Kövess minket!

Médiapiac

Mire mehet a Netflix a tévénézők országában?

Idén januárban hazánkban is elindult az internetes tévézést nyújtó szolgáltatás, a Netflix. A cég megváltoztathatja a hagyományos tévé-előfizetések és az online videoszolgáltatások helyzetét a magyar piacon. Képes lehet kiszolgálni a tévé- és filmnézők igényeit: széles műsorkínálatot nyújt, nincsenek rajta reklámok, 24 órás elérhetőséget biztosít és ráadásul mindezt legálisan. Az eNET legújabb kutatásából kiderül mennyire jelent veszélyt a tévészolgáltatók számára a Netflix és mit gondolnak róla a fogyasztók.

Filmnézési szokások: tévé, videomegosztók és torrent

Az eNET 2016 februárjában készített kutatásából kiderül, hogy a felnőtt magyar internetezők hol és hogyan szeretnek tévéműsorokat, illetve filmeket nézni: A válaszadók 86%-a legalább havi rendszerességgel használja az online videomegosztó portálokat. Előnyük, hogy internet hozzáféréssel ingyenesen és bármikor lehet rajtuk filmet nézni. Tízből hárman pedig havonta legalább egyszer lépnek illegális útra és ingyenesen töltik le torrent oldalakról a filmeket. Mindezektől függetlenül Magyarországon a felnőtt internetezők 90%-ának háztartása rendelkezik tévé előfizetéssel, így továbbra is ez számít a leggyakoribb filmnézési felületnek. A tévészolgáltató kiválasztásánál a megkérdezettek harmadának számít, hogy legyen előfizetésében sportcsatorna. A hazai gyártású sorozatok azonban már nem arattak ekkora „sikert”, csupán 16%-nál játszik szerepet ezek megléte az előfizetés megtartásában.

Magyarul vagy felirattal? Az itt a kérdés

Sokszor szóba kerül az idegen nyelv ismerete hazánkban, mivel a legnépszerűbb sorozatok és filmek nem magyar nyelvűek, ezúttal sem tudunk elmenni mellette. A válaszadók közel fele csak magyar nyelven hajlandó filmet nézni, a másik fele viszont akár feliratosan is. De csupán 2% az, aki számára nem jelent problémát szinkron és felirat nélkül filmezni. Mindössze minden hetedik válaszadó tölt le feliratot, ami azt jelenti, hogy vagy már eleve szinkronizált vagy feliratozott filmeket néznek. A Netflix számára tehát hátrányt jelenthet a magyarok mostani „egynyelvűsége”, ugyanis egyelőre még nincs magyarul szinkronizált vagy feliratozott tartalom a műsorkínálatában.

Streaming és VOD szolgáltatások hazánkban

A felnőtt internetezők körében a szolgáltatókkal szembeni legfontosabb elvárások: a széles műsorpaletta és a reklámmentesség. Ezek mellett a 24 órás elérhetőség, vagyis a bármikor nézhető műsorkínálat elérhetősége is fontos. A hagyományos tévé-előfizetések még nem tudják ezeket teljes mértékben biztosítani, ezzel szemben az új megoldások igen. A nézők megtartásáért-megszerzéséért már megjelentek a különböző streaming és VOD szolgáltatások. Ezek közül az RTL Most bizonyult a legnépszerűbbnek a kutatásban részt vettek körében, ami feltételezhetően az ingyenes hozzáférhetőségének is köszönhető. Ezt követi az HBO, valamint a DIGI Online. Mindhárom szolgáltató 24 órás elérhetőséget biztosít, de műsorkínálatuk kisebb, mint a Netflixnek.

A puding próbája az evés

Nézzük, mit tud a Netflix! Először is azt nyújtja a nézőknek, amire szükségük van: széles a műsorkínálata, nincsenek rajta reklámok, és bármikor bármilyen eszközről elérhető, csak internetelérésre van szükség a használatához. Itthon egyelőre mégsem ismerik olyan sokan, 10 emberből csak egynek jut eszébe magától is megemlíteni a Netflixet, ha online filmnézési lehetőségekről van szó, viszont ha lista alapján kell dönteni, hogy mely szolgáltatóról hallott, akkor már 3 ember választja ki. Azok a felhasználók, akik már korábban is hallottak róla, tisztában vannak a Netflix alábbi jellemzőivel: a filmek bármikor és bármilyen, internettel rendelkező készülékről nézhetőek és nem szükséges hozzá televíziós előfizetés, fizetni viszont kell érte.

A szolgáltatás egy hónap erejéig mindenki számára ingyenesen kipróbálható, de még így is csupán a válaszadók 6%-a élt ezzel, viszont további 55% tervezi, hogy a közeljövőben ad egy esélyt a Netflixnek.

Azok közül, akik a kutatás során hallottak először a Netflixről, közel minden hatodik kipróbálná, viszont további majdnem egynegyed felhasználó hezitál, ők leginkább akkor tennének így, ha lenne magyar szinkron vagy elérhető magyar felirat, esetleg, ha alacsonyabb lenne az előfizetési díj.

Milyen jövő előtt áll a Netflix?

Továbbra is az egyik legkedveltebb időtöltésnek számít a tévézés, a sorozat- vagy filmnézés. A hagyományos tévészolgáltatók mellé a Netflix olyan új piaci szereplőként érkezett a hazai piacra, ami nem reklámalapú kereskedelmi tévészolgáltatást nyújt, sokkal inkább a fogyasztói igényeknek próbál megfelelni, a hagyományos tévé-előfizetést ötvözi a videomegosztó oldalak előnyeivel. Jelenleg azonban még nem jelent komoly fenyegetést a hazai szolgáltatók számára, mivel viszonylag kevesen élnek az ingyenes próbaidőszak ellenére is a lehetőséggel. Mi kellene ahhoz, hogy mindez megváltozzon? Elsősorban szinkronos tartalmak, de legalábbis magyar feliratok biztosítása, alacsonyabb előfizetői díj és szélesebb, az amerikai választékhoz hasonló műsorkínálat.

Hiba lenne azonban, ha két hónap elteltével elhamarkodott következtetéseket vonnánk le a Netflix sikerességét illetően. Hiszen sokan még csak most fogják kipróbálni a szolgáltatást és a magyar nyelvű szinkron megjelenése is sokat dobhat a szolgáltatás megítélésén.

Médiapiac

Médiatechnológiai vállalattal bővül a 4iG portfóliója

Újabb szolgáltatással lép a magyar és nemzetközi piacra az infokommunikációs nagyvállalat.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

A 4iG Nyrt. adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról – tette közzé a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsdén.

A Honeycomb rendelkezik a Brisk szoftver és az erre épülő Brisk médiatechnológiai platform kizárólagos felhasználási jogával. A Brisk magas szintű digitális médiaszolgáltatásokat nyújt Magyarországon és Kelet-Közép-Európa több országában.

Az akvizíciót követően a nyugat-balkáni piacon – ahol ilyen, vagy ehhez hasonló szolgáltatás jelenleg még nem elérhető – megkezdődhet a rendszer értékesítése a hirdetői piac szereplői számára, szoros együttműködésben a régió kiemelt televíziós társaságaival

– közölte a 4iG.

A Honeycomb platformja a világ jelenleg egyik legkorszerűbb és legmagasabb fokon automatizált, Magyarországon fejlesztett reklám minőségellenőrző, transzkódoló és továbbító rendszere.

A felhőalapú rendszer a digitális, lineáris vagy nonlineáris televíziós, azaz broadcasting piacra optimalizált, multimédia hirdetési tartalmak minőségellenőrzésére, transzkódolására, archiválására és kijátszási pontok felé történő továbbításra szolgál.

Kiváló megbízhatósága mellett jól skálázható és könnyű illeszkedést tesz lehetővé a régió változatos piacain, amely a 4iG számára vonzó és fontos képességet és értéket képvisel.

A 4iG csoport hosszútávú stratégiájának megfelelően a Honeycomb akvizíciója egy új képességgel gyarapítja a cégcsoport telekommunikációs ágazatát, amellyel a csoport szolgáltatásainak köre is tovább bővül. A képességgel egy olyan szolgáltatási piacra lép be a részvénytársaság, amely kiegészíti a meglévő szolgáltatásait, a cégcsoport üzleti és technológiai hátterével pedig hatékonyan tudja támogatni a rendszer további régiós fejlődését, illetve értékesítését is. Az akvizíció a versenyjogi eljárást követően 2022 végéig zárulhat.

Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utca 8. szám alatt

Tovább olvasom

Médiapiac

Jön a Séfek Séfe ötödik évada – várják a jelentkezőket

Bárki megmutathatja főzőtudományát országnak, világnak.

Közzétéve:

Borítókép: Séfek Séfe / Facebook

Végéhez közeledik a Séfek Séfe negyedik évada, pénteken kiderül, ki lesz a végső győztes, de máris itt a lehetőség, hogy újabb vállalkozó szellemű séfjelöltek mutassák meg tehetségüket országnak, világnak – közölték a TV2 gasztrorelityjének készítői. Hamarosan kezdetét veszik ugyanis az ötödik évad előkészületei.

A gasztronómiai tehetségkutató szeptember 4-én indult szériájának egy-egy szeptemberi adását több mint 263 ezren kísérték figyelemmel a 18-59 évesek körében, amihez 14,1 százalék közönségarány párosult. A főzőműsor különösen népszerű a fiatalabb tévénézők között, hiszen a 18-49 évesek körében elért 14,9 százalékos nézői részesedéssel a Séfek séfe átlagosan idősávja legnézettebb műsora lett a korcsoport körében.

“Legyél akár lelkes amatőr vagy profi szakács, ha a gasztronómia szerelmese vagy, és szeretnéd szélesebb körben is megvillantani főzőtudományod, jelentkezz! 2023-ban jön a Séfek Séfe ötödik évada, ne maradj le, főzz le mindenkit, és mutasd meg, mire vagy képes a konyhában!” – buzdítanak közleményükben a tévés produkció alkotói.

Tovább olvasom

Médiapiac

AIPS: Csisztu Zsuzsa a világszövetség, Szöllősi György az európai szövetség alelnöke lett

Köszönik a magyar és a többi, csaknem száz nemzeti sportújságíró-szövetség támogatását.

Közzétéve:

Borítókép: Csisztu Zsuzsa és Szőllősi György a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) tisztújító kongresszusán, fotó: Facebook/MSÚSZ

A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) közösségi oldalának szerdai beszámolója kiemeli, hogy Csisztu Zsuzsát, az MSÚSZ alelnökét a legmagasabb szavazatszámmal, a lehetséges 102-ből 96 vokssal választották meg a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) alelnöki tisztségére a szervezet római tisztújító kongresszusán.

Mint írják, az AIPS 1924 óta íródó történetében 1944 óta nem töltötte be magyar ezt a pozíciót, Csisztu Zsuzsa az első, aki kiérdemelte a magyar sportújságírók közül. Korábban Vadas Gyula és Mamusich Mihály volt alelnök a szervezetben, és hasonlóan magas tisztséget viselt főtitkárként 1989 és 1992 között Gyulai István.

“Nagyon nagy megtiszteltetésnek és a nemzetközi sportújságíró-világtól kapott hatalmas szakmai elismerésnek érzem, hogy az öt pályázó alelnökjelölt közül engem választott meg legtöbb szavazattal az AIPS globális közössége. Harminc év sportújságírói munkája nyugszik ebben a sikerben, és nagyon örülök, hogy az AIPS alelnökeként a jövőben világszinten is az eddigihez hasonló energiával és elkötelezettséggel képviselhetem a hivatásunkat a nemzetközi közösségben, és segíthetem a legjobb tudásom szerint a magyar sportújságírás és a magyar sportdiplomácia ügyét a globális szintéren”

– mondta Csisztu Zsuzsa.

A megválasztott Csisztu mellett az MSÚSZ elnöke, Szöllősi György megtartotta eddigi pozícióját: Charles Camenzuli elnök javaslatát a végrehajtó bizottság egyhangú döntéssel elfogadta, ami azt jelenti, hogy 2026-ig a posztot 2019 óta betöltő Szöllősi lesz az AIPS Europe egyetlen alelnöke.

“Amikor öt éve bekapcsolódtunk az AIPS vezető testületeinek munkájába, kijelentettük, hogy a régi magyar sportújságírók nyomdokaiba kívánunk lépni. Azóta rendeztünk regionális, európai és világkongresszust, valamint AIPS Sportmédia-díjátadó gálát, továbbá elnyertük az alelnöki megbízatást a kontinentális és a globális szövetségben is. Gratulálok Gianni Merlo és Charles Camenzuli elnök uraknak, Csisztu Zsuzsa alelnök asszonynak a megválasztásukhoz, köszönjük a magyar és a többi, csaknem száz nemzeti sportújságíró-szövetség támogatását”

– nyilatkozta Szöllősi György, aki 2015 óta vezeti az MSÚSZ-t, 2017-ben lett az AIPS Europe vezetőségének tagja, 2019-ben alelnöke.

A kongresszus ötödik ciklusra is elnöknek választotta az egyedüli jelöltként induló olasz Gianni Merlót.

Tovább olvasom