Kövess minket!

Médiapiac

Napi átlag két órát youtube-oznak a 30 év alattiak

A 10 és 29 év közötti fiatalok 96 százaléka rendszeresen néz YouTube-videókat, saját bevallásuk szerint átlag napi 2 órát töltenek a videómegosztón. A legtöbb időt a 10-15 évesek fordítják YouTube-csatornák követésére, 22 százalékuk napi 4 óránál többet szán videónézésre – derült ki a SAKKOM Interaktív reprezentatív influencer kutatásából, melyet a Gemiusszal közösen végeztek. Az influencereket nemcsak nézik, de hatásukra vásárolnak is: minden harmadik fiatal vett már meg vagy próbált ki valamit miattuk.

Lakóhelytől, családi háttértől függetlenül szinte minden magyar fiatal rendszeresen néz YouTube-videókat, átlagosan napi 118 percük jut rá. A legnagyobb részben a 10-15 évesek életét tölti ki a videónézés, köztük minden ötödik napi 4 óránál többet böngészik a videómegosztón. A 10-29 évesek körében sorrendben a vicces tartalmak, a gamer videók, illetve a személyes videós tartalmak – vlogok – a legnépszerűbbek. Ezenkívül még a hogyan csináld típusú, életmód, szépség, divat témájú és lakberendezős, DIY tartalmakat fogyasztják.

Visszahúzódók, online tévénézők, vlogger követők és alkalmi látogatók

Nemek tekintetében persze nagy eltérések mutatkoznak. A fiúk, illetve férfiak szűkebb palettáról válogatnak, a tudományos témájú és gamer videók érdeklik őket elsősorban, míg a lányok/nők leginkább életmód, szépség, lakberendezés témában készült tartalmakra kattannak rá, s ők a vlogok rendszeres követői is.

„A kor előrehaladtával a változó élethelyzetek is jelentősen befolyásolják a tartalomfogyasztási szokásokat. A 19-23 évesek például a főzéssel kapcsolatos videókra és a márkák csatornáin elérhető tartalmakra nyitottabbak”

– mondta Kozarek Andrea, a SAKKOM Interaktív szakmai igazgatója. A használati szokások alapján 4 markáns nézői csoport rajzolódott ki: a videózók több mint harmadát adó visszahúzódó karakterek, az online tévézők, illetve a vloggerekhez magukat legközelebb érző aktív rajongók és az alkalmi látogatók. A kutatásból kiderült az is, hogy TheVR, Szirmai Gergely és Dancsó Péter YouTube-csatornája a legkedveltebb a magyar 10-29 évesek véleménye alapján, de a top 10-es listán helyet kapott PamKutya, Viszkok Fruzsi, BENIIPOWA és Zsozeatya is.

Elég egy kép, és irány a bolt

A 10-29 évesek 83 százaléka követ influencereket valamilyen csatornán, de nem csak a YouTube-on nézik kedvenceiket: a fiatalok közel fele Facebookon és Instagramon is figyelemmel kíséri őket. Négyből hárman úgy gondolják, hogy hatással vannak rájuk az influencerek, a 10-15 évesek fele kifejezetten nagyra tartja őket.

„A fiatalok harmada például konkrétan emlékezett olyan esetre, hogy csak azért vásárolt meg vagy próbált ki egy adott terméket, mert a számára véleményformálónak számító személy Facebook vagy Instagram posztjában látta, hogy ő is azt viseli, használja vagy éppen fogyasztja”

– tette hozzá Kozarek Andrea.

A spontán kérdésre adott válaszok alapján az influencerek népszerűségi listáját Dancsó Péter vezeti a 10-29 évesek körében, őt követi TheVR csapata, majd a listán egyedüli nőként szereplő Viszkok Fruzsi, de helyet kapott a rangsorban Magyarósi Csaba, Dezső Bence és Nessaj is.

 

 

Toplisták:

Top10 hazai YouTube-csatorna a 10-29 évesek körében (kedveltségi toplista spontán kérdés alapján):

1. TheVR

2. Szirmai Gergely

3. Dancsó Péter

4. Nessaj

5. PamKutya

6. Magyarósi Csaba

7. Viszkok Fruzsi

8. BENIIPOWA

9. Zsozeatya

10. Barni

Legnépszerűbb influencerek a 10-29 évesek körében (spontán kérdés alapján):

1. Dancsó Péter

2. TheVR

3. Viszkok Fruzsi

4. Szirmai Gergely

5. PamKutya

6. Magyarósi Csaba

7. Dezső Bence

8. PewDiePie

9. UNFIELD

10. Nessaj

 

Médiapiac

Az al-Dzsazíra beperli Izraelt Hágában riportere lelövése miatt

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra” – írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Közzétéve:

Az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózat beperli az izraeli hadsereget a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Sirin Abu Akla palesztin tudósítója májusi lelövése miatt – írja az izraeli katonai rádió kedd jelentése nyomán az MTI.

A katari tévé a Twitteren jelentette be, hogy jogi csapata megvizsgálta az ügyet, majd benyújtotta a keresetet. Ebben azt állítják, hogy új bizonyítékok és videók egyértelműen azt mutatják, hogy Sirinre és munkatársaira közvetlenül az izraeli erők lőttek. Szerintük teljesen megalapozatlan az izraeli hatóságok azon állítása, miszerint véletlenül vesztette életét egy tűzharc során.

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra”

– írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Az izraeli hadsereg illetékesei három hónappal ezelőtt elismerték, hogy a palesztin-amerikai újságírónővel “elég nagy valószínűséggel” a katonák véletlen lövése végzett Dzsenínben – emlékeztetett a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Abu Aklát májusban lőtték agyon a márciusban kezdődött terrorhullám közepette, amelyben számos izraeli várost és települést ért támadás. Katonai kommandós egységek hatoltak be Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben a menekülttáborba, hogy letartóztassanak terrortevékenységgel gyanúsított palesztinokat.

A körözött palesztinokat nem találták meg, s a vártnál tovább tartott a razzia. A menekülttábor elhagyásakor tűzharc tört ki palesztin fegyveresekkel, s az izraeli hadsereg szerint ezeknél a tűzváltásoknál halt meg az arab világban ismert újságírónő.

Novemberben az FBI úgy döntött, hogy saját vizsgálatot indít Abu Akla halála körülményeinek megállapítására.

Jaír Lapid miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter az amerikai nyomozásról szóló közlemény közzététele után kemény üzeneteket fogalmazott meg, és egyértelművé tették, hogy nem fognak együttműködni az amerikai hatóságokkal.

Az al-Dzsazíra azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy szándékosan vették célba és lőtték le az izraeli katonai razziáról tudósító riportert, aki jól felismerhető sisakban és sajtó feliratú golyóálló mellényben volt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lyukra futottak az álhírterjesztők

Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – erről a Twitteren írt Orbán Viktor. Az uniós pénzügyminiszterek ma Brüsszelben tárgyaltak, ezután a 444.hu azt írta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Csakhogy az ülésen nem volt szavazás, így vétó sem lehetett – számolt be róla az M1 Híradó.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hamisak a magyar vétóról szóló hírek – írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő így reagált az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről.
Azt írta: Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának. Hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.

Kedden Brüsszelben találkoztak az unió pénzügyminiszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság múlt heti javaslatait. Köztük a magyar helyreállítási alap tervezetét. De végül sem erről, sem a kondicionalitási eljárásról nem született döntés.

Az ülés után a 444.hu arról írt: azért halasztották el a magyar helyreállítási terv elfogadását, mert Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Egy videót is megosztott a lap, amelyben állítása szerint ez elhangzik. A portál azt is hozzáteszi, hogy csak a magyar kormány szavazott nemmel.

Nem volt ma szavazás Ukrajna 18 milliárdos eurós támogatásáról, így a magyar helyreállítási tervről sem lehetett szavazás

– közölte az Origo.

Ahogy fogalmaznak: hazudott a 444, amikor arról írt, hogy Varga Mihály megvétózta az ukrán segélyt, hiszen nem volt erről szavazás.

Varga Mihály a tanácskozás után azt mondta: hazánk a közös hitel felvételét nem támogatja, de már elkülönített egy pénzügyi keretet Ukrajna megsegítésére. Azt a pénzügyminiszter is megerősítette, hogy nem szavaztak. „Elmondtuk, hogy bilaterális együttműködés keretében lehet a leggyorsabban ezeket a kérdéseket eldönteni, Magyarország erre készen is áll, a költségvetésünkből el van különítve az a rész, amellyel Ukrajna finanaszírozását segíteni tudnánk” – mondta.

A pénzügyminiszter a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban közölte: azt minden tagállam támogatta.

A kondicionális eljárásról pedig elmondta: a kormány az Európai Bizottság összes kérését, mind a 17 válallását teljesítette. A pénzügyminiszter szerint a szavazás elhalasztása csak előkészíti a megegyezést Brüsszellel. „Örülök annak, hogy ez a kérdés a halasztott kérdések közé került, mert így módja van a bizottságnak arra, hogy objektív értékeléssel járuljon majd hozzá, hogy egy ilyen eljárást le lehessen zárni” – fogalmazott a Híradó.hu szerint.

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége

A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.

Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.

Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.

Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan ­technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke

Tovább olvasom