Kövess minket!

Médiapiac

Mit üzen Sir Martin Sorrell?

Ezúttal a kétnapos konferencia előestéjére is csináltak programot a szervezők. Ha szakmai közegben létezik sztárvendég, a WPP globális főnöke mindenképpen annak tekinthető.

Idén Berlinben rendezi éves konferenciáját az IAB Europe. Az Interact mostani újítása, hogy a nulladik napra is hívtak vendéget Sir Martin Sorrell, a WPP globális vezére személyében. A műfaj „fireside chat” volt, azaz prezentációt és nagy okosságokat nem vártunk, kellemes beszélgetést annál inkább. A beszélgetőpartner Constantine Kamaras, az IAB Europe elnöke volt, a helyszín pedig a Radisson Blu, amely a berlini dómmal átellenben található, gyönyörű környezetben, a belső teret pedig egy több emeletes, henger alakú akvárium uralja, amelybe belülről fel is lehet menni egy liften.

Némi tudósítói infó az elejére: mivel életem eddigi legfinomabb és legnagyobb csirke dürümjének maradéka belefolyt a táskámba, így a beszélgetés első öt percéről lemaradtam, de íme, pontokban, hogy mi hangzott el a maradék csaknem egy órában:

  • Kiderült, hogy Sorrell második generációs brit, tán lengyel felmenőkkel. Talán ennek is köze van ahhoz, hogy sosem szerette igazán a „rest of the world” kifejezést. Bár nyilván kevésbé érdekes, de ezt a kifejezést mi sem szeretjük különösebben, szerencsére kezd róla leszokni a marketingkommunikációs iparág. Sorrell szerint egyszerűen nincs a rest of the world szókapcsolatnak leíró ereje.
  • Az Egyesült Államokban most kitört bónuszvitát nem tartja helyénvalónak, nem a téma miatt, hanem azért, mert ott a WPP üzleti modelljének („ha ezt üzleti modellnek lehet nevezni”, mondta ő) nem része a bónusz, ellentétben más piacokkal. Magyarán, nem Amerikában kellene a bónuszról vitázni, hanem az érintett piacokon.
  • Adatügyben a biztonság és nem a privacy az alapkérdés.
  • A mobilhelyzet felemás, mivel rengeteg időt töltenek a felhasználók a mobiljukkal, viszont a tartalomfogyasztásba nem fektetnek be igazán. Ellentétben a printtel, amelyre egyre kevesebb idő jut, viszont még mindig fizetünk érte.
  • Nem gondolta, hogy focit meg Mad ment fog nézni a telefonján, de mégis eljött az idő. Itt jegyezzük meg, hogy az előtte heverő, tepsi méretű iPhone6 plus erre nagyjából alkalmas is. Fel is emelte, hogy a képernyők nőnek, szóval bármi lehet még a mobilos tartalomfogyasztás frontján.
  • Fontos a cross-platform mérés, mivel önmagukban a tévés, online stb. közönségadatok nem mondanak eleget. Ennek kapcsán rúgott is egyet a televíziós nézettségi adatokat az Egyesült Államokban szállító Nielsenbe, amit némileg érthetőbbé tesz, hogy a WPP nemrég vásárolt be a comScore-ba;) Már csak mi tesszük hozzá: a bónuszvitánál sok fokkal érdekesebb csevej zajlik az amerikai piacon a televíziós nézettségi adatokról, a Viacom például különösen aktív e téren.
  • Az integráció ismét nagyon fontos téma az ügynökségek életében, de Sorrell úgy látja, egy ideje inkább csak az ügynökségeknek fontos, és nem az ügyfeleknek. Az integráció a WPP-nél két szinten valósul meg: globálisan és lokálisan. Úgy kell elképzelni, mint egy görög templomot, ahol a tetőt az oszlopokra helyezik rá. Ezek az oszlopok a specialista csapatok. Ha valamelyik oszlop nem elég erős, összedől a templom.
  • Mi a fontosabb a marketingkommunikáció sikere szempontjából: a média vagy az üzenet? Sorrell azt mondja, egy halom felháborodott emailt szokott kapni mindig, mikor ezt mondja, de szerinte a média legalább olyan fontos, mint az üzenet, sőt.
  • Tessék elengedni azt a gondolatot, hogy a Facebook és a Google technológiai cégek. Nem, ezek bizony médiacégek.
  • A WPP kb. 70 milliárd dolláros bizniszt visz globálisan, ezzel nagyobb, mint a Google (ezt igen kajánul jegyezte meg), de ebből csak kétmilliárd jut programozott vásárlásra, így aztán ő olyan nagyon nem hisz az IPG azon jóslatában, hogy hamarosan a display költés 50 százalékát programozottan fogják vásárolni. Az arányt elérhetőnek tartja, csak nem a közeljövőben.
  • A közösségi média fontos, a szerepe pedig egyre nő, de a jövőben márkától, piactól, célcsoporttól függően nagy különbségeket fogunk látni a jelentőségét illetően.
  • „Engagement will be a battleground between old and new media.” Ezzel Sorrell arra utalt, hogy nem mindegy, milyen minőségű a fogyasztó és a tartalom/hirdetés kontaktusa. A tartalomért való fizetés pl. igen erős elköteleződést jelez, ezt egyébként már többször emlegette nyilatkozatokban.
  • Kéjjel szedte elő a Publicis és az Omnicom füstbement egyesülési terveit. Szerinte ez az egész nem szólt másról, mint a versenyképes méretről, no nemcsak a WPP, hanem az igazi veszélyforrások, mint a Facebook és a Google ellenében. Érdekesnek gondolja, hogy a WPP korábban is „frenemy”-ként emlegette e globális szereplőket, a két másik csoport külön-külön még partnerként, az egyesülés egyik ki is mondott indoka azonban a versenyképesség volt és nem a barátkozás.
  • Mely területeken tudnak az ügynökségek kitűnni, másokhoz képest megkülönböztetni magukat? A HR-en, azaz a tehetséges csapaton túl e területek: adat (lásd comScore-felvásárlás, first party data üzletág), technológia (pl. Xaxis), tartalom.

Nyilván a fenti állításokról lehet és kell is vitatkozni, egy dolog viszont láthatóan a közönség nagy részéből őszinte elismerést váltott ki: a saját bevallása szerint 70 éves Sorrell némi kézremegéstől kísérve, de úgy szórta magából az adatokat és számokat (meg azt, hogy ezek mit jeleznek) évekre és ügynökségcsoportokra bontva, ami 20-30 évvel fiatalabban sem lenne kis teljesítmény.

Hamarosan érkezik a beszámoló a további programokról.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom