Kövess minket!

Médiapiac

Nem akar újabb Index lenni a Hír24

Október 11-én startol a megújult Hír24, mellyel a Sanoma hírpiaci pozícióját szeretné jelentősen erősíteni. Nagy Gergely lapigazgatóval beszélgettünk, akitől azt is megkérdeztük, mi lesz az új struktúrában az FN.hu szerepe. Azt is megnézhettük, hogy fog kinézni a hamarosan startoló új portál, ami viszonylag könnyed hangvétellel és saját sztorikkal szállna versenybe.

Nagy Gergely

Jelentek meg a Hír24 és az FN.hu jövőbeni összevonásáról különféle hírek. E forgatókönyv szerint a Hír24 válna a vezető márkává, az FN.hu pedig rovattá “süllyedne”. Mennyiben fedi ez a valóságot?

Szeretném azzal kezdeni, hogy nem szeretnénk márkáinkat összevonni. Az FN márka több mint tíz éve a mienk, egyike volt azon termékeknek, amelyeket nem akviráltunk, hanem a Sanoma sajátjaként indult el. Ezt követően próbáltuk a maximumot kihozni belőle, de ennek megvannak a témából adódóan a korlátai. Például olyasmit el sem lehetett volna képzelni, hogy az FN.hu-n celeb tematika jelenjen meg.

A Hír24 egészen más eset, elindítása kísérlet volt a Sanoma Media Budapest számára, hogy mire képes a hírpiacon. Ez egy általános hírtematikájú márka, amely bebizonyította, hogy általa jóval nagyobb szeletet tudunk kihasítani a hírpiacból, mint egy tisztán üzleti-gazdasági tematikájú portállal.

Ez nem jelenti azt, hogy az egyik márka kizárja a másikat. Az FN-re és annak egyedi tartalmaira, interjúira, elemzéseire a Sanomának szüksége van a megfelelő hírpiaci jelenléthez. Ennek a márkának sem vész tehát el a jelentősége, csak az eddigi elaprózott hírpiaci jelenlétünket fókuszáljuk a fogyasztók és a hirdetők felé.

 

De ha mondjuk október 11-én, mikor az új Hír24 elindul, begépelem, hogy FN.hu, akkor önálló oldalra jutok?

Igen, ezért sem jó az a megfogalmazás, hogy összevonjuk a márkáinkat. Egyszerűen annyit jelentenek a változások, hogy lesz átvezetés a tematikus tartalmainkra a Hír24-en: lesz FN24, TV24, Mozi24 és Sport24. Ezek mindegyikének megmarad az önálló nyitóoldala, tematikája és hangvétele. A Hír24 márka kerül viszont a kirakatba, mert ez alkalmas a szélesebb közönség elérésére.

 

Mire aspiráltok az új Hír24 csoporttal? Reálisan lehet az [origo] és az Index a versenytárs?

Azt látjuk, hogy a piacon mutatkozik rés, főleg a mostani átalakulások nyomán. A hírpiac mozgásait kb. két éve folyamatosan tanulmányozzuk, és azt vettük észre, hogy – főleg a gazdasági válság miatt – intenzíven megindult a híroldalak látogatottsága, elsősorban a könnyedebb tálalás irányába mozdulóké. Az Indexnél, [origo]-nál zajló változások mind kitapinthatóak voltak már korábban is.

A Sanoma szintén jóideje ott van a hírpiacon, és két választása volt. Ebből az egyik elméleti: kivonulás a piacról. A másik pedig az, hogy megerősíti jelenlétét.

 

Vagy mondjuk megvesz valakit.

Nem biztos, hogy megtérülne egy ilyen bevásárlás, így ez nem lenne egyértelműen logikus lépés részünkről. A Hír24 rövid idő alatt a harmadik legerősebb szereplővé tudott válni, és ha ennek még nagyobb lendületet adunk, akkor szerintünk további fejlődésre lehet tér.

 

A Hír24 eredeti pozícionálása szerint pörgős, nagymértékben máshonnan átvett anyagokkal, hírelsőségre törekvő portál volt. Miként pozícionálja a márka most magát?

