Médiapiac
„Nagyon szeretem a kincsvadászatot”
Merre tartanak a sorozatok? Miért nem olyan kockázatos a saját gyártás, mint gondolnánk? Milyen stratégia mentén építkezik az RTL II, és mi a fantázia a Muzsika TV-ben? Egyebek mellett erről beszélgettünk Kis-Bocz Évával, az RTL-csoport kábelüzletágának ügyvezetőigazgató-helyettesével.
Nem régóta dolgozol az RTL-csoportnál a kábelüzletág ügyvezetőigazgató-helyetteseként. Mit takar ez?
A kábelüzletág január elseje óta Luxemburgból működik, így én és a néhány fős csapat is ott dolgozunk. Hozzám tartoznak a kábelüzletág olyan területei, mint a programing vagy a napi működést érintő üzleti stratégiai döntések. A közvetlen főnököm Andreas Rudas vezérigazgató.
Ezt megelőzően a Sony Pictures regionális programigazgatója voltál. Mennyiben más feladat egy olyan portfólió egy részéért felelni, amelyben van egy nagy zászlóshajó?
Ezt sokan kérdezték, és azt tudom mondani, hogy sok a hasonlóság. Főleg amióta Luxemburgban vagyok, mivel előtte is egy nagy cég nemzetközi központjában dolgoztam, csak a Sony esetében a regionális központ Budapesten volt, és Londonnak, Los Angelesnek is riportoltam, az RTL-nél viszont a luxemburgi központban dolgozom magyar csapattal, akik részben ott, részben Budapesten vannak.
Hasonló a multichannel környezet is, a korábbi munkahelyemen országonként négy csatorna tartozott hozzám, itt pedig egy országért, de hét televízióért felelek. A hét csatorna teljesen diverzifikált, egészen eltér egymástól a Cool TV, a saját gyártású műsorokkal tarkított RTL II vagy a Muzsika TV.
Az persze más, hogy mellettünk van az RTL Klub mint free-to-air csatorna. Ez egyfajta testvéri viszony, amelyben tiszteljük egymást, és törekszünk a szinergiákra, mivel együtt kell erősnek lennünk.
Szinte közhelyes elmondani, hogy több mint száz magyar nyelvű csatorna van a nézettségmérő cég látóterében, a tévés piac rendkívül fragmentált. Hogyan lehet növekedni úgy, hogy közben mind több a tartalomfogyasztási alternatíva, nem csak a klasszikus televízióadók részéről?
Az idei év kábelportfólióra vonatkozó számai azt jelzik, hogy lehet növekedni. Nemrégiben volt olyan esténk, hogy mind a Cool TV, mind a Film+ verte a TV2-t (2015. június 2., 18–49, főműsoridő),* de egyébként is egyre gyakoribb, hogy valamelyik kábeladónk legyőzi valamelyik free-to-air csatornát. Bármely kábeltévé számára az a legfontosabb, hogy megtalálja a saját hangját, célközönségét, letisztítsa a márka üzenetét. Két-három éve zajlik a konszolidáció, ami az utóbbi időben különösen felerősödött, elég csak arra gondolni, hogy a Sony Pictures Viasat-csatornákat vásárolt. Ezek a lépések a nagyobb, egységesebb portfóliók létrehozásáról szólnak. Nekünk is ez a feladatunk a hét csatornánkkal. Azon dolgozunk, hogy a három húzócsatornánk üzenete letisztult, mindenki számára világosan felismerhető legyen.
Két nagy növekedési potenciállal bíró televízió van a portfólióban, az RTL II és a Muzsika TV. |
A hét csatorna közül melyek vannak sínen, és hol látsz kihívásokat?
A Film+ és a Cool TV érett csatornák, ezek esetében nagy növekedésre már nem számíthatunk, a cél inkább a jelenlegi piaci pozíció megőrzése és a még több egyedi tartalom bemutatása. Két nagy növekedési potenciállal bíró televízió van a portfólióban, az RTL II és a Muzsika TV.
Az RTL II-t értem, de a Muzsika TV-n egy kicsit megakadtam.
Ha a tegnapi napot nézem, a Muzsika TV 1,3 százalékos közönségarányt ért el a teljes lakosság körében a teljes napot tekintve (2015. június 10., 4+).* A csatorna sikere az egyedi, saját gyártású tartalmakról szól. Általánosságban igaz, hogy kellenek az amerikai tartalmak – a Cool TV vagy a Film+ példája ezt mutatja –, a nézők azonban leginkább az egyedi, saját előállítású tartalmakkal tudnak azonosulni. A Muzsika TV könnyed, szórakoztató tartalmat kínál idősebb célcsoportnak, de egyre inkább megtalálja a fiatalokat is. Márciusban váltott arculatot a csatorna, és az eredmény sokkal frissebb, mint amilyen a korábbi arculat volt.
Az RTL II teljesen más műfaj, és esetében más keretek között értelmezhető a növekedési potenciál. Az elmúlt években mindig a Való Világ terelte a figyelmet a csatornára.
Lesz-e új VV-széria?
Erről az év vége felé beszélgessünk. Inkább azt mondom, hogy ezen kívül is sok olyan műsor lesz, amelyért érdemes az RTL II-re kapcsolni. Nemrégiben kezdtük el sugározni a Szelfi című negyvenrészes, főműsoridős, saját gyártású produkciónkat, amely Magyarországon teljesen új formátum. Az év során további saját gyártású műsorok is képernyőre kerülnek majd, ezek közül már nyilvános, hogy szeptembertől átjön hozzánk Pimasz úr, illetve nálunk lesznek láthatóak az Európa-liga következő három évadának mérkőzései is. Az RTL II-ből olyan teljes kínálatú, általános szórakoztató kábelcsatornát szeretnénk építeni, amilyen nincs másik a magyar piacon. Híradónk, közéleti műsoraink, filmjeink, sorozataink már eddig is voltak, és egyrészt ezek között is lesznek új műsorok, másrészt teljes újdonságot jelent majd a sport. Idén ősztől már egy kisebb free-TV csatornára hajazunk.
És hogyan nem fogja ez a kínálat elszívni a közönséget az RTL Klubtól? Láttunk arra példát, hogy a Való Világ túl erős teljesítményével némileg lábon lőtte magát a csapat. Lehet olyan helyzet, hogy az RTL Klub és az RTL II nézettsége összeér?
A lábon lövés talán egy kicsit erős: valóban volt egy rövid időszak, amikor túl sok nézőt szívott el a VV az RTL Klubtól, de ezt egy időpont-változtatással elég gyorsan kezeltük. Azt is fontos elmondani, hogy a Való Világ minden második nézője az RTL-csatornákon kívülről jött.* Ezzel együtt folyamatosan dolgozunk ezen a kérdésen, ahogyan mondtam, az RTL Magyarország számára a szinergia a fontos, így ha a nézők a portfólión belül maradnak, akkor nyert ügyünk van. Másrészt, ahogyan az Egyesült Államokban, úgy bármely más piacon is igaz lehet: a nagy hálózatos tévék és a kábelcsatornák között alapvető különbség, hogy utóbbiak bevállalósabbak, legyen szó tartalomról, hangnemről, stílusról. Ez nem azt jelenti, hogy hirtelen az RTL II-re vándorolnak az RTL Klubon megszokott nagy stúdióműsorok, bátrabban lehet viszont kísérletezni kisebb formátumokkal, amelyek egy kábeltévére jobban illenek.
Igen komoly invesztíciónak tűnik ez az RTL II esetében. Mi az üzleti cél, ami miatt érdemes ennyire intenzíven foglalkozni ezzel a csatornával?
Ahogy mondtam, a Cool TV és a Film+ esetében jelentős növekedés már nem várható, ezért is fontos, hogy találjunk olyan alternatívát, amely képes egyrészt a kieső GRP-k pótlására, másrészt a további növekedés elérésére. A piacon végbemenő összeolvadásokra válaszolnunk kell, ehhez az RTL II a megfelelő fegyver.
Az invesztíció természetesen jelentős, de az amerikai stúdiók most már csillagászati árakat kérnek a sorozatokért, így a saját gyártású produkciókhoz szükséges beruházási szint már nincs ezektől messze, ráadásul ez utóbbi műsorok képesek igazán bevonni a nézőket. A saját gyártású műsorok emellett alkalmasak a portfólión belüli megkülönböztetésre is, hiszen a Cool TV sorozat-, a Film+ pedig a férfiközönségnek szóló filmcsatorna.
Miért olyan nehéz ügy sikerre vinni a sorozatokat? Ezek kitalált, készen érkező erős márkák, miközben a saját gyártás óriási kockázatot hordoz magában.
