Médiapiac
Naponta átlagosan 4 óra 51 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2020 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 51 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők 5 óra 10 percet, míg a férfiak 4 óra 30 percet. A tévére szánt időnk 11 százalékában hírműsorokat néztünk, ami több mint amennyi szórakoztató műsort fogyasztottunk. Naponta átlagosan 25 percnyi reklámot néztünk, ami átlagosan 100 db reklámfilmnek felel meg. A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet szinte teljesen lefedte az idei második negyedévet, és érezhetően befolyásolta az ilyenkor szokásos tévénézési trendeket is.
A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 2019 második negyedéhez képest 25 perccel, míg 2018 második negyedéhez képest 31 perccel volt több. Ez a növekmény minden korcsoportban jelen volt, de a legnagyobb arányú kiugrást a 4-17 éveseknél tapasztalhattuk, akik naponta átlagosan 36 perccel több időt – 3 óra 17 percet – töltöttek a képernyők előtt a tavalyi második negyedévhez képest. A 18-49 évesek 27 perccel tévéztek többet, mint egy évvel korábban, ami 2018 második negyedéhez képest is 24 perces növekedést jelent. Az 50 év felettiek esetében a napi tévénézési idő már 2018 és 2019 második negyedévének összehasonlításában is 16 perccel nőtt, amely 2020-ra további 20 perccel emelkedett.
 |
A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. április-június közötti időszakban ezúttal is a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 44 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak naponta átlagosan 7 óra 13 perccel. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a hölgyeké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 10 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, és ez a karantén időszakában sem változott jelentősebben. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2020 második negyedévében. A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,1%-ot tett hozzá, míg a 4-17 évesek a tévénézésre fordított idejük 1,6%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.
Immár egy éve – 2019 áprilisától – a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. Bár a karantén és a kijárási korlátozás elviekben nem tette lehetővé a vendégjárást, bizonyos élethelyzetekből adódóan ebben az időszakban is előfordult vendégnézés. Ilyen élethelyzet például az idős vidéki rokon ápolása – akár ideiglenes odaköltözéssel, vagy tartós külföldi munkából való átmeneti hazatérés, és ezek a személyek az adott háztartás vendégeként néztek tévét. A második negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 4 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében volt a legtöbb vendégnézés: 8 percet tettek hozzá az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejéhez.
 |
A napi átlagos tévénézési idő 40%-át fordítottuk a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 103 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,1 millió nézőt ért el, és ezen nézők több mint 3 óra 22 percet el is töltöttek ott. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 44 percig nézték. A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,8 millió nézőhöz jutottak el, és egy átlagos néző 1 óra 40 percet töltött el velük. A vírushelyzetben fokozott figyelmet szenteltek a nézők a hírcsatornákra, melyek 8,3%-os közönségarányt mondhattak magukénak – 0,7 százalékponttal magasabbat, mint egy évvel korábban, napi átlagos elérésük pedig 2,5 millió volt, ami 160 ezerrel több néző, mint egy évvel korábban, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 26 percet szánt rájuk, ami 8 perces növekmény tavalyhoz képest. A gyerekcsatornák részesedése szintén magasabb volt, mint 2019 második negyedévében: a tévénézési idő 6,5%-át tették ki, és közel 1,5 millió főt értek el naponta, ami enyhe csökkenést jelent tavalyhoz képest, ugyanakkor az elért személyek sokkal intenzívebben nézték – átlagosan 1 óra 58 percig – ami 24 perccel több, mint egy évvel korábban.
A DVD/videó/videójáték kategória 5,3%-ról 6,6%-ra növelte részesedését 2019 második negyedéhez képest, és naponta átlagosan 1,5 millió főt ért el: 320 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, és egy elért néző átlagosan 1 óra 54 percet töltött el a nézésével. A sportcsatornák közönségaránya 2019 második negyedévéhez képest a felére esett vissza: itt feltehetően a vírushelyzet okán törölt sportesemények, a friss tartalmak hiánya állhat a háttérben.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10,3%-os volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 16,1%-ot képviseltek.
A többségében sorozatokat magában foglaló „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,9%-ban részesedtek a sugárzási időből, és a tévénézési időből is szinte pontosan ugyanekkora arányt (29,2%) képviseltek.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, 3,3%-ot képviselt, de a tévénézési időnkből jóval többet – 11,3%-ot – töltöttünk el velük. Ez enyhén magasabb a szokásos trendhez képest (2019 második negyedében 9,6% volt), ami feltehetően a márciusban kialakult, és a második negyedévvel szinte teljesen egybeeső vírushelyzetnek (is) köszönhető. A nézők ebben az időszakban a szokásosnál is aktívabban érdeklődtek a napi aktualitások iránt, és követték a napi eseményeket, fejleményeket a tévén keresztül.
A sportműsorok a sugárzási időből 7%-ban részesedtek, és ez nagyrészt ismétlések illetve sportmagazinokból állt, hiszen a vírushelyzet okán lényegében minden tervezett sportesemény – köztük a Labadarúgó EB is – lemondásra került. Feltehetően emiatt a műsorfogyasztási arányuk a szokásos trendekhez képest igen alacsony, mindössze 2,4% volt.
Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése megegyezett a mozifilmekével (10,3%), ugyanakkor a fogyasztási arányuk (4,9%) lényegesen alacsonyabb volt.
 |
A kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat is tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő ötödét, és a tévénézési idő 18,3%-át tette ki. Bár ez az arány enyhén alacsonyabb a szokásos trendekhez képest, de nagyságrendileg még így is több időt jelent, mint amennyit mozifilmek nézésére fordítottunk.
A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, de a karantén időszakában a sugárzott reklámok mennyisége visszafogottabb volt. 2020. április – június között naponta átlagosan 27 224 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 12 101 db reklámfilmmel kevesebb 2019 második negyedévéhez képest, és 5 395 db reklámfilmmel kevesebb, mint 2 évvel korábban.
A reklámfilmek naponta átlagosan 5,864 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami alig kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan nőtt az egy reklámfilmre jutó GRP értéke: egy reklámfilm átlagosan 0,24 GRP-t ért el az idei második negyedév során, míg egy évvel korábban 0,22 GRP, két évvel korábban pedig szintén 0,24 GRP volt az egy reklámfilmre jutó érték. A sugárzott reklámok számának csökkenésével párhuzamosan kevesebb reklámot láttunk mind darabszám, mind pedig idő tekintetében. Egy fő naponta átlagosan 25,4 percnyi reklámot látott 2020 második negyedévében, ami 7,9 perces csökkenést jelent 2019 azonos időszakához képest, és amíg 2018 második negyedévében egy elért néző 112 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon, egy évvel később pedig már 132 db reklámmal, addig idén a megtekintett reklámok átlagos száma 100 db volt.
 |
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal az édességeké a főszerep: az első és második helyre a „sör” és a „puding, tejalapú desszert” kerültek, a harmadik helyen pedig a „fogkrém” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás