Médiapiac
Naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt
2019 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan ennyit töltött a tévékészülékek előtt, 6 perccel többet, mint egy éve. Míg a 18 év alattiak napi átlagos tévénézési ideje 3 perccel nőtt, addig a 18-49 éves korosztályé ugyanennyivel csökkent. A nézett idő növekedése az 50 felettiek esetében volt a leglátványosabb, ahol egy fő 16 perccel tévézett többet egy átlagos napon, 2018 ugyanezen időszakához képest.
A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat: 2019 második negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 16 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, a 60 év felettiek, ennek épp a háromszorosát – átlagosan 6 óra 45 percet – töltötték el a képernyők előtt.
 |
Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig jellemzően a nők tévéztek többet: nézett idejük 21 perccel volt magasabb a teljes népesség átlagánál.
Az időeltolásos tévénézésre alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan, de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább a 18-49 éveseknél jellemző.
A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,2%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok a tévénézésre fordított idejük 1,7%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,1% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.
 |
A napi átlagos tévénézési idő felét – 50,5 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (30 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk, ezen belül kiemeltük a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó csatornákat, melyek a tévénézési idő 9,3 százalékát képviselték. További 10,4 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, a hírcsatornák pedig 7,6%-ot mondhattak magukénak, amely 0,9 százalékpontos csökkenést jelentett 2018 második negyedéhez képest. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, melyek közönségaránya nem változott szignifikánsan 2018 második negyedéhez képest, ugyanakkor a sportcsatornáké 1,9 százalékponttal csökkent.
 |
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek, illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,4%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,9%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.
A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,4%-ban részesedtek a sugárzási időből, amelynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 22,4%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika mindössze a műsoridő 3,1%-át tette ki, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9,6%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és lényegében megegyezik az akciófilmekre és vígjátékokra fordított idő mennyiségével, továbbá alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.
 |
A kereskedelmi reklámok 15%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki.
A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei második negyedévben naponta átlagosan 39 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 6 706 db reklámfilmmel több, 2018 második negyedévéhez képest, és 11 768 reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,6 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 10,1 db, idén pedig 11,4-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 63, 2018-ban 68, 2019-ben pedig 72 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.
A reklámfilmek naponta átlagosan 219 ezerrel kevesebb nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 5,89 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 33 perc volt 2019 második negyedévében, ami 3 perccel több mint 1 évvel korábban. Az utóbbi két évben látványosan nőtt az elért nézők által átlagosan naponta megtekintett reklámfilmek száma is. Míg 2017 második negyedévében egy elért néző naponta átlagosan 104 reklámfilmmel találkozott, addig egy évvel később már 112, idén pedig már 132 reklámfilmet tekintettek meg.
 |
A napi fogyasztási cikkek hirdetési rangsorában az első és második helyre a „sör” és a „szénsavas üdítő” kerültek, a harmadik helyen pedig a „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
Médiapiac
Varga Judit: Magyarországon médiapluralizmus van (videó)
A Brüsszelből is támadott magyar sajtószabadság kapcsán Varga Judit a HírTV-nek arról beszélt, hogy Magyarországon médiapluralizmus van.
A Magyar Nemzet cikkében felidézi, hogy a Telex összeszedte a kormány eddigi megnyilatkozásait a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat sajtót érintő rendelkezései kapcsán. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter határozottan leszögezte, hogy az új törvényjavaslat nem fogja érinteni a sajtószabadságot, más baloldali portálokhoz hasonlóan a Telex is az aggodalmát fejezte ki – írják.
A portál külön felidézi Varga Judit volt igazságügyi miniszter válaszát is a törvényről és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló keddi vitanapon. Varga Judit ugyanis azt mondta:
Határainkon belül pedig az idegen érdekek kiszolgálóit kell rendre visszavernünk, akik nagy, nemzetközi NGO-hálózat által, guruló dollárok segítségével vagy éppen a fősodratú, progresszív, liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést
– idézi a 444.hu. Azonban a politikus az idegen érdekek kiszolgálóit titulálta visszaszorítandónak, nem pedig a szintén említett liberális médiát – kérdéses, hogy miért vonatkoztatja az előbbi megjelölést magára a dollármédia több sajtóorgánuma is.
Ezekre az aggályokra reagálva a Hír TV műsorában Varga Judit elmondta, hogy Magyarországon külföldi befolyásszerzési kísérletek zajlanak, ezt szeretné megakadályozni a magyar jogalkotó, összhangban az európai szabályozási irányokkal.
A Brüsszelből is támadott magyar sajtószabadság kapcsán hangsúlyozta:
Magyarországon médiapluralizmus van, amit mi sem bizonyít jobban, mint a személyét ért folyamatos és következmények nélküli álhírek terjesztése az egyik legnagyobb baloldali sajtóorgánumtól, a Telextől.
Borítókép: Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke
Médiapiac
Szakmai aggályok merülnek fel a magyar médiaszabadságról szóló jelentéseknél
Tárgyi tévedések, módszertani következetlenség és egyoldalúság érhető tetten több, nemzetközi szervezetek által publikált, a magyarországi sajtószabadságot és médiaviszonyokat elemző jelentésben is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmánya szerint.
Az NMHH az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta, minden olyan kezdeményezést örömmel fogad, amely a médiaszabadság helyzetét kívánja felmérni. Emellett azonban fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra is, ha az ilyen jelentésekkel, rangsorokkal kapcsolatban szakmai és módszertani aggályok merülnek fel.
A 2011 óta megjelent számos jelentés áttekintése után megállapítható, hogy
a rangsorok sokszor megkérdőjelezhető módszertant alkalmaztak, gyakran előfordult, hogy csak néhány szakértőt kérdeztek meg, ami így kevéssé megalapozott indokolást eredményez, sok esetben a pozitív jelenségek elhallgatása mellett
– összegezték az e jelentéseket elemző tanulmányban.
Közölték:
a jelentésekben többször is szó szerint ugyanaz a szöveges indokolás olvasható, annak ellenére, hogy különböző éveket mutatnak be.
Példaként említették, hogy az Európai Unió (EU) által támogatott Média Pluralizmus Monitor jelentéseinél szinte ugyanazt a szöveges indokolást fűzték a 2017-es felmérésben a kisebbségek médiahozzáférését vizsgáló indikátor 75 százalékos magas kockázati minősítéséhez, mint 2016-ban, amikor 25 százalékos kockázatot állapítottak meg.
Az NMHH kiemelte, hogy
bizonyos esetekben az indokolások nem is az általuk vizsgált időszakban bekövetkezett eseményeket értékelik.
A 2021-es Média Pluralizmus Monitor jelentésében számonkérik például egy 2022-ben elfogadott EU-rendelet végrehajtását. A Freedom House 2011-es évet vizsgáló sajtószabadság-jelentése pedig az akkor még meg sem alakult Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal kapcsolatban előre azt állította, hogy az korlátozza majd az információszabadságot.
A hatóság szerint a jelentések elkészítésében részt vevő szerzők és szakértői csoportok kiegyensúlyozottsága vagy kellő sokszínűsége is megkérdőjelezhető. A Média Pluralizmus Monitor esetében a jelentéseket írók és egyben a pontozást végzők köre több alkalommal is egy-egy egyetemi tanszék vagy szerkesztőség munkatársaira korlátozódott, miközben a független szakértők számára nem biztosítottak érdemi befolyást az értékelésre.
Hozzátették: hasonló példát szolgáltatnak a Freedom House internetszabadságot vizsgáló jelentései, amelyekben Magyarország pontozását és szöveges értékelését az elmúlt két évben “a hazai helyzettel szembeni korántsem elfogulatlan kritikáiról ismert” Társaság a Szabadságjogokért egyetlen munkatársa végezte el. A Riporterek Határok Nélkül pedig nem is közöl információt a jelentések készítőiről – ismertették a tanulmányban.
Az NMHH a tanulmányban kitért arra, hogy
a riportokat alátámasztó forrásoknál is egyoldalúság figyelhető meg: a jelentések láthatóan nem törekednek arra, hogy körültekintően, több nézőpontból vizsgálódjanak.
További szakmai hiányosságként említették, hogy például a Freedom House Freedom in the World jelentései 2015 és 2020 között egyetlen magyar forrásként a politics.hu weboldalra hivatkoztak, az internetszabadságról szóló jelentés pedig egy mindössze néhány piacvezető médium árbevételét figyelembe vevő tanulmány alapján von le következtetést a teljes online médiapiacon tapasztalható politikai befolyás mértékére nézve.
Az NMHH honlapjáról letölthető tanulmányban további példák olvashatóak a Freedom House, a Riporterek Határok Nélkül, a Média Pluralizmus Monitor, az UNESCO és mások Magyarországot érintő jelentéseivel kapcsolatban.
“A hatóság bízik benne, hogy konstruktív kritikájával hozzájárul, hogy a jövőben szakmailag megalapozottabb és kiegyensúlyozottabb, a valósághoz közelítő jelentések szülessenek a magyar médiaviszonyokról” – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
December 6-tól vadonatúj részekkel folytatódik a Szerencsekerék
Kasza Tiborral és Sydney van den Bosch-sal december 6-tól vadonatúj részekkel folytatódik a Szerencsekerék. A TV2 népszerű vetélkedője most is szórakozató és izgalmas, sokszor érzelmekkel teli pillanatokat tartogat azok számára, akik figyelemmel kísérik a műsort. A tét ismét óriási, többmilliós összegek forognak kockán a fődíj játékban.
Hétköznap esténként folytatódnak a Szerencsekerék adásai, amelyekben most is 2 civil versenyző és 1-1 sztár teszi próbára tudását és szerencséjét, és száll harcba a mesés nyereményekért. A felhőtlen szórakozás mellett ezúttal is hatalmas a tét, hisz többmilliós nyeremények találhatnak gazdára a fődij játékban – derül ki a TV2 közleményéből.
A soron következő új adásokban többek között olyan sztárvendégekkel találkozhatnak a nézők, mint: Gelencsér Tímea, Baby Gabi, Caramel, Kiss Gergely, Dolhai Attila, Noszály Sándor vagy Sági Szilárd.
Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor