Kövess minket!

Médiapiac

MTE: Az Ab komment-döntése veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát

Az Alkotmánybíróság május 27-i döntésével elutasította az MTE panaszát, amelyben kifogásolta, hogy egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája.

Újabb fejezetéhez érkezett a kommentekben megjelenő vélemények jogi megítéléséről folytatott csata. Az egy konkrét személyiségi jogsértési perben eredetileg még 2010-ben a Fővárosi Bíróságon (ma: Főv. Törvényszék) hozott ítélet – amelyet később a Fővárosi Ítélőtábla, majd a Kúria is tárgyalt – Alaptörvény-ellenességének kimondását a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság május 27-én a panaszt elutasította. Az alábbiakban az MTE ezzel kapcsolatos közleményét idézzük.

„Az Ab egy korábbi, jogerős, az MTE által már kifogásolt és alkotmányellenesnek tartott ítéletet erősített most meg, amely aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.

Amint arra az MTE az utóbbi években rendszeresen igyekszik felhívni a figyelmet, a kommentek és a jogi felelősség problémája jóval összetettebb, mint azt az Ab minapi határozata sugallja. A komment szerzője sok esetben nem ismert, illetve polgári perben nem kideríthető, többek között ezért kerülnek célkeresztbe a könnyen és jól perelhető szolgáltatók. Az egész kérdéskör életszerű, a személyiségi jogok védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát egyként szolgáló megoldásához arra lenne szükség, hogy a felelős kergetése helyett a névtelen kommenteket a helyükön kezelje a jog.

Az MTE szerint nem célravezető, ha egy, a napi százezer hozzászólás között megjelenő sértő kommentet úgy kell kezelnie a bíróságnak, mint ahogyan például egy olyan közlést, ami mondjuk egy nagy példányszámú lap címoldalán jelenik meg. A megalapozottan kifogásolt, sértő kommenteket jogi fenyegetettség nélkül is készséggel eltávolítják a szolgáltatók (erre az MTE etikai kódexe is kötelezi az egyesület tagjait, vagyis a legnagyobb magyar tartalomszolgáltatókat), a korábbi gyakorlat tehát tökéletesen megfelelő volt ezeknek a problémáknak az orvoslására.

Az olyan eszközök, amelyek a kommentelés minden kilengés ellenére is egyértelműen hasznos és értelmes intézményét mint olyant fenyegetik, a társadalom érdekeivel ellentétesek. Könnyű és elegáns megoldása lenne a jelenlegi helyzetnek, ha a jogalkotó ezen szempontok alapján tisztázná, módosítaná a joganyagot. Ez megtörténhetne akár az elektronikus kereskedelmi törvény pontosításával, tisztázva, hogy a kommentelők számára nyújtott felület esetén a szolgáltatók úgynevezett tárhelyszolgáltatást nyújtanak és a sértő komment eltávolítása esetén mentesülnek a felelősség alól, vagy akár úgy, hogy a személyiségi jogi sérelmeknek – ahogyan ez egyes más jogrendszerekben működik – el kelljen érni egy bizonyos komolysági, súlyossági határt ahhoz, hogy peresíthetőek legyenek. A jogszabályoknak és a jogalkalmazónak is tekintetbe kellene vennie a kifogásolt kommentet közlő tartalomszolgáltató, vagy közösségioldal-szolgáltató reakcióját is. Azaz, ha a kifogásolt kommentet kérésre időben eltávolította, akkor akár korlátlanul is mentesíthető legyen a felelősség alól.

A most helyben hagyott ítélet alapján az valószínűsíthető, hogy a magánblog gazdája – ha azonosítható – éppúgy felelős a nála megjelenő kommentekért, mint egy portál. Azonban az már portálok esetében is alapvető probléma, hogy a komment-tartalmakat a kommentelők, és nem a tartalomszolgáltatók, közösségiplatform-szolgáltatók, vagy éppen bloggerek szolgáltatják. Emlékeztetünk arra, hogy a mostani ügy kiindulópontja is néhány, az egyesületként, tehát még véletlenül sem médiatartalom szolgáltatójaként vagy közösségi portálként működő MTE blogján megjelent hozzászólás volt. Az Ab-határozat indoklása ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a Facebook és a hasonló szolgáltatások más elbírálás alá essenek, ennek alapján még nem lehet egyértelműen megjósolni egy-egy majdani per kimenetelét.

Az MTE szerint – egyetértve Stumpf István alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményének vonatkozó pontjával – a szabályozásnak a személyiségi jogokat arányosan, a lehető legkisebb alapjog-korlátozással kell védenie. Az egyesület értelmezésében az Ab által megerősített döntés pedig nem ezt a célt szolgálja.

Az ügy jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is tárgyalás alatt van, döntés még az idén várható.”

Médiapiac

Még lehet jelentkezni a Mediaworks tehetséggondozó programjára

November 15-ig még beadhatók a jelentkezések.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A nagy érdeklődésre tekintettel november 15-ig meghosszabbították a Mediaworks Tehetséggondozó Programjának jelentkezési határidejét. A képzésre elsősorban főiskolásokat, egyetemistákat várnak.

Ahogyan arról korábban a Médiapiac is beszámolt, gyakorlatorientált tehetséggondozó programot indít a Mediaworks Hungary Zrt., hazánk legnagyobb médiavállalata. A képzés résztvevői a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadói és mentori gárdával dolgozhatnak együtt.

Utóbbiak rövid megszólalásait az alábbi videóban tekintheti meg:

A jelentkezés részleteiről a program Facebook-oldalán lehet tájékozódni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Frissítette a kínai kiberhatóság az idézhető internetes hírforrások listáját

Frissített listát adott ki a kínai kiberhatóság szerdán azokról az internetes hírszolgáltatókról, amelyek anyagait leközölheti a kínai sajtó.

Közzétéve:

Pixabay

A Kínai Kibertér Felügyelet (Cyberspace Administration of China, CAC) hivatalos internetes oldalán közzétett közlemény szerint az új listán szereplő források száma mintegy négyszeresére nőtt az előző, 2016-ban kiadott listához képest. Újdonságként ismertették továbbá, hogy

a szerdán közzétett, 1358 elemet tartalmazó listán most először szerepelnek a közösségi média hivatalos oldalai, valamint okoseszköz-applikációk.

A közlemény szerint azokat a hírközlőket, akik a listán kívüli forrásból vesznek át híranyagot, büntetésben részesítik. Hozzátették továbbá: a hatóság a listát folyamatosan felülvizsgálja, és bármikor eltávolíthat vagy hozzáadhat hírszolgáltatókat.

Kínában, ahol az olyan, külföldi internetes platformok, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google nem érhetőek el a felhasználók számára, és jelentősen korlátozzák a hozzáférést a külföldi sajtóorgánumok oldalaihoz is, a hatóságok az utóbbi időben a belföldi internetes tartalmak “megtisztítására” helyezték át a hangsúlyt.

Szeptember közepén a kiberhatóság új iránymutatást adott ki arra vonatkozóan, hogy az internetes platformoknak ki kell iktatniuk az “egészségtelennek” ítélt tartalmakat. Az iránymutatás szerint az internetes portáloknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a felületeiken közzétett tartalmakért, beleértve a felhasználók által megosztott bejegyzéseket is. A kínai hatóságok az utóbbi időben a társadalomra nézve károsnak ítélt témák közé kezdtek sorolni több, nem politikai jellegű tartalmat, egyebek mellett a tőzsdei elemzéseket és az ismert emberekről szóló pletykákat – írta egy szeptemberi cikkében a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A tőzsdei elemzések esetében elsősorban olyan internetes kommentátorok tevékenységét igyekeznek visszaszorítani, akik az interneten közzétett bejegyzések segítségével próbálják befolyásolni a tőzsdei árfolyamok alakulását. A Tencent kínai technológiai óriáscég az útmutatás alapján több ezer független pénzügyi híroldalt számolt fel, és több mint 20 ezer bejegyzést törölt az általa működtetett, Kínában népszerű WeChat nevű közösségi médiaplatformról.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Kirúgták a Bild főszerkesztőjét

Julian Reichelt többek között női kollégáit zaklatta szexuálisan.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kirúgták Németország egyik legnagyobb bulvárlapjának főszerkesztőjét. Julian Reicheltről kiderült, hogy a vádak szerint visszaélt a hatalmával, szexuálisan zaklatott női kollégákat, viszonyt folytatott egy kezdő újságíróval, akit aztán olyan pozícióba helyezett, amelyet a nő maga is túl nagy feladatnak tartott – írja a New York Times nyomán a Mandiner

A Bild kiadója, az Axel Springer hétfőn jelentette be, hogy kirúgta a Bild főszerkesztőjét, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem tudta meghúzni a határt a privát és a szakmai dolgai között.

A kiadóvállalat egy ügyvédi irodát bízott meg azzal, hogy kivizsgálja a Reichelt ellen felhozott vádakat. Először nem találtak kirúgást megalapozó bizonyítékokat a viselkedésére, nemrég azonban ez megváltozott. Az Axel Springer szóvivője ugyanakkor nem akarta részletezni, hogy milyen bizonyítékokról van szó.

A New York Times cikke szerint Reichelt viszonyt folytatott a lap egyik kezdő újságírójával – a főszerkesztő akkor 36, az újságíró 25 éves volt.

A nőnek hamarosan vezető newsroomos pozíciót adott, a nyomozás során adott vallomásában azonban a nő azt mondta, nem állt készen erre a feladatra. Mindeközben a főszerkesztő rendszeresen hotelszobákba rendelte.

Tovább olvasom