Kövess minket!

Médiapiac

MTE: Az Ab komment-döntése veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát

Az Alkotmánybíróság május 27-i döntésével elutasította az MTE panaszát, amelyben kifogásolta, hogy egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája.

Újabb fejezetéhez érkezett a kommentekben megjelenő vélemények jogi megítéléséről folytatott csata. Az egy konkrét személyiségi jogsértési perben eredetileg még 2010-ben a Fővárosi Bíróságon (ma: Főv. Törvényszék) hozott ítélet – amelyet később a Fővárosi Ítélőtábla, majd a Kúria is tárgyalt – Alaptörvény-ellenességének kimondását a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság május 27-én a panaszt elutasította. Az alábbiakban az MTE ezzel kapcsolatos közleményét idézzük.

„Az Ab egy korábbi, jogerős, az MTE által már kifogásolt és alkotmányellenesnek tartott ítéletet erősített most meg, amely aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.

Amint arra az MTE az utóbbi években rendszeresen igyekszik felhívni a figyelmet, a kommentek és a jogi felelősség problémája jóval összetettebb, mint azt az Ab minapi határozata sugallja. A komment szerzője sok esetben nem ismert, illetve polgári perben nem kideríthető, többek között ezért kerülnek célkeresztbe a könnyen és jól perelhető szolgáltatók. Az egész kérdéskör életszerű, a személyiségi jogok védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát egyként szolgáló megoldásához arra lenne szükség, hogy a felelős kergetése helyett a névtelen kommenteket a helyükön kezelje a jog.

Az MTE szerint nem célravezető, ha egy, a napi százezer hozzászólás között megjelenő sértő kommentet úgy kell kezelnie a bíróságnak, mint ahogyan például egy olyan közlést, ami mondjuk egy nagy példányszámú lap címoldalán jelenik meg. A megalapozottan kifogásolt, sértő kommenteket jogi fenyegetettség nélkül is készséggel eltávolítják a szolgáltatók (erre az MTE etikai kódexe is kötelezi az egyesület tagjait, vagyis a legnagyobb magyar tartalomszolgáltatókat), a korábbi gyakorlat tehát tökéletesen megfelelő volt ezeknek a problémáknak az orvoslására.

Az olyan eszközök, amelyek a kommentelés minden kilengés ellenére is egyértelműen hasznos és értelmes intézményét mint olyant fenyegetik, a társadalom érdekeivel ellentétesek. Könnyű és elegáns megoldása lenne a jelenlegi helyzetnek, ha a jogalkotó ezen szempontok alapján tisztázná, módosítaná a joganyagot. Ez megtörténhetne akár az elektronikus kereskedelmi törvény pontosításával, tisztázva, hogy a kommentelők számára nyújtott felület esetén a szolgáltatók úgynevezett tárhelyszolgáltatást nyújtanak és a sértő komment eltávolítása esetén mentesülnek a felelősség alól, vagy akár úgy, hogy a személyiségi jogi sérelmeknek – ahogyan ez egyes más jogrendszerekben működik – el kelljen érni egy bizonyos komolysági, súlyossági határt ahhoz, hogy peresíthetőek legyenek. A jogszabályoknak és a jogalkalmazónak is tekintetbe kellene vennie a kifogásolt kommentet közlő tartalomszolgáltató, vagy közösségioldal-szolgáltató reakcióját is. Azaz, ha a kifogásolt kommentet kérésre időben eltávolította, akkor akár korlátlanul is mentesíthető legyen a felelősség alól.

A most helyben hagyott ítélet alapján az valószínűsíthető, hogy a magánblog gazdája – ha azonosítható – éppúgy felelős a nála megjelenő kommentekért, mint egy portál. Azonban az már portálok esetében is alapvető probléma, hogy a komment-tartalmakat a kommentelők, és nem a tartalomszolgáltatók, közösségiplatform-szolgáltatók, vagy éppen bloggerek szolgáltatják. Emlékeztetünk arra, hogy a mostani ügy kiindulópontja is néhány, az egyesületként, tehát még véletlenül sem médiatartalom szolgáltatójaként vagy közösségi portálként működő MTE blogján megjelent hozzászólás volt. Az Ab-határozat indoklása ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a Facebook és a hasonló szolgáltatások más elbírálás alá essenek, ennek alapján még nem lehet egyértelműen megjósolni egy-egy majdani per kimenetelét.

Az MTE szerint – egyetértve Stumpf István alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményének vonatkozó pontjával – a szabályozásnak a személyiségi jogokat arányosan, a lehető legkisebb alapjog-korlátozással kell védenie. Az egyesület értelmezésében az Ab által megerősített döntés pedig nem ezt a célt szolgálja.

Az ügy jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is tárgyalás alatt van, döntés még az idén várható.”

