Kövess minket!

Médiapiac

Nagyobb lett a Reklámtorta minden szelete

Az Evolution 2018 konferencián jelentették be a 2017. évi reklámköltéseket. Urbán Zsolt, MRSZ-elnök szerint annak ellenére, hogy a kiszámíthatatlan szabályozási környezet 2017-ben is fokozta a bizonytalanságot, pozitív hírekről tudnak beszámolni: a piac 240,98 milliárd forint bevételt ért el, ami 11,5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Valamennyi szegmens erősödött, viszont a 2008-as GDP-arányos költésszintre még nem tudott visszakapaszkodni a piac.

A részletes adatokat Hivatal Péter kutatásvezető, az MRSZ elnökségi tagja, valamint az egyes szektorok szövetségeinek vezetői ismertették.

A Reklámtorta 11,5 százalékos növekedéssel, 240,98 milliárd forintosra nőtt. Ezen belül az állami költések a magas 2016-os bázisról 34 százalékkal bővültek, mintegy 80 milliárd forintra a Kantar Media számai szerint. Ennek a fele lehetett a net-net költés.

A televízió 7,5 százalékkal, 4 milliárd forinttal 60,2 milliárd forintra növekedett, ami elmarad a 2008-as, 70 milliárdos csúcsköltéstől, de 2017 már sorban a negyedik növekedési év volt. Az összköltés 6 százalékát kitevő (3,4 milliárd forintnyi) non-spot költések 40 százalékos növekedése is felfelé húzta a számokat, míg a spot-bevételek 6 százalékkal bővültek. Kovács Krisztián, a MEME elnöke szerint az előbbi oka lehet a hazai gyártású műsorok térnyerése is. Az állami költések meghaladták a 7,5 milliárd forintot, ez 2016-hoz képest közel 20 százalékos növekedést jelent, és a szektor teljes reklámbevételének 12 százalékát teszi ki.

A sajtó 18,48 százalékkal, 38,3 milliárd forintra nőtt, a legnagyobb meglepetést okozva, de ebben a szektorban az állami költések jelentősen segítették az emelkedést. Kovács Tibor, az MLE elnöke felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi bevételek is növekedtek. A sajtó teljes árbevétele 106,8 milliárd forint, a lapeladásból közel 60 milliárd forint folyt be, a digitális szegmens pedig 8,5 milliárd forinttal járult hozzá az összeghez. A napilapok az állami és a kereskedelmi költések növekedésének fő nyertese, de a gazdasági-közéleti, autós és férfilapok is jól szerepeltek. A piaci költések 82 százaléka hiteles méréssel auditált lapokba került.

Az internet minden évben magának állítja magasra a mércét, tavaly 16,38 százalékkal, 76,8 milliárd forintra nőtt. A szektor 31,71 százalékos súlyával ma már egyértelműen a média legnagyobb szegmense, viszont a globális szereplők súlya tovább nőtt, 53 százalékra. Sopov István IAB-elnök elmondta, hogy a display, search és listing alszegmensek erősödni tudtak, az email volumenben változatlan, költésben kismértékben csökkent. A mobil reklámköltés közel 40 százalékkal bővült, ezzel az online legdinamikusabb részszegmense, összesen 22,8 milliárd forintos költéssel. A programmaticot nagy figyelem övezi. Az automatizált költés 12,2 milliárd forint, a programmatic (Facebook és Google nélkül) 1,4 milliárd forint volt tavaly, itt elsősorban a növekedés üteme figyelemreméltó.

A 18,6 milliárd forintot elérő outdoor piac 13,9 százalékos növekedését az óriásplakátok helyett inkább a citylightok és az oszlopreklámok hajtották. Hantosi Bálint, az MRSZ tagozatvezetője bemutatta, hogy a klasszikus OOH-piacról mintegy ezer felület tűnt el, ez normál mozgásnak tekinthető. A klasszikus óriáasplakátok 5, a citylightok 23,8, az egyéb felületek – különösen a kandeláberreklámok terjedése miatt – 24 százalékkal növekedtek. A negyedik negyedévben jelentek meg a félhavi citylight-kampányok, ami szintén hozzájárult a bevételek növekedéséhez egy keresleti piacon. Az állami költések területén inkább a 2016-os kiesés visszarendeződéséről beszélhetünk. Az ambient piac 2,8 milliárd forintos, a növekedése kb. 2 százalékos. Az idei évre 2 milliárd forintnyi építményadóval számolnak, illetve várják a településkép-védelmi rendeletek megszületését is.

A rádió az előző évek tartományában mozog, az emelkedés komoly motorja a helyi rádiók mintegy 16 százalékos erősödése. Radetzky András a RAME képviseletében felidézte a tulajdonosi átrendeződések és jogi eljárások miatt turbulens piaci viszonyokat, melyek ellenére a hallgatottság nem csökkent, és a bevételek országos, földfelszíni kereskedelmi adó hiányában is mintegy 400 millió forinttal, 9,97 milliárd forintra növekedtek. A RAME és a HEROE esetében is jelentős növekedést mutattak a non-spot megoldások, utóbbi esetében az arány mintegy egyharmados. Új országos kereskedelmi rádió indulásával idén nem számolnak, vagy legfeljebb az év vége felé, így annak jelentős hatása nem lesz a piacra.

A direkt marketing közel 3 százalékkal, 32,8 milliárd forintra növekedett, elsősorban az adatvezérelt marketing erősödése miatt. Huszics György, a DIMSZ elnöke elmondta, hogy a különböző területek egyre fokozódó integrációja miatt egyes kategóriák összevonása mellett döntöttek. A címzett küldemények irányából fokozatos átrendeződés figyelhető meg a digitális területek irányába. Ebben a szektorban külön nem állnak rendelkezésre az állami költések adatai.

A 2016-ban már erősen növekedő mozi tovább erősített, ebben a nézőszám növekedése, a vonzó bemutatók és a technológia fejlődése is segített.

A Reklámtorta összeállítói idén frissítik a módszertant, a cél egy teljes mértékben összehasonlítható adatszolgáltatás biztosítása, szemben a mai megoldással, ahol minden szektor a saját hazai és nemzetközi standardjai szerint jelenti a számait.

Médiapiac

Durva politikai részrehajlással vádolják a Google-t

Az amerikai Republikánus Országos Bizottság (RNC) – a republikánus párt – szerint a Google szándékosan spamként, azaz levélszemétként kezelte az adományozóiknak kiküldött hírleveleiket a Gmail rendszerében, s ezzel az elmúlt hónapokban jelentősen szabotálta adománygyűjtő kampányaik sikerességét – jelentette az Axios nevű amerikai baloldali hírportál.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Ronna McDaniel, az RNC elnöke szerdán Twitter-oldalán, egy vonaldiagram kíséretében számolt be róla, hogy a Google “szisztematikusan támadta” a bizottság által kiküldött emaileket, amelyek a szervezet adománygyűjtő eseményeire hívták fel a legelkötelezettebb donorok figyelmét.

A bizottság beszámolója szerint általánosságban az általuk kiküldött emailek körülbelül 10 százalékát jelöli meg a Gmail spamként, ám 2021 decembere óta minden hónap utolsó pár napján – ami adománygyűjtés szempontjából döntő jelentőségű időszak – az elektronikus leveleik 90-100 százaléka levélszemétnek lett jelölve.

A Google, az Axiosnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy a Gmail spam-szűrője teljes mértékben politikamentes. Hozzátették: igyekeznek biztosítani, hogy a politikai üzeneteket ne szűrjék vagy ne jelöljék meg levélszemétként a felhasználó akaratán kívül.

Az Axios felhívja a figyelmet arra, hogy nem a Google az egyetlen email-szolgáltató, amelynél a politikai elfogultságra utaló jelek fedezhetők föl: az Észak-Karolinai Egyetem áprilisi tanulmánya kimutatta, hogy – míg a Gmail valóban több, Republikánus Párthoz köthető emailt szűrt ki -, a Yahoo és az Outlook levelezőrendszerei nagyobb valószínűséggel jelölik kéretlennek a Demokrata Párttal kapcsolatos leveleket.

Más szolgáltatók mellett a Google is úgy vélekedett, hogy a szűrési minták közti eltérés nagyban függ az emailek küldőjeinek és címzettjeinek viselkedési szokásaitól.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szamurájkarddal fenyegethette alkalmazottait a Facebook ura

Tömeges leépítés helyett pedig inkább elüldözné a nem elkötelezett dolgozókat.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA pool/Michael Reynolds

Állítása szerint az akkoriban a húszas éveinek legelejét taposó Zuckerbergnek enyhén szólva sem volt az erőssége a dolgozók motivációja, neki nem tetsző fejlemények láttán kedvesen olyan dolgokat mondott, mint például „szájon váglak, ha nem készülsz el gyorsabban”, vagy épp „feldarabollak a nagy kardommal”. Az utóbbi fenyegetőzés során a szavainak nyomatékosítása érdekében szamurájkardot tartott a kezében, Kagan azóta sem tudja, hogy miért volt egyáltalán katanája Zuckerbergnek.

Állítása szerint az akkoriban a húszas éveinek legelejét taposó Zuckerbergnek enyhén szólva sem volt az erőssége a dolgozók motivációja, neki nem tetsző fejlemények láttán kedvesen olyan dolgokat mondott, mint például „szájon váglak, ha nem készülsz el gyorsabban”, vagy épp „feldarabollak a nagy kardommal”. Az utóbbi fenyegetőzés során a szavainak nyomatékosítása érdekében szamurájkardot tartott a kezében, Kagan azóta sem tudja, hogy miért volt egyáltalán katonája Zuckerbergnek.

Az ennél aktuálisabb ügyre rátérve a Meta csütörtökön megtartotta a legutóbbi kérdezz-felelek eseményét a dolgozókkal, ennek során a frusztrált Zuckerberg bejelentette, hogy sokkal agresszívebb célokat fog kitűzni, ezzel befűtve a dolgozók talpa alá.

„Realisztikusan nézve valószínűleg nagyon sok olyan ember van itt a cégnél, akiknek nem kellene. Abban bízom, hogy az elvárások megemelésével elég forróvá válik a levegő néhányatok számára az önkéntes felmondáshoz, ez a fajta természetesen kiválasztódás számomra megfelel” – árulta el teketóriázás nélkül a terveit Zuckerberg.

A techcégek javához hasonlóan a Facebook is drámaian visszavágta az idén felvenni kívánt dolgozók számát, hiszen az általános gazdasági nehézségek mellett egyre nehezebb a hirdetések eladása, és a termékeinek felhasználói bázisai sem nőnek a kívánt mértékben. A tavalyi utolsó negyedévben a Facebook napi szinten aktív felhasználóinak száma még csökkent is, 1,93 milliárdról 1,929 milliárdra – írta meg az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Médiaszolgáltatókat büntetett, figyelmeztetett a médiatanács

Jogsértések miatt figyelmeztette a Hír TV és az FM 103.9 – A ROCK rádió szolgáltatóit a médiatanács, a Kossuth rádió médiaszolgáltatóját pedig bírsággal sújtotta – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kommunikációs igazgatósága.

Közzétéve:

Pixabay

Közleményükben azt írták: a Kéklótusz apáca kalandjai című tibeti népmesét kora este, gyerekeknek szóló felvezetéssel, 12 éven aluliak számára nem ajánlott minősítéssel sugározta a Kossuth rádió április 8-án. A médiatanács vizsgálata megállapította: a történet “annyi halált és erőszakot tartalmazott”, hogy az káros lehet a gyermekek személyiségfejlődésére, ezért a médiaszolgáltatónak a műsorszámot 16 éven aluliak számára nem ajánlott korhatári kategóriába kellett volna sorolnia és 21 óra után sugároznia. Az eset a kiskorúak kiemelt védelmére tekintettel súlyos jogsértésnek minősül – írták.

A médiatanács 200 ezer forintos bírságot rótt ki a közrádió médiaszolgáltatójára, amelyet az ismételt jogsértés miatt a vezető tisztségviselőnek szóló 50 ezer forintos bírsággal egészített ki – ismertették.

Márciusban és áprilisban 91 alkalommal tett közzé a Hír TV társadalmi célú reklámot a megrendelő megnevezése nélkül, megsértve ezzel a médiatörvény vonatkozó bekezdését – állapította meg a hatóság.

Azt írták: a Választás 2022 című társadalmi célú reklámok részvételre buzdítottak az országgyűlési választásokon, azaz állampolgári jogok gyakorlására hívták fel a figyelmet, a fogyasztói érdek tehát nem sérült súlyosan azzal, hogy a közleményben nem nevesítették annak megrendelőjét, ezért a médiatanács csak figyelmeztetésben részesítette a televízió szolgáltatóját.

Az FM 103.9 – A ROCK budapesti kereskedelmi rádió szolgáltatója a vizsgált hét napból ötben megsértette a reggel 6 és 9 óra közötti, valamint a délután fél 5 és fél 8 közötti idősávokra, napi négy-négy alkalommal budapesti közlekedési hírek sugárzására vállalt kötelezettségeit – állapította meg a médiatanács hatósági ellenőrzése során. A jogsértés csekély súlya miatt a testület nem szabott ki bírságot, hanem figyelmeztetésben részesítette a rádió médiaszolgáltatóját.
A hatóság közleményében arról is beszámolt, hogy lezárták a Mezőtúr telephelyre meghirdetett kisközösségi rádiós pályázatát, amelynek nyertese az egyedüliként pályázó Actor Média Kft. lett, valamint elfogadták a Barcs 102,7 MHz frekvenciára, kereskedelmi rádiószolgáltatásra kiírt pályázat tervezetét.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom