Kövess minket!

Médiapiac

MR6: vidéki, nem mucsai

Egységesítette vidéki stúdióinak műsorszerkezetét a Magyar Rádió. Lovász Attila, a regionális hálózat vezetője szerint az a cél, hogy olyan műsort kínáljanak a hallgatóknak, ami érdekes és közel hozza egymáshoz az ország más-más tájain élőket.

– Nem mostohagyerek a regionális rádiózás?
– Tény, hogy a regionális műsorok történetében voltak hullámvölgyek, és olyan korszakok is, amikor már-már ezen adások létjogosultságát kérdőjelezték meg. Európa kissé boldogabb és gazdagabb országaiban azonban nem csupán a nyomtatott, de az elektronikus sajtóban is erősek a regionális médiumok.
– Más az igény?
– Nem: a sorsuk azért alakult másként, mert az URH-sugárzás megjelenésének idején tőlünk nyugatabbra felismerték, hogyan lehet aránylag olcsón helyi tartalmat előállítani és kínálni. Ez pedig nagyot erősített a regionális rádiózáson. Nem kell messzire mutogatnom: az osztrák ORF e téren rádióban és televízióban is erős, a szlovák közrádió e témára szakosodott kettes csatornája a hallgatottsági rangsorban a negyedik helyen áll, Csehországnak 16 regionális adása van, ezek némelyike csak interneten fogható. Ők már egy új hallgatói réteget is megcéloztak.
– A Magyar Rádió csak pár éve alakította önálló adóvá a regionális hálózatot.
– Igen, három éve indult be az a profiltisztítás, aminek eredményeként 2007-ben átalakult az MR1-Kossuth és az MR2-Petőfi, részben az MR3-Bartók rádió. Ekkor kapott saját, középhullámú sávot a nemzetiségi adó, az MR4, jött létre a csak interneten működő MR5, a parlamenti adó, valamint az MR6 – A régió rádiója.
– Amelyről először a stúdióbezárási tervek kapcsán lehetett hallani.
– Ez egy hosszú átalakítás volt, aminek a végére azt szeretnénk, hogy megszülessen Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged mellett a hatodik, Közép-Magyarországot lefedő adás is. Az ország hat plusz egy nagytérségből áll.
– Ehhez képest van még olyan központ, ahol csak középhullámon adnak.
– Igen, a menedzsment célja, hogy Győrben is foghatóak legyünk URH-n, hiszen a középhullám mellett ma csak a helyi kábelhálózaton vagyunk hallgathatóak. A frekvencia-gazdálkodás azonban nem a középvezetők asztala. Más kérdés, de meg kell mondanom, rádiósként sokkal jobbnak tartom a középhullámot, mint amilyen a híre.
– Az emberekben az a kép él, hogy a középhullámot ötven alattiak nem is ismerik.
– Tény, hogy a fiatalok nemigen találják a rádión az AM-gombot. Nagyon magas lóról nézi le azonban az idősebb nemzedéket, aki azt gondolja, hogy ők valahol az ország mélyén, egy Sokol zsebrádió mellett kucorogva hallgatják a középhullámú adást. A mai ötven-, hatvanévesek nem olyanok, mint nagymamáink nemzedéke: nagyon sokuk gondolkodik korszerűen, tanulja meg az új eszközök, például az internet használatát – már csak azért is, mert van még néhány éve a munkaerőpiacon.
– Mit kínálnak a nyolcmillió potenciális hallgatónak az MR6-on?
– Először is: 24 órányi műsort. Merthogy a mai médiapiacon az az adó, amelyik ennél kevesebbet sugároz, nem rádió. Nem lehet úgy belépő hallgatókat toborozni, hogy reggel és délelőtt adunk nekik műsort, de utána egy másik rádió műsorát kapják, ha az a megújult és nagyon jó MR1 Kossuth rádió is.
– Ehhez stabil finanszírozás és munkatársi gárda kell.
– Tavaly sikerült nagyjából kiegyenlítenünk a stúdiók költségvetését, és ahol kellett – Győrben és Szegeden – feltölteni a létszámot. Volt ugyanis olyan stúdió, ahol pl két hónapig négyen készítették a hatórányi műsort; lehet valaki kiváló rádiós, imádhatja a szakmáját, de ez hosszú távon nem működik.
– Ha együtt a csapat, mit kap a hallgató?
– Reggel hattól kilencig minden stúdió önállóan készített műsorral jelentkezik. A Hajnaltól reggelig azért fontos, mert ez a rádiós főműsoridő. Itt lehet elérni a belépő hallgatót, akit – legalábbis nyugati felmérések ezt mondják –negyven másodpercünk van meggyőzni, hogy ne kapcsoljon más adóra. Ezt követi egy könnyed délelőtti sáv, majd 11-től kerül adásba emblematikusnak szánt műsorunk, A vidék Magyarországa. Ezt ugyan egy házigazda-stúdió készíti, minden nap más, de a másik négy csapat is beledolgozik, és az így születő termék egyszerre kerül adásba.
– Olcsó megoldás.
– Ne tagadjuk, hogy a hálózatos műsorokat egykoron azért találták ki, hogy ha már elkészült egy műsor, az több helyütt is adásba kerülhessen. Friss tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy ez a megoldás nem csupán költséghatékony, és nem csak arra jó, hogy egy kis levegőhöz jussanak a munkatársak, de új értéket is teremt. Ez a produkció ugyanis bármelyik hazai kereskedelmi rádió vagy közműsorszolgáltató adásában megállná a helyét.
– Mi ebben az újdonság?
– Hogy egész Magyarországhoz szól, de a régiók hangján, azok problémáit mutatja be, de úgy, hogy ne csak az derüljön ki belőle, hogy hol milyen problémák vannak, de az is, hogy milyen megoldási lehetőségeket találtak helyben. Emellett pl. nem nehéz olyan kulturális rendezvényre sem lelni Magyarországon, ami vidéki, de nem mucsai. Nem gondolom, hogy volna Kelet-Európában másik állam, ahol majd’ minden megyei jogú városnak saját szimfonikus zenekara működne.
– Délben Krónika és zene. Utána?
– Igen, harangszó, Krónika, majd egy olyan műsor következik, ami az előző ötven év zenéi kapcsán hozza egy kicsit képbe hallgatót, interjúk, személyes beszámolókkal megspékelve, egy központi témára felfűzve. Egy órától egy – jellemzően előre felvett, konzervekből” álló – regionális monotematikus műsorunk kerül adásba. Amikor az adó zenei arculatát felvázoltuk, azt vettük észre, hogy a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek magyar szórakoztató könnyűzenéje finoman szólva sem kap elég teret a rádiós piacon. Úgyhogy itt a Nagy Generáció értékeit szeretnénk egy órában bemutatni. Majd a nap összefoglalójával zárunk, és közvetítjük az MR1 Kossuth esti Krónikáját.
– Akkor marad még egy fél nap.
– Este hattól reggel hatig közös zenei műsorral szolgálunk. Nagyon jól jött a Magyar Rádió menedzsmentjének az a tavalyi döntése, hogy elindítja az interneten az MR7-et. Itt az éterből a mára a rádiózásban teljesen eltűnt műfajoknak ad teret: órás forgásban autentikus magyar népzene, táncházi zene, operett és magyar nóta hallható. Úgy gondoljuk, hogy az a nemzedék, amelyik még ismeri az AM-gombot, és bekapcsolja a középhullámot, az megtalálja itt, a földfelszíni adásban is a kedvenceit.
– Tudható, hogy ők hányan vannak?
– Ennek a műfajnak van egy népes közönsége, és gondolhatunk a műfajokról, a nótáról bármit, az emberek kérik a maguk „magyari nótáját”.
Benedek B. Levente

Hirdetés

Médiapiac

Elhunyt Tréba Gyula újságíró

Közzétéve:

Életének 79. évében elhunyt Tréba Gyula, az MTI Belpolitikai Főszerkesztőségének volt munkatársa miskolci otthonában csütörtökön – tudatta a család az MTI-vel.

Tréba Gyula 1942. június 5-én született Ózdon. Újságírói pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte, ahol először a nyíregyházi stúdió, majd a Miskolci Rádió munkatársa lett, később a rádió Krónika című műsorának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítójaként dolgozott.

Ezt követően a Magyar Távirati Iroda miskolci szerkesztőségét vezette, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítóként. Közvetlen személyisége, legendás kapcsolatteremtő képessége rendkívül népszerűvé tette környezetében és kollégái körében is.

Élete során számos cikke, tudósítása jelent meg a helyi és az országos sajtóban, évekig kommunikációs és újságírói ismereteket oktatott a Miskolci Bölcsész Egyesület kurzusain.

Két gyermeke született, Ákos (1966) és Eszter (1979).

Tovább olvasom

Médiapiac

A semmi és a napsütés – Déri Jánosra emlékeztek

„Vedd észre a napsütést. Helyette a semmit hajtjuk egész életünkben.” Déri János, az egykori közkedvelt tévés április 14-én lett volna 70 esztendős, ám csupán 41 évet adott neki a sors. Fodor János kollégájával emlékezünk rá az utolsó vele készült interjút felidézve.

Közzétéve:

Fotó: MTVA/YouTube

A Déri. Csak így emlegetik, de az idő múlásával egyre kevesebben. Intellektuális volt, természetes és humoros. A fél ország miatta nézte az Ablak című magazinműsort és fogta a hasát a nevetéstől a Pocsék Áruk Fóruma láttán.

Déri János intézmény volt, az egyik, ha nem a legnépszerűbb televíziós. Éppen ezért döbbentett meg mindenkit, amikor 1991-ben elterjedt a hír, hogy súlyos beteg, tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Az orvosok itthon nem vállalták az operációt, sőt, egész Európában is csak egy német orvos, akihez ki is utazott Heidelbergbe – emlékezett a Mandiner.

Fodor János kollégája volt Dérinek. Talán még barátja is. Akkoriban volt egy népszerű beszélgetős műsora, a Csevegés. Empatikus volt, tudott hallgatni is. Ezért gondoltak rá a Magyar Televíziónál, hogy ha már az egész ország Déri betegségéről beszél, készítsen vele egy hosszabb interjút, kimondva-kimondatlanul az utókornak…Fodor János úgy emlékszik,egy közös focizás során látta először Dérin, hogy valami nem stimmel.

Nagyon csúnya köhögőrohamot kapott, nem is tudta folytatni a játékot. Persze tudta mindenki, hogy erős dohányos, de ez a köhögés más volt… Utána nem sokkal jött a letaglózó diagnózis.

„Nem olyan ember vagyok, aki kirohan egy tömegszerencsétlenséghez nézelődni, s mutatja a nézőknek a vért. Az nem az én világom. Először azt mondtam, hagyjatok, nem csinálom meg az interjút, János amúgy is meggyógyul. Persze én is hazudtam magamnak. Aztán Vágó Pistáék addig nyaggattak, hogy mégis felhívtam Jánost, hogy megyek, ha hívsz, ha beszélni szeretnél. Dönts és megyek. Aztán jött egy telefon, már a heidelbergi klinikáról, Németországból, ahová János nagy reményekkel ment ki. Felhívott, és annyit mondott, gyere!” – emlékezett Fodor János.

Déri János akkor már nagyon rosszul volt. Németországban egy három és fél kilós daganatot operáltak ki a tüdejéből. Mindhiába. Az interjú a műtét előtt nem sokkal készült a klinikán. Fodor tudta, hogy élete talán legnehezebb beszélgetésére készül.

„Lehetetlen állapot volt. Mit kérdezel egy végét járó embertől? Hazudsz, hogy jól nézel ki, miközben rosszul? Amikor megérkeztem és bementem az egyágyas szobájába, János pizsamában volt. Felöltözött, megborotválkozott. Emlékszem, közben beletúrt a hajába, és egy csomó hajszál maradt a kezében. Szóval megborotválkozott, majd annyit mondott: na, színpadra!”Az interjú elkészült. Megrázó beszélgetés született.

Déri János őszintén beszélt az érzéseiről, s arról, tudja, hogy nem sok esélye van az életre. Fájdalmas volt hallani, amikor megjegyezte, az a legrosszabb az egészben, hogy három év múlva már senki nem fog emlékezni rá. Fodor János szerint ez az interjú nem Déri János miatt volt fontos, hanem miattunk, akik túléltük őt.

„Ő fogalmazta meg ugyanis, hogy mi a fontos az életben. Idegeskedsz, rohansz a munka miatt? Nem fontos. Hogy mit mondanak a munkádra? Nem fontos. Az a néhány ember a fontos, aki hozzád tartozik. Az a fontos az életben, hogy legyél jóllakva, vedd észre a napsütést. Helyette a semmit hajtjuk egész életünkben. Ezért a gondolatért volt fontos az az interjú, mert helyettünk kimondott valamit, az állapota miatt pedig hiteles volt, hiszen ő már ott állt a kapuban. Ezt az interjút minden évben egyszer meg kell nézni, hallgatni.”

Ez volt az utolsó találkozásuk. Déri János ugyanis Németországból Mexikóba utazott, abban a reményben, hogy ott talán segíteni tudnak rajta. Nem tudtak. Talán még ma is sokan emlékeznek arra a drámai telefonos bejelentkezésre az Erkel Színházban, ahol elbúcsúzott a kollégáitól, a nézőktől. Fodor János szerint az általa készített interjú be volt készítve arra az esetre, ha Déri János örökre elalszik.

A fájdalmas pillanat 1992. április 29-én jött el. Az interjút bekészítették, mégsem adta le a televízió.

„A Magyar Televízió, méltatlan és érthetetlen módon ügy döntött, hogy nem adja le. Pedig akkoriban Déri Jánosnál szeretettebb, híresebb ember kevés volt Magyarországon. Az interjút végül a halálának egyéves évfordulóján láthatták a nézők” – folytatja Fodor János, aki arra kérdésre, hogy szerinte mi volt Déri titka, a következőket válaszolta:„Éleslátású fickó volt, vagány, csibész, de a humora volt a fő fegyvere. Ő mindennek rögtön a fonákját látta.”