A Hír24 eredeti üzenete valóban a hírelsőség volt, viszont lassanként azt vettük észre, hogy kellenek az egyedi tartalmak a látogatói lojalitás felépítéséhez. Az egyesült hírszerkesztőség létrejötte nyomán az FN nagyon sokat tud ebben segíteni, az ott dolgozó szerkesztők és az általuk generált tartalmak révén is.

Egyébként a Hír24-en is voltak egyedi, inkább blog jellegű, rövid tartalmak már a kezdetektől: ilyen a Napi cuki vagy a képregények, filmkritikák, amelyek lojális közönséget tudtak építeni. A váltás nyomán az ilyen tartalmak egyfelől jobban a középpontba kerülnek, másfelől a Hír24-nek több saját értesülése lesz mint eddig, főképp azokon a területeken, amelyekből szerintünk hiány van a magyar piacon.

 

Úgy tűnhet, hogy az [origo] vagy a HVG Online egyaránt az Index “megmondó” pozíciójára kezdtek hajtani. A Hír24 is ugyanerre hajt?

Attól, hogy valaki “megmondó” vagy véleményt mer vállalni, nem kell Indexnek lennie. Az inkább a piaci szereplők gyengeségét mutatja, hogy mindenki Index akar lenni, és ez a látványban is megjelenik. Többek között ezért is gyökeresen más a Hír24 dizájnja.

Az új FN.hu nyitóoldal

Nézzük meg közelebbről az egyedi tartalmakat. Mennyiben támaszkodik a Hír24 a Sanoma portfolió más elemeire, s mennyiben a felhasználók generálta a tartalmakra?

Hiszünk abban, hogy felhasználói tartalmakra szükség van. Ez azonban nem pusztán technikai eszköz, hanem a tartalomban is egy jó szempont, ha az olvasó is részese lehet az előállítási folyamatnak. A Hír24-nél ezek eddig valóban nem kerültek előtérbe, de az FN.hu-n működik a Tudósító rovat, ahová az olvasók küldhetnek be fotókat, videókat, szöveges tartalmakat.

 

De ezek a felhasználói tartalmak, ha jól érzékelem, messze másodlagosak a professzionális tartalom mögött.

Hogy elsődleges vagy másodlagos, nem lehet így kategorizálni. Ha úgy tekintjük, hogy klasszikus hírszerkesztőséget építünk 40 munkatárssal, akkor valóban másodlagos terület lenne, de mi tudatosan fókuszálunk rá.

 

Akkor nézzük a professzionális tartalmakat: mennyire lesznek erőteljesek az eddig a Hír24-en kevéssé jellemző unikális írások?

Az biztos, hogy lesznek olyan újságírók, akiknek kifejezetten az lesz a feladata, hogy saját sztorikat kutassanak fel. Eddig ilyen emberek a Hír24-en belül nem nagyon voltak.

 

A frissen indult magyar MSN portál részben saját, részben a Ringier portfolióból átvett tartalmakra épít. A Hír24-nél hogyan néz majd ki ez a történet?

Nem fogjuk a tartalmainkat duplikálni a többi site-unkról. Egy olyan portál jön létre, amelynek a Hír24 a központi gyűjtőoldala, de ha valakit speciális sport tartalom érdekel, akkor átmehet a Sport24-re, ahogy eddig is böngészhette annak tartalmait, s ugyanez áll az FN24-re is.

 

Meg lehet ezzel verni az Indexet vagy az [origo]-t középtávon?

Az üzleti tervünkben nem szerepel, hogy hányadik szereplőnek kell lennünk. Az viszont biztos, hogy egy erős pozíció eléréséhez látványos látogatottságot kell felmutatnunk.

 

Csak vannak valamiféle számszerű elképzelések a fejedben, hogy mit kellene tudnia az új Hír24-nek.

Jelenleg a Hír24 egy átlagos hétköznapon 250-260 ezer látogatót tud, az FN.hu meg 170 ezret. A keresztlátogatottság kiszűrése után jelentős növekedésre számítunk, ezen növekedés támogatására jelennek meg az új tartalmak.

 

Említetted, hogy kifejezetten nem “indexesedni” akartok. Volt-e nemzetközi inspiráció, ha már magyar nem volt? A Sanoma azért elég jó know how-t ad leánycégeinek.

Tény, hogy a Hír24 esetében megnéztük hogyan működik a holland piacvezető Sanoma-hírportál, amely tíz éve van jelen a piacon. Megvizsgáltuk ott miként vannak egymáshoz képest pozícionálva a tartalmak, de nem egy az egyben másoltuk le a példát. Körbe kellett járnunk, hogy a magyar hírpiac hogy néz ki, és milyen tartalmakra van igény. Ahogy az is a magyar igényekre van szabva, hogy hogyan tálaljuk a portált, hogyan szólítjuk meg az embereket. A hollandoktól első körben inkább technikát vettünk igénybe: így sokkal gyorsabban tudtuk a Hír24-et elindítani, mintha magunk fejlesztjük, illetve az első évben Hollandiából üzemeltettük a szolgáltatást, ami problémamentes és kényelmes volt számunkra.

Az új Hír24 nyitóoldala

Tiszta sor, hogy a Hír24-gyel mi a cél, az azonban továbbra is kérdés, mi biztosítja, hogy az FN márka ne sorvadjon el szépen lassan, még ha az önálló nyitóoldal meg is marad. Hat például utóbbi pozicionálására a Hír24 primátusa?

Az FN24 számára azért lesz hasznos a Hír24-gyel közös szereplés, mert így méginkább megerősíti a piacon a szerepét, helyét. Az FN-nek szüksége van erre a váltásra. Amíg félig hírportálnak, félig gazdasági-üzleti site-nak tartottuk, olyan erőforrásokat is kellett mozgósítania, ami nem volt indokolt. Például elő kellett állítania egy napi hírfolyamot, hogy nála nagyobb szereplőkkel versenyezzen.

 

Ha jól értem, ez nem volt gazdaságos, nem finanszírozta ki magát.

Valóban van ebben gazdaságossági kérdés is, de én inkább erőforrás fókuszálást látok a lépés mögött. Az FN arra fókuszálhat végre, amiben a legerősebb. Így állhat össze egy olyan csoport, amivel sokkal intenzívebben részt vehetünk a hírpiacon.

 

Az előbb az erőforrásokat emlegetted, óhatatlanul felmerül manapság médiacégeknél, hogy az átcsoportosítások nem járnak-e leépítésekkel. Mennyien dolgoznak a Hír24 csoport szerkesztőségében?

Jelenleg kb. 40 fő ül a szerkesztőségi szobában, ők állítják elő csoportszinten a tartalmakat október 11-től. A Hír24-be bekerülő tartalmaknak eddig is megvolt a szerkesztőségük, a legtöbben az FN márkán dolgoztak.

 

És mindenkire szükség lesz, akire eddig, vagy lesz, akinek mennie kell?

Nem cél, hogy embereket küldjünk el. Inkább a szerkesztőségi létszám bővítése a tervünk.

 

Sokan már azután megkérdezték, hogy mi lesz az FN.hu-val, hogy eladták mellőle a Figyelőt és a Top200-at. Miért tartotta magánál a Sanoma a portált, ha a márka többi elemét elengedte? Nem csonka az, ami megmaradt?

A megfontolás az volt, hogy bizonyos szektorokban nagyobb fantáziát látunk az internetes termékekben.

Médiapiac

Folytatódik a balliberális cenzúra

Nem ez az első alkalom, hogy cenzúrázzák a jobboldali pártot, korábban egyes videókat letiltottak a csatornáról. A háttérben kutatva feltűnik a baloldali érdekeltség.

Közzétéve:

Fotó: V4NA

Ismét megpróbálja elhallgattatni az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland, AfD) jobboldali ellenzéki pártot a TikTok. Ezúttal a párt komplett csatornáját függesztette fel a működtető cég, amelynek 60 ezernél is több feliratkozója van. A TikTok ráadásul semmilyen indoklást nem adott a felfüggesztésre, így azt sem tudni, hogy pontosan milyen szabályt sértett meg az AfD – ha megsértett egyáltalán bármilyen szabályt.

“Ez Németország közepén történt, ahol állítólag minden rendben van a szólásszabadsággal és az alapvető jogokkal”

– írja közleményében a párt, amely hozzáteszi, hogy “ez egy masszív támadás az alapvető jogaink ellen”. Az AfD szerint a “legszégyenletesebb az, hogy azok az újságírók, akik általában szeretnek felháborodni a más országokban tapasztalható elnyomáson, most csendben vannak”.

“Egy ellenzéki párt számára a közösségi oldalak politikai munkájuk központi elemei, mivel az állami rádió és az intézmény bejáratott médiája ritkán tudósít az AfD-ről kiegyensúlyozottan és tisztességesen”

-jelentette ki Beatrix von Storch, a párt elnökhelyettese.

Ezzel kapcsolatban Thorsten Weiss képviselő a közösségi oldalán megjegyezte, hogy “itt az ideje, hogy Elon Musk újra bevásárolni menjen”.

Thorsten Weiss arra utalt, hogy Elon Musk milliárdos nemrég bejelentette, hogy meg kívánja vásárolni a Twittert. Nem sokkal ezután a rövid-és hosszútávú terveiről is beszámolt. Többek között visszavezetné a véleménynyilvánítás szabadságát, mert szerinte túl erős cenzúrát alkalmaz a Twitter. Musk azt is megjegyezte, hogy visszakapcsolná Donald Trump egykori amerikai elnök fiókját. A platform üzemeltetői 2021 elején függesztették fel a Trump fiókját, amely rendkívül fontos kommunikációs csatorna volt az elnök számára, több mint 88 millióan követték a tweetjeit. Ezek a bejegyzések ma már nem érhetők el – emlékeztetett rá a V4NA Hírügynökség.

Trump felháborodottan reagált fiókja felfüggesztésére. Úgy fogalmazott: „A Twitter ügynökei összejátszottak a demokratákkal és a radikális baloldallal, hogy eltávolítsák a fiókomat, hogy elhallgattassanak”.

Ezt megelőzően a Facebook és az Instagram közösségi portálok felfüggesztették Donald Trump fiókjait. Korábban pedig John Ondrasik Grammy-díjra jelölt dalszerző oldalát is korlátozták a közösségi oldalak, amikor bemutatta legújabb dalát, amelyben a Biden-adminisztráció hibás afganisztáni kivonulását kritizálta. Ondrasik azt mondta, hogy nem volt célja az elnök lejáratása. „Ha Donald Trump lenne most az elnök, és ugyanebbe a helyzetbe hozott volna minket, a dal akkor is ugyanígy hangozna, csak a név lenne más” – mondta.

„Az Egyesült Államok arra az alapvető szabadságra épült, hogy szabadon kritizálhattuk a vezetőinket, és felelősségre vonhattuk őket. Ez választ el minket a kommunistáktól és a diktatórikus ellenfeleinktől. Hogyan tanulhatnánk nemzetként a hibáinkból, és miként hozhatunk jobb döntéseket anélkül, hogy őszintén gondolkodunk a vezetőink tettein? Nagy hagyománya van annak, hogy a művészek kimondják a gondolataikat és válaszokat kérnek a vezetőiktől”

-tette hozzá. A közösségi oldalak a jelek szerint politikai érdekek mentén cenzúrázza a fiókokat. A jellemzően jobboldali, konzervatív személyek fiókjait rendszeresen korlátozzák, de olyan bejegyzések maradhatnak a felületeket, amelyben például arra bíztatják az embereket, hogy akasszák fel Donald Trump egykori alelnökét, Mike Pence-t.

Kathy Griffin humorista pedig még korábban posztolt egy képet, amin Trump véres fejével a kezében pózol, a Twitter azonban nem találta aggályosnak a posztot.

Nem csoda, hogy Elon Musk bejelentése után a demokrata politikusok pánikba estek. A demokrata törvényhozók annyira félnek, hogy a jobboldali és konzervatív emberek újra szabadon elmondhatják a véleményüket, hogy meghallgatásokat kérnek Elon Musk közösségi médiavállalattal kapcsolatos terveiről. Szerintük fontos, hogy a szenátorok megismerjék a moderálás irányát és a lehetséges cenzúrapolitikát, amelyet Musk az új cégével kapcsolatban elképzel.

Tovább olvasom

Médiapiac

Itt vannak a Médiatanács legfrissebb döntései

Debreceni, fehérgyarmati, karcagi, győri és miskolci rádiós médiaszolgáltatási lehetőségekről indíthat pályázati eljárásokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.

Közzétéve:

Flickr

A testület elvégezte egy Szombathely telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára benyújtott pályázati ajánlat alaki vizsgálatát, és hiánypótlásra hívta fel a Szombathelyi Evangélikus Egyházközséget – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken.

Az Ajka 93,2 MHz helyi vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőség közösségi jellegű használatára beérkezett pályázat alaki vizsgálatát követően pedig nyilvántartásba vette a Mária Rádió Frekvencia Kft.-t. Mindkét pályázó egyedüliként nyújtott be ajánlatot az adott pályázati eljárásban – tették hozzá.

Közölték azt is, elfogadta a grémium a Várpalota 90,0 MHz helyi vételkörzetű frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályázati felhívás tervezetét, és felkérte a hatóságot a Debrecen 94,4 MHz, a Fehérgyarmat 99,5 MHz, a Karcag 93,8 MHz, a Győr 100,1 MHz és a Miskolc 101,6 MHz médiaszolgáltatási lehetőségek frekvenciaterveinek kidolgozására.

Jelezték: a médiatanács törvényi kizáró ok miatt nem újítja meg a helyi vételkörzetű, kereskedelmi jellegű Barcs 102,7 MHz-en működő Dráva Hullám 102.7 szolgáltatójának jogosultságát.

A testület bírságot rótt ki a Trió Rádió szolgáltatójára, mert szerződéses vállalásaihoz képest kevesebb szöveget és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé – áll az NMHH közleményében.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Tekintélyes spanyol kitüntetést kap Adam Michnik lengyel újságíró

Az egykori földalatti demokratikus ellenzék legendás alakját ismerik el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjjal kommunikáció és humán tudományok kategóriában – jelentette be döntését a zsűri Oviedóban.

Közzétéve:

Az MTI tudósítása szerint a testület indoklásában kiemelte Michnik elkötelezettségét a minőségi újságírás, valamint a demokrácia és a szólásszabadság védelme mellett.

A zsűri a szólásszabadság és a humanizmus szimbólumának nevezte Adam Michniket, hozzátéve, hogy Európa-felfogásával hozzájárul országában a demokratikus értékek meghonosításához.

A Varsóban született 75 éves újságíró az 1968. márciusi, a kommunista diktatúra elleni tüntetések egyik főszereplője volt, amelyek eredményeként kizárták az egyetemről. Történészi tanulmányait hét évvel később fejezhette be a poznani egyetemen. Számos független lap szerkesztője volt, 1989-ben parlamenti képviselővé választották, ugyanabban az évben megalapította a Gazeta Wyborcza napilapot, melynek máig főszerkesztője.

A spanyol trónörökösnőre utaló Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, a sorban második a kommunikáció és humán tudományok elismerése. A kitüntetést tavaly Gloria Steinem amerikai feminista ikon, író, újságíró, jogvédő nyerte el.

A múlt évben a magyar Karikó Katalin is megkapta a rangos kitüntetést a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésében részt vevő hat kutatótársával együtt tudomány és technológia kategóriában.

A díjat hagyományosan októberben adják át ünnepélyes keretek között a spanyol királyi család jelenlétében Oviedóban. A díjazottak a világhírű Joan Miró szobrát és 50 ezer eurós (19 millió forint) pénzjutalmat kapnak az elismerés mellé.

Tovább olvasom