Kövess minket!

Médiapiac

Mobilos generációváltást kutatott az eNET

Újabb generációváltás zajlik a mobiltelefóniában, a 4G, vagy más néven LTE mobil szélessávú hálózatok fokozatosan terjednek el világszerte, így Magyarországon is. De vajon mit érzékelnek ebből a felhasználók? Mennyire nyitottak az új eszközökre, amelyekkel kihasználhatók az új hálózat képességei? Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának legfrissebb anyaga a 4G mobilinternet-hálózat és a jövő eszközeinek fogyasztói vetületeit járta körbe.

Ismét fókuszban a lefedettség

Idehaza a megfelelő hálózatfejlesztések és a körültekintő felhasználói tesztelések után 2012 elején indult el az első 4G/LTE mobilinternet kereskedelmi szolgáltatás-, azaz több mint másfél éve elő lehet fizetni az új szolgáltatásra. Az új generációs hálózat indulása sokban hasonlított a 20 évvel ezelőtti hőskorszakra, amikor a 2G-s mobiltelefon szolgáltatás méterről-méterre hódította meg az országot. Újra fókuszba került ugyanis a lefedettség, vagyis, hogy az emberek hány százaléka és hol használhatja az új hálózatot – írja a kutatási összefoglaló.

Gyors internet mobilon is

A 4G hálózat – sokszor a vezetékes szolgáltatást is túlszárnyalva – gyors internetezést tesz lehetővé. Fontos különbség a két évtizeddel ezelőtti hálózatépítéshez képest, hogy az induláskor ezúttal az adatszolgáltatások kerültek a középpontba. A 4G egyik legfontosabb előnye a gyors internetezés, bárhol, bármikor.

Azzal, hogy a 4G a telefonok felé is nyitott, várható, hogy a 4G/LTE hálózat terjedése idehaza újabb lendületet vesz majd az olcsóbb, megfizethető árú 4G-s telefonok érkezésével. Fontos azonban, hogy ehhez az embereknek először meg kell ismerniük az új hálózatot, hallaniuk kell a 4G-ről és mérlegelniük kell, hogy az miben nyújt kedvezőbb lehetőséget, mint a sokuk által ismert és szeretett 3G-s szolgáltatások.

Hallott-e már Ön a 4G mobilinternet-szolgáltatásról?

Az eNET, 18 évesnél idősebb, rendszeres internetezők körében végzett friss felmérése szerint a válaszadók közel négyötöde (79,3%-a) hallott már a 4G mobilinternet-szolgáltatásról. Némileg árnyalja a képet, hogy mindössze minden harmadik ember (34,6%) állította magáról, hogy pontosan tudja is, mi az.

Európa: kezdődik!

Persze az LTE képes készülékek eladása még nem feltétlenül vezet a 4G szolgáltatás gyorsabb terjedéséhez, bár fontos előfeltétel. Például a nálunk fejlettebb Nyugat-Európában annak ellenére, hogy sok LTE-s készüléket adnak el, még viszonylag kevés a tényleges 4G előfizető. Miközben Európa fejlettebbik felén az újonnan eladott mobiltelefonok közül már minden harmadik támogatja az LTE-t, a technológia a felhasználók körében csak most kezd elterjedni. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a 4G nem minden szolgáltatónál érhető még el, illetve ahol elérhető, ott sem nyújt teljes földrajzi lefedettséget, leginkább a nagyvárosiak élvezhetik annak előnyeit Nyugat-Európában is.

A napjainkban zajló áttörés után a szakértők a szolgáltatás gyorsuló terjedését vetítik előre. Az Ericsson alelnöke, Douglas Gilstrap szerint 2018-ra a világ népességének hattizede fér majd hozzá LTE-s szolgáltatásokhoz, az előfizetések száma pedig több lesz egymilliárdnál.

Mobilnet: legyen olcsó, megbízható és mindenhol elérhető

A mobilinternettel kapcsolatban világos elvárásaik vannak azoknak, akik már használják ezeket a szolgáltatásokat (a kutatásban részt vettek 43,4%-a). A legtöbben a telefonjuk képernyőjén használják a mobilnetet (29,7%), ennél kevesebben, (12,9%) használják azt számítógépen (adatkártyával, mobil stickkel) és mindössze 7,1% mobilinternetezik a telefonját modemként használva.

Használ-e mobilinternetet? (egyik lehetőség nem zárta ki a másikat)

Érdekes és fontos tény, hogy a mobilnet használóknál is többen vannak azok (51,9%), akik WiFi-n keresztül szoktak internetezni a mobiltelefonjuk képernyőjén. Mindez azt mutatja, hogy van lehetőség tovább bővíteni a mobilinternet-használók körét azok közül, akik nem szeretik, hogy a WiFi révén helyhez vannak kötve.

Az eNET kutatása kitért arra is, hogy milyen elvárásaik vannak a mobilinternettel kapcsolatban azoknak, akik már most is használnak mobilinternetet.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy a mobilinternet vonatkozásában elsősorban a jó ár-érték arány, a megbízhatóság és a széleskörű használhatóság (lefedettség) a legfontosabb szempontok.

„Kisokosok”: az okostelefontól a többi kütyüig

A mobilinternet terjedése mára elérte a mindennapi használati tárgyainkat is, a mobiltelefon után hamarosan beköltözhet a kameránkba és az óránkba is. Ezért az eNET kutatásának második részében azt vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak a ma fogyasztói a jövő termékeihez. Ezek egy része már ma is hozzáférhető és egyre elterjedtebb (leginkább az okostelefon, a smartTV vagy a táblagép), más részük létezik, de kevéssé elterjedt (például az okosóra, az okoskamera vagy az intelligens porszívó) egy harmadik részük pedig létezik már ugyan, de az egyszerű fogyasztók egyelőre nem juthatnak hozzá (ilyen az internetezésre képes szemüveg, az internetre kötött hűtő vagy a tárgyak nyomtatására alkalmas 3D printer).

A kutatásban azt járták körbe, hogy vajon használják-e már a válaszadók az adott eszközt, szívesen kipróbálnák, illetve megvásárolnák-e? A vizsgált 12 eszköz közül az internetre kötött hűtő, az okosóra és az intelligens, internetezésre képes szemüveg (mint amilyen a Google Glass) osztotta meg leginkább a közönséget. Míg az okostévé (smartv), a tablet, illetve az autóba szerelhető mobilos GPS nyomkövető megítélése a leginkább egyöntetű.

A válaszadókat egyébként három jellegzetes csoportba lehetett osztani a szerint, hogy hogyan viszonyultak ezekhez az eszközökhöz. Az „elutasítók” (22,9%) rendszerint sem nem használják az adott eszközt, de nem is vágynak arra, hogy kipróbálják. Az „instant get” („azonnal akarom”) csoport tagjai (37,8%) leginkább azzal tűnnek ki, hogy köztük találhatók legnagyobb számban azok, akik leginkább nyitottak a vásárlásra – kivéve az okostelefont, amivel közel kétharmaduk eleve rendelkezik és az internetre kötött hűtőt, amitől még ők is idegenkednek. Végül a „kütyümániások” (39,3%) szinte mindenre azt mondják, hogy kipróbálnák (kivéve, amivel már rendelkeznek), viszont a vásárlást még átgondolnák.

Az okostelefon érdekes törésvonalat képez a kutatás résztvevői között: akinek nincs, nagy valószínűséggel tartozik a többi eszköznél is az elutasítók közé, miközben a mobilinternetet is jóval kisebb valószínűséggel használja. A többiek esetében úgy tűnik az okostelefon (és a mobilinternet) egyfajta trójai falóként működhet, ami sokaknál megnyitja az utat a többi kütyü felé.

Médiapiac

Elferdítette a szentatya szavait a baloldali média

Az Orbán-kormány elleni lejárató hadjárattal próbálkozott a baloldali média Ferenc pápa látogatása kapcsán, hiába. A katolikus egyházfő üdvözölte a magyar kabinet családpolitikai intézkedéseit.

Közzétéve:

MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

A baloldali politikusok és médiamunkásaik megnyilvánulásai egyértelműen azt mutatják, hogy a liberális fősodor szeretné a maga értelmezése szerint bemutatni Ferenc pápa személyét és szavait. A balliberális megmondóemberek és a sajtójuk egyértelmű politikai üzenetként igyekeztek értelmezni a pápa magyarországi látogatásának rövid idejét, és még arra is kísérletet tettek, hogy a szentatyának a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén elhangzott prédikációját az Orbán-kormányhoz intézett kritikaként tálalják – számol be róla a Magyar Nemzet.

A liberális propaganda szócsövei, például Sárosi Péter emberi jogi aktivista is azon élcelődött a 444.hu-nak, hogy a kormány alig bírta Budapestre csábítani Ferenc pápát. Eközben a Mandiner összefoglalója szerint

a valóság az, hogy a pápát Erdő Péter bíboros hívta meg az eucharisztikus kongresszus záróeseményére, az állami meghívás pedig csak ezt követte. Kiemelték azt is, hogy a katolikus egyházfő azért töltött ilyen rövid időt Budapesten, mert ennyi időre szólt a meghívás. A portál megjegyezte: az eddigi ötvenkét eucharisztikus kongresszusból csupán néhányon volt jelen a katolikus egyházfő.

Az a közlésük is álhírnek bizonyult, hogy a pápa nem hajlandó találkozni a magyar állami vezetőkkel, és hogy bármiféle konfliktus lenne a kormány és az egyházfő között.

Ferenc pápa ezzel szemben találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is, a szentszék szóvivője pedig megcáfolta a baloldali hazugságokat.

A találkozóról elmondta, hogy a felek a teremtett világ megóvásáról, a családok védelméről és a támogatásáról, valamint az egyház szerepéről beszéltek. A magyar családpolitikát egyébként üdvözölte is a katolikus egyházfő.

A baloldali portálok arról is elfelejtettek beszámolni, hogy nem sokkal a pápa látogatása előtt, augusztus végén a magyar családpolitika elismeréseképpen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert Szent Mórus Tamás-díjjal tüntette ki a Nemzetközi Katolikus Törvényhozói Testület Rómában.

A zárómisét fokozott érdeklődéssel követő keresztényellenes sajtó Ferenc pápa prédikációját is igyekezett politikai kampánycélokra felhasználni.

Értelmezésük szerint az egyházfő elfogadásról szóló szavai a kormány migrációs politikáját kritizálta. Ahogyan azonban a Mandiner.hu rámutatott:

Ferenc pápa lelki beszéde a keresztényi elfogadásról szólt, és nem szólított fel sem megengedőbb migránspolitikára, sem hazai egyházreformra, nem bírálta a magyar kormányt és nem mondott burkolt véleményt a magyar demokráciáról sem.

Arra is emlékeztettek, hogy a migráció kapcsán Ferenc pápa eddig is azon az állásponton volt, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a befogadó országok kultúráját, és a befogadó országok maguk dönthetik el, mennyi embert bírnak befogadni, és egyáltalán milyen migránspolitikát folytatnak.

A kongresszus annyira megihlette a egyházellenes tábort, hogy még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és a Demokratikus Koalíció elnöke is átszellemülten posztolta közösségi oldalára Ferenc pápa szavainak átértelmezését. A baloldali összefogás vezére úgy fogalmazott: „A hit megvallása nem magamutogatás, a hit nem érv, az Isten ajándék és küzdelem. Jóságod, emberséged nem hited oka, hiányát nem menti a vallásos buzgóság. Ha jól értem Ferenc pápa gondolatait. Értem és szeretem.” A DK-vezér szavai most is egybecsengenek a korábbi egyházellenes kijelentéseivel. 2013-ban egy parlamenti felszólalásában ő hangsúlyozta, hogy a vallás magánügy, és a Demokratikus Koalíció kezdeményezni fogja, hogy az állam szüntesse meg az összes „egyházi privilégiumot”, és szüntesse meg az egyházaknak nyújtott hitéleti támogatást.

Nem lógott ki a baloldali hadrendből a nemzetközi sajtó sem. Miközben a katolikus egyházfő a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsával és a zsidó közösségek képviseletével tartott vasárnapi találkozón a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát hangsúlyozta, és az Európában egyre fokozódó antiszemitizmus elleni fellépésre szólított fel, a BBC teljesen másképp értelmezte a pápa szavait. A nemzetközi baloldal zászlóvivői úgy kommentálták az eseményt, hogy Ferenc pápa találkozott „a populista Orbánnal”, aki teljesen eltérő nézeteket vall a bevándorlásról és a menekültekről.

Ennél nagyobb tévedést már csak a New York Times vétett: ismét összekeverték a magyar fővárost Bukaresttel.

Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a közösségi oldalán: ha bárkinek a jövőben kedve támadna hiteles hírforrásként hivatkozni a New York Timesra, akkor jusson eszébe, hogy az újság 17 millió követővel rendelkező Facebook-oldala szerint Ferenc pápa Romániában töltötte a vasárnapot.

Borítókép: Ferenc pápa távozik Budapestről a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Rádiós frekvenciapályázatokról hozott döntést a médiatanács

Illetve a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmányt ismertették.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a testület a Budapest 105,9 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség közösségi jellegű használatára kiírt pályázati eljárásában a beérkezett egyedüli ajánlat alaki vizsgálata után hiánypótlásra szólította fel az LBK Sport Kft.-t.

Eredménytelennek nyilvánította a grémium a Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára megindított pályázati eljárását, mert az egyedüli pályázó ajánlata alakilag érvénytelen volt – tették hozzá.

Véglegesítette a tanács a Berettyóújfalu, a Mezőtúr, a Szombathely, a Székesfehérvár és a Törökszentmiklós telephelyű kisközösségi kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek elvi használatára, továbbá a Kaposvár 97,5 MHz helyi frekvencia közösségi használatára irányuló pályázati felhívásokat.

A grémium elfogadta a Debrecen 104,6 MHz és a Nyíregyháza 91,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára vonatkozó pályázatok felhívásainak tervezeteit.

A dokumentumok az NMHH honlapján lesznek olvashatók – jelezték.

Kitértek arra is, a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb – a testület által elfogadott – NMHH-tanulmány szerint a vizsgált csatornákon 2021 első félévében 74 385 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig már 1089 volt.

A legnagyobb eléréssel rendelkező televíziók összesen 63 487 szpottal jelentkeztek, közülük a TV2 vonultatta fel a legtöbbet (35 682), majd az RTL Klub (21 352) és a Duna TV (6453) következett a sorban. A legtöbbször – 1689 esetben – a Leier Hungaria Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte az Austrotherm Kft. 2207 és a Stavmat Építőanyag Kereskedelmi Kft. 1945 üzenettel.

A legtöbb támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (14 734), amit az RTL Klub (5530) és a Hír TV (4022) időjárás-jelentései követtek.

A minta állandó szereplői a legnagyobb eléréssel rendelkező országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub, a TV2 -, valamint a közszolgálati Duna TV voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában a Duna World, az M2, az M5, az ATV, a Hír TV és a Life TV.

A teljes tanulmány napokon belül az NMHH honlapján lesz olvasható – írták.

Tovább olvasom

Médiapiac

Mintegy 130 millió forintból készülhetnek televíziós műsorok

Hír-, közéleti és kulturális magazinműsorok gyártására nyertek el támogatást helyi és körzeti televíziók az NMHH döntése szerint.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy 24 televíziós pályázat 129,5 millió forint támogatást kap.

A Városi Televízió Bóly, a bükkábrányi Eleven Televízió, a Gotthárd TV, a Városi TV Mohács, a Ladány Televízió és a fővárosi City TV közéleti magazinokat gyárthat az elnyert összegből.

Hírműsorokat készíthet a békéscsabai 7.Tv, a Sopron Televízió, a Makó Városi TV, a Mezőtúri Városi Televízió, a Zemplén TV, a szarvasi Körös Televízió, a Karcag Televízió, a Körzeti Televízió Tata, a nyíregyházi Kölcsey Televízió és az Ózdi Televízió.

A százhalombattai Halom Televízió, a Zalaegerszegi Televízió, a Keszthelyi Televízió, a Somogy TV, a sátoraljaújhelyi Zemplén TV, a Fehérvár Televízió, a TV Budakalász és a budapesti Hatoscsatorna kulturális magazinműsorok készítésére pályázott sikerrel – tájékoztatott az NMHH.

A médiafelügyeleti döntésekről azt közölték, hogy az M5-ön futó A művészet templomai című ismeretterjesztő műsor egy júliusban, 21 óra után, 12-es karikával sugárzott adása miatt nem indít eljárást a testület, mert a bemutatott (férfi félaktokat is ábrázoló) festmények és azokat ismertető szegmens nem indokolta az 18 éven aluliaknak nem ajánlott korhatári besorolást.

Nem indít eljárást a tanács az M4 Sport szolgáltatója ellen sem a Wales és Dánia nyolcaddöntő mérkőzésének közvetítése miatt. A sportműsorokat ugyanis egyrészt nem kell korhatári kategóriába sorolni, másrészt a mérkőzés élő adás volt, tehát nem volt lehetőség a szerkesztésére vagy sugárzási időpontjának megválasztására, valamint már a kisebb gyermekek is képesek arra, hogy azonosítsák a műfajt és a versenyzéssel járó felfokozott lelkiállapotot és megértsék, hogy a csapattagok vagy a szurkolók összeölelkezése ennek a következménye.

A grémium bejelentések után nem indít eljárást a Pestisracok.hu és a 888.hu internetes újságok szolgáltatóival szemben sem, ugyanis az LMBTQ-s közösségekkel foglalkozó cikkeikben pornográfia, erőszak vagy más olyan, a védett korosztályra ártalmas elem nem jelent meg, amely miatt az írásokat csak olyan műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával vagy a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló figyelmeztető jelzéssel tehették volna közzé, hogy azokhoz ne férjenek hozzá – írták.

Közölték azt is, bejelentés érkezett a nemzeti konzultáció kitöltésére felhívó társadalmi célú reklámmal kapcsolatban, a Médiatanács azonban megállapította, hogy a közlemények tartalma miatt jogsértés nem merült fel.

Az NMHH szerint a Hír TV szolgáltatója az év második negyedévében hatszor adott le túl hangos reklámot vagy műsorelőzetest, ezért a Médiatanács felszólította a jogszerű magatartásra. A médiatörvény a nézők védelme érdekében egyértelműen előírja, hogy a reklámok, a televíziós vásárlási műsorok, műsorelőzetesek, illetve az ezek közzétételét jelző figyelemfelhívás hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké – hívták fel a figyelmet.

A testület a szerződéses vállalásoktól való eltérés miatt figyelmeztetett három rádiót: a 90.5 Gyula Rádió kevesebb magyar zenét, a kalocsai Korona FM 100 kevesebb szöveget, továbbá közszolgálati, valamint a helyi élettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort, míg az FM 95 – Rádió 1 Debrecen kevesebb magyar zenét, továbbá közszolgálati, valamint a helyi élettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé.

A Szegedi Televízió szolgáltatóját azért figyelmeztette a grémium, mert áprilisban megkülönböztető jelzés nélkül sugárzott reklámot, ami megtéveszthette a nézőket – áll a közleményben.

Tovább olvasom