Kövess minket!

Médiapiac

Mozgókép minden platformon – nők és férfiak, lineáris és VOD

Az elmúlt hónapok legmozgalmasabban változó szegmense a televízió volt, így a Médiapiac 2016 konferencia nyitó napjának délutánján egy teljes szekciót szenteltünk a mozgóképes világnak.

Igaz volta ellenére is meglepő felütéssel kezdte a délutáni tévés szekció első előadását Incze Kinga, a Mrs. White Media Consulting ügyvezetője: bár az előző évszázadban is számos új szereplő, technológia tűnt fel a mozgóképpiacon, a tradicionális médiafogyasztást befolyásoló tényezők zöme 2000 után jelentkezett. Amikor riadtan kapkodjuk a fejünket, hogy mi lesz a tévézéssel, elaprózódik, hova tűnnek a fogyasztók, nagyon fontos, hogy legyenek a piac egészét vizsgáló, átfogó mérések – jegyezte meg a szakember, megtoldva ezt azzal, hogy a közönség mindenképpen televíziózik, a nagyobb kínálat pedig – a long tail logika mentén – inkább fokozza, mint csökkenti a tévézési hajlandóságot.

Fotó: Incze Kinga

Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezető igazgatója előadásában visszaugrott a női-férfi koordináta-rendszerhez. Eszközellátottságban – lévén a tévénézés otthoni-családi műfaj – a digitalizáció és a fogható csatornaszám terén értelemszerűen nincs releváns eltérés a nemek között. Más a helyzet viszont az okostelefon-, a számítógép- vagy az internethasználat, esetleg a televízió-műsorok netről letöltése esetében. Itt ugyanis már pár százalékos előnyre tettek szert a férfiak. A nők ugyanakkor jelentősen hosszabb időt szánnak a tévéképernyő előtt ülésre – akárcsak a kis háztartásban élők, az 50 év felettiek, az alacsonyabb végzettségűek és/vagy társadalmi státuszúak, valamint a 40 évnél idősebb egyedülállók.

A nők egész nap nagyobb arányban tévéznek, s hétvégén is hamarabb látnak neki médiafogyasztani – de a dolog nem előre kódolt, derült ki az előadásból. A felnőttkor küszöbéig ugyanis gyakorlatilag percre megegyezik a két nem televíziózással töltött ideje, s ekkor kezd csak a két index különválni, az eltérés pedig az 50 felettieknél tetőzik.

 

Azaz „a kor előrehaladtával a televízió egyre nőiesebb médiatípus lesz”, ennek pedig az általános kereskedelmi és a közszolgálati csatornák a nyertesei, mivel az átlagnál nagyobb – körülbelül 60 százalékos – arányban szólítják meg a hölgyközönséget. A sport-, a hír- és az ismeretterjesztő csatornák viszont a férfiak körében erősebbek.

 

Ugyanez az eredmény, ha nem az egyes adókat, hanem a műsorok nézettségét vesszük górcső alá. A nagy produkciók (például a tehetségkutatók) mindenkit érdekelnek, az akciófilmek és a sportműsorok azonban értelemszerűen inkább a férfiközönséget vonzzák, míg a nők nagyobb arányban választják a főzős programokat.

Fotó: Vörös Csilla

Ez a minta jelenik meg az internetről való letöltések esetében is: ugyanazok a topműsorok, és egyezik a letöltésük nemi aránya is. Jelentős eltérés viszont, hogy míg a nők kétharmada tölti egyedül idejét a tévéképernyő előtt, addig a férfiaknál éppen meghaladja az 50 százalékot a magányosan televíziózók aránya. A nőknél a kor előrehaladta, az alacsonyabb végzettség és a digitális vétel növeli az egyedül tévézés valószínűségét. Ahogy az is, ha többen vannak odahaza, vagy több eszközön osztoznak. A hirdetésipar nyelvére lefordítva mindez azt jelenti, hogy a GRP-tömeg közel 60 százaléka a nőkre esik – közülük 3,5 milliót lehet tévéreklámmal elérni, míg a férfiaknál 2,8 milliós ez a tábor. Előbbiek 97, utóbbiak 79 reklámot látnak naponta a televízió-képernyőn megjelenni – ez pedig különösen akkor fontos, ha tudjuk, hogy a nők teszik ki a fő bevásárlók 81 százalékát. A tévé tehát továbbra is remek megoldás, ha tömeges elérést akar szerezni a hirdető, míg az egyedire ott az internet – szólt a szakember summázata.

