Kövess minket!

Médiapiac

Naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt

2019 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan ennyit töltött a tévékészülékek előtt, 6 perccel többet, mint egy éve. Míg a 18 év alattiak napi átlagos tévénézési ideje 3 perccel nőtt, addig a 18-49 éves korosztályé ugyanennyivel csökkent. A nézett idő növekedése az 50 felettiek esetében volt a leglátványosabb, ahol egy fő 16 perccel tévézett többet egy átlagos napon, 2018 ugyanezen időszakához képest.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat: 2019 második negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 16 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, a 60 év felettiek, ennek épp a háromszorosát – átlagosan 6 óra 45 percet – töltötték el a képernyők előtt.

Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig jellemzően a nők tévéztek többet: nézett idejük 21 perccel volt magasabb a teljes népesség átlagánál.

Az időeltolásos tévénézésre alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan, de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább a 18-49 éveseknél jellemző.

A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 második negyedévében.

A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,2%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok a tévénézésre fordított idejük 1,7%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,1% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.

A napi átlagos tévénézési idő felét – 50,5 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (30 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk, ezen belül kiemeltük a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó csatornákat, melyek a tévénézési idő 9,3 százalékát képviselték. További 10,4 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, a hírcsatornák pedig 7,6%-ot mondhattak magukénak, amely 0,9 százalékpontos csökkenést jelentett 2018 második negyedéhez képest. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, melyek közönségaránya nem változott szignifikánsan 2018 második negyedéhez képest, ugyanakkor a sportcsatornáké 1,9 százalékponttal csökkent.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek, illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,4%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,9%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,4%-ban részesedtek a sugárzási időből, amelynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 22,4%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika mindössze a műsoridő 3,1%-át tette ki, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9,6%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és lényegében megegyezik az akciófilmekre és vígjátékokra fordított idő mennyiségével, továbbá alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok 15%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki.

Tehát tévénézés közben nagyságrendileg ugyanannyi időt töltöttünk el reklámok megtekintésével, mint filmekkel vagy szórakoztató műsorokkal.

A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei második negyedévben naponta átlagosan 39 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 6 706 db reklámfilmmel több, 2018 második negyedévéhez képest, és 11 768 reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,6 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 10,1 db, idén pedig 11,4-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 63, 2018-ban 68, 2019-ben pedig 72 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.

A reklámfilmek naponta átlagosan 219 ezerrel kevesebb nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 5,89 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 33 perc volt 2019 második negyedévében, ami 3 perccel több mint 1 évvel korábban. Az utóbbi két évben látványosan nőtt az elért nézők által átlagosan naponta megtekintett reklámfilmek száma is. Míg 2017 második negyedévében egy elért néző naponta átlagosan 104 reklámfilmmel találkozott, addig egy évvel később már 112, idén pedig már 132 reklámfilmet tekintettek meg.

A napi fogyasztási cikkek hirdetési rangsorában az első és második helyre a „sör” és a „szénsavas üdítő” kerültek, a harmadik helyen pedig a „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Médiapiac

A hírközlési szabályok módosítását összegezte az NMHH

Könnyebb, gyorsabb az internetszolgáltató-váltás, valamint a hozzáférés a korábbi e-mail- és ügyfélfiókhoz – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága hétfőn

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A közleményben kiemelték, hogy a hazai hírközlési szabályok legfontosabb módosításait összegezi az NMHH fogyasztói tájékoztató aloldala, az nmhh.hu/hirkozlesiszabalyok.

Felidézik, a tavaly nyáron életbe lépett változások között szerepel például, hogy

a szolgáltatóknak ingyen, egyszerűen biztosítaniuk kell az utólagos számhordozást, az internetszolgáltatók közötti úgynevezett szünetmentes váltást, és rendszeresen tájékoztatniuk kell előfizetőiket a legolcsóbb díjszabásaikról.

Az új európai uniós hírközlési kódex nyomán a szolgáltatóknak 2021. június 30-ig kellett az általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) átalakítaniuk.

A hatóság közleményében hangsúlyozta, nemcsak telefonszolgáltatót lehet már könnyen váltani, hanem

lehetőség van arra is, hogy az előfizető az internetszolgáltatók között is szünetmentesen válthasson, ha az műszakilag megvalósítható.

