Kövess minket!

Médiapiac

Naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján a nők 4 óra 47 percet, míg a férfiak 4 óra 2 percet. A tévéfogyasztásunk 14,4 százalékát mozifilmek tették ki, további egyötödét sorozatokra fordítottuk, és ugyanilyen arányban néztünk kereskedelmi reklámokat és/vagy műsorajánlókat is.

2019 harmadik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 18 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 2 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg a 18 év alattiak és a 18-49 évesek napi átlagos tévénézési ideje 5-5 perccel csökkent, addig az 50 feletti korosztályban egy fő naponta átlagosan 2 perccel tévézett többet, mint 2018 ugyanezen időszakában.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat: 2019 harmadik negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 12 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, a 60 év felettiek, ennek épp a háromszorosát – átlagosan 6 óra 34 percet – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a nőké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 4 óra 39 perc volt, ami 45 perccel több mint a férfiaké, és 22 perccel magasabb a teljes népesség átlagához képest.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan, de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább a 18-49 éveseknél jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 harmadik negyedévében. A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,1%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok a tévénézésre fordított idejük 1,8%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.

2019 áprilisától a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A harmadik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ugyanakkor a 4-17 éves vendégek voltak a legaktívabbak: 10 percet tettek hozzá az alap 4-17 éves célcsoport nézési idejéhez.

A napi átlagos tévénézési idő közel felét – 49 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db a vizsgált 71 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. Ha ebből kiemeljük a műsoridejük több mint felében sorozatokat kínáló csatornákat, a fennmaradó általános tematikájú csatornák is együttesen naponta átlagosan közel 5 millió nézőt értek el, akik több mint 3 órát el is töltöttek ott. Az előbb említett „sorozat csatornák”, melyek a tévénézési idő 8,6 százalékát képviselték, naponta átlagosan 2 millió nézőt is elértek, és egy elért néző átlagosan másfél órát töltött el velük. További 10,4 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, melyek naponta átlagosan 2,6 millió nézőhöz is eljutottak, akik naponta átlagosan másfél órát szenteltek nekik. A hírcsatornák 7,5%-os részesedést mondhattak magukénak, amely pontosan megegyezik az egy évvel korábban mért közönségaránnyal. A napi átlagos elérésük szintén 2 millió felett volt, és egy-egy elért néző 1 óra 18 percet el is töltött ott.

A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csatorna csoport, valamint a DVD/videó/videójáték kategória, amely 4,3%-ról 5,6%-ra növelte részesedését 2018 harmadik negyedéhez képest. Az életmód csatornák részesedése nem változott, míg a többi tematika esetében 1%-on belüli csökkenés volt tapasztalható, melyek közül a zenecsatornáknál volt tapasztalható a legnagyobb arányú (0,7%) visszaesés.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,1%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,2%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,4%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj – pl. romantikus, wester, bűnügyi, sci-fi, stb.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,3%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 23%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, tehát annak csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika mindössze a műsoridő 3,1%-át tette ki, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9,5%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és lényegében megegyezik az akciófilmekre és vígjátékokra fordított idő mennyiségével, továbbá alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok 14,8%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 7,5%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki. Tehát tévénézés közben nagyságrendileg ugyanannyi időt töltöttünk el reklámok megtekintésével, mint filmekkel vagy szórakoztató műsorokkal.

A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei harmadik negyedévben naponta átlagosan 38 592 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 5 007 db reklámfilmmel több 2018 harmadik negyedévéhez képest, és 11 061 reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,2 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 10,2 db, idén pedig 11,3-ra nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 66, 2018-ban 69, 2019-ben pedig 72 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.

A reklámfilmek naponta átlagosan 5 716 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 192 ezerrel kevesebb mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 32 perc volt 2019 harmadik negyedévében, ami 2-2 perccel nőt az utóbbi két év azonos időszakaihoz képest. Látványosan nőtt az elért nézők által megtekintett reklámfilmek átlagos napi mennyisége is: míg 2017 harmadik negyedévében egy elért néző 106 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon, addig egy évvel később már 117 db, idén pedig már 128 db reklámfilmet tekintett meg.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a „szénsavas üdítő”, „sör” és a kerültek, a harmadik helyen pedig a „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Médiapiac

Új tévécsatorna indult, sok százezer magyar háztartásban látható

A vezető lakberendezési és életmódcsatorna, a HGTV mostantól elérhető a Magyar Telekom előfizetői számára. A Warner Bros. Discovery tulajdonában lévő HGTV szórakoztató és inspiráló családi történeteket, ingatlan- és felújítási szakértői tanácsokat és otthon-átalakításokat mutat be nézőinek. Az Egyesült Államokban 88 millió háztartást ér el, ezzel a tíz legerősebb kábeltévés csatorna között szerepel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az indulást követő első hónapban, május 2. és június 1. között a HGTV ideiglenesen elérhető a Magyar Telekom IPTV, Telekom TV és multiscreen minden előfizetője számára, a Nyilvános csomaggal rendelkezők kivételével. A nézők lebilincselő otthoni és életmód tartalmakba, elképesztő otthon-átalakításokba nyerhetnek betekintést, megbízható szakértőket és bájos családokat ismerhetnek meg. Júniustól a HGTV az április 13-án indult új Telekom TV csomagok (kivéve a Nyilvános csomag és az S csomagok előfizetői) számára továbbra is elérhető lesz.

Az olyan műsorok mellett, mint a Házvadászok és a Property Brothers, a HGTV májusban és júniusban új műsorok széles választékát tűzi képernyőjére.

Olcsó régi házak – Az ingatlanmániás Elizabeth és Ethan Finkelstein egy újabb adag olcsó régi házra vadászik, amelyeket népszerű közösségi oldalaikon is megoszthatnának követőikkel. Kutatómunkájuk során igazi történelemrajongók által felújított házakkal találkoznak.

Verjünk gyökeret! – Ben és Cristi Dozier házakat épít, tervez és újít fel a coloradói Pagosa Springsben. A házaspár egyedülálló és személyre szabott megoldásaival mindig valami olyat nyújt ügyfeleinek, amire azok nem is számítottak.

Rázd fel az otthonod! – Kele Dobrinski és Christina Valencia, a lakberendező házaspár profin hangolja össze az eltérő ötleteket. AZ epizódokban végigkövethetjük, ahogy a teljesen eltérő elképzelésekből hogyan hoz ki a házaspár az összes tulajdonosnak tetsző igazi álomotthont.

A csatorna a vezető globális média- és szórakoztatóipari vállalat, a Warner Bros. Discovery portfóliójának része, amely több mint 220 országban és területen, 50 nyelven érhető el – számolt be róla az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Matt Tyrmand: A konzervatív újságírás nem koktélparti

Aki ilyenekre szeretne járni Brüsszelben vagy Washingtonban, inkább ne adja erre a fejét – figyelmeztet a Project Veritas tényfeltáró újságírója és igazgatósági tagja.

Közzétéve:

Borítókép: Matthew Tyrmand, a Project Veritas vezető újságírója beszédet mond a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én, fotó: MTI/Illyés Tibor

Milyen érzés ma provokatív illiberális újságírónak lenni a liberális média hazájában, az Egyesült Államokban? — kérdezte a Magyar Nemzet a budapesti konzervatív konferencia, a CPAC egyik felszólalójától, a lengyel-amerikai Matt Tyrmandtől, a leleplezéseiről ismert Project Veritas igazgatósági tagjától. — Az elitek korrupcióját, összefonódásait leleplező újságírás hagyományait ápoljuk tovább. Természetesen támadások kereszttüzében kell végezni ezt a munkát: „fake news” újságírónak nevezve támadnak az establishment olyan zászlóvivői, mint például Anne Applebaum. Mégpedig pusztán azért, mert a tényekre alapozva, de kiteregettem a férje, Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter korrupciós ügyeit — feleli, hozzátéve, hivatásból, szenvedélyből műveli ezt a fajta újságírást, de látni kell, az nemcsak felelősséggel, hanem kockázatokkal is jár.

“A szükséges pénzt a Project Veritasnál adományokból kell előteremtenünk, non-profit szervezetként működünk. Szerencsére vannak konzervatív támogatóink, akik küldik az akár csak öt- vagy tízdolláros csekkeiket. Persze aki koktélpartikra szeretne járni Brüsszelben vagy Washingtonban, az inkább ne adja a fejét konzervatív újságírásra”

— figyelmeztet Tyrmand. A környezetről, amelyben kollégáival együtt dolgoznia kell, sokat elárul a Project Veritas Wikipedia-szócikke, amely „szélsőjobboldali” és „dezinformációs” portálnak nevezi őket. — A Wikipediát túszul ejtette a baloldal, amit észrevételeztünk is az egyik alapítójánál, akinek szintén nem tetszik ez. Ha pedig beleolvasunk a mi alapítónk, James O’Keefe szócikkébe, egy szörnyeteg képe bontakozik ki belőle! Egyszer be is lehet őket majd perelni — teszi hozzá az amerikai újságíró.

Sajtóper Varsóban 

A pereskedés egyébként sem idegen Tyrmandtől: másik hazájában, Lengyelországban szerzett benne gyakorlatot. — Hogy, hogy nem, amikor 2015-ben kormányra került a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), Bizottság a Demokrácia Védelmében (KOD) néven hirtelen szárba szökkent egy tiltakozó csoport, amely tüntetéseket szervezett országszerte. Ám a háttérben Soros György érdekeltségei álltak, én pedig követtem a pénz útját, és megírtam ezt a Breitbart jobboldali hírportálra, ami szintén vörös posztó a szemükben. Erre a Gazeta Wyborcza liberális lapban Tomasz Piatek azt állította, hogy Trump, Putyin és Netanjahu zsoldjában állok. Ebből még az első sem volt igaz: Trumpot később ugyan valóban támogattam, de ekkor még egy másik republikánus induló, Ted Cruz mellett érveltem — eleveníti fel a történteket Tyrmand. Noha a másodfokú lengyel bírói tanács megosztottnak bizonyult, elveszítette a pert; mint mondja, a legfelső talárosokhoz azért nem fordult, mert szerinte megfelelően elmondott akkorra már mindent.

“A bírók a PiS kormányzása alatt annak precedensét akarták megteremteni, hogy szabadon írhasson a lengyel sajtó”

— véli.

Visszatérhet-e 2024-ben Donald Trump a Fehér Házba? Matt Tyrmand úgy véli, igen, és újra jelölik is majd, de előbb a republikánus oldalon is akadhatnak kihívói Ron DeSantis floridai kormányzó, Mike Pence volt alelnök vagy akár az esetleg újra próbálkozó Ted Cruz szenátor személyében.

“A demokrata párti irányítás alatt lévő államokban ismét csalásokkal számolhatunk majd. De ma azt látjuk Amerikában, hogy a politika azokat is megtalálta, akiket amúgy nem érdekel. Joe Biden egy tehetetlen »uborka«, az egekbe szökött benzinár pedig mindenkit érint”

— állítja az amerikai újságíró.

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarország élen jár az új uniós hírközlési kódex implementálásában

Magyarország élen jár az új európai uniós hírközlési kódex implementálásában, a maga teljességében a kódex idehaza az elsők között lett átültetve a gyakorlatba – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön Győrben.

Közzétéve:

MTI/Kovács Attila

A győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke és az NMHH által szervezett, a távközlés világnapjához kapcsolódó konferencia két kiemelt témája a zöld távközlés és az űrtávközlés voltak. Az eseményen Koltay András kiemelte: komoly és termékeny az együttműködés a piaci ipari szereplőkkel, ugyanakkor az új hírközlésszabályozási keretrendszerben a piaci és versenyszempontok mellett a közérdek szempontjait is figyelembe vették.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja is megmutatta, hogy az államnak nem szabad teljes mértékben kivonulnia az olyan közszolgáltatások területéről sem, ahol a piaci verseny egészségesen működik és hatékonyan nyújtja a szolgáltatásokat.

A hírközlés is ilyen terület, ahol a verseny szabályozásán túl továbbra is szükség van állami közszolgáltatási és igazgatási intézmények fenntartására

– tette hozzá.

Elmondta, hogy a járvány tanulsága még az is, hogy korszerű hírközlési infrastruktúra nélkül egyetlenegy ország sem maradhat működő- és versenyképes.

Ez a korszerű infrastruktúra Magyarországon rendelkezésre áll – mondta, hozzátéve, hogy ez tette lehetővé a korlátozások idején, hogy az oktatás tovább folyjon és az alapvető szolgáltatások nyújtása se szenvedjen aránytalan károkat.

A járványnak köszönhetően olyan új megoldások is teret nyertek a köznevelésben, a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon is, amik remélhetőleg a járvány után is velünk maradnak – mondta.
Koltay András beszélt arról is, hogy

a hírközlési technológiai újítások középpontjában az 5G áll, a hálózatok kiépítéséhez szükséges frekvenciák értékesítése már megtörtént, ugyanakkor a szolgáltatások széleskörű elterjedéséhez szükséges lefedettség megteremtése további állami beavatkozást tesz szükségessé.

E tekintetben az NMHH-nak fontos feladatai lesznek a jövőben: egyrészt el kell oszlatnia az új technológiákkal szembeni lakossági félelmeket, másrészt azonosítania kell a technológiákhoz legjobban illeszkedő hírközlési szolgáltatásokat.

Koltay András kitért arra is, hogy az uniós hírközlési kódex gyakorlatba ültetése önálló hatáskörben tartalmazza a nagysebességű elektronikus hírközlés helyzetének felmérését, amelynek részeként az NMHH 2023-tól felméri az ország szélessávú szolgáltatás nyújtására alkalmas hálózatokkal való lefedettségét.

Ez a tevékenység lehetővé teszi azoknak a területeknek az azonosítását, ahol a digitalizáció és a hálózati hozzáférés vívmányai egyelőre még nem elérhetők, így a piaci szereplők figyelmét felhívhatják azokra a területekre, ahol a leginkább indokoltak lehetnek a fejlesztések a teljes hálózati lefedettség megvalósítása érdekében – mondta.

A távközlési világnap alkalmából rendezett szimpózium idei témája a zöld távközlés, ehhez kapcsolódóan az elnök elmondta, hogy e tekintetben az NMHH-nak is vannak feladatai.
Részletezte, hogy egyebek mellett a hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység számos lehetőséget nyújt a környezettudatos megoldások támogatására, emellett a hálózattípusok objektív kritériumon alapuló előnyben részesítése is biztosíthatja a célkitűzések elérését.

Koltay András elmondta, hogy az NMHH szakmai és digitális fejlődéshez igazodó átszervezésében 12 évvel ezelőtt megjelent a hírközlés, a távközlés és a média területeinek a konvergenciája, azóta ez az együttműködés folyamatosan erősödik, ma már egy egységes hatóság dolgozik olyan kérdésekben, amelyeknek számos eltérő területen van relevanciája.
Hozzátette: létrehoztak egy új szervezeti egységet, ami az online platformok problémáival foglalkozik komplex megközelítési módban és új szervezeti egységként működik a gyermekvédelmi főosztály.

Az NMHH számos segítséget nyújt az űripar hazai szereplőinek, emellett komplex kutatási és támogatási együttműködéseket köt több egyetemmel is a szakmai utánpótlás fejlesztése érdekében.

A konferencián átadták Karas Monika, az NMHH korábbi elnöke által 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.

Az idei évben Gáspár Ernő, az NMHH mérésügyi főosztályának vezetője, valamint Tomka Péter, az NMHH mérésügyi főosztályának nyugalmazott vezetője kapta az elismerést.
Koltay András Bazsó Ádámnak és Pataki Péternek, a Széchenyi István Egyetem távközlési tanszék hallgatóinak átadta a Tudományos Diákköri Konferencia NMHH-különdíjakat.

Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora köszöntőjében felidézte, hogy a távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként.

A konferenciát idén 13. alkalommal rendezték meg.
A szimpóziumon az egyetem parkjában emlékfát ültetek és emlékplakettet helyeztek el.

Borítókép: Koltay András

Tovább olvasom