Kövess minket!

Médiapiac

Naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján a nők 4 óra 47 percet, míg a férfiak 4 óra 2 percet. A tévéfogyasztásunk 14,4 százalékát mozifilmek tették ki, további egyötödét sorozatokra fordítottuk, és ugyanilyen arányban néztünk kereskedelmi reklámokat és/vagy műsorajánlókat is.

2019 harmadik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 18 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 2 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg a 18 év alattiak és a 18-49 évesek napi átlagos tévénézési ideje 5-5 perccel csökkent, addig az 50 feletti korosztályban egy fő naponta átlagosan 2 perccel tévézett többet, mint 2018 ugyanezen időszakában.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat: 2019 harmadik negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 12 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, a 60 év felettiek, ennek épp a háromszorosát – átlagosan 6 óra 34 percet – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a nőké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 4 óra 39 perc volt, ami 45 perccel több mint a férfiaké, és 22 perccel magasabb a teljes népesség átlagához képest.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan, de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább a 18-49 éveseknél jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 harmadik negyedévében. A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,1%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok a tévénézésre fordított idejük 1,8%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.

2019 áprilisától a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A harmadik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ugyanakkor a 4-17 éves vendégek voltak a legaktívabbak: 10 percet tettek hozzá az alap 4-17 éves célcsoport nézési idejéhez.

A napi átlagos tévénézési idő közel felét – 49 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db a vizsgált 71 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. Ha ebből kiemeljük a műsoridejük több mint felében sorozatokat kínáló csatornákat, a fennmaradó általános tematikájú csatornák is együttesen naponta átlagosan közel 5 millió nézőt értek el, akik több mint 3 órát el is töltöttek ott. Az előbb említett „sorozat csatornák”, melyek a tévénézési idő 8,6 százalékát képviselték, naponta átlagosan 2 millió nézőt is elértek, és egy elért néző átlagosan másfél órát töltött el velük. További 10,4 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, melyek naponta átlagosan 2,6 millió nézőhöz is eljutottak, akik naponta átlagosan másfél órát szenteltek nekik. A hírcsatornák 7,5%-os részesedést mondhattak magukénak, amely pontosan megegyezik az egy évvel korábban mért közönségaránnyal. A napi átlagos elérésük szintén 2 millió felett volt, és egy-egy elért néző 1 óra 18 percet el is töltött ott.

A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csatorna csoport, valamint a DVD/videó/videójáték kategória, amely 4,3%-ról 5,6%-ra növelte részesedését 2018 harmadik negyedéhez képest. Az életmód csatornák részesedése nem változott, míg a többi tematika esetében 1%-on belüli csökkenés volt tapasztalható, melyek közül a zenecsatornáknál volt tapasztalható a legnagyobb arányú (0,7%) visszaesés.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,1%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,2%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,4%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj – pl. romantikus, wester, bűnügyi, sci-fi, stb.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,3%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 23%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, tehát annak csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika mindössze a műsoridő 3,1%-át tette ki, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9,5%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és lényegében megegyezik az akciófilmekre és vígjátékokra fordított idő mennyiségével, továbbá alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok 14,8%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 7,5%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki. Tehát tévénézés közben nagyságrendileg ugyanannyi időt töltöttünk el reklámok megtekintésével, mint filmekkel vagy szórakoztató műsorokkal.

A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei harmadik negyedévben naponta átlagosan 38 592 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 5 007 db reklámfilmmel több 2018 harmadik negyedévéhez képest, és 11 061 reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,2 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 10,2 db, idén pedig 11,3-ra nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 66, 2018-ban 69, 2019-ben pedig 72 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.

A reklámfilmek naponta átlagosan 5 716 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 192 ezerrel kevesebb mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 32 perc volt 2019 harmadik negyedévében, ami 2-2 perccel nőt az utóbbi két év azonos időszakaihoz képest. Látványosan nőtt az elért nézők által megtekintett reklámfilmek átlagos napi mennyisége is: míg 2017 harmadik negyedévében egy elért néző 106 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon, addig egy évvel később már 117 db, idén pedig már 128 db reklámfilmet tekintett meg.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a „szénsavas üdítő”, „sör” és a kerültek, a harmadik helyen pedig a „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom