Kövess minket!

Médiapiac

MRSZ: A kormány a reklámadó 9%-ra emelésével egyértelműen hadat üzent a hazai médiaiparnak

Az MRSZ és társszövetségei ismételten kérik a kormányt a szakmai egyeztetésre, és magyarázatot várnak a 9%-os adókulcs mértékére vonatkozóan.

A kormány az Európai Bizottság 2016. november 4-i határozatára és az Európai Bíróság március 24-i végzésére reagálva tegnap benyújtotta azt a törvénytervezetet, amely szerint az eddigi 5,3% helyett idén január 1. és május 31. között 0% lesz a reklámadó mértéke, majd június elsejétől 9%-ra emelkedik az adóteher. A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei fenntartják eddigi álláspontjukat, hogy a reklámadót meg kell szüntetni, mert nem csak az iparágra káros, hanem a teljes magyar gazdaságra is, mint ahogyan ezt korábban az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya is alátámasztotta.

A kormány intézkedése ellehetetleníti a piaci keretek között Magyarországon működő médiavállalatokat

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel teljes mértékben megfosztja a hazai kommunikációs iparágat a növekedési lehetőségeitől, sőt életképességüket is veszélyezteti, ugyanakkor a globális szereplők számára további versenyelőnyt biztosít. A 2016-os reklámköltési adatok alapján látható, hogy egyedül az online hirdetési piac tudott 9% feletti növekedést felmutatni, míg az összes többi kommunikációs csatorna 9% alatti növekedést realizált.

A PWC 2016-ban elkészített reklámgazdasági hatástanulmányából jól látható, hogy a hazai egy főre jutó reklámköltések elmaradnak akár a régiós, akár a vizsgált 28 ország átlagától. A szövetségek számára érthetetlen a kormány javaslata, különös tekintettel arra, hogy a tanulmány világosan rámutatott, hogy a reklám nagyban hozzájárul az ország gazdasági teljesítőképességéhez.

A 9%-os reklámadó egyértelműen kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatok számára, így ez az intézkedés vagy mesterséges áremelkedést idézne elő, amelyet egyértelműen a termékeket és szolgáltatásokat hirdető vállalatok fognak megfizetni, amely így végső soron a fogyasztókat is érinteni fogja; vagy az elsősorban nem állami hirdetési bevételekből hanem a még piaci alapon létező média vállalatok ellehetetlenüléséhez vezetne.

A szövetségek nem csak a kommunikációs iparág számára tartják elfogadhatatlannak az intézkedést, hanem teljességgel érthetetlennek tartják, hogy a kormányzat a saját gazdaságpolitikai céljával szemben az adó bevezetésével infláció gerjesztő hatást vált ki.

Az MRSZ és társszövetségei ismételten kérik a kormányt a szakmai egyeztetésre, és magyarázatot várnak a 9%-os adókulcs mértékére vonatkozóan.

A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre kerülése óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan. A szakmai szervezetek továbbra is együttesen kérik a kormányt, hogy fontolja meg a reklámadó teljes megszüntetését:

  • Magyar Reklámszövetség
  • Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
  • Helyi Rádiók Országos Egyesülete
  • Interactive Advertising Bureau Hungary
  • Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
  • Magyar Lapkiadók Egyesülete
  • MRSZ OOH Tagozat
  • Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
  • Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
  • Magyar Marketing Szövetség
  • Professzionális Piackutatók Társasága

Médiapiac

Új műsorvezetőkkel folytatódik a Családi kör

Rókusfalvy Pál és Lili apa-lánya párosát egy férj és feleség kettőse váltja a Családi körben. A Duna vasárnaponként jelentkező sorozatát 2022 januárjától a közkedvelt színészházaspár, Pindroch Csaba és felesége, Verebes Linda vezethetik – derült ki a műsor legutóbbi adásában.

Közzétéve:

MTVA

Idén lesz három éve, hogy visszatért a képernyőre a Családi kör – a Magyar Televízió 1974-től 1994-ig futó, azonos című műsora – amelyet a mai kor igényeinek megfelelően idézett meg Rókusfalvy Pál és lánya, Lili vasárnap esténként a Dunán. A nemzet televíziója 2022-ben friss arculattal és számos újdonsággal készül közönségének, amelynek része a népszerű műsor megújulása is.

A Családi kör január 16-i adásában meglepő fordulattal jelentették be, hogy új házigazdái lesznek a műsornak: az apa-lánya páros az aktuális meghívott vendégeknek, Pindroch Csabának és Verebes Lindának adták át a stafétát. A következő adásokban így már a színészházaspár köszöntheti a nézőket.

„Hálásak vagyunk, hogy az elmúlt években sok családi kört rajzolhattunk együtt. Rajongással szeretjük ezt a műsort, és bár búcsúzunk a házigazda szereptől, állandó nézői leszünk a Családi körnek” – fogalmazott Rókusfalvy Pál, aki lányával egyetértett abban, hogy szeretett műsoruk a legjobb kezekbe kerül.

Verbes Linda és férje izgatottan várják az előttük álló feladatot, amelyet kifejezetten testhezállónak tartanak, hiszen háromgyerekes szülőkként fontos számukra a család és a házasság harmóniájának fenntartása, amelyhez ez a műsor időről-időre hasznos tanácsokkal szolgál.

Az újdonsült műsorvezetők egy kedves, apró ajándékkal búcsúztak el Rókusfalvy Lilitől és édesapjától, akik megölelve egymást, meghatódva köszöntek el a Családi kör nézőitől.

Tovább olvasom

Médiapiac

Álnéven írt cikkben támadja a kormányt az RTL

Álnéven jegyzett kormánykritikus cikkeknek is teret ad az RTL új híroldala.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Terjedelmes cikkben hasonlítja össze az RTL újonnan indult hírportáljának külsős szerzője a szerbiai és a magyar árstoppal kapcsolatos rendeleteket. A Transzparens Újságírásért Alapítvány megkeresésére az RTL elismerte, hogy a cikket szerző Kocsányos Pálma valójában nem létezik.

A nevét titokban tartó szerző szerint a kormány csupán másolja a szerb rendelkezéseket, amelyek amúgy nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, hatása érzékelhetetlen – írta a Mandiner.

Az alapítvány megpróbált utána járni Kocsányos Pálma személyének. Első körben az rtl.hu -t kerestük meg az alábbi kérdéseinkkel:

  • Kocsányos Pálma létező személy?
  • Amennyiben létező személy, miért nincs feltüntetve az impresszumban?
  • Amennyibe létező személy, esetleg tudnak elérhetőséget adni hozzá?

Az RTL  a szerkesztőség rövidesen reagált is:

“Tisztelt olvasónk,

köszönjük a levelet! A cikket létező személy írta, aki álnevet használ, az impresszumban azért nem szerepel, mert külsős szerzőnk. Továbbítottuk neki az ön levelét.”

Tovább olvasom

Médiapiac

Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései

letbe léptek vasárnaptól az ukrán nyelvtörvény nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései.

Közzétéve:

Mostantól a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is.

Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti. Nem terjed ki ugyanis a krími tatár nyelven és más, Ukrajnában őshonosnak minősített népek nyelvein, valamint az angolul és az Európai Unió más hivatalos nyelvein megjelenő nyomtatott sajtótermékekre, köztük a magyar nyelven megjelenőkre sem.  

Az ukrán állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő oroszajkú lakosság védelmére hivatkozva 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.

A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt -, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát.

A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

A jogszabály egyes rendelkezései rögtön hatályba léptek, másokét későbbre halasztották. Tavaly januárban lépett életbe például a szolgáltatói szférára vonatkozó rendelkezés. Ez előírja, hogy az alkalmazottak kötelesek az államnyelven megszólítani a látogatókat, át kell térniük viszont más nyelvre, ha azt az ügyfél kéri. Július 16-án a kulturális szférára vonatkozó normák léptek életbe. Ezek szerint – néhány kitételtől eltekintve – minden kulturális rendezvényt ukrán nyelven kell lebonyolítani. Egyebek mellett az idegen nyelvű színházi előadásokat is le kell fordítani ukránra feliratozással vagy tolmácsolással, az országban kiadott könyvek legalább felének pedig ukrán nyelvűnek kell lennie. E naptól fogva kell az állami hivatalnokoknak, valamint az ukrán állampolgárságot kérelmezőknek vizsgát tenniük ukrán nyelvből.

Tovább olvasom