Ezt csak egyszer és egy helyen kell jelezni: az új szolgáltatónál kell kérni a szolgáltatóváltást, aki intézkedik a korábbi szerződés felmondásáról, és együttműködik az előző szolgáltatóval abban, hogy a váltáskor a szolgáltatás kiesése ne legyen több egy munkanapnál, akkor sem, ha a szünetmentes váltás műszaki feltételei nem adottak – írják a közleményben.

Kitérnek arra, ha a szolgáltató a bekötést késve vagy hibásan teljesíti, a szabályozás kompenzáció fizetését írja elő. A kompenzációt főszabályként az átvevő szolgáltató fizeti az előfizetőnek.

Ha az előfizető az internet-előfizetés mellett e-mail-szolgáltatást is igénybe vesz a szolgáltatójától, és az internet-hozzáférésre vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik, akkor

az előfizető kérésére a szolgáltatónak még legalább fél évig biztosítania kell a hozzáférést a fiókhoz, vagy továbbítania kell az üzeneteket egy, az előfizető által megadott e-mail-címre

– olvasható a közleményben.

Az előfizetői szerződés megszűnése után a szolgáltató köteles még egy évig biztosítani az előfizetőnek, hogy hozzáférjen az előfizetői szerződésével kapcsolatos, elektronikus tárhelyen tárolt információkhoz.

Ha az előfizető felmondja telefonszolgáltatójánál a szerződését, hívószáma megtartását a szerződés megszűnése utáni egy hónapban is kérheti az egykori szolgáltatójától.

Az ilyen utólagos számhordozáskor a volt előfizető a számát ingyen áthordozhatja egy másik szolgáltatóhoz, aminek az ügyintézésében az új szolgáltató köteles eljárni, a régi szolgáltató pedig együttműködni – hívta fel a hatóság közleményében a figyelmet.

Kiemelték azt is, hogy

a hírközlési szolgáltatóknak tájékoztatást kell adniuk előfizetőiknek az elérhető legkedvezőbb díjakról,

az internet- és telefonszolgáltatóknak évente, illetve bármikor az előfizetők kérésére, általában bármely hírközlési szolgáltatónak pedig a határozott idejű előfizetői szerződés lejárata előtti 90 napban három alkalommal.

Valójában nem újdonság, de az új hírközlési kódex egyértelművé teszi, hogy a “díjazás ellenében” fordulat már nemcsak pénzfizetéssel kiegyenlített szolgáltatást jelent, hanem a személyes, vagy más adatok átadásával is “fizet” az előfizető. Tehát a pénzben kifejezve ingyenes szolgáltatás is lehet elektronikus hírközlési szolgáltatás – és vonatkoznak rá a felhasználókat védő szabályok -, ha az egyéb fogalmi feltételek igazak rá – tájékoztattak.

A hírközlési hatóság ellenőrzi, hogy a piaci szereplők frissítették-e az általános szerződési feltételeiket, és az előfizetői tudatosság növelése érdekében rendszeresen tájékoztatja a fogyasztókat azokról az új szabályokról, amelyekre érdemes odafigyelni – közölte a NMHH kommunikációs igazgatósága.

Tovább olvasom

Médiapiac

Az NVB megállapította a politikai reklámok műsoridejét

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén döntött a népszavazást kezdeményező kormány és a parlamenti frakciók politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló közszolgálati műsoridő felosztásáról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A népszavazásról szóló törvény szerint országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé.

A jogszabály szerint a politikai reklámok közzétételére rendelkezésre álló időtartam 300 perc. A népszavazási kezdeményezés szervezője és a frakciók rendelkezésére álló időtartamot egyenlő arányban kell felosztani.

A népszavazást a kormány kezdeményezte, az Országgyűlésben pedig hét frakció van (Fidesz, KDNP, Jobbik, MSZP, DK, LMP, PM), vagyis a kormány és a hét frakció egyenként – valamennyi kérdés tekintetében összesen – 37 perc 30 másodperc időtartamban teheti közzé politikai reklámját a Duna Médiaszolgáltató Zrt. lineáris médiaszolgáltatásaiban.

A politikai reklámot a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek “a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásaiban” kell közzétennie.

Tovább olvasom

Médiapiac

A járvány alakulásával együtt változott a hazai mobilpiac is

A Covid-19 járvány és a terjedése elleni védekezés olyan formái, mint a kijárási korlátozások, a távoktatás vagy az otthoni munkavégzés, valamint az átoltottsági arány emelkedésének köszönhető lazulások jelentősen hatottak a hírközlési fogyasztási szokásokra, így a mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatás piacára is – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2017 harmadik negyedévétől 2021 második negyedévéig terjedő mobilpiaci jelentéséből.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A jelentés szerint 2020 közepéhez képest 2021 közepére közel negyedével – 23,8 százalékkal – nőtt az internetforgalom (155 millióról 192 millió Gbyte-ra). Ugyanebben az időszakban 4,3 százalékkal nőtt az indított hívásforgalom, 6,9 milliárdról 7,2 milliárd percre.

A roamingszolgáltatás igénybevételére egyfajta szezonalitás jellemző, ugyanis nyaranta megugrik a szolgáltatás használata. Az indított roamingforgalmak alakulására a szezonalitáson kívül korábban jellemző, folyamatosan növekvő tendencia 2020-ban, különösen annak második negyedévétől kezdődően látványosan megtört.

2021 első negyedévében mindössze 430 ezer SIM-kártyáról indítottak külföldön hívást, ami csak alig több, mint harmada az egy évvel korábban mért 1,2 milliónak.

2021 első félévében újból növekedés volt megfigyelhető, ugyanis 2021 második negyedévében már 687 ezer darab kártyáról telefonáltak a tavalyi azonos időszakban mért 525 ezer helyett. Bár a SIM-kártyák száma csökkent, a készülékekről azonban jóval többet telefonáltak:

míg 2020 első negyedévében átlagban közel 51 percet beszéltek hazai előfizetők külföldön hívást indító SIM-kártyákról, 2021 első negyedévben ez már 127 perc volt.

A külföldi mobilinternetezés trendje is megtört, a 2019 végéig jellemző növekvő tendencia megszakadt. 2020 negyedik és 2021 első negyedévében is alig félmillió SIM-kártyáról neteztek az országon kívül, ez alig 40 százaléka az egy évvel korábbi 1,4 milliónak. A telefonáláshoz hasonlóan ebben az esetben is jellemző, hogy aki külföldről netezett, az sokkal többet tette ezt, mint korábban – állapította meg az NMHH.

A mobilinternet-szolgáltatás piacának két szegmense – a nagyképernyős és az okostelefonos – mind méret, mind használati jellemzők tekintetében jelentős eltéréseket mutat. A nagyképernyős szegmenshez hozzávetőleg félmillió SIM-kártya tartozik (ezeket jellemzően laptopon, tableten vagy asztali gépen internetezők használják), és ezek száma érdemben nem változott a vizsgált időszakban. Az okostelefonos szegmens kártyáinak száma ezzel szemben a teljes vizsgált 4 éves időszakban növekedést mutatott: az időszak során több mint 1,6 millió kártyával bővült és elérte a 7 millió kártyát. Mára az összes mobilinternet-kártya közel 94 százaléka az okostelefonos szegmenshez tartozik. Az okostelefonos SIM-kártyák aránya a teljes piac szempontjából is jelentős: 2021 közepén az összes forgalmat bonyolított SIM-kártya 67,6 százaléka ide tartozott – írták.

A két szegmens felhasználói által bonyolított, átlagos havi internetforgalom jelentősen eltér: az időszak végén a nagyképernyős szegmens esetében az egy SIM-kártyára jutó havi forgalom 28,6 GByte volt, míg az okostelefonos szegmens felhasználói átlagosan 7,2 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmazásban meglévő különbség miatt még 2021 közepén is a nagyképernyős szegmens részesedése tette ki a teljes forgalom 20,7 százalékát.

A 4G-hálózat igénybevétele mind az internet-, mind a hangforgalomban folyamatosan nő: előbbi 96,1 százaléka, utóbbi 61,6 százaléka zajlott ezen a hálózaton. 2022-ben feltehetőleg jelentősen átrendeződik ez a szegmens, ugyanis a hatóság idén elkezdi a 3G-s technológia kivezetését, amihez mobilkészülékcsere-támogatási programot is indít februártól – írta a hatóság.

Azt is megjegyezték, a teljes, az M2M-szolgáltásról is információkat tartalmazó tanulmány már olvasható a hatóság honlapján .

Tovább olvasom