A sorozatok sikere sem garantált, ezenkívül a saját gyártás képes az egyediséget és az ezzel járó elköteleződést hozzáadni egy televízióhoz. Az amerikai sorozatokat pedig, amennyiben nem adja le őket egy csatorna a kinti premier után, letöltik a nézők. Sokan sokszor elmondták már, hogy Kelet-Közép-Európában az egyik legerősebb konkurenciát a torrentoldalak jelentik. Amerikában más a helyzet, ott azért működnek a sorozatok, mert ott készülnek, muszáj kivárni a tévés premiert. Azt is fontos megjegyezni, igaz ugyan, hogy a saját gyártásnak nagy a kockázata, de az is látszik, hogy az elmúlt tizenöt évben az RTL saját gyártású műsorai nagyon jó arányban lettek sikeresek.
Nemrégiben voltál az LA Screeningsen, ahol a stúdiók friss sorozatai mutatkoznak be. Milyen trendekkel találkoztál?
Az amerikai sorozatgyártás nagyon ellene megy annak, amit mi Közép-Európában szeretnénk, mivel a tengerentúlon már nemcsak a kábeltévék, hanem a nagy networkök is a high-concept szériákat kezdik felépíteni. Számukra ugyanaz a high-concept sorozat, mint ami nekünk a saját gyártás. A korábban népszerű epizodikus sorozatok – például CSI, NCIS – nem garantálják, hogy a nézők a következő héten is visszatérnek, ezért állnak át az összefüggő részekből felépülő szériákra. Ezek viszont nálunk kevésbé működnek, itt a Dr. Csont, a CSI típusú sorozatok népszerűek, amelyekből azonban nagyon kevés van mostanában, főleg olyanok, amelyek nem ugyanazt a bevett formulát dolgozzák fel ezredszer.
Ennek ellenére nagyon erős év az idei, a legtöbb stúdió fel tudott mutatni két-három kiemelkedő szériát, legyen szó összefüggő sorozatról, női témáról, kórházsorozatról vagy krimiről. Sok az apokaliptikus téma és a filmadaptáció is. Emellett folytatódik az a néhány éve tartó trend, hogy Oscar-díjas színészek vállalnak főszerepet a sorozatokban.
Itthon talán az AMC kommunikálta a legerőteljesebben, hogy a televíziózás második aranykorát éljük. Ezt azzal indokolják, hogy míg Hollywood kockázatkerülő, és többnyire folytatásokat készít, addig a tévésorozatok mozis igényességgel és nagyon komoly színészekkel újítanak. Te egyetértesz ezzel?
Abszolút egyetértek. Ez a trend igazából nem egy-két, hanem inkább tíz-tizenkét éve kezdődött, amikor a nézők elé kerültek az olyan, nagyon jól megírt és castingolt sorozatok, mint amilyen a Lost vagy a 24. Az elmúlt években aztán az AMC, az HBO és a Showtime igen magasra rakták a lécet.
Néhány éve az is elhangzott, hogy Amerikán túl is van élet, ha sorozatokról van szó. A magyar piacon képes-e bármi nem amerikai megvetni a lábát? Számíthat-e sikerre nálunk európai vagy akár ázsiai sorozat?
Európában nagyon idegenül hat egy kizárólag ázsiai szereplőket felvonultató sorozat. A latin-amerikai sorozatokat nyilván szeretjük, mert a telenovellák népszerűek, másrészt a szereplők fizikai megjelenése is közelebb áll az európai nézőhöz.
A franciák, a spanyolok, a britek csúcsminőségű sorozatokat gyártanak, de ezek is összefüggő high-concept szériák, amelyek kevésbé illeszkednek a magyar piachoz. Nem említettük még a skandináv sorozatokat, amelyek ugyancsak csúcsminőségűek, de az átlag magyar néző számára túl lassúak, mivel ő nem akar nagyon bevonódni, inkább könnyű szórakozásra vágyik.
Az említett piacokra jellemző másik probléma az, hogy nagyon rövid sorozatokat gyártanak. A 6–8 részes évadok számukra jól működnek, de ez elmarad az amerikai 12 vagy (ha berendelik a folytatást) 22 részes modelltől. Nekünk ezek a szériák túl rövidek, nem éri meg beruházni, marketinget építeni rájuk.
Én egyébként nagyon szeretem a tévés vásárokon a kincsvadászatot, és mindig bízom abban, hogy találunk valami olyan újat, ami működni fog a mi piacunkon is.
 | Kis-Bocz ÉvaNézze meg Kis-Bocz Éva teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
*Forrás: Nielsen Közönségmérés. Főműsoridő: 19.00–22.59, teljes nap: 02.00–25.59.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás