Kövess minket!

Médiapiac

Mozgókép minden platformon – mennyiség és minőség

A Médiapiac 2016 konferencia mozgóképes szekciójának második felében a sales house-ok és a nagy kereskedelmi televíziók vezetői mellett a print és online fókuszú kiadók is elmondták, milyen szerepe van stratégiájukban a mozgóképes tartalmaknak, illetve a Netflix hazai lehetőségeit is boncolgattuk.

Hogyan látja a helyzetet egy olyan cég első embere, amelynél a hazai médiapiac költéseinek jelentős hányadáról döntenek? Lukács Csaba, a piacvezető Atmedia ügyvezető igazgatója szerint a mai turbulens környezetben két dolog biztos: hogy változás van, és hogy verseny uralkodik. Esetükben ez azt is jelenti, hogy az utóbbi időben nagyot nőttek, és tévés sales house-ként jelenleg tizenegy médiatulajdonost képviselnek, köztük vezető nemzetközi cégek csatornáit.

Fotó: Lukács Csaba

Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy míg a tavalyi év végén a közönségarány 25 százalékát mondhatták magukénak az általuk értékesített csatornák, addig mostanra 55 százalékra ugrott ez az arány. A mostanra kivívott elsőséggel pedig elérték a 2010-es induláskor kitűzött céljaik közül a piac megváltoztatását és a tematikus piac építését. Dolguk továbbra is akad, mert a televízió hirdetési médiumként hasít, de meg kell küzdenie az első helyért. Viszont épp a rivális online platformon jelentek meg olyan új, potens hirdetők, akiket a tévés piacnak is be kell csatornáznia. Adottságaik ehhez megvannak: a tévé éri el napi szinten a legtöbb nézőt, a médiumra fordított idő pedig négy óra körüli, ami közel duplája az online-ra szántnak. A „televízió ugyanis elad, és egy nagyon-nagyon jól működő médium”, amely a leggyorsabban és legköltséghatékonyabban jut el a fogyasztókhoz – és szerintük ez a következő években sem fog változni.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés tanulsága az volt, hogy mindenki örömmel tekint a kihívások és a változások elébe. Jánosi Péter (Viacom) úgy fogalmazott, ők már három éve készültek a most lezajlott turbulenciákra, folyamatosan terjeszkednek a környező országokban. A Comedy Central és a Nickelodeon különösen jól teljesít, de a nézettségük csoportszinten is 25 százalékkal nőtt. Györke Zoltán (Lapcom) arról emlékezett meg, hogy cégük három éve tulajdonosváltáson esett át. A nyomtatott sajtó egyszerre folyamatos küzdelem és innovációs kényszer, miközben a számaik változatlanul jók. Door Tamás (Mediaworks) szintén egy nemrégiben tulajdonost és számos portfólióelemet cserélt kiadó képviseletében szólalt meg. Számukra idén a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia hozhat extra bevételeket, annak ellenére, hogy a bónusztörvény okozott némi fennakadást az üzletmenetben. Csikesz Erika (TV2) úgy fogalmazott, a legnagyobb változások a TV2-csoportnál történtek. Ők a kreatív megoldásokra, a szponzorációkra, a tartalmi együttműködésekre fókuszálnak, ebben ma már az ügynökségek is egyre inkább együttműködő partnerek. Faludi Péter (Atmedia) szóba hozta az év végi nagy átalakulásokkal járó bizonytalanságot, ami miatt nem sikerült időben megkötni az éves dealeket, de tavaszra ők is utolérték magukat, és a terveknek megfelelően teljesítenek.

Majd Dudás Gergely, az RTL Magyarország kereskedelmi igazgatója, az R-Time ügyvezető igazgatója ütköztette negyedórában a mennyiségi és a minőségi hirdetési szempontokat a reklámpiacon.

 

Szerinte az előző évi piaci növekedés eléggé bizonytalan lábakon áll, hiszen a bővülés motorja az volt, hogy a kábelcsatornákon jóval olcsóbban és nagyobb bónusszal lehetett hirdetni, mint az országos adókon, utóbbiak lebontása után, net net net alapon „a televíziós piac nem igazán nőtt a tavalyi évben”.

Pedig ez a szegmens túlmozgásos: bármilyen irányba is változzon a GDP, azt hagyományosan túlteljesíti. Kivételt jelentett azonban az elmúlt év, amikor is (állami reklámköltések ide vagy oda) mindkét mutató 3 százalékos emelkedést produkált net net alapon. Az idei első negyedévben pedig úgy stagnált a piac, hogy több tévés reklámidőt értékesítettek, ami egyszerűen kifejezve árcsökkenést jelent. A kérdés tehát az, hogy a megtakarítást újabb hirdetésekre költi-e az ügyfél, vagy a kasszájában hagyja. A másik következmény, hogy elharapóznak a hosszabb reklámblokkok, annak ellenére, hogy nézői visszaidézettségük rosszabb, mint a rövidebbeké.

Fotó: Dudás Gergely

A két nagy kereskedelmi tévé programfőnöke, Kolosi Péter és Ökrös Gergely a délutáni kerekasztal-beszélgetés során egyetértett abban, hogy vajmi keveset változott egy évtized alatt a nézői ízlés: szórakoztató műsorok, show-k, klasszikus drámák, zene – sorolta a TV2-s szakember, míg RTL-es kollégája azt jegyezte meg, a korábban sikeres műsortípusok akár pár év pihenő után is jól teljesítenek. Abban sem volt különbség kettejük között, hogy kedveltek a hazai gyártású produkciók. Az MTVA-s Gyurity Mónika azt emelte ki, hogy kitart a gasztroőrület, amiben még további szufla is van, a nézők pedig jobban megtalálják az igényes tartalmakat. A hazai Viasat– és a regionális AXN-csatornákat programirányító Temesvári Marietta arra helyezte a hangsúlyt, hogy az emberek „bizonyos tartalmakat bizonyos helyeken fogyasztanak”; tíz éve a nagy hollywoodi sorozatok reneszánszát éltük, ma ezek már kisebb csatornákra szorulnak ki. Kabai Zoltán, a Viacom regionális programigazgatója – némi derültséget kiváltva – azzal rukkolt elő: ők vicces sorozatokat adnak, és azoknak, köszönik, jól megy, mert „a humort mindenhol szeretik”.

Aztán a kora esti videó-kerekasztalon egyértelművé vált, ma már a kötelező kategóriába tartozik a kiadók számára a mozgókép. Steff József (Central Média) hangsúlyozta, ők rendelkeznek a piacon az egyik legnagyobb video inventoryval. György Bence (Origo) sokáig volt televíziós, most pedig az általa vezetett Origo a New Wave Mediával, valamint a szintén hozzájuk tartozó LifeNetwork és OzoneNetwork televízióval együtt a mozgóképes tartalomgyártás egyik meghatározó szereplője, tíz-tizenkét ember foglalkozik ilyen tartalmak előállításával. Bíró Pál (Google) személyében pedig a világ legnagyobb mozgókép-szolgáltatója, a YouTube képviseltette magát a beszélgetésben. A mozgóképes tartalomgyártás minden piaci szereplő számára prioritás, de hogy ezek a produktumok mikorra fogják fedezni a rájuk fordított összegeket, még nemigen lehet megmondani.

A délután utolsó kerekasztal-beszélgetésében a performancia kérdésköre került terítékre, amely mint szó nem népszerű, de mint tevékenység mindenki számára kötelező. Sipos Balázs (Boehringer Ingelheim) elmondta, a gyógyszeriparban korlátozott a salesadatokhoz való hozzáférés, de a fogyasztókat bizonyos aktivitások kapcsán ők is képesek elérni, mélyebben meg tudják ismerni, és igyekeznek menet közben is alakítani azokat a kampányokat, amelyeknél ez lehetséges. Tóth Ákos (Vodafone) online értékesítéssel foglalkozik, leadeket gyűjt attól a pillanattól kezdve, hogy a látogató találkozik a márkával, egészen addig, amíg a futár visszaérkezik az aláírt szerződéssel, így a teljes folyamatra rá kell látnia, és ha szükséges, bármikor belenyúlnak a futó kampányokba. Török Judit (MediaCom) hangsúlyozza, hogy a full performance kampányok esetében szó szerint vehetjük az azonnali visszajelzés igényét, az eredmények folyamatos elemzését, de az „átlagos” kampányok esetében is minimum heti értékelést tartanak szükségesnek.

Sági Ferenc, az NRC marketingkutatója, tanácsadója annak járt utána közel fél órában, hogy nagyobb-e a füstje a Netflix pár hónapja bejelentett globális terjeszkedésének, mint a lángja. Saját kutatásuk alapján arról beszélt: fél évtized alatt 23-ról mintegy 80 millióra nőtt a Netflix-előfizetők tábora, a bővülés egyik oka, hogy tavaly amerikai jelenségből globális rendszerré vált a szolgáltatás. Az USA háztartásainak 51 százalékában érhető el a kínálat, míg Nyugat-Európában 30 százalék körüli ez az arány. Magyarországon öt héttel a bevezetés után 28 százalék volt a netezők körében a lehetőséget ismerők mértéke, és 2 százalék azoké, akik már kipróbálták – ez pedig messze elmaradt a kutatói várakozásoktól.

A csekély itthoni mutatók okaként említette a szakember az erős hazai lineáris televíziózást, de azt is, hogy a Netflix kínálatából hiányoznak a valóságshow-k, a beszélgetős és a hírműsorok. „A másik probléma, hogy sokaknak nincs igényük a friss tartalomra” – mondta, megjegyezve: a megkérdezettek 41 százaléka akár fél évet is hajlandó várni, hogy a bemutató után megnézzen valamilyen tartalmat, s hasonló azok aránya, akik egy egész esztendőnyi várakozást is elfogadhatónak találnak. Ráadásul a Netflixről hiányzik a „magyarul beszélő” tartalom, miközben hazánkfiai négyötöde nem hajlandó lemondani a szinkronról. A nagy felbontást vagy a könnyen kezelhető menüt ugyanakkor nemigen díjazza a magyar közönség, valamint hasonló sorsra jutott a cizellált ajánlórendszer is. Az elérhető filmek alacsony száma és a magyar menürendszer hiánya ugyancsak problémát jelent – sorolta a szakember a gondokat. Majd megtoldotta ezt azzal: nagyon nehéz lesz legyőzni a torrent iránti lelkesedést, amelyet kétmillió honfitársunk mutat. „Lehet, hogy a lineáris televíziózásnak egyszer vége lesz Magyarországon, lehet, hogy ez a Netflixnek lesz köszönhető, de ettől még nagyon-nagyon messze vagyunk” – vont mérleget a szakember.

Fotó: Sági Ferenc

A napot az Országos Média Diákverseny győztes csapatának prezentációja zárta, amellyel azt bizonyították, az Y generáció tagjai a közhiedelemmel ellentétben igenis elérhetőek, csak meg kell találni a megfelelő csatornákat és üzeneteket.

A szekcióbeszámoló első részét itt olvashatják.

(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)

Médiapiac

Új vezérigazgató az Invitech élén

A tulajdonos 4iG Nyrt. azt várja el Bőthe Csabától, hogy a vállalati ügyfelek piacán vezető szerepet érjen el vezetékes hang- és adatszolgáltatások értékesítésében.

Közzétéve:

Az Invitech ICT Services Kft. vezérigazgatója július 1-jétől Bőthe Csaba – közölte a telekommunikációs társaság az MTI-vel.

Az új vezető Gerald Grace-től veszi át a vezérigazgatói feladatokat.

A közlemény szerint

Bőthe Csaba tapasztalt szakember, akitől a tulajdonos 4iG Nyrt. azt várja, hogy a vállalati ügyfelek piacán vezető szerepet érjen el vezetékes hang- és adatszolgáltatások értékesítésében.

Az Invitech 2021-ben került a 4iG tulajdonába. A tranzakció indoklása szerint a társaság stratégiai fontosságú eszközökkel rendelkezik a nagysebességű adatkommunikáció, illetve a hálózati- és távközlési infrastruktúra területén, szolgáltatásaiban és infrastruktúrájában jelentős növekedési lehetőségek rejlenek.

Utolsó nyilvános beszámolója szerint a budaörsi központú Invitech 2019-ben több mint 26 milliárd forint, 2020-ban majdnem 25 milliárd forint árbevétellel zárt. Az éves eredmény eközben 451 millió forintról 3,1 milliárd forintra nőtt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Több mint kétmillió forintos bírságot szabott ki az NMHH

Több mint kétmillió forintos bírságot szabott ki a TV2 szolgáltatójára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa helytelenül közzétett politikai reklámok miatt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint a megrendelő megnevezésének és a megkülönböztető figyelemfelhívás hiánya miatt rótták ki a bírságot a Médiatanács e heti ülésén. A tanács helytelenül közvetített virtuális reklám miatt is figyelmeztette a szolgáltatót.

Azt írták: a testület hatósági ellenőrzésen vizsgálta a TV2 szolgáltatóját és 2,062 millió forintos bírságot rótt ki rá. A csatornán februárban pillanatreklámként és reklámként leadott, “Digitalizáció” és “Digitalizáció/gyerekek/legnagyobbvállalkozás.hu” elnevezésű, reklámként összesen 1031 esetben leadott közleményeket a tartalmuk alapján politikai reklámként kellett volna közzétenni az erre vonatkozó megkülönböztető figyelemfelhívással és a megrendelő egyértelmű megnevezésével. A két közlemény üzenetével, szín- és formavilágával a Megoldás Mozgalom nevű politikai párt népszerűsítését szolgálhatta – tették hozzá.

A testület emellett figyelmeztette a szolgáltatót, mert szintén februárban az Exatlon Hungary című műsorban közzétett, a Szerencsejáték Zrt. Tippmix játékát népszerűsítő virtuális reklám kezdetekor és végén nem szerepelt figyelemfelhívó jelzés.

Beszámoltak arról is, hogy médiatanács 50 ezer forintos bírságot szabott ki a Best FM szolgáltatójára, amiért egy februári adáshéten szerződéses vállalásaihoz képest kevesebb hírt tett közzé.

Tovább olvasom

Médiapiac

Klasszikus filmek “újrahangolva” – szinkronokat restaurált a Rádióarchívum

Elkészültek a közmédia első, hangban restaurált, régi szinkronos filmjei. A Rádióarchívum munkájával A hét mesterlövész, a West Side Story és a Legénylakás hangsávjai újulhattak meg.

Közzétéve:

Flickr

A kulturális értékmegőrzés mindenkori igényét szem előtt tartva elkészültek a közmédia első hangfelújítással korszerűsített külföldi filmjei. A digitális innovációk nemcsak az új filmek elkészítésénél, hanem a restaurálási technológiában is segítségek nyújtanak abban, hogy a felújított filmklasszisokat még generációk hosszú sora élvezhesse a kor fejlett igényeinek megfelelően – ismerteti az MTVA.

Az MTVA Rádióarchívuma elsőként A hét mesterlövész, a West Side Story és a Legénylakás című filmek hangsávjainak felújítását végezte el, az archívum restaurátor hangmérnökeivel.

A restaurálással nemcsak az általános hangminőséget sikerült feljavítani, hanem a teljes hanganyagot átdolgozták. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az új HD kópia eredeti hangjából, az újonnan megszerzett nemzetközi hangból, a régi magyar szinkronból és esetlegesen filmzenei lemezekből építették újjá a hanganyagot. A felújításnak köszönhetően a három mestermű ezelőtt még soha nem szólalhatott meg olyan minőségben, mint ahogyan mostantól lesznek hallhatók. Az átalakulást a nézők saját fülükkel is megtapasztalhatják; a közmédia csatornáin hamarosan bemutatják a szinkronrestaurált klasszikusokat – közölte az MTVA.

Borítókép: jelenet a West Side Story című filmből

Tovább olvasom