemi fejlődését károsan befolyásoló tartalmakat kerülje, szórakoztatva oktató sorozatokat készítsen. Az óvodáskorúaknak szóló Nick Jr. a gyerekek interaktív bevonásával tanulási, logikai, mozgásbeli, szociális és nyelvi képességüket fejlesztő, illetve tudásukat gyarapító, tanulságos meséket állít programja középpontjába.

A nagyobbakra pozicionált Nickelodeon pedig arra ösztönzi a gyerekeket, hogy a valós élethelyzetekben, társas kapcsolatokban feltalálják magukat, az elképzeléseiket és vágyaikat, céljaikat meg tudják valósítani, miközben egymást is támogatják.

Hogy vélekednek a túloldalról?

Megkérdeztük Magyarország egyik legnépszerűbb, kizárólag gyerekeknek szóló műsorokat gyártó YouTube-csatornáját, a KerekMesét is. Szerintük a gyerektartalmak azért is működhetnek annyira jól a YouTube-on, mert a mai fiatalok igénylik, hogy a kezükben legyen az irányítás, a választás lehetősége.

A szerkesztők szerint ezen a platformon az egyes epizódoknak egyáltalán nem kell kötött hoszszúságúnak lenniük, nem kell igazodniuk a hagyományos szabványidőtartamokhoz, ráadásul az „unalmas” részeket a közönség egy gyors átkattintással jutalmazza. A fizetős tartalmakkal kapcsolatban elmondták, hogy ilyeneket csak a YouTube Reden keresztül lehet megosztani, ez pedig még idehaza nem érhető el.

Véleményük szerint rengeteg a különbség az általuk készített és a hagyományos rajzfilm stúdiók által gyártott tartalmak között, az amatőr jelzőt szívesen felvállalják, nyilván más módon dolgoznak, mint egy hagyományos rajzfilmstúdió, ahol akár több tucat ember adja össze a tudását. A KerekMese alapítói, Vass Mónika és Tavaszi László ezt ketten oldják meg, ami néha egyszerűbb, néha pedig újszerű megoldásokat tesz lehetővé. Hozzátették, a KerekMese-tartalmakat a hétköznapjaik inspirálják: ha nyáron találkoznak egy vicces hajóskapitánnyal, lehet, hogy a következő meséjükben megjelenik.

Az alapítók hangsúlyozták, a KerekMese tartalmai mindig hirdetőbarátak voltak, így őket nem érintette a 2017-es YouTube-apokalipszis – amikor is több nagy hirdető rágott be azon, hogy a reklámjaik olyan videókban is megjelentek, amelyeknek értékrendjével nem értettek egyet, ezért leállították a kampányaikat –, és egyébként is már 610 millió megtekintésnél járnak.

 

 

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom