Kövess minket!

Médiapiac

Mr. Magazine Budapesten

Tanulságos előadást tartott első magyarországi látogatásán, Budapesten a Mr. Magazine-ként ismert Samir Husni a nyomtatott média (közel)múltjáról és jövőjéről.

Állítása szerint 2008-ban kettős sokk érte a kiadók vezetőit: a gazdasági válság és az okoseszközök fémjelezte technológiai robbanás. És erre testületileg hibás választ adtak: egyfajta szerelmi viszonyt kezdtek a digitális világgal, a printben megtermelt pénzeket számolatlanul, gyakran valódi üzleti modellek nélkül csoportosítva át a digitális világba – melyről mára kiderült, hogy egy költséges, de terméketlen románc volt. Miközben egyes piacokon – például az Egyesült Államokban – pusztító módon csökkentették az előfizetések díjait vagy a vállalt példányszám teljesítése érdekében ingyen osztogatták a lapokat, a digitális fogyasztók monetizálása nem járt átütő sikerrel. Problémát jelent a reklámblokkolók egyre szélesebb körű elterjedése, az adatvédelmi aggályok, valamint az ún. Trash Audience jelensége is. Ez utóbbi nem emberi minőségre utal, hanem arra a tényre, hogy az online kiadványok hirdetései sokszor olyan tömegeket érnek el, akiknek egyébként sem lenne módja igénybe venni a reklámozott terméket vagy szolgáltatást.

Mr. Magazine álláspontja szerint a kulcs nem az olvasók száma, hanem azok az olvasók, akik számítanak. Ezért mindenképpen a közönséget kell az első helyre tenni a kiadói stratégiákban, természetesen nem megfeledkezve a hirdetők kiszolgálásáról sem.

Félreértés ne essék, Mr. Magazine is állítja, hogy jelenleg a digitális világban élünk és senki sem engedheti meg magának, hogy ne nyisson ebbe az irányba is, de a nyomtatott termékek – legyen szó napilapról, magazinról, könyvekről vagy DM-ről – világában a többcsatornás modellek jelentik a jövőt.

A visszarendeződés jelei már látszanak: növekszik az offline bevételek aránya, egyre több új magazin jelenik meg (különösen rétegmagazinok, mint például a Fit Pregnancy, a Vintage Fire Trucks vagy a philadelphiai meleg közösséget célzó Focus), online médiumok nyomtatott magazinokat adtak ki, a hagyományos lapok pedig egyre vastagabbak, jobb minőségű papíron, nagyobb méretben készülnek vagy tematikus mellékletekkel bővülnek. Mindeközben az olyan kísérletek, mint például az Apple Newsstand, a táblagépen megjelenő magazinok vagy akár a hagyományos honlap, gyakorlatilag megbuktak.

A printnek megvannak a maga fogyasztási szokásai, helyszínei; biztosítja azt az énidőt, amikor a többképernyős tartalomfogyasztás és a folyamatosan érkező zavaró ingerek után megpihenhetünk. Az online eszközök pedig forgalmat terelhetnek a nyomtatott formátumok felé. Ezen a téren az új hívószó a notifications: online csatornákon felhívni a figyelmet arra, amit printben mindenképpen el kell olvasni, meg kell nézni. A képes történetmesélés legjobb platformja is a nyomtatott sajtó maradt.

A verseny az időért és a felhasználó figyelméért folyik.

Fontos, hogy olyan tartalmat nem érdemes kínálni, amit a felhasználó az interneten is pillanatok alatt megtalál: szükséges, elégséges és releváns termékeket kell fejleszteni, és törekedni kell az olvasók bevonására. Ideális esetben egyfajta függőség alakul ki a lap és az olvasója között: így lehet minden egyes szám címlapján csodadiétát, hasizomgyakorlatokat vagy szexpózokat kínálni úgy, hogy a vásárló mégis mindig visszatérjen.

 

Mr. Magazine néhány gyakorlati tanácsot is megosztott a hallgatósággal:

  1. Legyünk tartalomkurátorok! Az interneten minden fent van, sok értéktelen vagy káros tartalom is. Mutassunk irányt!
  2. Elemezzük az adatokat és információkat! Két irányban is: egyrészt ismerjük meg minél jobban az olvasónkat, másrészt egyszerű információközlés helyett világítsuk meg a hátteret, összefüggéseket is!
  3. Adjunk megoldásokat! Az olvasóknak problémáik vannak, melyekre válaszokat keresnek.
  4. Legyünk mesterei a véleményeknek! Amit egyszer kinyomtattunk, azt nem tudjuk úgy megváltoztatni, mint ami online jelent meg.
  5. Teremtsünk élményeket! A tartalomszolgáltatás – bár még mindig a szakma alapja – önmagában már nem elég.
  6. Alakítsunk ki függőségeket! Adjunk mind többet ugyanabból.
  7. Legyünk szellemes történetmesélők! Az emberek még mindig vevők a történetekre.
  8. Gerjesszünk érzelmeket!
  9. Legyünk újítók a printben! Csináljunk olyat – tartalomban, technikában -, amit más még nem, amit érdemesnek tartanak a megőrzésre!
  10. Mi van ebben számomra? (What Is In It For Me?) Erre a kérdésre gyors, rövid és vonzó válaszokat kell tudnunk adni az olvasók, a hirdetők és önmagunk felé is.

Önmagunk legnagyobb ellenségei vagyunk. Felültünk a printet temető jóslatoknak, miközben senki nem temeti a digitálist azért, mert a Yahoo!-tól vagy a Mashable-től rengeteg munkatársat elbocsátottak, senki nem kelti a televízió halálhírét azért, mert műsorok jönnek és mennek. Valamennyi iparágnak megvannak a természetes ciklusai, amelyekhez alkalmazkodnunk kell. Ehhez a nyomtatott médiában is szükség lehet őrségváltásra: a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező, inkább már „renovatív” generáció mellett helyet kell adni az innovatív fiataloknak is, akik testközelből érzik az új világ működését, változásait – hívta fel a figyelmet Samir Husni.

Médiapiac

Az al-Dzsazíra beperli Izraelt Hágában riportere lelövése miatt

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra” – írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Közzétéve:

Az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózat beperli az izraeli hadsereget a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Sirin Abu Akla palesztin tudósítója májusi lelövése miatt – írja az izraeli katonai rádió kedd jelentése nyomán az MTI.

A katari tévé a Twitteren jelentette be, hogy jogi csapata megvizsgálta az ügyet, majd benyújtotta a keresetet. Ebben azt állítják, hogy új bizonyítékok és videók egyértelműen azt mutatják, hogy Sirinre és munkatársaira közvetlenül az izraeli erők lőttek. Szerintük teljesen megalapozatlan az izraeli hatóságok azon állítása, miszerint véletlenül vesztette életét egy tűzharc során.

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra”

– írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Az izraeli hadsereg illetékesei három hónappal ezelőtt elismerték, hogy a palesztin-amerikai újságírónővel “elég nagy valószínűséggel” a katonák véletlen lövése végzett Dzsenínben – emlékeztetett a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Abu Aklát májusban lőtték agyon a márciusban kezdődött terrorhullám közepette, amelyben számos izraeli várost és települést ért támadás. Katonai kommandós egységek hatoltak be Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben a menekülttáborba, hogy letartóztassanak terrortevékenységgel gyanúsított palesztinokat.

A körözött palesztinokat nem találták meg, s a vártnál tovább tartott a razzia. A menekülttábor elhagyásakor tűzharc tört ki palesztin fegyveresekkel, s az izraeli hadsereg szerint ezeknél a tűzváltásoknál halt meg az arab világban ismert újságírónő.

Novemberben az FBI úgy döntött, hogy saját vizsgálatot indít Abu Akla halála körülményeinek megállapítására.

Jaír Lapid miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter az amerikai nyomozásról szóló közlemény közzététele után kemény üzeneteket fogalmazott meg, és egyértelművé tették, hogy nem fognak együttműködni az amerikai hatóságokkal.

Az al-Dzsazíra azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy szándékosan vették célba és lőtték le az izraeli katonai razziáról tudósító riportert, aki jól felismerhető sisakban és sajtó feliratú golyóálló mellényben volt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lyukra futottak az álhírterjesztők

Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – erről a Twitteren írt Orbán Viktor. Az uniós pénzügyminiszterek ma Brüsszelben tárgyaltak, ezután a 444.hu azt írta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Csakhogy az ülésen nem volt szavazás, így vétó sem lehetett – számolt be róla az M1 Híradó.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hamisak a magyar vétóról szóló hírek – írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő így reagált az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről.
Azt írta: Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának. Hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.

Kedden Brüsszelben találkoztak az unió pénzügyminiszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság múlt heti javaslatait. Köztük a magyar helyreállítási alap tervezetét. De végül sem erről, sem a kondicionalitási eljárásról nem született döntés.

Az ülés után a 444.hu arról írt: azért halasztották el a magyar helyreállítási terv elfogadását, mert Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Egy videót is megosztott a lap, amelyben állítása szerint ez elhangzik. A portál azt is hozzáteszi, hogy csak a magyar kormány szavazott nemmel.

Nem volt ma szavazás Ukrajna 18 milliárdos eurós támogatásáról, így a magyar helyreállítási tervről sem lehetett szavazás

– közölte az Origo.

Ahogy fogalmaznak: hazudott a 444, amikor arról írt, hogy Varga Mihály megvétózta az ukrán segélyt, hiszen nem volt erről szavazás.

Varga Mihály a tanácskozás után azt mondta: hazánk a közös hitel felvételét nem támogatja, de már elkülönített egy pénzügyi keretet Ukrajna megsegítésére. Azt a pénzügyminiszter is megerősítette, hogy nem szavaztak. „Elmondtuk, hogy bilaterális együttműködés keretében lehet a leggyorsabban ezeket a kérdéseket eldönteni, Magyarország erre készen is áll, a költségvetésünkből el van különítve az a rész, amellyel Ukrajna finanaszírozását segíteni tudnánk” – mondta.

A pénzügyminiszter a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban közölte: azt minden tagállam támogatta.

A kondicionális eljárásról pedig elmondta: a kormány az Európai Bizottság összes kérését, mind a 17 válallását teljesítette. A pénzügyminiszter szerint a szavazás elhalasztása csak előkészíti a megegyezést Brüsszellel. „Örülök annak, hogy ez a kérdés a halasztott kérdések közé került, mert így módja van a bizottságnak arra, hogy objektív értékeléssel járuljon majd hozzá, hogy egy ilyen eljárást le lehessen zárni” – fogalmazott a Híradó.hu szerint.

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége

A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.

Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.

Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.

Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan ­technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke

Tovább olvasom