Médiapiac
Mobile first
Ember legyen a talpán, aki a digitális tartalom megjelenítése terén a sokasodó platformok és eszközök sűrűjében képes ma megmondani, melyek fognak erősödni és elhalálozni a következő két-három évben. Kellemetlen, ha a hosszú évek óta épített online márka egyes eszközökön élvezhető, másokon viszont olvashatatlan. Válaszért kiált a kérdés: mely eszközökre fókuszáljon a márka(menedzser), hogyan oldja ezt meg fejlesztési szempontból, és vajon a legolcsóbb megoldás lesz-e a legjobb? Addig nyújtózkodj, amíg a responsive web designod ér, tartja Kolozsi István webergonómus, UX-er legújabb mondása.
 |
| Kolozsi István |
(Az interjú első alkalommal a május-júniusi Médiapiacban jelent meg.)
Mindenkinek mobilra kell-e mennie?
Ez nem kérdés. A mobil kötelező, egyértelműen a jövőt jelenti, ma már minden oldal esetében meghaladja a 2 százalékot a mobilról történő böngészés aránya. A mobilfejlesztést nem szabad külön befektetésként kezelni, amely rövid vagy középtávon biztosan megtérül, inkább a portfólió bővítéseként kell rá tekinteni. Aki most nem lép be erre a területre, később veszíteni fog, és mikor rádöbben erre a tényre, nagyon bánni fogja.
Melyik irány – mobilverzió a webes oldalból, responsive web design (RWD), mobilalkalmazás – milyen területen fontos?
A felhasználók nagyobb hányada linkeken – közösségi média, hírlevél, kereső stb. – keresztül érkezik az oldalra mobileszköze segítségével, ezért a mobilra optimalizált weboldal kötelező. Az applikációk fejlesztése nagyon költséges, éppen ezért meg kell gondolni, milyen céllal készülnek. Alapvetően a már meglévő és a márkához kötődő felhasználók számára érdemes fejleszteni – hacsaknem egy különleges startupról beszélünk – olyan alkalmazást, amely kihasználja a mobileszköz funkcióit, és további lehetőségeket nyújt.
Melyik technológia mennyire segíti a keresőből érkező forgalom megtartását vagy növelését? Mi a teendő, ha a tartalomnak van normál webes és egy nagyon hasonló, mobilwebes verziója is?
Sokan úgy gondolják, hogy a responsive web design a megoldás a mobilos tartalmak keresőoptimalizálására (SEO). Jelenleg viták folynak a témában, és nincs egyértelmű álláspont. A Microsoft Bing keresője egyetlen URL használatát javasolja (azaz ne legyen külön m.domain.hu), míg a Google tavaly decemberben jelentette be, hogy külön botokkal indexeli a feature- és az okostelefonokra optimalizált tartalmakat. Az egyetlen webcím alkalmazása (például responsive web design esetében) kimondottan előnyös SEO-szempontból, nem “osztódnak szét” ugyanis a linkek, nem kell új URL-ekkel foglalkozni, és a linképítés is könnyebb.
Ellenben a mobilos keresési, böngészési szokások eltérőek a desktopoknál érvényesülőknél, ezért érdekes lehet külön kulcsszavakkal, tartalommal próbálkozni. A Google bevezette az úgynevezett Skip Redirect/Old Possum megoldást, amely arra szolgál, hogy ha átirányítás történik mobil eszköz észlelése esetén, akkor a mobilos indexbe a mobil URL-je mentődik el, így mobil eszközről keresve már a mobilos URL-t jeleníti meg a találati listában, kiküszöbölve az átirányítást. Ha külön mobilos tartalmunk és oldalunk van, akkor érdemes belső URL-struktúrát használni (például index.hu/mobil) és nem külön subdomaint (m.index.hu).
Milyenek az eddigi tapasztalatok a responsive designnal kapcsolatban? Mennyi esélyt látsz az elterjedésére, és mely termékeknél?
Egyelőre nehéz a megvalósítása, főként a régebbi Internet Explorerek miatt. Minden modern böngészőben megoldható, az Internet Explorer esetében annak 7-es verziójától lehetséges, de csak nagy szenvedések és trükközések árán. Igazából ott érdemes foglalkozni vele, ahol minimum IE8 a követelmény.
RWD esetén fontos, hogy új szemlélettel kell a tartalomhoz – és így a tervezéshez – közelíteni, ami a tapasztalatom szerint nagyon nehezen átvihető az ügyfeleknél. Ennek a legfőbb oka, hogy a lehető legjobban lecsupaszított tartalomra kell őket „rávenni” (mobile first tervezési paradigma).
