Kövess minket!

Médiapiac

Mr. Magazine Budapesten

Tanulságos előadást tartott első magyarországi látogatásán, Budapesten a Mr. Magazine-ként ismert Samir Husni a nyomtatott média (közel)múltjáról és jövőjéről.

Állítása szerint 2008-ban kettős sokk érte a kiadók vezetőit: a gazdasági válság és az okoseszközök fémjelezte technológiai robbanás. És erre testületileg hibás választ adtak: egyfajta szerelmi viszonyt kezdtek a digitális világgal, a printben megtermelt pénzeket számolatlanul, gyakran valódi üzleti modellek nélkül csoportosítva át a digitális világba – melyről mára kiderült, hogy egy költséges, de terméketlen románc volt. Miközben egyes piacokon – például az Egyesült Államokban – pusztító módon csökkentették az előfizetések díjait vagy a vállalt példányszám teljesítése érdekében ingyen osztogatták a lapokat, a digitális fogyasztók monetizálása nem járt átütő sikerrel. Problémát jelent a reklámblokkolók egyre szélesebb körű elterjedése, az adatvédelmi aggályok, valamint az ún. Trash Audience jelensége is. Ez utóbbi nem emberi minőségre utal, hanem arra a tényre, hogy az online kiadványok hirdetései sokszor olyan tömegeket érnek el, akiknek egyébként sem lenne módja igénybe venni a reklámozott terméket vagy szolgáltatást.

Mr. Magazine álláspontja szerint a kulcs nem az olvasók száma, hanem azok az olvasók, akik számítanak. Ezért mindenképpen a közönséget kell az első helyre tenni a kiadói stratégiákban, természetesen nem megfeledkezve a hirdetők kiszolgálásáról sem.

Félreértés ne essék, Mr. Magazine is állítja, hogy jelenleg a digitális világban élünk és senki sem engedheti meg magának, hogy ne nyisson ebbe az irányba is, de a nyomtatott termékek – legyen szó napilapról, magazinról, könyvekről vagy DM-ről – világában a többcsatornás modellek jelentik a jövőt.

A visszarendeződés jelei már látszanak: növekszik az offline bevételek aránya, egyre több új magazin jelenik meg (különösen rétegmagazinok, mint például a Fit Pregnancy, a Vintage Fire Trucks vagy a philadelphiai meleg közösséget célzó Focus), online médiumok nyomtatott magazinokat adtak ki, a hagyományos lapok pedig egyre vastagabbak, jobb minőségű papíron, nagyobb méretben készülnek vagy tematikus mellékletekkel bővülnek. Mindeközben az olyan kísérletek, mint például az Apple Newsstand, a táblagépen megjelenő magazinok vagy akár a hagyományos honlap, gyakorlatilag megbuktak.

A printnek megvannak a maga fogyasztási szokásai, helyszínei; biztosítja azt az énidőt, amikor a többképernyős tartalomfogyasztás és a folyamatosan érkező zavaró ingerek után megpihenhetünk. Az online eszközök pedig forgalmat terelhetnek a nyomtatott formátumok felé. Ezen a téren az új hívószó a notifications: online csatornákon felhívni a figyelmet arra, amit printben mindenképpen el kell olvasni, meg kell nézni. A képes történetmesélés legjobb platformja is a nyomtatott sajtó maradt.

A verseny az időért és a felhasználó figyelméért folyik.

Fontos, hogy olyan tartalmat nem érdemes kínálni, amit a felhasználó az interneten is pillanatok alatt megtalál: szükséges, elégséges és releváns termékeket kell fejleszteni, és törekedni kell az olvasók bevonására. Ideális esetben egyfajta függőség alakul ki a lap és az olvasója között: így lehet minden egyes szám címlapján csodadiétát, hasizomgyakorlatokat vagy szexpózokat kínálni úgy, hogy a vásárló mégis mindig visszatérjen.

 

Mr. Magazine néhány gyakorlati tanácsot is megosztott a hallgatósággal:

  1. Legyünk tartalomkurátorok! Az interneten minden fent van, sok értéktelen vagy káros tartalom is. Mutassunk irányt!
  2. Elemezzük az adatokat és információkat! Két irányban is: egyrészt ismerjük meg minél jobban az olvasónkat, másrészt egyszerű információközlés helyett világítsuk meg a hátteret, összefüggéseket is!
  3. Adjunk megoldásokat! Az olvasóknak problémáik vannak, melyekre válaszokat keresnek.
  4. Legyünk mesterei a véleményeknek! Amit egyszer kinyomtattunk, azt nem tudjuk úgy megváltoztatni, mint ami online jelent meg.
  5. Teremtsünk élményeket! A tartalomszolgáltatás – bár még mindig a szakma alapja – önmagában már nem elég.
  6. Alakítsunk ki függőségeket! Adjunk mind többet ugyanabból.
  7. Legyünk szellemes történetmesélők! Az emberek még mindig vevők a történetekre.
  8. Gerjesszünk érzelmeket!
  9. Legyünk újítók a printben! Csináljunk olyat – tartalomban, technikában -, amit más még nem, amit érdemesnek tartanak a megőrzésre!
  10. Mi van ebben számomra? (What Is In It For Me?) Erre a kérdésre gyors, rövid és vonzó válaszokat kell tudnunk adni az olvasók, a hirdetők és önmagunk felé is.

Önmagunk legnagyobb ellenségei vagyunk. Felültünk a printet temető jóslatoknak, miközben senki nem temeti a digitálist azért, mert a Yahoo!-tól vagy a Mashable-től rengeteg munkatársat elbocsátottak, senki nem kelti a televízió halálhírét azért, mert műsorok jönnek és mennek. Valamennyi iparágnak megvannak a természetes ciklusai, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Ehhez a nyomtatott médiában is szükség lehet őrségváltásra: a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező, inkább már „renovatív” generáció mellett helyet kell adni az innovatív fiataloknak is, akik testközelből érzik az új világ működését, változásait – hívta fel a figyelmet Samir Husni.

Médiapiac

Egyre népszerűbb a streaming és az online

Az emberek naponta 1-3 órát tévéznek, és egyre népszerűbbek a streaming és az online tartalmak. A Direct One TV szolgáltató 2021 augusztusában több mint 3000 előfizetőjét kérdezte meg tartalomfogyasztási szokásairól, és kiderült hogy a legtöbben filmeket és sorozatokat néznek.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A felmérés szerint a válaszadók 77 százaléka a hagyományos tévézést részesíti előnyben, emellett 44 százalékuk a streamingszolgáltatók műsorait is figyelemmel követi.

A hagyományos televíziózást a nők jobban kedvelik (81 százalék), a streamingszolgáltatók pedig inkább a férfiak között népszerűek, ezen csoport közel fele használja, míg a nőknek csupán harmada.

A streaming a 18-24 évesek között a legnépszerűbb, míg a televíziózás a 60 feletti korosztályban 90 százalékos aránnyal szerepel.

A trendek szerint a valós idejű televíziózás szerepe egyre inkább csökken: ma már csupán minden harmadik válaszadó nézi meg mindig adásidőben a kiválasztott műsort, 63 százalékuk, ha úgy adódik élőben, de inkább visszajátszva néz meg egy-egy adást.

A felmérésből kiderült az is, hogy a filmek és sorozatok a legnépszerűbbek: 78 százalékkal vezetnek a filmek és a sorozatok, a második helyen a természet- és dokumentumfilmek állnak, az emberek 67 százaléka néz ilyen jellegű műsorokat rendszeresen. A hír- és sportműsorokat pedig a válaszadók mintegy 40 százaléka kedveli és követi.

Tovább olvasom

Médiapiac

Ezek a közösségi tévék, rádiók kapnak támogatást

A médiatanács döntése nyomán tizenkilenc közösségi televízió, rádió és kisközösségi rádió majdnem 70 millió forintot kap műszaki fejlesztésekre – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.

Közzétéve:

Pixabay

A közösségi médiaszolgáltatók támogatására kiírt műszaki pályázat idei első fordulójában a nyertesek 69,78 millió forintot fordíthatnak stúdió-, hang-, fénytechnikai berendezések és műsorjelátviteli, illetve a médiaszolgáltatáshoz szükséges informatikai eszközök vásárlására.

A televíziók közül támogatást kapott a Körzeti Televízió Tata, a Tatai Televízió, a Szentes Televízió, a biatorbágyi Völgyhíd TV, a csabacsűdi Körös Televízió, a Kiskőrös Televízió, a szegedi TiszapART televízió, a Bajai Televízió, a TV Szentendre, a Túrkeve Televízió, a tahitótfalui Danubia Televízió, valamint a budapesti EWTN BONUM és az Apostol TV. A közösségi rádiók közül a veszprémi Mária Rádió Nefelejcs és a fővárosi Klasszik Rádió 92.1, valamint a Magyar Katolikus Rádió 92,7 MHz és a 91,6 MHz jogosultságai pályáztak sikerrel. A kisközösségi rádióknál a Rádió Szentendre és a Rádió Szarvas kap segítséget – tették hozzá.

A médiafelügyeleti döntésekről azt közölték, nem indít eljárást a testület egy júliusban a Duna televízión 21 óra után, 12-es karikával sugárzott reklámblokk miatt, mert a kifogásolt szpotok – melyekben rágógumit, hüvelytablettát és probiotikumot népszerűsítettek – nem tartalmaztak olyan elemet, amely kedvezőtlenül befolyásolhatta volna a védett korosztály szellemi, pszichológiai és erkölcsi fejlődését.

Szintén bejelentést vizsgálva, nem indít eljárást a tanács az RTL Klub szolgáltatója ellen sem, ugyanis a tévécsatorna a 0 óra 30 perctől sugárzott Haláli csajok című sorozatot 18-as korhatár-besorolással, az előírásoknak megfelelően tette közzé, a műsorszám kezdetekor és a reklámok után megjelenítve a korhatári minősítésre vonatkozó jelzést – jelezték.

A grémium az ÉPI-TECH Magazin adásai kapcsán újabb két eljárást indít a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, ezúttal a Kölcsey TV és a Somogy TV – különböző – szolgáltatói ellen. Augusztus elején ugyanis a közreadott műsor egy-egy adásában, illetve azok egy-egy ismétlésében építészeti cégek szolgáltatásairól, termékeiről reklámszerű többlet információk hangzottak el, ami jogszabályellenes. A műsorral kapcsolatban ezekkel együtt már kilenc eljárás van folyamatban a Médiatanácsnál – írták.

A testület hatósági ellenőrzést indított a hatoscsatorna szolgáltatója ellen, mert egy júliusi adásnapon az Ahogy nő a NŐ – nőgyógyászat és szexológia című műsort ugyan megfelelő, 18-as korhatárbesorolással és időpontban adta 22 és 5 óra között, a korhatári minősítésre vonatkozó, a műsort megelőző figyelemfelhívó, és a médiatörvény alapján kötelező jelzés azonban elmaradt – áll az NMHH közleményében.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt írták, a testület nyertest hirdetett a Székesfehérvár 96,1 MHz és a Kiskőrös 91,7 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára kiírt pályázatokon: mindkét esetben az egyedül jelentkező Katolikus Rádió Zrt. nyert.

A Budapest 96,4 MHz körzeti frekvencia eljárásában egyedül az LBK Base Kft., a Budapest 105,9 MHz körzeti frekvencia esetében az LBK Sport Kft. indult, míg a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi frekvencia pályázatán kizárólag a Katolikus Rádió Zrt. nyújtott be ajánlatot. A testület az alaki vizsgálatok után mindegyik esetben nyilvántartásba vette a pályázó vállalkozást – tették hozzá.

A grémium elfogadta a Nyíregyháza 100,5 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatát célzó és egy Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós lehetőségre szóló pályázat felhívásainak tervezeteit.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Döbbenetes stílusban gyalázza a családokat a liberális portál

Gyalázatos stílusban ír a budapesti demográfiai konferenciáról és a családokról a 444. Szerintük csupán szaporulatról van szó.

Közzétéve:

Borítókép: Panelbeszélgetés a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Döbbenetes stílusban ír a Soros György blogjának számító, a 444 a csütörtökön kezdődött IV. budapesti demográfiai csúcsról. Az alábbi két képernyőmentésen jól látszik, hogy számukra a kérdés egyszerű “szaporodás” csupán, a gyerekeket pedig “szaporulatnak” nevezik. Vagyis úgy, ahogy azt csak az állatoknál szokás használni.

A blogoldalnak nyilván az fáj, hogy a konferencián egyértelmű tényekkel mutatnak rá arra, hogy az illegális migráció káros, valamint hogy az LMBTQ-lobbi célja a hagyományos családok szétverése. Mint ismert, Soros propagandistái 2015-ben azon búsongtak, hogy miért nem maradnak Magyarországon az illegális migránsok – emlékeztetett az Origo.

Tovább olvasom