Médiapiac
Mozgókép minden platformon – nők és férfiak, lineáris és VOD
Az elmúlt hónapok legmozgalmasabban változó szegmense a televízió volt, így a Médiapiac 2016 konferencia nyitó napjának délutánján egy teljes szekciót szenteltünk a mozgóképes világnak.
Igaz volta ellenére is meglepő felütéssel kezdte a délutáni tévés szekció első előadását Incze Kinga, a Mrs. White Media Consulting ügyvezetője: bár az előző évszázadban is számos új szereplő, technológia tűnt fel a mozgóképpiacon, a tradicionális médiafogyasztást befolyásoló tényezők zöme 2000 után jelentkezett. Amikor riadtan kapkodjuk a fejünket, hogy mi lesz a tévézéssel, elaprózódik, hova tűnnek a fogyasztók, nagyon fontos, hogy legyenek a piac egészét vizsgáló, átfogó mérések – jegyezte meg a szakember, megtoldva ezt azzal, hogy a közönség mindenképpen televíziózik, a nagyobb kínálat pedig – a long tail logika mentén – inkább fokozza, mint csökkenti a tévézési hajlandóságot.
 |
| Fotó: Incze Kinga |
Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatója előadásában visszaugrott a női-férfi koordináta-rendszerhez. Eszközellátottságban – lévén a tévénézés otthoni-családi műfaj – a digitalizáció és a fogható csatornaszám terén értelemszerűen nincs releváns eltérés a nemek között. Más a helyzet viszont az okostelefon-, a számítógép- vagy az internethasználat, esetleg a televízió-műsorok netről letöltése esetében. Itt ugyanis már pár százalékos előnyre tettek szert a férfiak. A nők ugyanakkor jelentősen hosszabb időt szánnak a tévéképernyő előtt ülésre – akárcsak a kis háztartásban élők, az 50 év felettiek, az alacsonyabb végzettségűek és/vagy társadalmi státuszúak, valamint a 40 évnél idősebb egyedülállók.
A nők egész nap nagyobb arányban tévéznek, s hétvégén is hamarabb látnak neki médiafogyasztani – de a dolog nem előre kódolt, derült ki az előadásból. A felnőttkor küszöbéig ugyanis gyakorlatilag percre megegyezik a két nem televíziózással töltött ideje, s ekkor kezd csak a két index különválni, az eltérés pedig az 50 felettieknél tetőzik.
Ugyanez az eredmény, ha nem az egyes adókat, hanem a műsorok nézettségét vesszük górcső alá. A nagy produkciók (például a tehetségkutatók) mindenkit érdekelnek, az akciófilmek és a sportműsorok azonban értelemszerűen inkább a férfiközönséget vonzzák, míg a nők nagyobb arányban választják a főzős programokat.
 |
| Fotó: Vörös Csilla |
Ez a minta jelenik meg az internetről való letöltések esetében is: ugyanazok a topműsorok, és egyezik a letöltésük nemi aránya is. Jelentős eltérés viszont, hogy míg a nők kétharmada tölti egyedül idejét a tévéképernyő előtt, addig a férfiaknál éppen meghaladja az 50 százalékot a magányosan televíziózók aránya. A nőknél a kor előrehaladta, az alacsonyabb végzettség és a digitális vétel növeli az egyedül tévézés valószínűségét. Ahogy az is, ha többen vannak odahaza, vagy több eszközön osztoznak. A hirdetésipar nyelvére lefordítva mindez azt jelenti, hogy a GRP-tömeg közel 60 százaléka a nőkre esik – közülük 3,5 milliót lehet tévéreklámmal elérni, míg a férfiaknál 2,8 milliós ez a tábor. Előbbiek 97, utóbbiak 79 reklámot látnak naponta a televízió-képernyőn megjelenni – ez pedig különösen akkor fontos, ha tudjuk, hogy a nők teszik ki a fő bevásárlók 81 százalékát. A tévé tehát továbbra is remek megoldás, ha tömeges elérést akar szerezni a hirdető, míg az egyedire ott az internet – szólt a szakember summázata.
A lekérhető szolgáltatások rejtelmeibe avatta be a szépszámú közönséget John Rossiter, a Sony Pictures Television Networks (SPT) közép-európai főnöke, azt a kérdést boncolgatva, helyettesíti-e vagy kiegészíti a lineáris kínálatot a VOD. Gyorsan le is tette a garast amellett, hogy bizony nagyon hamar komplementer szolgáltatássá fog válni a VOD. A térség tizenhárom piaca közül, amelyen jelen van az SPT, a lengyelre, a magyarra és a románra mint a legaktívabbakra fókuszálva arról beszélt, stabil, európai összehasonlításban egészségesen növekedő és tévédominanciájú piac ezek mindegyike. A digitális környezethez adaptálódást tekintve ugyanakkor mindhárom a sereghatók között van. Lengyelországban félszáz VOD-szolgáltató működik a piacon, de hatásuk alig érezhető – ez is mutatja, hogy továbbra is erősek a lineáris televíziózás bástyái.
 |
| Fotó: John Rossiter |
Más kérdés, hogy az érdeklődés növekszik a lekérhető szolgáltatások iránt (bár a fogyasztásban ez ma még nemigen jelenik meg). Ezt pedig csak erősíti, hogy az Egyesült Államokhoz képest itt sokkal alacsonyabb a kábeltévé-előfizetések ára, a közönség pedig nem hajlandó fizetni olyasmiért, amit ingyen is elérhet, még ha ez illegális tartalomletöltéssel, magyarán kalózkodással jár is. John Rossiter szerint a régióban a következő pár év alatt megerősödő VOD-szolgáltatások esélye az, hogy a lineáris fogyasztás mindinkább a háttértévézés irányába tolódik, aki pedig többet akar, vagy mélyebben érdeklődik egy-egy téma iránt, az elindul a lekérhető szolgáltatások irányába.
Ugyanezt a témát boncolgatta más szempontból a következő kerekasztal-beszélgetés: király-e még a tévé, vagy az online már vitte, viszi a piacot. Pellion Ágnes Gabriella, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs igazgatója arról beszélt: annyira sokszereplős, sokváltozós történetben mozognak, hogy a hirdetőknek gyakran kampányról kampányra kell áthangolniuk, függően attól, éppen milyen célcsoportot akarnak megszólítani. Ehhez pedig jól jön a felhasználókkal közeli kapcsolatot adó online platform. Bacsa Gábor, a Carat Hungary 21 Média ügyvezetője szavaiból pedig az derült ki, hogy nemigen akad fix pont: változnak a hirdetői igények éppúgy, mint a piaci trendek és maguk a fogyasztók (és elvárásaik) is, ezzel kell lépést tartaniuk az ügynökségeknek. És ebben a játékban még a tartalmak azok, amelyek kevésbé rugalmasan idomulnak, miközben a fogyasztó egyre nagyobb beleszólást akar abba, mit és hogyan kap meg. A ki a király? kérdésre válaszolva azt mondta a szakember, „a vastrón üres”, és egyhamar nem is dől el, kié lesz, hiszen több segítséggel, erősebb visszajelzésekkel és platformmixszel jelentősen növelhető a kampányok hatékonysága.
A rugalmas helyzetkezelésre hozott példát Németh Ottó, a Henkel Beauty Care üzletágának vezetője: akciókkal tűzdelt Glamour-hétvégéjükre – a tavalyi tapasztalatok alapján – szinte bezárták a céget, hogy mindenki pakoljon az üzletekben, ezzel készülve fel a vevőcunamira. Amúgy ők továbbra is el tudják érni a tévével azt a törzsvásárlói kört, amelyik a forgalom oroszlánrészét adja, még ha az új generációkra finomhangolniuk is kell. Az ügynökségek szerepét pedig éppen abban látta a szakember, hogy mihamarabb és minél mélyebben fel tudják mérni a piaci változásokat és a versenytársak mozgását.
A médiapiac olyan divatbemutató, ahol a szereplők ugyanazok, legfeljebb gyakrabban öltöznek át – modellezte a helyzetet Vérten Sándor, a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója, hozzátéve, hogy a járműszektor volt az egyik olyan ágazat, amelyik a legjobban megszenvedte a válságot. Eközben pedig rá kellett jönniük, hogy „nem létező vásárlónak nem kell hirdetni”, de az új eszközök mellett a tévéről nem tudnak lemondani. Az elmúlt tíz évben a médiamixük 20-25 százalékát kitevő televízió most 30 százalékon van – nagyjából ott, ahol az annak idején 5 százalékról induló online költés.
A szekcióbeszámolót holnap folytatjuk.
(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én