Médiapiac

Az MNMSZ szolidaritást vállal a Bild Zeitung távozó újságírójával

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség növekvő aggodalommal szemléli a németországi sajtóban egyre inkább elharapózó liberális véleményterrort, egyben szolidaritását fejezi ki a Bild Zeitung vezető újságírójával, aki ideológiai megfelelés kikényszerítése miatt távozik a laptól – olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetségnek a Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében.

Közzétéve:

Hangsúlyozzák: mint a Mandinernek adott interjújából kiderült, Ralf Schuler azért mondott fel kiadójánál, mert véleménye szerint bár a Springer szavakban ellenzi az ideológiának alárendelt gondolkodást, a vállalat stratégiai megfontolásai alapján viszont nyilvánvalóan a szivárványmozgalom oldalára állt.

– Német kollégánk úgy véli, egy ideje már nemcsak a szivárványos zászló lobog a kiadó székháza előtt, hanem a belső kommunikáció és a munkatársakkal történő bánásmód részeként olyan légkör alakult ki, amelynek alapján immár mindenkinek szilárdan az LMBTQ-mozgalom oldalára kell állnia – emlékeztetnek a közleményükben.

A szövetség megdöbbentőnek tartja a Schuler által elmondottakat, különösen az arra vonatkozó példákat, amikor az LMBTQ-lobbi a nemváltás ellen és a hagyományos nemek mellett érvelő szakmai egyetemi előadásokat hiúsít meg, vagy amikor egy neki nem tetsző cikk miatt üzleti hátránnyal sújt kiadóvállalatokat. Kiemelik közleményükben azt is, hogy

az MNMSZ mindig is kiállt a vélemény szabadsága mellett. Elutasítják a véleményterror minden formáját és együttéreznek annak minden áldozatával.

A Magyar Nemzethez eljuttatott közleményben ugyanakkor arról is írnak:

a szövetség kész ugyanígy szolidaritást vállalni a hazai baloldali sajtó azon munkatársaival is, akik szembe mernek szállni a szabad gondolkodást eltipró szivárványos diktatúrával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lengyel változat készül Zelenszkij A nép szolgája című tévésorozatából

A vígjátéksorozat sikere nyomán indult el a színész politikai karrierje, és lett 2019-ben Ukrajna elnöke.

Közzétéve:

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A Polsat lengyel tévécsatornánál azonos címmel forgatják a színész-producer Zelenszkij politikai karrierjét is elindító sorozat lengyel verzióját. A Polot Media produkciójában készülő adaptáció főszerepét Marcin Hycnar kapta, rendezője pedig Maciej Bielinski – számolt be róla a The Hollywood Reporter nyomán az MTI.

A szatirikus hangvételű eredeti szériában, amely nagy sikert aratott Ukrajnában, Zelenszkij alakította a főhőst, egy középiskolai történelemtanárt, aki véletlenül csöppen bele a politikába, és államfő lesz belőle. A vígjátéksorozat sikere nyomán a színész politikai karrierje is beindult, és 2019-ben megválasztották Ukrajna elnökévé.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború kitörése után a Netflix, amelynek kínálatában korábban már szerepelt a sorozat, újra műsorra tűzte, de számos ország tévécsatornája is megvásárolta a sugárzási jogokat.

Mindeddig Lengyelország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet a háború kitörése óta. A lengyel határőrség múlt héten posztolt Twitter-üzenetében azt írta, hogy az orosz katonai invázió február 24-i kezdete óta mintegy 5,4 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szorítja az idő Baranyit: augusztus végéig dönteni kell a kerületi médiacég sorsáról

Korábbi szövetségesei ebben az ügyben sem állnak ki Ferencváros polgármestere mellett.

Közzétéve:

Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere, fotó: MTI/Mohai Balázs

Szorítja az idő Baranyi Krisztinát: augusztus végéig döntenie kell a ferencvárosi vezetésnek arról, hogy mi lesz a kerületi médiacég sorsa. Az erről szóló testületi ülés tegnap lett volna, de a baloldali pártok által korábban támogatott polgármester a sajtóhírek szerint nem tudott maga mellé állítani tíz képviselőt, így most sem rendeződtek a kerületi médiaháborús viszonyok – írja a Magyar Nemzet.

Mint arról már írtunk, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Baranyi Krisztina akkor az esetre a Facebook-oldalán úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették.

Később a baloldali képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televí­ziós szakember – Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje – kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését, így átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. A polgármester ugyanakkor kikötötte: csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja.

Az sem mellékes információ, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól, és a hónapok óta törvénytelenül működő cég ellen cégbírósági végzés is érkezett, így sürgeti az idő Baranyi Krisztinát, hogy helyreállítsa a magazin működését.

Tovább olvasom