Médiapiac
Mire mehet a Netflix a tévénézők országában?
Idén januárban hazánkban is elindult az internetes tévézést nyújtó szolgáltatás, a Netflix. A cég megváltoztathatja a hagyományos tévé-előfizetések és az online videoszolgáltatások helyzetét a magyar piacon. Képes lehet kiszolgálni a tévé- és filmnézők igényeit: széles műsorkínálatot nyújt, nincsenek rajta reklámok, 24 órás elérhetőséget biztosít és ráadásul mindezt legálisan. Az eNET legújabb kutatásából kiderül mennyire jelent veszélyt a tévészolgáltatók számára a Netflix és mit gondolnak róla a fogyasztók.
Filmnézési szokások: tévé, videomegosztók és torrent
Az eNET 2016 februárjában készített kutatásából kiderül, hogy a felnőtt magyar internetezők hol és hogyan szeretnek tévéműsorokat, illetve filmeket nézni: A válaszadók 86%-a legalább havi rendszerességgel használja az online videomegosztó portálokat. Előnyük, hogy internet hozzáféréssel ingyenesen és bármikor lehet rajtuk filmet nézni. Tízből hárman pedig havonta legalább egyszer lépnek illegális útra és ingyenesen töltik le torrent oldalakról a filmeket. Mindezektől függetlenül Magyarországon a felnőtt internetezők 90%-ának háztartása rendelkezik tévé előfizetéssel, így továbbra is ez számít a leggyakoribb filmnézési felületnek. A tévészolgáltató kiválasztásánál a megkérdezettek harmadának számít, hogy legyen előfizetésében sportcsatorna. A hazai gyártású sorozatok azonban már nem arattak ekkora „sikert”, csupán 16%-nál játszik szerepet ezek megléte az előfizetés megtartásában.
Magyarul vagy felirattal? Az itt a kérdés
Sokszor szóba kerül az idegen nyelv ismerete hazánkban, mivel a legnépszerűbb sorozatok és filmek nem magyar nyelvűek, ezúttal sem tudunk elmenni mellette. A válaszadók közel fele csak magyar nyelven hajlandó filmet nézni, a másik fele viszont akár feliratosan is. De csupán 2% az, aki számára nem jelent problémát szinkron és felirat nélkül filmezni. Mindössze minden hetedik válaszadó tölt le feliratot, ami azt jelenti, hogy vagy már eleve szinkronizált vagy feliratozott filmeket néznek. A Netflix számára tehát hátrányt jelenthet a magyarok mostani „egynyelvűsége”, ugyanis egyelőre még nincs magyarul szinkronizált vagy feliratozott tartalom a műsorkínálatában.
Streaming és VOD szolgáltatások hazánkban
A felnőtt internetezők körében a szolgáltatókkal szembeni legfontosabb elvárások: a széles műsorpaletta és a reklámmentesség. Ezek mellett a 24 órás elérhetőség, vagyis a bármikor nézhető műsorkínálat elérhetősége is fontos. A hagyományos tévé-előfizetések még nem tudják ezeket teljes mértékben biztosítani, ezzel szemben az új megoldások igen. A nézők megtartásáért-megszerzéséért már megjelentek a különböző streaming és VOD szolgáltatások. Ezek közül az RTL Most bizonyult a legnépszerűbbnek a kutatásban részt vettek körében, ami feltételezhetően az ingyenes hozzáférhetőségének is köszönhető. Ezt követi az HBO, valamint a DIGI Online. Mindhárom szolgáltató 24 órás elérhetőséget biztosít, de műsorkínálatuk kisebb, mint a Netflixnek.
A puding próbája az evés
Nézzük, mit tud a Netflix! Először is azt nyújtja a nézőknek, amire szükségük van: széles a műsorkínálata, nincsenek rajta reklámok, és bármikor bármilyen eszközről elérhető, csak internetelérésre van szükség a használatához. Itthon egyelőre mégsem ismerik olyan sokan, 10 emberből csak egynek jut eszébe magától is megemlíteni a Netflixet, ha online filmnézési lehetőségekről van szó, viszont ha lista alapján kell dönteni, hogy mely szolgáltatóról hallott, akkor már 3 ember választja ki. Azok a felhasználók, akik már korábban is hallottak róla, tisztában vannak a Netflix alábbi jellemzőivel: a filmek bármikor és bármilyen, internettel rendelkező készülékről nézhetőek és nem szükséges hozzá televíziós előfizetés, fizetni viszont kell érte.
Azok közül, akik a kutatás során hallottak először a Netflixről, közel minden hatodik kipróbálná, viszont további majdnem egynegyed felhasználó hezitál, ők leginkább akkor tennének így, ha lenne magyar szinkron vagy elérhető magyar felirat, esetleg, ha alacsonyabb lenne az előfizetési díj.
Milyen jövő előtt áll a Netflix?
Továbbra is az egyik legkedveltebb időtöltésnek számít a tévézés, a sorozat- vagy filmnézés. A hagyományos tévészolgáltatók mellé a Netflix olyan új piaci szereplőként érkezett a hazai piacra, ami nem reklámalapú kereskedelmi tévészolgáltatást nyújt, sokkal inkább a fogyasztói igényeknek próbál megfelelni, a hagyományos tévé-előfizetést ötvözi a videomegosztó oldalak előnyeivel. Jelenleg azonban még nem jelent komoly fenyegetést a hazai szolgáltatók számára, mivel viszonylag kevesen élnek az ingyenes próbaidőszak ellenére is a lehetőséggel. Mi kellene ahhoz, hogy mindez megváltozzon? Elsősorban szinkronos tartalmak, de legalábbis magyar feliratok biztosítása, alacsonyabb előfizetői díj és szélesebb, az amerikai választékhoz hasonló műsorkínálat.
Hiba lenne azonban, ha két hónap elteltével elhamarkodott következtetéseket vonnánk le a Netflix sikerességét illetően. Hiszen sokan még csak most fogják kipróbálni a szolgáltatást és a magyar nyelvű szinkron megjelenése is sokat dobhat a szolgáltatás megítélésén.
Médiapiac
Eladó a brit Telegraph-lapcsoport
Eladó az egyik legbefolyásosabb brit lapcsoport, a Telegraph Media Group, miután jelenlegi tulajdonosát, a B.UK nevű holdingot a cég legnagyobb hitelezője, a Lloyds bankkonglomerátum csődgondnokság alá helyezte.
A B.UK lapportfoliója, amelynek legfőbb tagja a The Daily Telegraph és a The Sunday Telegraph, a két legnagyobb konzervatív brit napi-, illetve vasárnapi lap, valamint a The Spectator magazin, 2004 óta a Barclay család kezében van.
Sir David és Sir Frederick Barclay milliárdos testvérpár annak idején adósságátvállalással együtt 729,5 millió fontért (313 milliárd forint) vette meg a Telegraph-lapcsoportot.
Ez a legnagyobb összeg, amelyet brit lapkiadó vállalatért valaha kifizettek.
A portfolió korábban a brit-amerikai-kanadai Hollinger International tulajdonában volt. A kiadói csoport azonban – miután egykori elnöke, Lord Conrad Black ellen pénzügyi visszaélések gyanúja merült fel – 2003 novemberben piacra dobta a brit érdekeltséget, amelyet a Barclay testvérek vásároltak meg.
Sir David Barclay két éve elhunyt, és azóta fia, Aidan Barclay vezeti a médiaüzletágat a B.UK holding tulajdonában lévő Press Acquisitions nevű vállalaton keresztül.
A cég azonban elemzők becslése szerint félmilliárd fonttal tartozik a Lloyds bankcsoportnak, amely a szerdán bejelentett csődeljárás nyomán – a BBC brit közszolgálati médiatársaság értesülése szerint – várhatóan ellenőrzése alá veszi a B.UK-t, így gyakorlatilag a Telegraph-portfolió átmeneti tulajdonosává válhat a holdingcég értékesítéséig.
A Barclay család szóvivője a BBC beszámolója szerint szerdán közölte, hogy a Lloyds bankkal szemben fennálló tartozás ügye “semmiféle módon nem érinti” a Telegraph Media Group pénzügyi stabilitását, az újságportfolió “rendkívül jól teljesít”.
Az 1855-ben alapított The Daily Telegraph és 1961 óta megjelenő vasárnapi testvérlapja, a The Sunday Telegraph hagyományosan a jelenleg kormányzó brit Konzervatív Párt támogatója.
A portfolió hetilapja, az 1828-ban alapított, szintén konzervatív irányultságú The Spectator a világ legrégebbi, jelenleg is megjelenő heti magazinja.
Borítókép: Az egykori Daily Telegraph Building, más néven Peterborough House, egy 1928-ban épült Art Deco irodaház, egyiptomi díszítéssel és monumentális oszlopos homlokzattal, a londoni Fleet Streeten
Médiapiac
Az Apple TV+ tartalmait vizsgálta a médiatanács
A helytelen korhatár-besoroláson túl a korhatár-minősítés sem volt jól látható helyen feltüntetve az Apple TV+ műsorkínálatot tartalmazó felületén – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy az Apple TV+ streamingszolgáltatáson elérhető médiatartalmak elemzése során a Cherry: Az elveszett ártatlanság című film korhatár-besorolása bizonyult jogsértőnek.
A közlemény szerint
a filmben ábrázolt témák (droghasználat, erőszak) meghaladták a “16 éven aluliak számára nem ajánlott”, azaz a IV. korhatári kategóriában még elfogadható szintet.
Jelezték: ha a médiaszolgáltató magyar joghatóság alá tartozna, a film 18 éven aluliak számára nem ajánlottnak, azaz V. korhatári kategóriába tartozónak minősülne.
A hatályos szabályozás szerint a streamingszolgáltatóknak a szolgáltatás műsorkínálatát tartalmazó felületén a korhatári minősítést jól láható módon fel kell tüntetniük, azonban ez az Apple TV+ felhasználói felületén nem teljesült – írták.
Mivel az Apple TV+ szolgáltatója Írországban bejegyzett társaság, a médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a Broadcasting Authority of Ireland (BAI) társhatóságot, és kéri a szükséges intézkedések megtételét.
Közölték azt is, hogy bejelentés alapján vizsgálta a médiatanács az Epic Drama csatornán április 25-én sugárzott “Agatha Christie Marple sorozata” 4. évadának 1. epizódját.
A szolgáltató a kora esti műsorsávban (17.55 órai kezdettel), korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető minősítéssel tette közzé az epizódot.
A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a műsorszámot a szexualitás bemutatása miatt a szolgáltatónak “16 éven aluliak számára nem ajánlott”, azaz IV. korhatári kategóriába kellett volna sorolnia, ennek megfelelően pedig a késő esti műsorsávban, 21 óra után sugározni.
A médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a görög társhatóságot (The National Council for Radio and Television – NCRTV), és kéri a szükséges intézkedések megtételét.
Kitértek arra is, hogy számos szerződéses vállalását nem megfelelően teljesítette a helyi vételkörzetű Körmend FM kereskedelmi rádió szolgáltatója – állapította meg a médiatanács a rádió február 1. és 7. közötti műsorának hatósági ellenőrzése után.
Hiányosságok mutatkoztak a közszolgálati célokat szolgáló és a helyi közélettel foglalkozó műsorszámok arányában, de a hírműsorok, a nemzetiségi műsoridő és a szöveg arányára vonatkozó vállalások terén is.
Emellett a rádió túllépte a zenei művek arányára vonatkozó vállalását, miközben a magyar zenei művek aránya nem volt elégséges.
A műsorszámok ismétlése is több volt, mint a szerződésben meghatározott – tették hozzá.
A testület bírságot szabott ki a szolgáltatóval és a jogsértés ismételtségére tekintettel annak vezető tisztségviselőjével szemben is.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is, a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: jelenet a Cherry: Az elveszett ártatlanság című filmből
Médiapiac
Harry herceg: Törvénysértő módon gyűjtött rólam információkat a bulvársajtó
Harry herceg szerint a brit bulvársajtó már tizenéves kora óta törvénysértő eszközökkel gyűjtött róla és környezetéről bizalmas információkat, és ezeket számos cikkben meg is osztotta az olvasókkal – jelentette az MTI londoni tudósítója.
III. Károly király másodszülött fia, aki amerikai feleségével és két gyerekükkel Kaliforniában él, kedden a londoni felsőbíróságon
csaknem hat órán át vázolta a sajtóval, ezúttal mindenekelőtt a Daily Mirror című brit tömeglap kiadójával (Mirror Group Newspapers, MGN) szembeni vádjait.
A sussexi herceg pert indított az MGN ellen,
kártérítési kötelezettség megállapítása mellett azt is kérve, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénysértőnek a cég által kiadott lapok vele szemben alkalmazott korábbi információgyűjtő gyakorlatát.
Az eljárás keddi nyitónapjára beterjesztett 55 oldalas keresetében Harry ötven olyan újságcikket ismertet, amelyeket az MGN lapjai – a Daily Mirror mellett a Sunday Mirror és a The People – közölt.
Ezek a cikkek a herceg szerint olyan magánjellegű és bizalmas információkat tartalmaztak róla és ismerőseiről, amelyek annak idején nem voltak köztudomásúak, és amelyeket az ő tudomása szerint az alperes sajtótermékei törvénysértő módon szerezhettek.
Harry külön megemlíti, hogy amikor egykori barátnője, a zimbabwei születésű Chelsy Davy – aki nem élt folyamatosan Nagy-Britanniában – Londonba utazott, a Heathrow repülőtéren minden alkalommal a Mirror-csoport agresszív lesipuskás fotósainak hada várta, pedig nem volt közkeletű információ, hogy Chelsy mikor és melyik járattal érkezik.
Harry kirívó indulattal említette Piers Morgant, a Nagy-Britanniában széles körben ismert újságírót és televíziós személyiséget, aki annak idején a Daily Mirror főszerkesztője volt.
A herceg azzal vádolta meg keresetében Morgant “és újságíróinak bandáját”, hogy lehallgatták néhai édesanyja, Diana hercegnő magánjellegű és “érzékeny tartalmú” üzeneteit is.
“Ettől a gondolattól fizikailag rosszul vagyok, ugyanakkor még erőteljesebben elszántam magam arra, hogy számonkérjem a felelősökön, köztük Morgan úron gonosz, teljeséggel igazolhatatlan viselkedésüket”
– fogalmaz Harry a londoni felsőbírósághoz kedden benyújtott periratában.
130 éve nem volt ilyen
Az indulatos nyilatkozat nem véletlen, hiszen Harry herceg régóta nem titkolt mélységes ellenszenvet táplál a bulvársajtóval szemben, és a brit királyi családot ma is kísérti a néhai Diana hercegnőt szó szerint élete utolsó pillanatáig üldöző fotóshad nyomasztó emléke.
Harry és bátyja, Vilmos trónörökös édesanyját, III. Károly első feleségét, aki 1997-ben, egy párizsi autószerencsétlenségben vesztette életét, végzetes útján is több tucatnyi fotós követte motorkerékpáron, és többen közülük a roncsok között haldokló Dianáról is közeli felvételeket készítettek.
Az udvar nevében eljáró jogi képviselők már évekkel ezelőtt átiratban figyelmeztették az írott és az elektronikus sajtó szerkesztőségeit, hogy vagy önmérsékletet tanúsítanak, vagy bírósági eljárással lesznek kénytelenek szembenézni.
Harry herceg – akinek személyében 130 éve először vesz részt személyesen a brit királyi család valamely magas rangú tagja bírósági tárgyaláson – szerdán folytatja keresetének előterjesztését a londoni felsőbíróságon.