Kövess minket!

Médiapiac

„Nagyobb tétekben játszhatunk, de nyernünk kell”

Az AMC hazai indulása kapcsán Málnay B. Leventével, az AMC Networks International közép-európai vezérével beszélgettünk.

Málnay B. Levente

Nézze meg Málnay B. Levente teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

Tavaly ősszel érkezett hír arról, hogy a Chello Central Europe tulajdonosa a Liberty Global helyett az AMC lesz. Mennyiben más az új tulajdonos alatt dolgozni?

Szerencsésnek tartom magunkat, mert a megfelelő időben a megfelelő tulajdonosok birtokolták a cégcsoportunkat. A legtöbb csatornánkat tehetséges, a piaci réseket meglátó magánvállalkozók alapították. A Chello Media akkoriban vásárolta fel ezeket a tévéket, amikor az egycsatornás lét kezdett kétséges üzleti modellé válni. Ekkorra szükség lett egy olyan telkó tulajdonosra, amely stabil hátteret biztosított, és a stratégiája része volt a tematikus televíziós világ építése a régióban. Most már négy műfajban vagyunk jelen, közülük háromban – sport, infotainment, gyerektartalmak – sikeres, érett csatornákat tudhatunk magunkénak, míg a fikció, film, sorozat műfaj döcögött. Elérkezett az idő, amikor egyre nehezebbé vált egy, a tartalomiparban közvetlenül érdekelt tulajdonos nélkül fejlődni.

A filmes háttér ezek szerint fontosabb, mint a terjesztési dealek szempontjából biztonságot adó telekommunikációs.

A Liberty idején is igaz volt, hogy a csatornáinkat nem kizárólag a UPC hálózatain terjesztettük, abból Kelet-Közép-Európában az összbevételeinknek kevesebb mint 15 százaléka származott. A feladat az volt, hogy a csatornáink megálljanak a saját lábukon, ez három műfajban sikerült, a puzzle hiányzó darabját az AMC Networks International hozta.

Az új tulajdonosunk nagyon hasonló pályát járt be, mint mi. Az Egyesült Államokban a CableVision kábelrendszerből nőtte ki magát, néhány éve vált le a tartalomüzlet a kábelbizniszről. Ezt követően az AMC bátor irányt vett, és elkezdett a saját gyártású műsorokba, méghozzá olyan tartalmakba jelentősen invesztálni, amelyekbe a versenytársak nem. Elég csak az Emmy-díjakra és az olyan sorozatokra gondolni, mint a Mad Men, a Breaking Bad vagy a The Walking Dead.

A tartalmi befektetések esetében a bátorság és a kockázatvállalási kedv lényegesen nagyobb, viszont szigorúbban is nézik a sikert.

Melyek a legfontosabb következményei annak, hogy szakmai befektető tulajdonába került a portfólió?

A tartalmi befektetések esetében a bátorság és a kockázatvállalási kedv lényegesen nagyobb, viszont szigorúbban is nézik a sikert. Azaz nagyobb tétekben játszhatunk, de nyernünk kell. Az AMC olyannyira támogatóan áll hozzánk, hogy a cseh és a szlovák piacon megvásárolhattuk három évre a Forma–1-es közvetítési jogokat, ami jelentős áttörés. Úgy látjuk, ezekben az országokban az egész piacot segíteni fogja, ha a három legjelentősebb, eddig free-to-air sportjog egyike előfizetéses csatornához kerül.

A magyar piacon nem érdekes az AMC számára a Forma–1?

Itthon a SportTV a szegmensében a legerősebb mind nézettségi, mind imázsszempontból. Jogok jönnek, jogok mennek, de a szumma meglátásom szerint erősödik. A cseheknél kellett egy áttörés, ott a spanyol futballbajnokság önmagában nem volt elég, szükség volt a KHL megszerzésére, majd a Forma–1-re. Ez biztosítja, hogy a cseh és szlovák sportcsatornáink minőségi értelemben 2015-ben utolérjék a magyart.

Magyarországon nincs szükség olyan áttörésre, amilyet a Forma–1 jelentene, itthon a pozíciónk őrzése mellett az a cél, hogy ezt a reklámpiacon végre monetizálni is tudjuk. Abszurd, hogy más televíziós piacokon a sport a hazaihoz hasonlóan körülbelül 3 százalékot hasít ki az össznézettségből, és a reklámpiacon 6–17 százalékos arányt tudhat magáénak, míg itthon ez utóbbi érték 1 százalék alatt van.

A közmédia M4 néven indít sportcsatornát. Veszélyt jelent ez a SportTV és a szegmens számára?

Ez a lépés kétféleképpen sülhet el. A valószínűbb az, és ezt sugallják a nyilatkozatok is, hogy e köztévé olyan sportcsatorna lesz, amely magyar csapatok teljesítményét fogja bemutatni, és elsődlegesen olyan sportokban, amelyek az egész ország számára fontosak, de a kereskedelmi értékűk – hozzáteszem, sajnos – nem kimutatható. Ilyen például a kajak-kenu, a vízilabda, a vívás, a cselgáncs, általánosságban az olimpiai sikersportágaink. Ha csakugyan ezek kerülnek előtérbe, az jó lesz a teljes sportszegmensnek, a nézőknek, és valóban közszolgálati feladatot látnak el. Ha valamelyik nyugati focibajnokság közvetítéséért kellene árversenyt folytatnunk a közmédiával, az teljesen más helyzet lenne, de nem hiszem, hogy a magyar adófizetők pénzéből erre sor kerülne.

Fotó: Málnay B. Levente

November 5-én beszélgetünk, ma indult el az AMC adása a magyar piacon. Inkább megkönnyebbült vagy, vagy most idegeskedsz csak igazán?

Természetesen izgulunk, de hiszünk a sikerben. Ha az AMC sikert tudott aratni a világ legkompetitívebb piacán, az Egyesült Államokban, akkor itt is menni fog. Nagyon fontos kiemelni, hogy hosszú távon gondolkodunk. Az AMC az MGM-et váltja, ez utóbbinak, ha Magyarországon nem is, de a környező piacokon komoly tábora volt, így az átmenet fokozatosan, az MGM népszerűbb tartalmait megtartva zajlik. Az első lépést az AMC saját gyártású sorozatai, a Halt and Catch Fire és a The Divide műsorra tűzése jelenti, mivel ezeket az első szezontól be tudjuk mutatni. Ennél bonyolultabb kérdés, hogy mi lesz azokkal a sorozatokkal, amelyek már a sokadik évaduknál tartanak, mivel az, aki megvette az első évadot, opcióval rendelkezik a következőre is.

Itthon a Foxon fut az AMC egyik zászlóshajója, a The Walking Dead.

Igen, ezek meglévő, még az akvizíció előtt kötött megállapodások. Bízunk azonban benne, hogy idővel egyre több AMC által gyártott sorozat nálunk fog kikötni. Az itthoni piac egyébként eltér a környező országokétól, ezért decembertől a magyar AMC leválik a régiós verzióról. Ezt azért is lehet megtenni, mert a sikersorozataink finoman szólva sem találták még meg a közönségüket a konkurens csatornákon, akár az elégtelen promóció, akár az alacsony lefedettség miatt.

A cord cutting és a cord shaving Amerikában is radikálisan lelassult. A kábeltévé-társaságok részvényei nem zuhannak, éppen ellenkezőleg. Ez utóbbiak egyre inkább integrálják azokat a funkciókat, amelyeket a nonlineáris vetélytársak kínálnak. Az amerikai piac pedig össze sem vethető a közép-európaival.

Egy kicsit meglep, hogy az MGM esetében kifejezett rajongótáborról beszélsz.

Külön kell választani a magyar és a balkáni piacokat. Volt olyan piacunk, ahol kifejezetten bizonyítanunk kellett, hogy a csatorna megőrzi azokat az értékeit, amelyekért az MGM-et szerették. Egy éve három különböző MGM-feedet szerkesztünk a magyar piacról. A helyzet nem egységes, éppen emiatt nehéz a kezelése, és éppen ezért lehet a itthoni piacon gyorsabban felépíteni az új csatornát, leválasztva a többi piacról. Bízom benne, hogy minél gyorsabban minél több friss tartalmat tudunk behozni a magyar AMC-re, azt azonban látni kell, hogy az anyacég tartalomkibocsátási kapacitása egyelőre jóval nagyobb, mint a mi befogadóképességünk. A műsoroknak társproducerei vannak, így piaci áron vesszük meg a tartalmakat a tulajdonosunktól. Van, amit meg akarunk és tudunk vásárolni, van azonban olyan is, amire egyelőre csak vágyunk. A cél, hogy előbb-utóbb minden olyan beleférjen a büdzsénkbe, amiről úgy gondoljuk, hogy a magyar közönséget érdekli.

A csatornával kapcsolatos további érdekesség, hogy választható nyelven, HD-ben is elérhetővé válik. Tartalmi oldalról pedig az fontos, hogy amikor a két sorozattal utolértjük az amerikai sugárzást, az ottani bemutató után néhány nappal mi is műsorra tudjuk tűzni őket. Ez azért lényeges, mert így jelentős számú nézőt, követőt ültethetünk képernyő elé a torrentező közönségből.

Nem naivitás azt gondolni, hogy emiatt kevesebb lesz a torrentezés? Az illegális letöltés gyakorlatilag tömegsport itthon. A fiatalok nemcsak nem tudnak várni, hanem hozzá is szoktak ehhez a hozzáférési módhoz.

Az AMC-műsorok közönsége az átlagnál jóval fiatalabb és igényesebb. Nem azt mondom, hogy minden nézőt meg tudunk nyerni: a minőségi tartalomra igényes fogyasztótábor az elsődleges célcsoportunk. Jó részük, azaz a 18–39 éves felnőtt fiatalok körülbelül 45 százaléka valóban torrentezik, számuk másfél millió körül mozog. Az AMC azonban számukra jó eséllyel kínál vonzó tartalmat, eredeti sorozatokat. Ha csak minden tizedik torrentező fiatal választja inkább az AMC-t, az már nagyon szép szám.

Most sorolhatnám, hogy cord cutting meg cord shaving, és hivatkozhatnék olyan – hazai – kutatásokra is, amelyek szerint a televízió-képernyő – és nem a tévés tartalom – nem szexi a fiatalok számára.

A cord cutting és a cord shaving Amerikában is radikálisan lelassult. A kábeltévé-társaságok részvényei nem zuhannak, éppen ellenkezőleg. Ez utóbbiak egyre inkább integrálják azokat a funkciókat, amelyeket a nonlineáris vetélytársak kínálnak. Az amerikai piac pedig össze sem vethető a közép-európaival. Amikor Amerikában havi 8 dollár a Netflix, és 80 dollár a kábelszámla, akkor könnyű az előbbi mellett dönteni. Magyarországon jelenleg 3000 forintért (körülbelül 12 dollár) akár 40-50 csatornát nézhetünk, és a Netflix, ha egyszer piacra lép, itt is 8 dollárba fog kerülni, sőt, további költségeket is be kell építenie a lokalizáció, a szinkron miatt. A kábelcégek további előnye a 3-pay, 4-pay szolgáltatás, ami miatt nagy kedvezményeket tudnak kínálni az ügyfelek számára. Földcsuszamlásszerű változás tehát nem várható, de figyelünk a bevételi modellünk diverzifikálására. A filmipar mindig is nyitottabban, ám egyben óvatosabban is állt az értékei megőrzéséhez, mint például a zeneipar, és emiatt a tartalmak most is megtalálják a közönségüket a megfelelő csatornákon. Külön szerencsés helyzet, hogy a hangsúly átkerült a filmekről a sorozatokra, és miközben Hollywood kockázatkerülő lett, a televíziózás a második aranykorát éli. Nemcsak az AMC, hanem a Fox, az HBO vagy a Showtime tartalmai is ebbe a trendbe illeszkednek.

Készül az AMC a hazai piacon VoD- vagy SVoD-szolgáltatással?

Nyitottak vagyunk, már beszélgetünk a hazai műsorterjesztőkkel. Nem állítom, hogy minden tartalmunk és azonnal elérhető lesz ily módon, de a következő egy-két évben ez lesz a hazai televíziózás egyik legizgalmasabb területe.

A hazai tévépiacon jelenleg száznál több magyar nyelvű csatorna érhető el. Mégis kiket akar megszólítani ezen belül az AMC?