A lekérhető szolgáltatások rejtelmeibe avatta be a szépszámú közönséget John Rossiter, a Sony Pictures Television Networks (SPT) közép-európai főnöke, azt a kérdést boncolgatva, helyettesíti-e vagy kiegészíti a lineáris kínálatot a VOD. Gyorsan le is tette a garast amellett, hogy bizony nagyon hamar komplementer szolgáltatássá fog válni a VOD. A térség tizenhárom piaca közül, amelyen jelen van az SPT, a lengyelre, a magyarra és a románra mint a legaktívabbakra fókuszálva arról beszélt, stabil, európai összehasonlításban egészségesen növekedő és tévédominanciájú piac ezek mindegyike. A digitális környezethez adaptálódást tekintve ugyanakkor mindhárom a sereghatók között van. Lengyelországban félszáz VOD-szolgáltató működik a piacon, de hatásuk alig érezhető – ez is mutatja, hogy továbbra is erősek a lineáris televíziózás bástyái.

Fotó: John Rossiter

Más kérdés, hogy az érdeklődés növekszik a lekérhető szolgáltatások iránt (bár a fogyasztásban ez ma még nemigen jelenik meg). Ezt pedig csak erősíti, hogy az Egyesült Államokhoz képest itt sokkal alacsonyabb a kábeltévé-előfizetések ára, a közönség pedig nem hajlandó fizetni olyasmiért, amit ingyen is elérhet, még ha ez illegális tartalomletöltéssel, magyarán kalózkodással jár is. John Rossiter szerint a régióban a következő pár év alatt megerősödő VOD-szolgáltatások esélye az, hogy a lineáris fogyasztás mindinkább a háttértévézés irányába tolódik, aki pedig többet akar, vagy mélyebben érdeklődik egy-egy téma iránt, az elindul a lekérhető szolgáltatások irányába.

 

Addig is: a nyerő recept az erős lineáris tartalom mellé azt jól kiegészítő VOD-katalógust kínálni. „A játék elindult, és keményen kell játszanunk mindkét térfélen” – összegzett az SPT-főnök.

 

Ugyanezt a témát boncolgatta más szempontból a következő kerekasztal-beszélgetés: király-e még a tévé, vagy az online már vitte, viszi a piacot. Pellion Ágnes Gabriella, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs igazgatója arról beszélt: annyira sokszereplős, sokváltozós történetben mozognak, hogy a hirdetőknek gyakran kampányról kampányra kell áthangolniuk, függően attól, éppen milyen célcsoportot akarnak megszólítani. Ehhez pedig jól jön a felhasználókkal közeli kapcsolatot adó online platform. Bacsa Gábor, a Carat Hungary 21 Média ügyvezetője szavaiból pedig az derült ki, hogy nemigen akad fix pont: változnak a hirdetői igények éppúgy, mint a piaci trendek és maguk a fogyasztók (és elvárásaik) is, ezzel kell lépést tartaniuk az ügynökségeknek. És ebben a játékban még a tartalmak azok, amelyek kevésbé rugalmasan idomulnak, miközben a fogyasztó egyre nagyobb beleszólást akar abba, mit és hogyan kap meg. A ki a király? kérdésre válaszolva azt mondta a szakember, „a vastrón üres”, és egyhamar nem is dől el, kié lesz, hiszen több segítséggel, erősebb visszajelzésekkel és platformmixszel jelentősen növelhető a kampányok hatékonysága.

A rugalmas helyzetkezelésre hozott példát Németh Ottó, a Henkel Beauty Care üzletágának vezetője: akciókkal tűzdelt Glamour-hétvégéjükre – a tavalyi tapasztalatok alapján – szinte bezárták a céget, hogy mindenki pakoljon az üzletekben, ezzel készülve fel a vevőcunamira. Amúgy ők továbbra is el tudják érni a tévével azt a törzsvásárlói kört, amelyik a forgalom oroszlánrészét adja, még ha az új generációkra finomhangolniuk is kell. Az ügynökségek szerepét pedig éppen abban látta a szakember, hogy mihamarabb és minél mélyebben fel tudják mérni a piaci változásokat és a versenytársak mozgását.

A médiapiac olyan divatbemutató, ahol a szereplők ugyanazok, legfeljebb gyakrabban öltöznek át – modellezte a helyzetet Vérten Sándor, a Porsche Hungaria kommunikációs igazgatója, hozzátéve, hogy a járműszektor volt az egyik olyan ágazat, amelyik a legjobban megszenvedte a válságot. Eközben pedig rá kellett jönniük, hogy „nem létező vásárlónak nem kell hirdetni”, de az új eszközök mellett a tévéről nem tudnak lemondani. Az elmúlt tíz évben a médiamixük 20-25 százalékát kitevő televízió most 30 százalékon van – nagyjából ott, ahol az annak idején 5 százalékról induló online költés.

Luxus lenne, ha csak erre a kettőre szorítkoznánk.

A szekcióbeszámolót holnap folytatjuk.

(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)

Médiapiac

Új műsorvezetővel rajtol el az M1 turisztikai műsora

Június 16-án ismét útjára indul a Nyaralj itthon! című műsor. Ezúttal Farkas Bettina, az M4 Sport riportere kalauzolja a nézőket a magyarországi helyszíneken.

Közzétéve:

A műsorvezető az első részben Szigetszentmiklósra látogat, ahol kipróbálja a motorcsónakázást és megcsodálja Európa második legnagyobb úszólápját is, amely a Ráckevei-Duna ágán található – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

„Nagyon élvezem a forgatásokat. A sporthoz képest ez egy teljesen más terület, de mivel szeretek utazni és új dolgokat felfedezni, ezért igazán testhezálló a feladat. A sorozat első részében egy olyan varázslatos hazai helyszínre kalauzoljuk a nézőket, amely bár nincs messze a fővárostól, mégis rengeteg védett, illetve fokozottan védett növény- és állatfajnak ad otthont” – fogalmazott Farkas Bettina, a Nyaralj itthon! műsorvezetője.

Az augusztus végéig futó műsorban feltárulnak hazánk csodálatos turisztikai értékei, számtalan látványosság és programlehetőség teszi színessé és látványossá a Nyaralj itthon! kétperces epizódjait.

A 66 adásban 66 különböző aktivitást ismerhetnek meg az érdeklődők, egyes részekben pedig népszerű sztársportolók is felbukkannak.

A Nyaralj itthon! június 16-tól az M1 csatornán túl a Duna Televízió nyári magazinműsorában, a Nyár21-ben is látható lesz.

Borítókép: Fővárosi természetjárók a Pilis parkerdejének Alsó-Jegenye-völgyi turistaútján kiépített lépcsősoron

Tovább olvasom

Médiapiac

Karácsony Gergely a Medyascope.tv-nek sem mond igazat (videó)

A török portálnak adott videóinterjúja a politikus nyelvvizsgabotránya miatt került az érdeklődés középpontjába, ám nyelvtudásbeli hiányosságai mellett az ott tett megállapításai is figyelemre méltóak.

Közzétéve:

MTI/Mónus Márton

Karácsony Gergely a Medyascope.tv-nek adott interjúja a főpolgármester nyelvvizsgabotránya kapcsán került az érdeklődés fókuszába. A török portálnak adott nyilatkozat a nyilvánosságra kerülésekor nem kapott nagyobb figyelmet idehaza, ám ez aligha véletlen: a beszélgetés során Karácsony tolmácson keresztül kommunikált az őt angolul kérdező török riporterrel, így adva bizonyítékát hiányos nyelvtudásának. A beszélgetés azonban nemcsak ebből a szempontból érdekes, hiszen Karácsony igyekezett jelentősen megszépíteni a valóságot a török nézőknek.

„Én egy zöldprogrammal nyertem meg a választást, és az elmúlt évben számos intézkedésünk volt, ami ezt szolgálta. Számos megörökölt beruházást újraterveztünk, sok ezer fát mentettünk meg, rengeteg parkot újítottunk fel, és elindítottuk a pesti oldal villamoshálózatának a komplex fejlesztését” – emelte ki az interjúban Karácsony.

Az állítás tényszerűségét megvizsgálva komoly problémákba ütközünk – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet. A pesti villamoshálózat fejlesztése valóban elindult – döcög –, ám azt

nem tudni, hogy mire gondolt a főpolgármester, amikor azt mondta: rengeteg parkot újítottak fel. Valójában egyetlen ilyen park sincs, a felújított parkok száma konkrétan nulla.

Erre a legjobb példa a Városháza park, amely Karácsony választási ígérete szerint a budapestieké lesz, ám eddig egy kapavágás sem történt, a másfél hektáros terület kétharmada jelenleg is az önkormányzat hivatali parkolójaként szolgál.

A „megörökölt beruházás újratervezéseként” pedig Karácsony alighanem a Lánchíd-projektre gondolt, ami mintegy ötmilliárddal drágult meg a Fővárosi Önkormányzat szerencsétlenkedése miatt.

A fák megmentéséről tett nyilatkozata pedig a legújabb fejlemények kapcsán még vitathatóbb: a napokban betonozták le a Lánchíd budai hídfőjénél lévő virágágyásokat.

Az interjúban a főpolgármester arról beszélt, hogy „egy más típusú politikai vezetést kezdtünk el kialakítani, ami folyamatosan interakcióban van a polgárokkal, a választókat minden döntésünkről informáljuk és megkérdezzük”. A valóság azt mutatja, hogy számos projekt kapcsán a „kérdések” fázisában elakadtak a dolgok, így például az előbb említett Városháza park esetében is: valóban kiírtak egy online konzultációt 2020 áprilisában, azóta azonban lényegében nem történt semmi.

A polgárokkal való interakció szintén sajátosan alakult: ez jellemzően a Gyurcsány korábbi kommunikációs szakembere, Gál J. Zoltán által írt és fővárosi közpénzből folyamatosan hirdetett Facebook-posztokon keresztül történik, amelyekben azt magyarázza el a főpolgármester a budapestieknek, hogy mi miért nem az ő hibája – és miért a kormányé.

„Nagy a kockázat, hogy hiába lesz EU-s támogatás, ezek nem érkeznek meg oda, ahol igazán szükség van rá” – mondta a főpolgármester az interjúban. Ez azonban szintén éles ellentétben áll a valósággal, ugyanis Karácsony és stábja azt kommunikálja hónapok óta, hogy Budapest „lerohasztása” a cél. Ezzel szemben a következő uniós ciklusban érkező támogatásokból ezermilliárdok juthatnak majd Budapestnek, amelyek elosztásáról a kabinet fog dönteni. Ráadásul a főváros sosem látott beruházásdömping helyszíne volt az elmúlt évtizedben: lényegében az összes fontosabb nagyobb köztér megújult.

„Budapesten a koalíció nagyon szilárd, és nincsenek olyan viták, amelyek blokkolnák a hatékony kormányzást” – állította Karácsony, ami a valóság jelentős megszépítése. A konfliktusok folyamatosak az egyes pártok között, például Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere nyílt háborút vív az MSZP-vel, ami lejárató mémekkel bombázza a kerületvezetőt. De a Momentum kapcsán érdemes kiemelni Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest is, aki a korrupciós ügyek – többek között az esetleges kispesti visszaélések – feltárásával kampányolt 2019-ben, és többek között azzal, hogy „korrupciós forródrótot” indítanak a Városházán. Ebből eddig semmi sem valósult meg.

Az interjúban a főpolgármester arról is beszélt, hogy a közlekedési – és más – beruházások kapcsán részletesen felmérik az emberek igényeit. Ennek szintén pontos ellenpéldáját mutatja a körúti biciklisávok rajtaütésszerű megvalósítása: lényegében előzetes bejelentés nélkül, egyik napról a másikra elvettek egy sávot az autósoktól egy gyengén kihasznált biciklisáv létesítésére, amely az eddig is komoly belvárosi dugókat tovább súlyosbította. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy jellemezte a helyzetet hétfői országgyűlési felszólalásában:

„Autós üldözés zajlik a fővárosban, ami nem lesz jobb hely, ha osztályharcos tempóval egymás ellen hangolják az autósokat, a kerékpárosokat és a gyalogosokat.”

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester

Tovább olvasom

Médiapiac

A globális űrtávközlési szolgáltatók közé léphet a 4iG

A tőkepiaci társaság és két leányvállalata, a Hunagro DigiTel és a CarpathiaSat előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom) a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséről zártkörű tőkeemeléssel – közölte a 4iG Nyrt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A tel-avivi tőzsdén jegyzett SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold-üzemeltető és -szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait. A társaság átvilágítását követően az ügylet sikeres lezárásának feltétele, hogy a SpaceCom közgyűlése, valamint az izraeli kommunikációs minisztérium is jóváhagyja a tulajdonszerzést. A tranzakció becsült értéke 65 millió dollár – írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A 65 munkavállalóval rendelkező SpaceCom részvényeivel a Tel-Avivi Értéktőzsdén kereskednek. A társaság árbevétele 2020-ban 88 millió dollár, EBITDA (kamat- és adófizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti) eredménye pedig 52 millió dollár volt. A társaság 300 millió dollár értékű szerződésállománnyal rendelkezik.

“Bízom benne, hogy a SpaceCommal kötött előzetes megállapodást követően még az ősszel eredményesen zárhatjuk az ügyletet, amely egyben azt is jelentené, hogy a 4iG csoport sikeresen végrehajtotta első nemzetközi akvizícióját. A tranzakciót nem csak cégcsoportunk növekedésében gondolom meghatározónak, hiszen egy olyan megállapodást készítünk elő, amely Magyarország számára is új kapukat nyithat az űriparban, illetve az űrtávközlés területén”

– mondta Jászai Gellért, a társaság elnök-vezérigazgatója a közleményben. Hozzátette: a SpaceCom évtizedes technológiai tapasztalata, innovatív megoldásai, globális piacismerete, valamint szakembergárdája nagymértékű támogatást biztosíthat a CarpathiaSatnak az első magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez, illetve pályára állításához. Így az akvizíció a tudástranszfer, valamint a nemzetközi stratégiai együttműködések kialakítása szempontjából is fontos lépés számunkra – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

Az előzetes megállapodás értelmében a 4iG és leányvállalatai a zártkörű tőkeemeléssel abszolút irányító többségi tulajdont szereznének az izraeli társaságban. Az akvizíció megvalósítása érdekében a 4iG megkezdi a céltársaság átvilágítását, melynek augusztusra várható eredménye alapján tehet végleges ajánlatot SpaceCom 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére. A tranzakció zárása 2021 őszére várható, melynek előfeltétele, hogy a tulajdonszerzéshez a társaság közgyűlése és az izraeli kommunikációs minisztérium is hozzájáruljon.

A SpaceCom tulajdonában és üzemeltetésében működő AMOS 3 műhold 2004 óta szolgáltat a nemzetközi egyezmények szerint Magyarország által birtokolt geostacionárius nyalábon. A SpaceCom és a magyar állam között létrejött bérleti szerződés 2024-ben jár le.

A bérleti időszakot követően a 4iG, az Antenna Hungária és a New Space Industries Zrt. által alapított CarpathiaSat Zrt. az AMOS 3 műhold pályaszakaszára új kereskedelmi műholdat bocsátana fel.

A SpaceCom akvizíciója tehát jelentős mértékben támogatná a CarpathiaSat stratégiai terveit, hiszen az izraeli társaság több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a műholdak fejlesztésében és üzemeltetésében is – közölték.

Az idei első negyedév a 4iG történetében a legerősebb volt, az informatikai vállalat árbevétele 15,27 milliárd forintot tett ki, ami 77 százalékkal meghaladta a tavalyi év azonos időszakáét. A vállalat adózott eredménye január-márciusban 566 millió forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 312 millió forinttal. A 4iG részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. Egy éven belül a legmagasabb értékük 711 forint, a legalacsonyabb 488 forint volt.

Tovább olvasom