Kövess minket!

Médiapiac

Nagyobb lett a Reklámtorta minden szelete

Az Evolution 2018 konferencián jelentették be a 2017. évi reklámköltéseket. Urbán Zsolt, MRSZ-elnök szerint annak ellenére, hogy a kiszámíthatatlan szabályozási környezet 2017-ben is fokozta a bizonytalanságot, pozitív hírekről tudnak beszámolni: a piac 240,98 milliárd forint bevételt ért el, ami 11,5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Valamennyi szegmens erősödött, viszont a 2008-as GDP-arányos költésszintre még nem tudott visszakapaszkodni a piac.

A részletes adatokat Hivatal Péter kutatásvezető, az MRSZ elnökségi tagja, valamint az egyes szektorok szövetségeinek vezetői ismertették.

A Reklámtorta 11,5 százalékos növekedéssel, 240,98 milliárd forintosra nőtt. Ezen belül az állami költések a magas 2016-os bázisról 34 százalékkal bővültek, mintegy 80 milliárd forintra a Kantar Media számai szerint. Ennek a fele lehetett a net-net költés.

A televízió 7,5 százalékkal, 4 milliárd forinttal 60,2 milliárd forintra növekedett, ami elmarad a 2008-as, 70 milliárdos csúcsköltéstől, de 2017 már sorban a negyedik növekedési év volt. Az összköltés 6 százalékát kitevő (3,4 milliárd forintnyi) non-spot költések 40 százalékos növekedése is felfelé húzta a számokat, míg a spot-bevételek 6 százalékkal bővültek. Kovács Krisztián, a MEME elnöke szerint az előbbi oka lehet a hazai gyártású műsorok térnyerése is. Az állami költések meghaladták a 7,5 milliárd forintot, ez 2016-hoz képest közel 20 százalékos növekedést jelent, és a szektor teljes reklámbevételének 12 százalékát teszi ki.

A sajtó 18,48 százalékkal, 38,3 milliárd forintra nőtt, a legnagyobb meglepetést okozva, de ebben a szektorban az állami költések jelentősen segítették az emelkedést. Kovács Tibor, az MLE elnöke felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi bevételek is növekedtek. A sajtó teljes árbevétele 106,8 milliárd forint, a lapeladásból közel 60 milliárd forint folyt be, a digitális szegmens pedig 8,5 milliárd forinttal járult hozzá az összeghez. A napilapok az állami és a kereskedelmi költések növekedésének fő nyertese, de a gazdasági-közéleti, autós és férfilapok is jól szerepeltek. A piaci költések 82 százaléka hiteles méréssel auditált lapokba került.

Az internet minden évben magának állítja magasra a mércét, tavaly 16,38 százalékkal, 76,8 milliárd forintra nőtt. A szektor 31,71 százalékos súlyával ma már egyértelműen a média legnagyobb szegmense, viszont a globális szereplők súlya tovább nőtt, 53 százalékra. Sopov István IAB-elnök elmondta, hogy a display, search és listing alszegmensek erősödni tudtak, az email volumenben változatlan, költésben kismértékben csökkent. A mobil reklámköltés közel 40 százalékkal bővült, ezzel az online legdinamikusabb részszegmense, összesen 22,8 milliárd forintos költéssel. A programmaticot nagy figyelem övezi. Az automatizált költés 12,2 milliárd forint, a programmatic (Facebook és Google nélkül) 1,4 milliárd forint volt tavaly, itt elsősorban a növekedés üteme figyelemreméltó.

A 18,6 milliárd forintot elérő outdoor piac 13,9 százalékos növekedését az óriásplakátok helyett inkább a citylightok és az oszlopreklámok hajtották. Hantosi Bálint, az MRSZ tagozatvezetője bemutatta, hogy a klasszikus OOH-piacról mintegy ezer felület tűnt el, ez normál mozgásnak tekinthető. A klasszikus óriáasplakátok 5, a citylightok 23,8, az egyéb felületek – különösen a kandeláberreklámok terjedése miatt – 24 százalékkal növekedtek. A negyedik negyedévben jelentek meg a félhavi citylight-kampányok, ami szintén hozzájárult a bevételek növekedéséhez egy keresleti piacon. Az állami költések területén inkább a 2016-os kiesés visszarendeződéséről beszélhetünk. Az ambient piac 2,8 milliárd forintos, a növekedése kb. 2 százalékos. Az idei évre 2 milliárd forintnyi építményadóval számolnak, illetve várják a településkép-védelmi rendeletek megszületését is.

A rádió az előző évek tartományában mozog, az emelkedés komoly motorja a helyi rádiók mintegy 16 százalékos erősödése. Radetzky András a RAME képviseletében felidézte a tulajdonosi átrendeződések és jogi eljárások miatt turbulens piaci viszonyokat, melyek ellenére a hallgatottság nem csökkent, és a bevételek országos, földfelszíni kereskedelmi adó hiányában is mintegy 400 millió forinttal, 9,97 milliárd forintra növekedtek. A RAME és a HEROE esetében is jelentős növekedést mutattak a non-spot megoldások, utóbbi esetében az arány mintegy egyharmados. Új országos kereskedelmi rádió indulásával idén nem számolnak, vagy legfeljebb az év vége felé, így annak jelentős hatása nem lesz a piacra.

A direkt marketing közel 3 százalékkal, 32,8 milliárd forintra növekedett, elsősorban az adatvezérelt marketing erősödése miatt. Huszics György, a DIMSZ elnöke elmondta, hogy a különböző területek egyre fokozódó integrációja miatt egyes kategóriák összevonása mellett döntöttek. A címzett küldemények irányából fokozatos átrendeződés figyelhető meg a digitális területek irányába. Ebben a szektorban külön nem állnak rendelkezésre az állami költések adatai.

A 2016-ban már erősen növekedő mozi tovább erősített, ebben a nézőszám növekedése, a vonzó bemutatók és a technológia fejlődése is segített.

A Reklámtorta összeállítói idén frissítik a módszertant, a cél egy teljes mértékben összehasonlítható adatszolgáltatás biztosítása, szemben a mai megoldással, ahol minden szektor a saját hazai és nemzetközi standardjai szerint jelenti a számait.

Médiapiac

Tiltakozik az M1-et ért támadás miatt a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

Aggodalommal figyelik a nemzetközi és a hazai baloldali sajtóban magyarországi szerkesztőségek és az újságírószakma alapjai ellen indított álságos támadássorozatot.

Közzétéve:

Borítóképünk az MNM logója, forrás: Facebook

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNM) az M1 csatornát ért támadás miatt. Mint közleményükben írják, szövetségük elutasít minden olyan törekvést, amely a fősodratúnak vélt szélsőségesen liberális ideológiától eltérő álláspontokat elhallgattatni, ellehetetleníteni, befeketíteni próbálja, továbbá kiállnak a szerkesztés és a témaválasztás szabadsága mellett.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség növekvő aggodalommal figyeli az utóbbi napokban a nemzetközi és a hazai baloldali sajtóban magyarországi szerkesztőségek és az újságírószakma alapjai ellen indított álságos támadássorozatot”

ismerteti a Magyar Nemzet az MNM közleményét, amely így folytatódik: „visszautasítjuk a liberális médiumok által alkalmazott kettős mércét. Felháborítónak találjuk, hogy egyeseknek az jelenti a demokrácia hanyatlását, ha a médiában az éremnek nem csak az egyik oldalát mutatják meg. A szakmai szolidaritással ellentétesnek tartjuk, ha bárki a sajtó szabadságát csak saját szerkesztősége esetében hajlandó követelni”.

Az MNM szerint Franziska Tschinderle osztrák újságíró kérdésbe bújtatott állításokkal fordult a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjához, és megkereséséből nyilvánvalóan kiderült, hogy a tudósításában euroszkeptikus, szélsőséges, sőt valamely ismeretlen okból antiszemita képződménynek tekinti azt a formálódó európai szövetséget, amelyről egy háromoldalú budapesti politikai találkozón esett szó. Az osztrák újságíró eljárását feldolgozó M1 Híradó anyaga nyomán kitört felháborodás viszont már diplomáciai hullámokat vetett – olvasható a közleményben.

Az MNM szövetsége elutasít minden olyan törekvést, amely a fősodratúnak vélt szélsőségesen liberális ideológiától eltérő álláspontokat elhallgattatni, ellehetetleníteni, befeketíteni próbálja. Kiállnak a szerkesztés és a témaválasztás szabadsága mellett akkor is, ha az együtt jár egy másik szerkesztőség vitatható munkamódszerének bírálatával.

Hisszük, hogy a szabad, akár kritikus kérdések nem keverendőek össze egyes politikai erők által megfogalmazott prekoncepciók kérdésbe bújtatott megfogalmazásával

– fogalmaz a közlemény, amely így zárul: „Felléptünk és a jövőben is fel fogunk lépni a szakmánk minden alapját nélkülöző, elfogult és manipuláló sajtóanyagok ellen. Az osztrák újságírónőnek pedig javasoljuk: ha etikátlan és elfogult sajtóterméket keres, forduljon a Deutsche Welle csatornához, ha pedig jogállamisági aggályai vannak, keresse a Hertha BSC vezetését”.

Mint ismert, az újságíróról a magyar közmédia híradója szerdai adásában azt állították, hogy „provokált” a Fidesz EP-delegációjának a budapesti Orbán–Salvini–Morawiecki-találkozóval kapcsolatban feltett kérdéseivel.

Tovább olvasom

Médiapiac

Mentesülnek a médiaszolgáltatási díj alól a tévék és a rádiók

A kormány döntésnek köszönhetően 341 médiaszolgáltató – és az ott dolgozó több ezer munkatárs – gazdasági kilátásai javulnak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Jóváírja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a rádiók és televíziók idei első negyedévi médiaszolgáltatási díjait, és a második negyedévi kötelezettségeket sem kell teljesíteniük, miután április 8-án életbe lépett az erre vonatkozó kormányrendelet.

Az NMHH azt közölte pénteken az MTI-vel, hogy

a döntésnek köszönhetően 341 médiaszolgáltató – és az ott dolgozó több ezer munkatárs – gazdasági kilátásai javulnak.

Április 8-án hatályba lépett a médiatörvény médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályainak a veszélyhelyzet alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet – tudatták. Ennek értelmében a kereskedelmi lineáris médiaszolgáltatók tavalyhoz hasonlóan, a koronavírus-világjárványra tekintettel, mentesülnek a negyedéves médiaszolgáltatási díj megfizetése alól a veszélyhelyzet megszűnésének napja szerinti negyedév végéig – tették hozzá.

Ismertették:

a kormányrendeletben foglaltaknak eleget téve az NMHH az első negyedévre már befizetett médiaszolgáltatási díjakat elszámolja

a médiaszolgáltatásra jogosult javára a veszélyhelyzet megszűnésének napja szerinti negyedévet követő negyedévre esedékes díjban. Az idei második negyedéves médiaszolgáltatási díjat nem kell befizetni, így legalább fél évre szóló díjmentességet kap az érintett 341 szolgáltató.

Az intézkedésnek köszönhetően 374 kereskedelmi médiaszolgáltatás – 81 rádió és 293 televízió üzemeltetője – jut könnyítéshez a koronavírus-járvány által sújtott gazdasági és médiapiaci helyzetben – írták.

Tovább olvasom

Médiapiac

Jelentősen visszaesett a kormánypárti oldalak elérése a Facebookon

Tegnap óta tapasztalják ezt a kormányzati Facebook-oldal üzemeltetői és számos kormánypárti politikus.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Van, ahol töredékére esett vissza az elérések száma – közölte közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, akit szintén érint a jelenség, amelyről nem kaptak előzetes tájékoztatást a Facebooktól.

Mint írja, nem tudni, hogy technikai probléma áll-e a háttérben, vagy a politikai tartalmak visszaszorításának már korábban bejelentett szándéka húzódik-e a jelenség mögött. Az eset mindenesetre felhívja a figyelmet a közéleti szereplők kiszolgáltatottságára e téren – teszi hozzá a politikus, aki arra figyelmeztet, hogy

“az elérések csökkentése különösen hátrányos a mostani időszakban, amikor a járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos információ és a magyarok hiteles tájékoztatása minden másnál fontosabb az online felületeken”.

Dömötör Csaba arra kéri a követőket, ha nem jelenik meg a hírfolyamukban bejegyzés a kormánytól vagy a követett kormánypárti politikustól, állítsátok be kedvencnek, mert így nagyobb eséllyel jelennek meg profiljaikon az általuk közzétett tartalmak.

Tovább olvasom