A hivatalos célközönségünk a 18–39 éves korcsoport. Ha valaki belenéz a The Divide-ba, akkor látni fogja, hogy izgalmas, de egyáltalán nem habkönnyű sztori, a téma kifejezetten bátor és komplex. A cél nem az X-Faktor nézettségének a túlszárnyalása, de az igényes, képzett, városi, magasabb jövedelmű és/vagy a fiatal, upmarket, early adopter közönség megszólítható vele. Hogy a közönségarány 2 vagy 10 százalék lesz, azt korai lenne megmondani, és nem is egy sorozaton akarjuk lemérni a sikert, mert folyamatosan építkezünk.

A hirdetők és az ügynökségek egyelőre nem látják a portfóliónk valós értékét, a tervezés során kockázatkerülők, és mindez oda vezet, hogy a Bajnokok Ligája környezetében is dömpingáron akarnak megjelenni.

A 2 és a 10 százalék két különböző liga.

Ha most mondok egy pontos számot, már decemberben meg fogod kérdezni, teljesítettük-e, holott mi tényleg hosszú távon építkezünk.

A tulajdonosnak azért biztosan konkrét elvárásai vannak, főleg a nagy beruházás fényében.

2017-re az AMC egészen biztosan olyan csatorna lesz, amelynek a műsorrendjében az anyacégünk sikersorozatai meghatározó szerepet játszanak, a nézettsége markáns lesz, a lefedettsége pedig már a jövő évre eléri a kétmillió háztartást. Egy más üzleti modellel rendelkező példát szeretnék hozni az HBO képében. A márka arculatát néhány húzósorozat adja meg, és senki nem nézi, hogy egyébként mekkora az átlagos nézettsége. Nekünk az eltérő üzleti modell miatt fontos a nézettség, de nem hiszem, hogy éves átlagnézettségben kellene gondolkodnunk.

Egyben szeretnék rávilágítani a magyar televíziós piac bizonyos percepciós problémáira. A sportcsatornáinkon egy-egy kiemelt mérkőzés hatalmas nézettséget ér el, akár az országos csatornákat is megverjük, ehhez képest szezonális átlagnézettségeket vizsgálnak, amelyekben benne van az is, hogy mennyien követnek egy sportcsatornát, mondjuk, hétfőn délelőtt. Ez kicsit sem releváns abból a szempontból, hogy érdemes-e nálunk hirdetni, vagy sem. A hirdetők és az ügynökségek egyelőre nem látják a portfóliónk valós értékét, a tervezés során kockázatkerülők, és mindez oda vezet, hogy a Bajnokok Ligája környezetében is dömpingáron akarnak megjelenni. Az a meggyőződésem, hogy a televíziós reklámpiacnak előbb-utóbb el kell mennie minőségi, egyben hatékonyabb irányba. Ehhez azonban több időt kell szánni a tervezésre. Mi nem fogunk kapkodni, az első fél évben nem is fogunk nézettséget publikálni.

Eszerint az első nézettségi adatokra 2015 nyarán lehet majd számítani?

Talán. Egyelőre építkezünk.

Feltételezem, addig reklámidőt sem fog értékesíteni az Atmedia az AMC-re.

Egyelőre valóban nem.

A sport eddig húzótartalomnak bizonyult a portfólióban. Ennek fényében válhat-e koronaékszerré az AMC? A beruházás mérete ezt követelné.

Idővel az AMC abszolút koronaékszerré válhat a régiónkban, ahogyan az Egyesült Államokban is az. Valami elkezdődött, és ez előbb-utóbb nézettségben és reklámbevételben is megmutatkozik. Mi türelmesen várunk, és közben tovább építjük a többi márkánkat is.

Mire számít az AMC Networks International 2015-ben? A tévés piacot idegessé teheti a reklámadó és a terjesztési díjakkal kapcsolatos variálás is.

Bővülést elsősorban a cseh és a szlovák piacon várunk, a Forma–1 kapcsán, de az AMC a teljes régióban növekedést hozhat. A térség egészét tekintve bizakodó vagyok, mivel a portfóliónk erős és diverzifikált.

Málnay B. Levente

Nézze meg Málnay B. Levente teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Médiapiac

A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik

Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.

Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.

Előnyben a humorista

A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.

A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.

A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait

A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.

Közzétéve:

MTI/Bruzák Noémi

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.

A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.

Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.

Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.

Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.

A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.

Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.

A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.

A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én

Tovább olvasom

Médiapiac

VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én

Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.

Közzétéve:

TV2

Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).

A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.

A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.

A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.

Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.

A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.

Tovább olvasom