Kövess minket!

Médiapiac

MR6: vidéki, nem mucsai

Egységesítette vidéki stúdióinak műsorszerkezetét a Magyar Rádió. Lovász Attila, a regionális hálózat vezetője szerint az a cél, hogy olyan műsort kínáljanak a hallgatóknak, ami érdekes és közel hozza egymáshoz az ország más-más tájain élőket.

– Nem mostohagyerek a regionális rádiózás?
– Tény, hogy a regionális műsorok történetében voltak hullámvölgyek, és olyan korszakok is, amikor már-már ezen adások létjogosultságát kérdőjelezték meg. Európa kissé boldogabb és gazdagabb országaiban azonban nem csupán a nyomtatott, de az elektronikus sajtóban is erősek a regionális médiumok.
– Más az igény?
– Nem: a sorsuk azért alakult másként, mert az URH-sugárzás megjelenésének idején tőlünk nyugatabbra felismerték, hogyan lehet aránylag olcsón helyi tartalmat előállítani és kínálni. Ez pedig nagyot erősített a regionális rádiózáson. Nem kell messzire mutogatnom: az osztrák ORF e téren rádióban és televízióban is erős, a szlovák közrádió e témára szakosodott kettes csatornája a hallgatottsági rangsorban a negyedik helyen áll, Csehországnak 16 regionális adása van, ezek némelyike csak interneten fogható. Ők már egy új hallgatói réteget is megcéloztak.
– A Magyar Rádió csak pár éve alakította önálló adóvá a regionális hálózatot.
– Igen, három éve indult be az a profiltisztítás, aminek eredményeként 2007-ben átalakult az MR1-Kossuth és az MR2-Petőfi, részben az MR3-Bartók rádió. Ekkor kapott saját, középhullámú sávot a nemzetiségi adó, az MR4, jött létre a csak interneten működő MR5, a parlamenti adó, valamint az MR6 – A régió rádiója.
– Amelyről először a stúdióbezárási tervek kapcsán lehetett hallani.
– Ez egy hosszú átalakítás volt, aminek a végére azt szeretnénk, hogy megszülessen Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged mellett a hatodik, Közép-Magyarországot lefedő adás is. Az ország hat plusz egy nagytérségből áll.
– Ehhez képest van még olyan központ, ahol csak középhullámon adnak.
– Igen, a menedzsment célja, hogy Győrben is foghatóak legyünk URH-n, hiszen a középhullám mellett ma csak a helyi kábelhálózaton vagyunk hallgathatóak. A frekvencia-gazdálkodás azonban nem a középvezetők asztala. Más kérdés, de meg kell mondanom, rádiósként sokkal jobbnak tartom a középhullámot, mint amilyen a híre.
– Az emberekben az a kép él, hogy a középhullámot ötven alattiak nem is ismerik.
– Tény, hogy a fiatalok nemigen találják a rádión az AM-gombot. Nagyon magas lóról nézi le azonban az idősebb nemzedéket, aki azt gondolja, hogy ők valahol az ország mélyén, egy Sokol zsebrádió mellett kucorogva hallgatják a középhullámú adást. A mai ötven-, hatvanévesek nem olyanok, mint nagymamáink nemzedéke: nagyon sokuk gondolkodik korszerűen, tanulja meg az új eszközök, például az internet használatát – már csak azért is, mert van még néhány éve a munkaerőpiacon.
– Mit kínálnak a nyolcmillió potenciális hallgatónak az MR6-on?
– Először is: 24 órányi műsort. Merthogy a mai médiapiacon az az adó, amelyik ennél kevesebbet sugároz, nem rádió. Nem lehet úgy belépő hallgatókat toborozni, hogy reggel és délelőtt adunk nekik műsort, de utána egy másik rádió műsorát kapják, ha az a megújult és nagyon jó MR1 Kossuth rádió is.
– Ehhez stabil finanszírozás és munkatársi gárda kell.
– Tavaly sikerült nagyjából kiegyenlítenünk a stúdiók költségvetését, és ahol kellett – Győrben és Szegeden – feltölteni a létszámot. Volt ugyanis olyan stúdió, ahol pl két hónapig négyen készítették a hatórányi műsort; lehet valaki kiváló rádiós, imádhatja a szakmáját, de ez hosszú távon nem működik.
– Ha együtt a csapat, mit kap a hallgató?
– Reggel hattól kilencig minden stúdió önállóan készített műsorral jelentkezik. A Hajnaltól reggelig azért fontos, mert ez a rádiós főműsoridő. Itt lehet elérni a belépő hallgatót, akit – legalábbis nyugati felmérések ezt mondják –negyven másodpercünk van meggyőzni, hogy ne kapcsoljon más adóra. Ezt követi egy könnyed délelőtti sáv, majd 11-től kerül adásba emblematikusnak szánt műsorunk, A vidék Magyarországa. Ezt ugyan egy házigazda-stúdió készíti, minden nap más, de a másik négy csapat is beledolgozik, és az így születő termék egyszerre kerül adásba.
– Olcsó megoldás.
– Ne tagadjuk, hogy a hálózatos műsorokat egykoron azért találták ki, hogy ha már elkészült egy műsor, az több helyütt is adásba kerülhessen. Friss tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy ez a megoldás nem csupán költséghatékony, és nem csak arra jó, hogy egy kis levegőhöz jussanak a munkatársak, de új értéket is teremt. Ez a produkció ugyanis bármelyik hazai kereskedelmi rádió vagy közműsorszolgáltató adásában megállná a helyét.
– Mi ebben az újdonság?
– Hogy egész Magyarországhoz szól, de a régiók hangján, azok problémáit mutatja be, de úgy, hogy ne csak az derüljön ki belőle, hogy hol milyen problémák vannak, de az is, hogy milyen megoldási lehetőségeket találtak helyben. Emellett pl. nem nehéz olyan kulturális rendezvényre sem lelni Magyarországon, ami vidéki, de nem mucsai. Nem gondolom, hogy volna Kelet-Európában másik állam, ahol majd’ minden megyei jogú városnak saját szimfonikus zenekara működne.
– Délben Krónika és zene. Utána?
– Igen, harangszó, Krónika, majd egy olyan műsor következik, ami az előző ötven év zenéi kapcsán hozza egy kicsit képbe hallgatót, interjúk, személyes beszámolókkal megspékelve, egy központi témára felfűzve. Egy órától egy – jellemzően előre felvett, konzervekből” álló – regionális monotematikus műsorunk kerül adásba. Amikor az adó zenei arculatát felvázoltuk, azt vettük észre, hogy a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek magyar szórakoztató könnyűzenéje finoman szólva sem kap elég teret a rádiós piacon. Úgyhogy itt a Nagy Generáció értékeit szeretnénk egy órában bemutatni. Majd a nap összefoglalójával zárunk, és közvetítjük az MR1 Kossuth esti Krónikáját.
– Akkor marad még egy fél nap.
– Este hattól reggel hatig közös zenei műsorral szolgálunk. Nagyon jól jött a Magyar Rádió menedzsmentjének az a tavalyi döntése, hogy elindítja az interneten az MR7-et. Itt az éterből a mára a rádiózásban teljesen eltűnt műfajoknak ad teret: órás forgásban autentikus magyar népzene, táncházi zene, operett és magyar nóta hallható. Úgy gondoljuk, hogy az a nemzedék, amelyik még ismeri az AM-gombot, és bekapcsolja a középhullámot, az megtalálja itt, a földfelszíni adásban is a kedvenceit.
– Tudható, hogy ők hányan vannak?
– Ennek a műfajnak van egy népes közönsége, és gondolhatunk a műfajokról, a nótáról bármit, az emberek kérik a maguk „magyari nótáját”.
Benedek B. Levente

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom