Kövess minket!

Médiapiac

Mire jó a pletyka?

Nem szájmarketing, nem bulvár, nem Facebook poszt, mégis izgalmas a cégeknek ez a 40 ezer éves ″műfaj″, derült ki az Országos Marketing Konferencián Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus előadásából. A marketingesek mellett a szervezetfejlesztők tanulhatnak sokat a pletykából, amelyet elfojtani nem lehet, irányítani viszont remekül.

40 ezer éves műfaj a pletyka, de még mindig vannak új hasznosítási módjai, funkciói. Eleinte az információhiányt volt hivatott pótolni, s mint ilyen, alapvető társadalomszervező erőnek bizonyult a régi időkben, mostanra viszont több szakmának is érdekes lehet, így a hivatásos kommunikátoroknak, a marketingeseknek és a szervezetfejlesztőknek – derült ki Szvetelszky Zsuzsanna “pletykakutató” előadásából az Országos Marketing Konferencián.

A szociálpszichológus szerint “a pletyka jó, fontos, komoly funkciói vannak”. Egy szervezeten belül például lehet döntéstámogató, tájékozódást segítő, korai előrejelző rendszer, szelep, vagy épp innovációk iniciálója. Sőt, becslésként, (önbeteljesítő) jóslatként is működhet. A pletyka olyasmi, amivel minden szervezetben, közösségben számolni kell, nem tehető semmissé, viszont meg lehet, sőt, adott esetben meg kell próbálni terelgetni.

A pletykát, az informális kommunikációs csatornákat elfojtani azért nem érdemes, mert tiltás esetén dupla beszéd alakul ki, ami disszonanciához vezethet nem csupán a kommunikációban, hanem a teljes működésben. Ezáltal a közösség/szervezet tagjai demotiváltakká, bizalmatlanokká válthatnak.

Mindennek a márkák, a marketingesek számára is vannak tanulságai, még akkor is, ha – mint azt a szakember hangsúlyozta – a pletyka nem egyenlő a szájreklámmal, a vírusmarketinggel, ahogyan a bulvártól is meg kell különböztetni. A pletyka ugyanis definíció szerint annyit tesz, mint “ismert szereplőről szóló nem publikus információ, melynek legfőbb jellemzője a terjedés”.

A bulvártól, bár bizonyos szempontból rokon a pletykával, többek között az választja el, hogy milyen körben, miylen szempontból számít valaki “ismertnek”, illetve egy információ “publikusnak”. “Nem tudok Julia Robertsről úgy pletykálni, ha nem ismerem, vagy nincs olyan ismerősöm, aki ismeri” – hangzott el.

Egyébként a megszokott “hat lépés távolság” helyett mostanra – igaz, más szempontból – “három lépésről” beszélnek. Ez pedig annyit tesz, hogy egy jó vagy rossz hír többnyire három lépés távolságig terjed gond nélkül, utána azonban van egy “bicsaklás”, egy “durva szemcsésedés”, azaz innen csak akkor terjed a hír, ha valamilyen szempontból szenzációról van szó.

Annak fényében, hogy az employee branding milyen divatos fogalom lett, érdekes azon is elgondolkodni, hogyan képeznek egyfajta “burkot”, meghosszabbítást a cégük körül a pletykákkal, belső információk továbbmesélésével az alkalmazottak. Ha a pletykát egy cég jól koordinálja és helyén kezeli a szervezeten belül, akkor az kevéssé mutat egymás kijátszása felé, inkább a fluktuáció csökkenése, a lojalitás és elköteleződés növekedése felé hat.

A Facebook és a Twitter korában a káros információterjedés veszélye felértékelődik, s felmerül az a kérdés is, hogy az a sok-sok információ, amely e közösségi hálózatokon jelen van és mozog, pletyka-e. A szociálpszichológus definíciója szerint a Facebookon, Twitteren nincsen pletyka, maximum arra utaló jelek. S ha elő is bukkan valamilyen pletyka, azt elég hamar “leszedik” többnyire az érintettek. Ezzel együtt nem elvitatható a Facebook jelentősége, ugyanis korábban nem tudott megvalósulni a “many-to-many” kommunikáció olyan nagyságrendekben, hogy akár tízezrek szólhassanak tízezrekhez.

Médiapiac

Ülésezett a médiatanács: elfogadta a felügyeleti tervet és helyi tévéket támogat

Mindemellett vidéki rádiókat is vizsgált, valamint frekvenciapályázati eredményt is hirdetett a testület – tájékoztatott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteken.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az általános hatósági felügyelet keretein belül az NMHH-nak jövőre is célja a médiaszolgáltatók folyamatos ellenőrzése, így – többek között -a reklámok hangerejének, a nagy elérésű híradók bűnügyi hírei, tudósításai kapcsán a törvényben előírt éves átlagban harmincöt százalékos plafonnak a vizsgálata, illetve a hír- és magazinműsorok kvantitatív elemzése.

Külön vizsgálati terület lesz jövőre is a televíziós gyermeksávokban a gyermekvédelmi előírások betartásának vizsgálata és a hat éven aluliak számára nem ajánlott korhatár-kategória alkalmazásának ellenőrzése

– hívták fel a figyelmet.

Közölték: a médiatanács 2022-ben is vizsgálja a nem magyar joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatók klasszifikációköteles műsorszámait, valamint a hallás- mellett a látássérülteket segítő televíziós szolgáltatásokat is ellenőrzi.

A grémium nyomon követi a kiskorúak védelme érdekében alkalmazott hatékony műszaki megoldásokkal kapcsolatos követelmények betartását is, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri a filmalkotások korhatári kategóriába sorolásának megfelelőségét

– tették hozzá.

Kiemelték: a 2022-es felügyeleti tervben új feladatként jelenik meg a lineáris online rádiós médiaszolgáltatások működésének és a videómegosztóplatform-szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményeiknek az ellenőrzése is.

A felügyeleti terv a hatóság honlapján is olvasható – írták.

125 millió forint helyi hír- és magazinműsorokra

A médiatanács közleményében azt írta: a helyi és körzeti televízióknak szóló támogatási program hírműsorok, közéleti és kulturális magazinműsorok készítését támogató pályázatának harmadik fordulójában

huszonnégy televíziós pályázat mintegy 124,25 millió forint támogatást kap.

A tájékoztatás szerint a Régió TV Esztergom, a mórahalmi Móra-Net TV, a Kistelek Városi Televízió, a Szentes Televízió, a ládbesenyői Irány TV, a Soltvadkerti TV és a Csurgói Városi Televízió közéleti magazinokat gyárthat az elnyert összegből.

Hírműsorokat készíthet a TV Budakalász, a Csaba TV, a Debrecen Televízió, a Veszprém TV, a Hegyvidék Televízió, a Gyula TV, a Kecskeméti Televízió, a Tolnatáj Televízió és a Szombathelyi Televízió.

A Salgótarjáni Városi Televízió, a Halas TV, a TV Szentendre, a Nyíregyházi Városi Televízió, a Szeged Televízió, a Gyula TV, valamint a fővárosi d1 TV és az Apostol TV pedig kulturális magazinműsorok készítésére pályázott sikerrel – áll a közleményben.

Vidéki rádiók vizsgálata, pályázati eredményhirdetés

A tájékoztatás szerint a médiatanács eredményt hirdetett a Budapest 102,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség közösségi és a Szolnok 102,4 MHz helyi médiaszolgáltatási lehetőség kereskedelmi jellegű pályázati eljárásában. Előbbinél a Katolikus Rádió Zrt., utóbbinál a Best Radio Kft. lett a nyertes.

Hozzátették: a testület elvégezte az Esztergom 92,5 MHz helyi és a Győr 88,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű, valamint a Székesfehérvár telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárások alaki vizsgálatát. Az eljárásban nyilvántartásba vették a Katolikus Rádió Zrt.-t, a Karc FM Média Kft.-t és az Alba Regia Műsorszolgáltató Kft.-t, amelyek mindhárom esetben egyedül pályáztak.

A Szombathely telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára kiírt pályázat eredménytelen lett, ugyanis az egyedüli induló pályázata alakilag érvénytelen volt – jelezték.

Közölték azt is, hogy a médiatanács elfogadta, és honlapján közzétette a Budapest 92,9 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség pályázati felhívásának tervezetét közösségi jellegű használatra.

Médiafelügyeleti döntéseket ismertetve azt írták: a médiatanács a szerződéses vállalásai megsértése miatt összesen 25 ezer forintos bírságot rótt ki a kiskunfélegyházi 91,1 Rádió 1 Sirius szolgáltatójára, és figyelmeztette a fővárosi Manna FM-et is. Mindkét szolgáltató kevesebb közszolgálati, előbbi ezen kívül kevesebb szöveges tartalmat és a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé.

Emellett a Miskolc Televízió szolgáltatóját azért figyelmeztette a grémium, mert szeptemberben figyelemfelhívás nélkül sugárzott reklámot, ami megtéveszthette a nézőket – hívták fel a figyelmet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Koltay Andrást nevezte ki az NMHH elnökének az államfő

Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évig tölti be a tisztséget.

Közzétéve:

Borítókép: Áder János köztársasági elnök (j) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének nevezi ki Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát a Sándor-palotában 2021. december 3-án, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnökét pénteken Budapesten. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay András jogásznak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorának. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette.

Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András az NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL.M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.

A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech – The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég).

Ezeken kívül több mint 250 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. 2010 és 2019 között az NMHH Médiatanácsának tagja volt. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2018 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.

Tovább olvasom

Médiapiac

Társadalmi célú reklámként fogják vetíteni a szivárványcsaládok kampányfilmjét

Népszerű gyermek- és ifjúsági csatornákra kerül fel az a kampányfilm, amelyet a Szivárványcsaládokért Alapítvány készített, és amelyben az azonos nemű párok gyerekvállalási jogaiért küzdenek. A csatornák között szerepel az MTV, a Nickelodeon és a Comedy Central.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Folytatódik az azonos nemű párok gyerekvállalási jogaiért indított akció. A Szivárványcsaládokért Alapítvány #ugyanaz elnevezésű kampánya ismételten arra törekszik, hogy a hagyományos családokhoz való jogok illessék meg a homoszexuális párokat is, mondván: a magyar családokhoz hasonlóan a szivárványcsaládok is ugyanazokat az élményeket élik át, hiszen az ő életükben is ugyanaz a törődés, ugyanaz a szeretet és ugyanaz az aggódás van jelen”.

Üzenetük propagálása érdekében ezért a közösségimédia-felületek mellett országszerte több mint kétszáz óriásplakáton, számos online magazinban és hírportálon, a Joy, a Glamour, az Elle és a Forbes decemberi számában, valamint a ViacomCBS tévécsatornáin társadalmi célú hirdetések formájában is látható lesz az LMBTQ-kampány. 

Az alapítvány kampányfilmjei – amelyhez Kulka János és Kovács Patrícia adta a hangját – tehát a televízióban is láthatóak lesznek, miután a ViacomCBS vállalta, hogy a hazai kábelcsatornáin, többek között a Nickelodeon gyerekcsatornán, a Comedy Centralon és az MTV-n is vetíteni fogja a spotokat. 

Az újabb kampány időzítése is üzenetértékű, hiszen a kormány éppen egy évvel ezelőtt módosította az alaptörvényt, amely kimondja, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.” Az LMBTQ-közösségeket azonban a törvénymódosító javaslat azon passzusa botránkoztatta meg leginkább, amely szerintaz örökbefogadás joga – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag a házastársaké lehet. 

Tiltakozásuk kifejezésére a Háttér Társaság, karöltve a Szivárványcsaládok Közösségével elindította #acsaládazcsalád elnevezésű kampányát, hangsúlyozva, hogy a család fogalma sokkal színesebb, mint ahogy azt néha az emberek gondolják, és a család akkor is család, ha a szülők történetesen azonos neműek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom