Kövess minket!

Médiapiac

Mozgókép minden platformon – mennyiség és minőség

A Médiapiac 2016 konferencia mozgóképes szekciójának második felében a sales house-ok és a nagy kereskedelmi televíziók vezetői mellett a print és online fókuszú kiadók is elmondták, milyen szerepe van stratégiájukban a mozgóképes tartalmaknak, illetve a Netflix hazai lehetőségeit is boncolgattuk.

Hogyan látja a helyzetet egy olyan cég első embere, amelynél a hazai médiapiac költéseinek jelentős hányadáról döntenek? Lukács Csaba, a piacvezető Atmedia ügyvezető igazgatója szerint a mai turbulens környezetben két dolog biztos: hogy változás van, és hogy verseny uralkodik. Esetükben ez azt is jelenti, hogy az utóbbi időben nagyot nőttek, és tévés sales house-ként jelenleg tizenegy médiatulajdonost képviselnek, köztük vezető nemzetközi cégek csatornáit.

Fotó: Lukács Csaba

Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy míg a tavalyi év végén a közönségarány 25 százalékát mondhatták magukénak az általuk értékesített csatornák, addig mostanra 55 százalékra ugrott ez az arány. A mostanra kivívott elsőséggel pedig elérték a 2010-es induláskor kitűzött céljaik közül a piac megváltoztatását és a tematikus piac építését. Dolguk továbbra is akad, mert a televízió hirdetési médiumként hasít, de meg kell küzdenie az első helyért. Viszont épp a rivális online platformon jelentek meg olyan új, potens hirdetők, akiket a tévés piacnak is be kell csatornáznia. Adottságaik ehhez megvannak: a tévé éri el napi szinten a legtöbb nézőt, a médiumra fordított idő pedig négy óra körüli, ami közel duplája az online-ra szántnak. A „televízió ugyanis elad, és egy nagyon-nagyon jól működő médium”, amely a leggyorsabban és legköltséghatékonyabban jut el a fogyasztókhoz – és szerintük ez a következő években sem fog változni.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés tanulsága az volt, hogy mindenki örömmel tekint a kihívások és a változások elébe. Jánosi Péter (Viacom) úgy fogalmazott, ők már három éve készültek a most lezajlott turbulenciákra, folyamatosan terjeszkednek a környező országokban. A Comedy Central és a Nickelodeon különösen jól teljesít, de a nézettségük csoportszinten is 25 százalékkal nőtt. Györke Zoltán (Lapcom) arról emlékezett meg, hogy cégük három éve tulajdonosváltáson esett át. A nyomtatott sajtó egyszerre folyamatos küzdelem és innovációs kényszer, miközben a számaik változatlanul jók. Door Tamás (Mediaworks) szintén egy nemrégiben tulajdonost és számos portfólióelemet cserélt kiadó képviseletében szólalt meg. Számukra idén a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia hozhat extra bevételeket, annak ellenére, hogy a bónusztörvény okozott némi fennakadást az üzletmenetben. Csikesz Erika (TV2) úgy fogalmazott, a legnagyobb változások a TV2-csoportnál történtek. Ők a kreatív megoldásokra, a szponzorációkra, a tartalmi együttműködésekre fókuszálnak, ebben ma már az ügynökségek is egyre inkább együttműködő partnerek. Faludi Péter (Atmedia) szóba hozta az év végi nagy átalakulásokkal járó bizonytalanságot, ami miatt nem sikerült időben megkötni az éves dealeket, de tavaszra ők is utolérték magukat, és a terveknek megfelelően teljesítenek.

Majd Dudás Gergely, az RTL Magyarország kereskedelmi igazgatója, az R-Time ügyvezető igazgatója ütköztette negyedórában a mennyiségi és a minőségi hirdetési szempontokat a reklámpiacon.

 

Szerinte az előző évi piaci növekedés eléggé bizonytalan lábakon áll, hiszen a bővülés motorja az volt, hogy a kábelcsatornákon jóval olcsóbban és nagyobb bónusszal lehetett hirdetni, mint az országos adókon, utóbbiak lebontása után, net net net alapon „a televíziós piac nem igazán nőtt a tavalyi évben”.

Pedig ez a szegmens túlmozgásos: bármilyen irányba is változzon a GDP, azt hagyományosan túlteljesíti. Kivételt jelentett azonban az elmúlt év, amikor is (állami reklámköltések ide vagy oda) mindkét mutató 3 százalékos emelkedést produkált net net alapon. Az idei első negyedévben pedig úgy stagnált a piac, hogy több tévés reklámidőt értékesítettek, ami egyszerűen kifejezve árcsökkenést jelent. A kérdés tehát az, hogy a megtakarítást újabb hirdetésekre költi-e az ügyfél, vagy a kasszájában hagyja. A másik következmény, hogy elharapóznak a hosszabb reklámblokkok, annak ellenére, hogy nézői visszaidézettségük rosszabb, mint a rövidebbeké.

Fotó: Dudás Gergely

A két nagy kereskedelmi tévé programfőnöke, Kolosi Péter és Ökrös Gergely a délutáni kerekasztal-beszélgetés során egyetértett abban, hogy vajmi keveset változott egy évtized alatt a nézői ízlés: szórakoztató műsorok, show-k, klasszikus drámák, zene – sorolta a TV2-s szakember, míg RTL-es kollégája azt jegyezte meg, a korábban sikeres műsortípusok akár pár év pihenő után is jól teljesítenek. Abban sem volt különbség kettejük között, hogy kedveltek a hazai gyártású produkciók. Az MTVA-s Gyurity Mónika azt emelte ki, hogy kitart a gasztroőrület, amiben még további szufla is van, a nézők pedig jobban megtalálják az igényes tartalmakat. A hazai Viasat– és a regionális AXN-csatornákat programirányító Temesvári Marietta arra helyezte a hangsúlyt, hogy az emberek „bizonyos tartalmakat bizonyos helyeken fogyasztanak”; tíz éve a nagy hollywoodi sorozatok reneszánszát éltük, ma ezek már kisebb csatornákra szorulnak ki. Kabai Zoltán, a Viacom regionális programigazgatója – némi derültséget kiváltva – azzal rukkolt elő: ők vicces sorozatokat adnak, és azoknak, köszönik, jól megy, mert „a humort mindenhol szeretik”.

