Médiapiac
Nagyobb lett a Reklámtorta minden szelete
Az Evolution 2018 konferencián jelentették be a 2017. évi reklámköltéseket. Urbán Zsolt, MRSZ-elnök szerint annak ellenére, hogy a kiszámíthatatlan szabályozási környezet 2017-ben is fokozta a bizonytalanságot, pozitív hírekről tudnak beszámolni: a piac 240,98 milliárd forint bevételt ért el, ami 11,5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Valamennyi szegmens erősödött, viszont a 2008-as GDP-arányos költésszintre még nem tudott visszakapaszkodni a piac.
A részletes adatokat Hivatal Péter kutatásvezető, az MRSZ elnökségi tagja, valamint az egyes szektorok szövetségeinek vezetői ismertették.
A Reklámtorta 11,5 százalékos növekedéssel, 240,98 milliárd forintosra nőtt. Ezen belül az állami költések a magas 2016-os bázisról 34 százalékkal bővültek, mintegy 80 milliárd forintra a Kantar Media számai szerint. Ennek a fele lehetett a net-net költés.
A televízió 7,5 százalékkal, 4 milliárd forinttal 60,2 milliárd forintra növekedett, ami elmarad a 2008-as, 70 milliárdos csúcsköltéstől, de 2017 már sorban a negyedik növekedési év volt. Az összköltés 6 százalékát kitevő (3,4 milliárd forintnyi) non-spot költések 40 százalékos növekedése is felfelé húzta a számokat, míg a spot-bevételek 6 százalékkal bővültek. Kovács Krisztián, a MEME elnöke szerint az előbbi oka lehet a hazai gyártású műsorok térnyerése is. Az állami költések meghaladták a 7,5 milliárd forintot, ez 2016-hoz képest közel 20 százalékos növekedést jelent, és a szektor teljes reklámbevételének 12 százalékát teszi ki.
A sajtó 18,48 százalékkal, 38,3 milliárd forintra nőtt, a legnagyobb meglepetést okozva, de ebben a szektorban az állami költések jelentősen segítették az emelkedést. Kovács Tibor, az MLE elnöke felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi bevételek is növekedtek. A sajtó teljes árbevétele 106,8 milliárd forint, a lapeladásból közel 60 milliárd forint folyt be, a digitális szegmens pedig 8,5 milliárd forinttal járult hozzá az összeghez. A napilapok az állami és a kereskedelmi költések növekedésének fő nyertese, de a gazdasági-közéleti, autós és férfilapok is jól szerepeltek. A piaci költések 82 százaléka hiteles méréssel auditált lapokba került.
Az internet minden évben magának állítja magasra a mércét, tavaly 16,38 százalékkal, 76,8 milliárd forintra nőtt. A szektor 31,71 százalékos súlyával ma már egyértelműen a média legnagyobb szegmense, viszont a globális szereplők súlya tovább nőtt, 53 százalékra. Sopov István IAB-elnök elmondta, hogy a display, search és listing alszegmensek erősödni tudtak, az email volumenben változatlan, költésben kismértékben csökkent. A mobil reklámköltés közel 40 százalékkal bővült, ezzel az online legdinamikusabb részszegmense, összesen 22,8 milliárd forintos költéssel. A programmaticot nagy figyelem övezi. Az automatizált költés 12,2 milliárd forint, a programmatic (Facebook és Google nélkül) 1,4 milliárd forint volt tavaly, itt elsősorban a növekedés üteme figyelemreméltó.
A 18,6 milliárd forintot elérő outdoor piac 13,9 százalékos növekedését az óriásplakátok helyett inkább a citylightok és az oszlopreklámok hajtották. Hantosi Bálint, az MRSZ tagozatvezetője bemutatta, hogy a klasszikus OOH-piacról mintegy ezer felület tűnt el, ez normál mozgásnak tekinthető. A klasszikus óriáasplakátok 5, a citylightok 23,8, az egyéb felületek – különösen a kandeláberreklámok terjedése miatt – 24 százalékkal növekedtek. A negyedik negyedévben jelentek meg a félhavi citylight-kampányok, ami szintén hozzájárult a bevételek növekedéséhez egy keresleti piacon. Az állami költések területén inkább a 2016-os kiesés visszarendeződéséről beszélhetünk. Az ambient piac 2,8 milliárd forintos, a növekedése kb. 2 százalékos. Az idei évre 2 milliárd forintnyi építményadóval számolnak, illetve várják a településkép-védelmi rendeletek megszületését is.
A rádió az előző évek tartományában mozog, az emelkedés komoly motorja a helyi rádiók mintegy 16 százalékos erősödése. Radetzky András a RAME képviseletében felidézte a tulajdonosi átrendeződések és jogi eljárások miatt turbulens piaci viszonyokat, melyek ellenére a hallgatottság nem csökkent, és a bevételek országos, földfelszíni kereskedelmi adó hiányában is mintegy 400 millió forinttal, 9,97 milliárd forintra növekedtek. A RAME és a HEROE esetében is jelentős növekedést mutattak a non-spot megoldások, utóbbi esetében az arány mintegy egyharmados. Új országos kereskedelmi rádió indulásával idén nem számolnak, vagy legfeljebb az év vége felé, így annak jelentős hatása nem lesz a piacra.
A direkt marketing közel 3 százalékkal, 32,8 milliárd forintra növekedett, elsősorban az adatvezérelt marketing erősödése miatt. Huszics György, a DIMSZ elnöke elmondta, hogy a különböző területek egyre fokozódó integrációja miatt egyes kategóriák összevonása mellett döntöttek. A címzett küldemények irányából fokozatos átrendeződés figyelhető meg a digitális területek irányába. Ebben a szektorban külön nem állnak rendelkezésre az állami költések adatai.
A 2016-ban már erősen növekedő mozi tovább erősített, ebben a nézőszám növekedése, a vonzó bemutatók és a technológia fejlődése is segített.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció