Kövess minket!

Médiapiac

Mit gondolnak magukról az egyes generációk?

Vajon mit gondolnak magukról a hasonló korú emberek, igazodnak­-e azokhoz a képekhez, amelyeket a generációkutatók rajzolnak róluk? A Kutatópont 2017 őszén végzett nagymintás kutatásában arra kerestük a választ, hogy a különböző generációk miként jellemzik saját magukat, jellemzőikben látnak­-e különbséget a többi generáció tagjaihoz képest.

A történelem során még soha nem volt ennyi fiatal, mint jelenleg, mégis öregszik a társadalmunk. E látszólagos paradoxon a mediatizált világképünkről is fellebbenti a fátylat, és látni engedi azt, hogy az öregedés egyáltalán nem globális jelenség, mégis sokszor így érezzük.

A demográfiai tendenciáknak köszönhetően néhány évtized múlva tízmilliárd ember él majd a Földön. A demográfiai folyamatok nem csupán az emberiség összlétszámának drámai növekedésében mutatkoznak meg, hanem a belső struktúra megváltozásában is.

Népességrobbanás és következményei

Míg a fejlődő világban a belépő nagy létszámú új generációk megfelelő oktatáshoz, munkalehetőséghez és felelős családtervezési ismeretekhez juttatása a fő feladat, addig a fejlett világban a társadalmak elöregedése és az ehhez kapcsolódó új (elsősorban szociális, egészségügyi) teendők jelentik a kihívást. Az ENSZ jelentése szerint 2050-re a 60 éves vagy annál idősebb népesség lélekszáma meg fog kétszereződni, és meghaladja majd a kétmilliárd főt.

Társadalmunk elöregedését mindennapi megtapasztalhatósága miatt jellemzően valóságosabbnak is érzékeljük, és csupán a migrációs válság tünete világított rá, hogy a világ másik részén a népességrobbanás következtében alapvetően fiatalos társadalmak léteznek.

A számok ennek ellenére továbbra is nagyon idegenül hatnak, amikor szembesülünk azzal, hogy Magyarország életkori mediánja – olyan középérték, amely a társadalmat számszerűen két egyforma lélekszámú részre választja – közel 42 év, miközben a világ a maga 30 évével olyan országokból is áll, ahol bőven 20 év alatt van a medián életkor. Ilyen ország például Niger (15,3), Uganda (15,7), Mali (16,2), Malawi (16,5) vagy Zambia (16,7); néhány ország a világ legfiatalabb társadalmai közül, ahol összességében több mint százmillió ember él.

A magyarországi adatokat szemlélve természetesen teljesen más kép tárul elénk.

A KSH legfrissebb népszámlálásának adatai alapján hazánkban 1,7 millió 65 évesnél idősebb ember él. A jelenlegi trendek alapján a korosztályba tartozók száma 70 százalékkal magasabb lesz 2070-re.

Magyarország öregedési folyamata igazodik a fejlett világ trendjeihez, a hazai életkori medián, mint fentebb említettük, közel 42 év.

A nemek arányát a népességen belül a születéskor várható élettartam, a természetes szaporulat és a migrációs trendek befolyásolják. A KSH 2016-os adatai alapján Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 79 év, míg a férfiaké 72 év, ami megduplázódott az elmúlt évszázadban. Tovább élünk tehát, és ez természetesen jó, a társadalom öregedése ugyanakkor sok megoldandó problémát is jelent. A jelenség a demográfusok figyelmén kívül felkelti a társadalomtudósok érdeklődését is.

A szociológusokat az idősek társadalmon belüli szerepének átalakulása foglalkoztatja. A politológusok számára a generációk közötti konfliktusok fontos vizsgálandó terület, a közgazdászokat pedig az idősek ellátórendszerekre gyakorolt hatása érdekli. A gyakorlati szakemberek természetesen leginkább új fogyasztói csoportként tekintenek az idősebb nemzedék tagjaira, akiket ugyanúgy próbálnak paraméterezni, szegmentálni, generációként azonosítani, mint a fiatalabbakat.

Generációs élmények

A generációk olyan nemzedékek, melyek nem szabályszerűen követik egymást. A generációelmélet szerint nem minden is mondhatjuk, hogy az Y generáció gyakorlatilag behozta azokat a lemaradásokat, amelyek korábban a magyarországi eltérő médiakörnyezet miatt jellemzőek voltak.

Mi harminc?

Világviszonylatban szemlélve a különböző korcsoportokat nem is annyira meglepő, hogy a legszámosabb korcsoport a 0–14 éveseké, akiknek 1,9 milliárdos lélekszámát szinte eléri a második legnépesebb korcsoport, a 15–29 éveseké, amely 1,8 milliárd főt számlál. A sorban következő 30–44 éves korcsoportot másfél milliárd fő alkotja, a 45–59 éveseket 1,2 milliárd, míg a 60 évesek vagy idősebbek korcsoportja „mindössze” 900 millió főt tesz ki az ENSZ adatai alapján.

Az elnevezésekben kevesebb, az életkori határokban annál nagyobb ellentmondás jellemző: ahány tanulmány, annyiféle besorolás van arra vonatkozóan, hogy hol kezdődik és hol végződik egy-egy karakteres nemzedék. Magyarországon a különböző generációk határai a médiafogyasztási szokások alapján az alábbiak szerint alakulnak:

  • veteránok: az 1938–1939 előtt születettek;
  • baby boom nemzedék: az 1940–1941 és az 1968–1969 között születettek;
  • X generáció: az 1970–1971 és az 1978–1979 között születettek;
  • Y generáció: az 1980–1981 és az 1992–1993 között születettek;
  • Z generáció: az 1994–1995 után születettek.

Az azonos időben születetteket az elméleti munkák vagy az empirikus vizsgálatok generációkba terelhetik, de vajon a külsődleges azonosítást követte-e vagy társult-e hozzá immanens azonosság? Erre a kérdésre kerestük a választ a Kutatópont csapatával 2017 őszén. Több egymást követő nagymintás – hullámonként 2000 fő megkérdezésével készült – reprezentatív kutatásban arra kértük válaszadóinkat, hogy jellemezzék saját generációjukat.

Generációs önazonosság

A veteránok saját generációjukat átlagosan 66 és 87 év közé tették, a baby boomerek pedig 52 és 67 év közé helyezték a nemzedéküket. Az X generáció úgy gondolja, hogy ők átlagosan a 36 és 49 év közötti korcsoportot képviselik, az Y generáció tagjai 26 és 40 év közöttinek vélik saját korosztályukat, míg a Z generáció tagjai 19–30 évesnek tartják saját nemzedéküket.

A veteránok saját generációjukat elsősorban idősnek, betegesnek látják.

A baby boom nemzedéke pedig munkásnak, betegesnek, nyugdíjasnak tekinti saját magát. Az X generáció tagjai úgy gondolják, hogy ők dolgozó, családos és szorgalmas emberek.

Az Y generáció fiatalnak és dolgozónak, a Z generáció pedig fiatalnak és tanulónak tartja saját nemzedékét.

Ha túllépünk az élethelyzetből fakadó tulajdonságokon, megjelennek azok az ismerős karakterjegyek, amelyekbe lépten-nyomon belebotlunk a komolyabb szakmai munkáktól kezdve az életmódmagazinok népszerű tudomány rovatáig.

Ezek szerint a veteránok saját érzékelésük szerint dolgos, becsületes nemzedék, akárcsak a baby boom generációja. Az X-ek szorgalmas-munkabíró, de túlterhelt és kihasznált nemzedékét a kétarcú, többek között bizonytalan és céltudatos Y nemzedék követi, amelynek tagjai a Z generációval együtt visszaigazolják az információs társadalmi beavatottságukat, mindkét esetben megjelenik ugyanis az internet mint a nemzedék egyik fő jellemzője.

Mindez a visszaigazolás jelenti-e, hogy alapvetően jó a generációs megközelítés? Valószínűleg igen, persze az továbbra is kérdés, hogy ilyen is volt, vagy csak eleget hallották mindezeket a nemzedékükkel kapcsolatban?

Székely Levente

 

 

1979-ben született Kolozsváron. Szociológus, tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi és Bölcsészettudományi Karán valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte.
Számos kvalitatív és kvantitatív megközelítésű kutatást vezetett különböző területeken (pl. médiafogyasztás, szerencsejátékok, ifjúság, pénzügyi kultúra, stb.).
2012-ben vette át a nagymintás ifjúságkutatás szakmai irányítását. A 2016-os kutatás eredményeinek részletes feldolgozása folyamatban van, a gyorsjelentések már napvilágot láttak jelentős médiafigyelmet generálva.

 

 

Nézze meg Székely Levente teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac legfrissebb számában jelent meg a generációk médiafogyasztási szokásait elemző melléklet részeként. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

 

Médiapiac

A közmédia is csatlakozik a gödöllői természetfilm fesztiválhoz

A hétvégi tudósítás mellett tematikus filmekkel is készül a csatorna.

Közzétéve:

Borítókép: A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál molinója a gödöllői kastély kerítésén, fotó: MTI / Máthé Zoltán

Helyszíni bejelentkezésekkel csatlakozik az M5 kulturális csatorna a pénteken kezdődő gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválhoz.

Az eseményről helyszíni bejelentkezésekkel informálja nézőit a közmédia május 27. és 29. között. A cél az, hogy a képernyő előtt ülők mindennapjaikban tegyenek hatékony lépéseket a természetvédelemért és a fenntarthatóságért – közölte az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) pénteken az MTI-vel.

A hétvégi tudósítás mellett tematikus filmekkel is készül a csatorna. A természetfilmes forgatag aktualitásairól Galán Angéla és Hamar Donát műsorvezető számol be, ők a csatorna közösségimédia-oldalán online is időről időre bejelentkeznek a fesztivál történéseiről.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új vezérigazgató az Invitech élén

A tulajdonos 4iG Nyrt. azt várja el Bőthe Csabától, hogy a vállalati ügyfelek piacán vezető szerepet érjen el vezetékes hang- és adatszolgáltatások értékesítésében.

Közzétéve:

Az Invitech ICT Services Kft. vezérigazgatója július 1-jétől Bőthe Csaba – közölte a telekommunikációs társaság az MTI-vel.

Az új vezető Gerald Grace-től veszi át a vezérigazgatói feladatokat.

A közlemény szerint

Bőthe Csaba tapasztalt szakember, akitől a tulajdonos 4iG Nyrt. azt várja, hogy a vállalati ügyfelek piacán vezető szerepet érjen el vezetékes hang- és adatszolgáltatások értékesítésében.

Az Invitech 2021-ben került a 4iG tulajdonába. A tranzakció indoklása szerint a társaság stratégiai fontosságú eszközökkel rendelkezik a nagysebességű adatkommunikáció, illetve a hálózati- és távközlési infrastruktúra területén, szolgáltatásaiban és infrastruktúrájában jelentős növekedési lehetőségek rejlenek.

Utolsó nyilvános beszámolója szerint a budaörsi központú Invitech 2019-ben több mint 26 milliárd forint, 2020-ban majdnem 25 milliárd forint árbevétellel zárt. Az éves eredmény eközben 451 millió forintról 3,1 milliárd forintra nőtt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Több mint kétmillió forintos bírságot szabott ki az NMHH

Több mint kétmillió forintos bírságot szabott ki a TV2 szolgáltatójára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa helytelenül közzétett politikai reklámok miatt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az NMHH Kommunikációs Igazgatóságának az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint a megrendelő megnevezésének és a megkülönböztető figyelemfelhívás hiánya miatt rótták ki a bírságot a Médiatanács e heti ülésén. A tanács helytelenül közvetített virtuális reklám miatt is figyelmeztette a szolgáltatót.

Azt írták: a testület hatósági ellenőrzésen vizsgálta a TV2 szolgáltatóját és 2,062 millió forintos bírságot rótt ki rá. A csatornán februárban pillanatreklámként és reklámként leadott, “Digitalizáció” és “Digitalizáció/gyerekek/legnagyobbvállalkozás.hu” elnevezésű, reklámként összesen 1031 esetben leadott közleményeket a tartalmuk alapján politikai reklámként kellett volna közzétenni az erre vonatkozó megkülönböztető figyelemfelhívással és a megrendelő egyértelmű megnevezésével. A két közlemény üzenetével, szín- és formavilágával a Megoldás Mozgalom nevű politikai párt népszerűsítését szolgálhatta – tették hozzá.

A testület emellett figyelmeztette a szolgáltatót, mert szintén februárban az Exatlon Hungary című műsorban közzétett, a Szerencsejáték Zrt. Tippmix játékát népszerűsítő virtuális reklám kezdetekor és végén nem szerepelt figyelemfelhívó jelzés.

Beszámoltak arról is, hogy médiatanács 50 ezer forintos bírságot szabott ki a Best FM szolgáltatójára, amiért egy februári adáshéten szerződéses vállalásaihoz képest kevesebb hírt tett közzé.

Tovább olvasom