Ha viszont az IE7–8 eltűnik a piacról, és már az IE9–10 lesz az uralkodó, pillanatok alatt el fog terjedni. Ezt nagyjából egy-másfél évre teszem Magyarországon. Ez alatt az idő alatt a mobilos böngészés is hatalmasat fog előrelépni. A meglévő oldalak már elavultak lesznek, és újra kell őket tervezni, fejleszteni. Ha az újratervezés lépcsőjéhez jut majd az ügyfél, érdemes lesz ezt az utat választania.
Az RWD véleményem szerint nem alkalmas mindenféle oldalhoz. Főként online újságok, blogok, brand site-ok, eseményoldalak (például konferencia) fejlesztésekor célszerű élni vele, persze ezeknél sem minden esetben. E-kereskedelmi oldalak esetében a használata nem célszerű, mert a mobilon való megjelenítés jelentősen eltér a desktopváltozattól, illetve a gyors letöltés is különösen fontos a minél nagyobb konverzió elérése érdekében. E-commerce site-ok esetén tehát a szeparált megoldást javaslom. Az RWD nagyon hasznos és költséghatékony technológia, de ha a felhasználói élményt tekintjük, akkor nyilvánvalóan a külön platformokra tervezett és fejlesztett oldalak a megfelelőek, igazából a költségvetés és a felhasználóink szokásai döntik el, melyik úton kell haladni.
 |
Mely irányokat érdemes egy, a magyarhoz hasonló kis piacon feszegetni?
A meglévő oldalaknál egyértelműen a szeparált mobilweb a nyerő, viszont ha éppen a teljes megújulás a cél, vagy új projekt indul, akkor érdemes elgondolkodni a responsive web design technológia alkalmazásán.
Látsz egyértelműen győztes irányt a következő éveket tekintve? Azaz az m.domain.hu, a responsive design vagy az applikáció bejöhet-e egyértelmű befutóként bármelyik kategóriában?
Nem. Abban viszont biztos vagyok, hogy az appok kora le fog járni, az alkalmazások meg fognak maradni a közösségi médiának és a játékoknak. A HTML5 terjedésével és az eszközök hihetetlen sebességnövekedésével a HTML5-appok és a mobilra optimalizált web kora következik majd. Az alkalmazások több operációs rendszerre – most már három szereplőről beszélünk (iOS, Android, Windows Phone7-8), de számuk még lesz több is – való fejlesztése nehéz és költséges, és frissíthetőségük, javíthatóságuk miatt ez az út hosszú távon nem lesz járható.
—————————
Mi a különbség?
Responsive web design (RWD) alkalmazása esetén a böngészőben megnyitott oldalak a képernyő méretéhez illeszkednek, így a weboldal “elrendezése” más és más lesz laptopon, okostelefonon és táblagépen nézve. A különböző megjelenítéshez persze olyan szerkezetű oldal szükséges, amely alkalmas arra, hogy a képernyőmérettől függően átrendeződjön. Jó példa erre a www.sony.com: nyissuk meg az oldalt számítógépünkön, és a teljes képernyő méretű böngészőablakot húzzuk össze felére, harmadára – látható lesz, ahogy átstrukturálódik az oldal menet közben.
Mobilwebes verzió alkalmazása esetén (például m.index.hu) a weboldalból készül egy mobilos változat, amely az eredeti oldal sokkal egyszerűbb, kis képernyőhöz kialakított variánsa. Ezáltal könnyebben olvasható, ugyanakkor külön fejlesztést igényel, így ha az eredeti weboldal módosul, a mobilváltozat átalakítása is külön feladatot igényelhet.
A mobilalkalmazás általában a legköltségesebb megoldás, hiszen minél általánosabb márkáról van szó, annál több operációs rendszerre kell fejlesztenie, hogy a lehető legnagyobb közönséget érhesse el. Az is fontos szempont, hogy applikációt akkor érdemes fejleszteni, ha az az okostelefon lehetőségeit valóban kihasználja. Ilyen például a helymeghatározás alapján kiszolgált tartalom, a mobil képernyőjén keresztüli értesítés (push notification) vagy a mobil eszköz kamerájának használata.
Jó példák responsive web designra
- Sony USA: www.sony.com/index.php
- Google News: news.google.com
- BBC: www.bbc.co.uk/bbcone
- Starbucks: www.starbucks.com
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás