Kövess minket!

Médiapiac

Mozgókép minden platformon – mennyiség és minőség

A Médiapiac 2016 konferencia mozgóképes szekciójának második felében a sales house-ok és a nagy kereskedelmi televíziók vezetői mellett a print és online fókuszú kiadók is elmondták, milyen szerepe van stratégiájukban a mozgóképes tartalmaknak, illetve a Netflix hazai lehetőségeit is boncolgattuk.

Hogyan látja a helyzetet egy olyan cég első embere, amelynél a hazai médiapiac költéseinek jelentős hányadáról döntenek? Lukács Csaba, a piacvezető Atmedia ügyvezető igazgatója szerint a mai turbulens környezetben két dolog biztos: hogy változás van, és hogy verseny uralkodik. Esetükben ez azt is jelenti, hogy az utóbbi időben nagyot nőttek, és tévés sales house-ként jelenleg tizenegy médiatulajdonost képviselnek, köztük vezető nemzetközi cégek csatornáit.

Fotó: Lukács Csaba

Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy míg a tavalyi év végén a közönségarány 25 százalékát mondhatták magukénak az általuk értékesített csatornák, addig mostanra 55 százalékra ugrott ez az arány. A mostanra kivívott elsőséggel pedig elérték a 2010-es induláskor kitűzött céljaik közül a piac megváltoztatását és a tematikus piac építését. Dolguk továbbra is akad, mert a televízió hirdetési médiumként hasít, de meg kell küzdenie az első helyért. Viszont épp a rivális online platformon jelentek meg olyan új, potens hirdetők, akiket a tévés piacnak is be kell csatornáznia. Adottságaik ehhez megvannak: a tévé éri el napi szinten a legtöbb nézőt, a médiumra fordított idő pedig négy óra körüli, ami közel duplája az online-ra szántnak. A „televízió ugyanis elad, és egy nagyon-nagyon jól működő médium”, amely a leggyorsabban és legköltséghatékonyabban jut el a fogyasztókhoz – és szerintük ez a következő években sem fog változni.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés tanulsága az volt, hogy mindenki örömmel tekint a kihívások és a változások elébe. Jánosi Péter (Viacom) úgy fogalmazott, ők már három éve készültek a most lezajlott turbulenciákra, folyamatosan terjeszkednek a környező országokban. A Comedy Central és a Nickelodeon különösen jól teljesít, de a nézettségük csoportszinten is 25 százalékkal nőtt. Györke Zoltán (Lapcom) arról emlékezett meg, hogy cégük három éve tulajdonosváltáson esett át. A nyomtatott sajtó egyszerre folyamatos küzdelem és innovációs kényszer, miközben a számaik változatlanul jók. Door Tamás (Mediaworks) szintén egy nemrégiben tulajdonost és számos portfólióelemet cserélt kiadó képviseletében szólalt meg. Számukra idén a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia hozhat extra bevételeket, annak ellenére, hogy a bónusztörvény okozott némi fennakadást az üzletmenetben. Csikesz Erika (TV2) úgy fogalmazott, a legnagyobb változások a TV2-csoportnál történtek. Ők a kreatív megoldásokra, a szponzorációkra, a tartalmi együttműködésekre fókuszálnak, ebben ma már az ügynökségek is egyre inkább együttműködő partnerek. Faludi Péter (Atmedia) szóba hozta az év végi nagy átalakulásokkal járó bizonytalanságot, ami miatt nem sikerült időben megkötni az éves dealeket, de tavaszra ők is utolérték magukat, és a terveknek megfelelően teljesítenek.

Majd Dudás Gergely, az RTL Magyarország kereskedelmi igazgatója, az R-Time ügyvezető igazgatója ütköztette negyedórában a mennyiségi és a minőségi hirdetési szempontokat a reklámpiacon.

 

Szerinte az előző évi piaci növekedés eléggé bizonytalan lábakon áll, hiszen a bővülés motorja az volt, hogy a kábelcsatornákon jóval olcsóbban és nagyobb bónusszal lehetett hirdetni, mint az országos adókon, utóbbiak lebontása után, net net net alapon „a televíziós piac nem igazán nőtt a tavalyi évben”.

Pedig ez a szegmens túlmozgásos: bármilyen irányba is változzon a GDP, azt hagyományosan túlteljesíti. Kivételt jelentett azonban az elmúlt év, amikor is (állami reklámköltések ide vagy oda) mindkét mutató 3 százalékos emelkedést produkált net net alapon. Az idei első negyedévben pedig úgy stagnált a piac, hogy több tévés reklámidőt értékesítettek, ami egyszerűen kifejezve árcsökkenést jelent. A kérdés tehát az, hogy a megtakarítást újabb hirdetésekre költi-e az ügyfél, vagy a kasszájában hagyja. A másik következmény, hogy elharapóznak a hosszabb reklámblokkok, annak ellenére, hogy nézői visszaidézettségük rosszabb, mint a rövidebbeké.

Fotó: Dudás Gergely

A két nagy kereskedelmi tévé programfőnöke, Kolosi Péter és Ökrös Gergely a délutáni kerekasztal-beszélgetés során egyetértett abban, hogy vajmi keveset változott egy évtized alatt a nézői ízlés: szórakoztató műsorok, show-k, klasszikus drámák, zene – sorolta a TV2-s szakember, míg RTL-es kollégája azt jegyezte meg, a korábban sikeres műsortípusok akár pár év pihenő után is jól teljesítenek. Abban sem volt különbség kettejük között, hogy kedveltek a hazai gyártású produkciók. Az MTVA-s Gyurity Mónika azt emelte ki, hogy kitart a gasztroőrület, amiben még további szufla is van, a nézők pedig jobban megtalálják az igényes tartalmakat. A hazai Viasat– és a regionális AXN-csatornákat programirányító Temesvári Marietta arra helyezte a hangsúlyt, hogy az emberek „bizonyos tartalmakat bizonyos helyeken fogyasztanak”; tíz éve a nagy hollywoodi sorozatok reneszánszát éltük, ma ezek már kisebb csatornákra szorulnak ki. Kabai Zoltán, a Viacom regionális programigazgatója – némi derültséget kiváltva – azzal rukkolt elő: ők vicces sorozatokat adnak, és azoknak, köszönik, jól megy, mert „a humort mindenhol szeretik”.

Aztán a kora esti videó-kerekasztalon egyértelművé vált, ma már a kötelező kategóriába tartozik a kiadók számára a mozgókép. Steff József (Central Média) hangsúlyozta, ők rendelkeznek a piacon az egyik legnagyobb video inventoryval. György Bence (Origo) sokáig volt televíziós, most pedig az általa vezetett Origo a New Wave Mediával, valamint a szintén hozzájuk tartozó LifeNetwork és OzoneNetwork televízióval együtt a mozgóképes tartalomgyártás egyik meghatározó szereplője, tíz-tizenkét ember foglalkozik ilyen tartalmak előállításával. Bíró Pál (Google) személyében pedig a világ legnagyobb mozgókép-szolgáltatója, a YouTube képviseltette magát a beszélgetésben. A mozgóképes tartalomgyártás minden piaci szereplő számára prioritás, de hogy ezek a produktumok mikorra fogják fedezni a rájuk fordított összegeket, még nemigen lehet megmondani.

A délután utolsó kerekasztal-beszélgetésében a performancia kérdésköre került terítékre, amely mint szó nem népszerű, de mint tevékenység mindenki számára kötelező. Sipos Balázs (Boehringer Ingelheim) elmondta, a gyógyszeriparban korlátozott a salesadatokhoz való hozzáférés, de a fogyasztókat bizonyos aktivitások kapcsán ők is képesek elérni, mélyebben meg tudják ismerni, és igyekeznek menet közben is alakítani azokat a kampányokat, amelyeknél ez lehetséges. Tóth Ákos (Vodafone) online értékesítéssel foglalkozik, leadeket gyűjt attól a pillanattól kezdve, hogy a látogató találkozik a márkával, egészen addig, amíg a futár visszaérkezik az aláírt szerződéssel, így a teljes folyamatra rá kell látnia, és ha szükséges, bármikor belenyúlnak a futó kampányokba. Török Judit (MediaCom) hangsúlyozza, hogy a full performance kampányok esetében szó szerint vehetjük az azonnali visszajelzés igényét, az eredmények folyamatos elemzését, de az „átlagos” kampányok esetében is minimum heti értékelést tartanak szükségesnek.

Sági Ferenc, az NRC marketingkutatója, tanácsadója annak járt utána közel fél órában, hogy nagyobb-e a füstje a Netflix pár hónapja bejelentett globális terjeszkedésének, mint a lángja. Saját kutatásuk alapján arról beszélt: fél évtized alatt 23-ról mintegy 80 millióra nőtt a Netflix-előfizetők tábora, a bővülés egyik oka, hogy tavaly amerikai jelenségből globális rendszerré vált a szolgáltatás. Az USA háztartásainak 51 százalékában érhető el a kínálat, míg Nyugat-Európában 30 százalék körüli ez az arány. Magyarországon öt héttel a bevezetés után 28 százalék volt a netezők körében a lehetőséget ismerők mértéke, és 2 százalék azoké, akik már kipróbálták – ez pedig messze elmaradt a kutatói várakozásoktól.

A csekély itthoni mutatók okaként említette a szakember az erős hazai lineáris televíziózást, de azt is, hogy a Netflix kínálatából hiányoznak a valóságshow-k, a beszélgetős és a hírműsorok. „A másik probléma, hogy sokaknak nincs igényük a friss tartalomra” – mondta, megjegyezve: a megkérdezettek 41 százaléka akár fél évet is hajlandó várni, hogy a bemutató után megnézzen valamilyen tartalmat, s hasonló azok aránya, akik egy egész esztendőnyi várakozást is elfogadhatónak találnak. Ráadásul a Netflixről hiányzik a „magyarul beszélő” tartalom, miközben hazánkfiai négyötöde nem hajlandó lemondani a szinkronról. A nagy felbontást vagy a könnyen kezelhető menüt ugyanakkor nemigen díjazza a magyar közönség, valamint hasonló sorsra jutott a cizellált ajánlórendszer is. Az elérhető filmek alacsony száma és a magyar menürendszer hiánya ugyancsak problémát jelent – sorolta a szakember a gondokat. Majd megtoldotta ezt azzal: nagyon nehéz lesz legyőzni a torrent iránti lelkesedést, amelyet kétmillió honfitársunk mutat. „Lehet, hogy a lineáris televíziózásnak egyszer vége lesz Magyarországon, lehet, hogy ez a Netflixnek lesz köszönhető, de ettől még nagyon-nagyon messze vagyunk” – vont mérleget a szakember.

Fotó: Sági Ferenc

A napot az Országos Média Diákverseny győztes csapatának prezentációja zárta, amellyel azt bizonyították, az Y generáció tagjai a közhiedelemmel ellentétben igenis elérhetőek, csak meg kell találni a megfelelő csatornákat és üzeneteket.

A szekcióbeszámoló első részét itt olvashatják.

(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)

Médiapiac

Bújtatott reklámért szabott ki bírságot a Médiatanács

Jogsértést tárt fel a Médiatanács vizsgálata az ATV több műsorában is. A Baymax! című animációs sorozat egyik epizódja miatt a testület a holland társhatósághoz fordul.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

Júliusban megkezdett eljárása során a Médiatanács jogsértést tárt fel az ATV több műsorában is – közölte a hatóság.

A Hazahúzó egyik májusi adásában a riporter egy kistermelővel beszélgetett. A riport mindvégig egy reklámfelület előtt zajlott, melyen látható volt a vállalkozás teljes elérhetősége. A közvetítés során elhangzott a termékek értékesítési helye is.

Bár a műsor célja a hazai turizmus népszerűsítése, az ennyire részletes ajánlás, többletinformáció már burkolt reklámnak minősül, ami egyértelműen jogsértő.

Szabálytalannak bizonyult továbbá a Start+ Egészségügyi Percek rovatának két műsorrésze és a Pro Car című műsorszám egyik adása is. A hatóság vizsgálata alapján olyan részletességgel ábrázolták a műsort támogató termékeket és cégeket, ami már túllép a műsortámogatási és termékmegjelenítésre vonatkozó szabályok keretein, emellett a médiaszolgáltató egy alkalommal még a termékmegjelenítés tényéről sem tájékoztatta a nézőket.

A jogsértések miatt a hatóság két esetben bírságot szabott ki, két esetben pedig figyelmeztette a médiaszolgáltatót.

Helytelen korhatár-besorolás miatt a holland társhatósághoz fordul a Médiatanács. Nézői bejelentés alapján vizsgálta a Médiatanács a Disney+ streamingszolgáltató tartalomkínálatában elérhető Baymax! című animációs sorozat egyik epizódját. A műsorrészben a sorozat főszereplője, egy robot arra bátorítja az egyik fiú szereplőt, hogy hívjon el randevúra egy másik fiút. A hatóság vizsgálata megállapította, hogy a szolgáltató által „9+” kategóriába sorolt műsorszámot a magyar szabályozás értelmében a „12 éven aluliak számára nem ajánlott” minősítéssel lehetett volna csak sugározni. Mivel azonban a magyar nyelven is elérhető Disney+ Hollandiában bejegyzett társaság, a holland médiaszabályok vonatkoznak rá, így a testület továbbítja az ellenőrzés eredményét az illetékes társhatóság, a Commissariaat voor de Media (CvdM) részére.

Borítókép: Az ATV kereskedelmi televízió székháza a X. kerület, Kőrösi Csoma Sándor u. 31-ben

Tovább olvasom

Médiapiac

Baranyi Krisztina szerint az ő feladata eldönteni, ki az újságíró és ki nem

Immár Karácsony Gergelyt bőszen védő szekusokkal és kordonok mögött tartott újságírókkal kezdődött a szeptemberi Fővárosi Közgyűlés, a baloldali szólásszabadság kitűnő ünnepe.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Természetesen az élelmes újságírók megtalálták a lehetőséget arra, hogy a főváros baloldali vezetőit megpróbálják szóra bírni, az eredmény azonban szokás szerint kiábrándító volt. Karácsony Gergely egy trükkös testcsellel igyekezett mindenkit lerázni, hiszen vélhetően igen kellemetlen lett volna válaszolni a Gyurcsány Ferenc által belengetett selyemzsinórt firtató kérdésre – írja a PestiSrácok.hu. 

Annál közlékenyebb volt Niedermüller Péter, a DK erzsébetvárosi polgármestere, aki megengedően beszélt az árnyékkormány furcsa voltáról, az ellentmondásokról, de jó gyurcsányistaként hozzátette, hogy egy vélemény totális megváltoztatása simán benne van egy baloldali politikus repertoárjában. Elvégre, ha valaki kórházakat akar bezáratni, néhány évvel később miért ne lehetne a kórházak nagy barátja? 

A stábnak sikerült beszélnie Őrsi Gergellyel is, a II. kerület szocialista polgármesterével, akit a Margit-negyed projekt elmaradó eredményeiről és veszteségeiről kérdeztek. Őrsi rutinosan kerülte a konkrét számokat, igyekezett általánosságokba merülni, de végül csak sikerült elárulnia, hogy százas nagyságrendben vannak olyan önkormányzati ingatlanok, amelyek üresen állnak, így az a néhány bérlő valóban csak veszteséget tud termelni, nem számítva a két év alatt havonta kommunikációra elköltött egymillió forintot. 

Végül Baranyi Krisztinát is szerették volna megkérdezni, hogy miért olyan fontos neki Vágvölgyi B. András tűzzel-vassal történő újabb kinevezése a kerületi újság élére, azonban azt a választ kapták, hogy ő csak újságírókkal áll szóba, azt pedig ő dönti el, hogy ki az újságíró.

Így épül és terebélyesedik a ferencvárosi ellenzéki labor, az orbáni élet utáni csodás lakmuszpapír – tette hozzá a PestiSrácok.hu.

A Fővárosi Közgyűlésen tanúi voltak még a képviselők által csak Kuka-gate-nek nevezett vitának is, ahol az érvek és ellenérvek eljutottak odáig, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület fideszes polgármestere levonta a következtetést, miszerint a főváros dolgát is a kerületek teszik, tehát vajon mi szükség van akkor a fővárosi baloldali vezetésre, ha Budapest irányításával és működtetésével abszolút nem törődnek, csak szavakban vannak ott a vártán. 

További részletek az alábbi videóban:

Tovább olvasom

Médiapiac

Spanyol karikatúra készült az ukrajnai népszavazásról

Négy bocs hazatalál az anyamedvéhez, akinél már ott van az egyik bocsa.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP

A spanyolországi orosz nagykövetség tett közzé egy rajzot a Twitter-oldalán, amelyen négy kismedve található – a megszállt ukrajnai Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat szimbolizálva –, amint hazatalálnak a népszavazások után az orosz anyamedvéhez.

Az ötödik, már anyamedve karjában lévő medvebocs pedig a 2014-ben megszállt Krím félsziget lehet – számolt be róla a Mandiner.hu.

Tovább olvasom