Fodor János amúgy hosszú ideje nem látható képernyőn, jelenleg a Rádió Bézs nevű internetes rádió tölti ki az életét. Büszke rá, hiszen hat éve létezik a rádió, pedig egyetlen fillér bevételük sincsen. „Szerintem Magyarország egyik legigényesebb rádiója, nincsenek benne hírek, pártpolitika, ez egy emberi adó, zenével, sok-sok beszélgetéssel.”

Déri János most lenne 70 esztendős. Lassan 29 éve nincs közöttünk, és fokozatosan kopik ki az emlékezetből. Fodor szerint valahol ez rendjén is van. „Ne áltassuk magunkat, harminc év alatt fogalma sincs az embereknek, hogy ki Déri János, de ugyanúgy nem tudják, ki volt Bilicsi Tivadar vagy éppen Psota Irén. Van más, van új, s bármennyire is hozzá tartozott emberek millióinak életéhez Déri, lassan ő is kiesik az emlékezetből. De ne szomorkodjunk ezért. Minek? Inkább örüljünk, hogy volt egy Dérink.”     

Tovább olvasom

Médiapiac

A CNN igazgatója elismerte, hogy propagandát terjesztenek (videó)

Újabb rejtett kamerás videóval állt elő a Project Veritas nevű amerikai oknyomozó portál.

Közzétéve:

Borítókép forrás: Pixabay

Ebben a videóban ezúttal a CNN műszaki igazgatója, Charlie Chester beszél arról, hogy spekulációs propagandával támadták Donald Trump volt amerikai elnököt – számolt be róla a V4NA hírügynökség.

A Project Veritas által közzétett felvételeken Charlie Chester őszintén beszél arról, hogy hogyan buktatták meg Donald Trumpot propagandisztikus eszközökkel.

Nézd, mit tettünk mi [CNN], kitettük Trumpot. Teljes meggyőződéssel mondom, és 100 százalékban hiszem, hogy ha nem lenne a CNN, akkor nem tudom, hogy Trumpot kiszavazták volna-e

– mondta, hozzátéve, hogy azért ment a CNN-be dolgozni, mert “ennek része akart lenni”.

Chester beszélt a módszereikről is. Elmondta, hogy Trump egészségügyi problémáit felnagyították.

Trump keze remegett vagy valami, azt hiszem. Rengeteg orvost hívtunk be, hogy elmondjanak egy olyan történetet, amely csak spekuláció volt – hogy neurológiai problémái vannak és a végét járja. Olyan történetet készítettünk ott, amelyről semmit sem tudtunk. Szerintem ez propaganda

– fogalmazott Chester.

Arra a kérdésre, hogy Joe Biden egészségügyi állapotával foglalkoztak-e, az igazgató azt mondta, hogy szem előtt tartották ez a kérdést is. Elmondása szerint

bemutatták, ahogy Biden kocog, hogy ezzel is eltereljék a figyelmet a koráról és azt sugallják, hogy egészséges.

Az újságírónak az igazgató azt állította, hogy “nem lenne gondja” azzal, ha Biden meghalna, ugyanis szerinte Kamala Harris alelnök is megállná a helyét.

Szóba került az is, amikor Biden többször is megbotlott az Air Force One lépcsőjén, Chester elmondása szerint röviden foglalkoztak az esettel, de nem verték nagy dobra.

Régi-új téma a láthatáron

A műszaki igazgató szerint a CNN a Trump-ellenes szavazókat is célba vette az éghajlatváltozásra összpontosítva, hozzátéve:

“A félelem eladható.”

“Szerintem Covid-fáradtság van. Tehát valahányszor megjelenik egy új történet, a CNN bele fog kapaszkodni. A szerkesztőségben már bejelentették, ha a nyilvánosság nyitott lesz rá, főleg az éghajlatra fogunk koncentrálni” – mondta, hozzátéve, a jövőben az éghajlat kérdése kerül majd a középpontba.

“A következő dolgunk tehát felhívni a figyelmet a klímaváltozásra” – összegzett Charlie Chester. Állítása szerint ezt úgy fogják lebonyolítani, hogy folyamatosan az olvadó jeget és a felmelegedést mutogatják majd, és arról beszélnek, hogy ennek milyen hatásai lesznek a gazdaságra.

A rejtett kamerás felvételből az is kiderül, hogy a CNN-nél a csatorna vezérigazgatója, Jeff Zucker dönti el, hogy miről lehet beszélni.

Korábban a Project Veritasnak sikerült többórányi hangfelvételt szereznie Zucker szerkesztőségi eligazításairól. Ezekből többek között kiderült, hogy a CNN vezetői megbeszélték, nem fognak a Joe Biden és fia, Hunter Biden ukrán korrupciós ügyeit bizonyító kiszivárgott e-mailekkel foglalkozni.

Tovább olvasom