Aztán a kora esti videó-kerekasztalon egyértelművé vált, ma már a kötelező kategóriába tartozik a kiadók számára a mozgókép. Steff József (Central Média) hangsúlyozta, ők rendelkeznek a piacon az egyik legnagyobb video inventoryval. György Bence (Origo) sokáig volt televíziós, most pedig az általa vezetett Origo a New Wave Mediával, valamint a szintén hozzájuk tartozó LifeNetwork és OzoneNetwork televízióval együtt a mozgóképes tartalomgyártás egyik meghatározó szereplője, tíz-tizenkét ember foglalkozik ilyen tartalmak előállításával. Bíró Pál (Google) személyében pedig a világ legnagyobb mozgókép-szolgáltatója, a YouTube képviseltette magát a beszélgetésben. A mozgóképes tartalomgyártás minden piaci szereplő számára prioritás, de hogy ezek a produktumok mikorra fogják fedezni a rájuk fordított összegeket, még nemigen lehet megmondani.

A délután utolsó kerekasztal-beszélgetésében a performancia kérdésköre került terítékre, amely mint szó nem népszerű, de mint tevékenység mindenki számára kötelező. Sipos Balázs (Boehringer Ingelheim) elmondta, a gyógyszeriparban korlátozott a salesadatokhoz való hozzáférés, de a fogyasztókat bizonyos aktivitások kapcsán ők is képesek elérni, mélyebben meg tudják ismerni, és igyekeznek menet közben is alakítani azokat a kampányokat, amelyeknél ez lehetséges. Tóth Ákos (Vodafone) online értékesítéssel foglalkozik, leadeket gyűjt attól a pillanattól kezdve, hogy a látogató találkozik a márkával, egészen addig, amíg a futár visszaérkezik az aláírt szerződéssel, így a teljes folyamatra rá kell látnia, és ha szükséges, bármikor belenyúlnak a futó kampányokba. Török Judit (MediaCom) hangsúlyozza, hogy a full performance kampányok esetében szó szerint vehetjük az azonnali visszajelzés igényét, az eredmények folyamatos elemzését, de az „átlagos” kampányok esetében is minimum heti értékelést tartanak szükségesnek.

Sági Ferenc, az NRC marketingkutatója, tanácsadója annak járt utána közel fél órában, hogy nagyobb-e a füstje a Netflix pár hónapja bejelentett globális terjeszkedésének, mint a lángja. Saját kutatásuk alapján arról beszélt: fél évtized alatt 23-ról mintegy 80 millióra nőtt a Netflix-előfizetők tábora, a bővülés egyik oka, hogy tavaly amerikai jelenségből globális rendszerré vált a szolgáltatás. Az USA háztartásainak 51 százalékában érhető el a kínálat, míg Nyugat-Európában 30 százalék körüli ez az arány. Magyarországon öt héttel a bevezetés után 28 százalék volt a netezők körében a lehetőséget ismerők mértéke, és 2 százalék azoké, akik már kipróbálták – ez pedig messze elmaradt a kutatói várakozásoktól.

A csekély itthoni mutatók okaként említette a szakember az erős hazai lineáris televíziózást, de azt is, hogy a Netflix kínálatából hiányoznak a valóságshow-k, a beszélgetős és a hírműsorok. „A másik probléma, hogy sokaknak nincs igényük a friss tartalomra” – mondta, megjegyezve: a megkérdezettek 41 százaléka akár fél évet is hajlandó várni, hogy a bemutató után megnézzen valamilyen tartalmat, s hasonló azok aránya, akik egy egész esztendőnyi várakozást is elfogadhatónak találnak. Ráadásul a Netflixről hiányzik a „magyarul beszélő” tartalom, miközben hazánkfiai négyötöde nem hajlandó lemondani a szinkronról. A nagy felbontást vagy a könnyen kezelhető menüt ugyanakkor nemigen díjazza a magyar közönség, valamint hasonló sorsra jutott a cizellált ajánlórendszer is. Az elérhető filmek alacsony száma és a magyar menürendszer hiánya ugyancsak problémát jelent – sorolta a szakember a gondokat. Majd megtoldotta ezt azzal: nagyon nehéz lesz legyőzni a torrent iránti lelkesedést, amelyet kétmillió honfitársunk mutat. „Lehet, hogy a lineáris televíziózásnak egyszer vége lesz Magyarországon, lehet, hogy ez a Netflixnek lesz köszönhető, de ettől még nagyon-nagyon messze vagyunk” – vont mérleget a szakember.

Fotó: Sági Ferenc

A napot az Országos Média Diákverseny győztes csapatának prezentációja zárta, amellyel azt bizonyították, az Y generáció tagjai a közhiedelemmel ellentétben igenis elérhetőek, csak meg kell találni a megfelelő csatornákat és üzeneteket.

A szekcióbeszámoló első részét itt olvashatják.

(Az írás – a Médiapiac, Kutatás és PR konferenciáról szóló egyéb beszámolókkal együtt – elsőként a Médiapiac 2016/5-6. számában jelent meg.)

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom