Médiapiac
Moszkva válaszlépéseket tervez az orosz médiát korlátozó országokkal szemben
Az ukrajnai háború címén Moszkva ellen bevezetett büntetőintézkedésekre reagálva az orosz alsóház kedden megkezdte a megtorlás jogi lehetőségének kialakítását az orosz médiát korlátozó államokkal szemben, a moszkvai külügyminisztérium kitiltotta a brit felsőház több mint másfélszáz tagját, a közoktatási miniszter pedig bejelentette a kilépést a bolognai rendszerből.
Első olvasatban elfogadta az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza kedden az orosz médiát diszkrimináló vagy betiltó országok ellen teendő válaszlépésekről szóló törvényjavaslatot. Ez felhatalmazná a legfőbb ügyészt és helyetteseit, hogy betiltsák ezen országok médiáját, valamint hogy visszavonják a külföldi médiumok regisztrációját és engedélyét, ha törvénysértő információkat terjesztenek, például ha “tiszteletlenül viszonyulnak Oroszország népéhez, kormányához és alkotmányához”, továbbá ha lejáratják fegyveres erőit.
A törvényhozók azt is kezdeményezték, hogy a tájékoztatási törvényt olyan rendelkezéssel egészítsék ki, amelynek értelmében a hatóságok korlátozhatnák a hozzáférést azokhoz az információforrásokhoz, amelyek ismételten “tiltott vagy törvénysértő információkat” terjesztenek.
A törvénytervezet a tömegtájékoztatási eszközökről rendelkező jogszabály módosítását is javasolja, a hírforrásokra vonatkozó követelmények szigorításával és a főügyész illetékességének kibővítésével.
Az orosz diplomáciai tárca megtiltotta brit parlamenti felsőház 154 tagjának oroszországi beutazását, válaszul arra a londoni döntésre, amely az orosz Föderációs Tanács, a felsőház szinte egészét szankciós listára helyezte. A minisztérium közölte, hogy folytatódik a munka az orosz stoplista bővítésén.
Valerij Falkov, az orosz közoktatási és tudományügyi tárca vezetője a bolognai oktatási rendszert “túlhaladott szakasznak” nevezte, és kijelentette, hogy Oroszországnak saját rendszere lesz, amely a saját nemzetgazdasági érdekeit tartja majd szem előtt, valamint azt, hogy maximális teret biztosítson a diákok képességeinek kibontakoztatására.
Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában a bolognai oktatási rendszer elhagyásának célszerűségéről beszélt, egyebek között azzal érvelve, hogy az orosz diákok és oktatók “gyakorlatilag kiszorulnak a nyugati tudományos és oktatási szférából”.
Oroszország 2003. szeptember 19-én csatlakozott a bolognai folyamathoz.
Médiapiac
Eladó a brit Telegraph-lapcsoport
Eladó az egyik legbefolyásosabb brit lapcsoport, a Telegraph Media Group, miután jelenlegi tulajdonosát, a B.UK nevű holdingot a cég legnagyobb hitelezője, a Lloyds bankkonglomerátum csődgondnokság alá helyezte.
A B.UK lapportfoliója, amelynek legfőbb tagja a The Daily Telegraph és a The Sunday Telegraph, a két legnagyobb konzervatív brit napi-, illetve vasárnapi lap, valamint a The Spectator magazin, 2004 óta a Barclay család kezében van.
Sir David és Sir Frederick Barclay milliárdos testvérpár annak idején adósságátvállalással együtt 729,5 millió fontért (313 milliárd forint) vette meg a Telegraph-lapcsoportot.
Ez a legnagyobb összeg, amelyet brit lapkiadó vállalatért valaha kifizettek.
A portfolió korábban a brit-amerikai-kanadai Hollinger International tulajdonában volt. A kiadói csoport azonban – miután egykori elnöke, Lord Conrad Black ellen pénzügyi visszaélések gyanúja merült fel – 2003 novemberben piacra dobta a brit érdekeltséget, amelyet a Barclay testvérek vásároltak meg.
Sir David Barclay két éve elhunyt, és azóta fia, Aidan Barclay vezeti a médiaüzletágat a B.UK holding tulajdonában lévő Press Acquisitions nevű vállalaton keresztül.
A cég azonban elemzők becslése szerint félmilliárd fonttal tartozik a Lloyds bankcsoportnak, amely a szerdán bejelentett csődeljárás nyomán – a BBC brit közszolgálati médiatársaság értesülése szerint – várhatóan ellenőrzése alá veszi a B.UK-t, így gyakorlatilag a Telegraph-portfolió átmeneti tulajdonosává válhat a holdingcég értékesítéséig.
A Barclay család szóvivője a BBC beszámolója szerint szerdán közölte, hogy a Lloyds bankkal szemben fennálló tartozás ügye “semmiféle módon nem érinti” a Telegraph Media Group pénzügyi stabilitását, az újságportfolió “rendkívül jól teljesít”.
Az 1855-ben alapított The Daily Telegraph és 1961 óta megjelenő vasárnapi testvérlapja, a The Sunday Telegraph hagyományosan a jelenleg kormányzó brit Konzervatív Párt támogatója.
A portfolió hetilapja, az 1828-ban alapított, szintén konzervatív irányultságú The Spectator a világ legrégebbi, jelenleg is megjelenő heti magazinja.
Borítókép: Az egykori Daily Telegraph Building, más néven Peterborough House, egy 1928-ban épült Art Deco irodaház, egyiptomi díszítéssel és monumentális oszlopos homlokzattal, a londoni Fleet Streeten
Médiapiac
Az Apple TV+ tartalmait vizsgálta a médiatanács
A helytelen korhatár-besoroláson túl a korhatár-minősítés sem volt jól látható helyen feltüntetve az Apple TV+ műsorkínálatot tartalmazó felületén – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy az Apple TV+ streamingszolgáltatáson elérhető médiatartalmak elemzése során a Cherry: Az elveszett ártatlanság című film korhatár-besorolása bizonyult jogsértőnek.
A közlemény szerint
a filmben ábrázolt témák (droghasználat, erőszak) meghaladták a “16 éven aluliak számára nem ajánlott”, azaz a IV. korhatári kategóriában még elfogadható szintet.
Jelezték: ha a médiaszolgáltató magyar joghatóság alá tartozna, a film 18 éven aluliak számára nem ajánlottnak, azaz V. korhatári kategóriába tartozónak minősülne.
A hatályos szabályozás szerint a streamingszolgáltatóknak a szolgáltatás műsorkínálatát tartalmazó felületén a korhatári minősítést jól láható módon fel kell tüntetniük, azonban ez az Apple TV+ felhasználói felületén nem teljesült – írták.
Mivel az Apple TV+ szolgáltatója Írországban bejegyzett társaság, a médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a Broadcasting Authority of Ireland (BAI) társhatóságot, és kéri a szükséges intézkedések megtételét.
Közölték azt is, hogy bejelentés alapján vizsgálta a médiatanács az Epic Drama csatornán április 25-én sugárzott “Agatha Christie Marple sorozata” 4. évadának 1. epizódját.
A szolgáltató a kora esti műsorsávban (17.55 órai kezdettel), korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető minősítéssel tette közzé az epizódot.
A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a műsorszámot a szexualitás bemutatása miatt a szolgáltatónak “16 éven aluliak számára nem ajánlott”, azaz IV. korhatári kategóriába kellett volna sorolnia, ennek megfelelően pedig a késő esti műsorsávban, 21 óra után sugározni.
A médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a görög társhatóságot (The National Council for Radio and Television – NCRTV), és kéri a szükséges intézkedések megtételét.
Kitértek arra is, hogy számos szerződéses vállalását nem megfelelően teljesítette a helyi vételkörzetű Körmend FM kereskedelmi rádió szolgáltatója – állapította meg a médiatanács a rádió február 1. és 7. közötti műsorának hatósági ellenőrzése után.
Hiányosságok mutatkoztak a közszolgálati célokat szolgáló és a helyi közélettel foglalkozó műsorszámok arányában, de a hírműsorok, a nemzetiségi műsoridő és a szöveg arányára vonatkozó vállalások terén is.
Emellett a rádió túllépte a zenei művek arányára vonatkozó vállalását, miközben a magyar zenei művek aránya nem volt elégséges.
A műsorszámok ismétlése is több volt, mint a szerződésben meghatározott – tették hozzá.
A testület bírságot szabott ki a szolgáltatóval és a jogsértés ismételtségére tekintettel annak vezető tisztségviselőjével szemben is.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is, a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: jelenet a Cherry: Az elveszett ártatlanság című filmből
Médiapiac
Harry herceg: Törvénysértő módon gyűjtött rólam információkat a bulvársajtó
Harry herceg szerint a brit bulvársajtó már tizenéves kora óta törvénysértő eszközökkel gyűjtött róla és környezetéről bizalmas információkat, és ezeket számos cikkben meg is osztotta az olvasókkal – jelentette az MTI londoni tudósítója.
III. Károly király másodszülött fia, aki amerikai feleségével és két gyerekükkel Kaliforniában él, kedden a londoni felsőbíróságon
csaknem hat órán át vázolta a sajtóval, ezúttal mindenekelőtt a Daily Mirror című brit tömeglap kiadójával (Mirror Group Newspapers, MGN) szembeni vádjait.
A sussexi herceg pert indított az MGN ellen,
kártérítési kötelezettség megállapítása mellett azt is kérve, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénysértőnek a cég által kiadott lapok vele szemben alkalmazott korábbi információgyűjtő gyakorlatát.
Az eljárás keddi nyitónapjára beterjesztett 55 oldalas keresetében Harry ötven olyan újságcikket ismertet, amelyeket az MGN lapjai – a Daily Mirror mellett a Sunday Mirror és a The People – közölt.
Ezek a cikkek a herceg szerint olyan magánjellegű és bizalmas információkat tartalmaztak róla és ismerőseiről, amelyek annak idején nem voltak köztudomásúak, és amelyeket az ő tudomása szerint az alperes sajtótermékei törvénysértő módon szerezhettek.
Harry külön megemlíti, hogy amikor egykori barátnője, a zimbabwei születésű Chelsy Davy – aki nem élt folyamatosan Nagy-Britanniában – Londonba utazott, a Heathrow repülőtéren minden alkalommal a Mirror-csoport agresszív lesipuskás fotósainak hada várta, pedig nem volt közkeletű információ, hogy Chelsy mikor és melyik járattal érkezik.
Harry kirívó indulattal említette Piers Morgant, a Nagy-Britanniában széles körben ismert újságírót és televíziós személyiséget, aki annak idején a Daily Mirror főszerkesztője volt.
A herceg azzal vádolta meg keresetében Morgant “és újságíróinak bandáját”, hogy lehallgatták néhai édesanyja, Diana hercegnő magánjellegű és “érzékeny tartalmú” üzeneteit is.
“Ettől a gondolattól fizikailag rosszul vagyok, ugyanakkor még erőteljesebben elszántam magam arra, hogy számonkérjem a felelősökön, köztük Morgan úron gonosz, teljeséggel igazolhatatlan viselkedésüket”
– fogalmaz Harry a londoni felsőbírósághoz kedden benyújtott periratában.
130 éve nem volt ilyen
Az indulatos nyilatkozat nem véletlen, hiszen Harry herceg régóta nem titkolt mélységes ellenszenvet táplál a bulvársajtóval szemben, és a brit királyi családot ma is kísérti a néhai Diana hercegnőt szó szerint élete utolsó pillanatáig üldöző fotóshad nyomasztó emléke.
Harry és bátyja, Vilmos trónörökös édesanyját, III. Károly első feleségét, aki 1997-ben, egy párizsi autószerencsétlenségben vesztette életét, végzetes útján is több tucatnyi fotós követte motorkerékpáron, és többen közülük a roncsok között haldokló Dianáról is közeli felvételeket készítettek.
Az udvar nevében eljáró jogi képviselők már évekkel ezelőtt átiratban figyelmeztették az írott és az elektronikus sajtó szerkesztőségeit, hogy vagy önmérsékletet tanúsítanak, vagy bírósági eljárással lesznek kénytelenek szembenézni.
Harry herceg – akinek személyében 130 éve először vesz részt személyesen a brit királyi család valamely magas rangú tagja bírósági tárgyaláson – szerdán folytatja keresetének előterjesztését a londoni felsőbíróságon.