Kövess minket!

Médiapiac

Minél nagyobb a képernyő, annál jobb

A különböző eszközök és a közösségi média gyors terjedése miatt a műsorszolgáltatók helyett az emberi tényezők játszanak mind fontosabb szerepet – állítja a Nielsen globális kutatása.

A Nielsen Globális Digitális Helyzetkép” című felmérését hatvan országban, köztük Magyarországon végezték. Összesen 30 ezer internethasználót kérdeztek meg, melynek során feltárták, hogy miként alakul a digitális eszközök terjedése, és milyen tényezők befolyásolják azt, hogy hol, mikor és milyen módon nézünk videóprogramokat. Videóprogramnak tekintettek a kutatás során minden olyan tartalmat, amit tévéadás, kábel- vagy professzionális videószolgáltató nyújt, illetve valamely felhasználó generál. További kritérium, hogy lehessen nézni tévékészüléken, számítógépen és valamely mobil eszközön, azaz telefonon, tableten vagy e-könyvön.

„A videóprogramok életem fontos részét jelentik” – állítja globálisan a megkérdezettek több mint fele (55%). Szintén a válaszadók többségének (63%) véleménye, hogy „minél nagyobb a képernyő, annál jobb”. Ezzel szemben a magyar fogyasztók kevesebb, mint fele (48%) gondolja, hogy a nagyobb képernyő jobb. A videóprogramok pedig a magyar megkérdezettek mindössze 25 százalékának képezik élete fontos részét.

Hatvan ország válaszadóinak többsége, átlag 59 százaléka kényelmesnek tartja, hogy videóprogramokat mobilkészüléken követhet, és 53 százalékuk szerint a tablet legalább olyan jó eszköz videó programok megtekintésére, mint a PC vagy a laptop. A megkérdezettek kétharmada elkapcsol, ha reklámblokk következik, és hasonló arányt képviselnek azok is, akik kedvenc műsoraik több részét „ömlesztve” szokták megnézni. Nem meglepő módon a válaszadók 64 százaléka szerint az időben eltolt tartalomfogyasztás jobban illeszkedik az időbeosztásukhoz, viszont ennek ellenére 65 százalékuk még mindig a sugárzás idejében szereti megnézni a műsorokat.

Bár egyre inkább terjednek a különböző alternatív eszközök, a főszerep még mindig a televízióé; ez áll a fogyasztás középpontjában, akármit nézünk: filmet, sporteseményt, híradót, dokumentumfilmet vagy más műsort. A válaszadók leggyakrabban – szinte mindig – a tévékészüléket említik, amikor a kérdések arra vonatkoznak, hogy milyen eszközön néznek különböző típusú programokat, videókat. A számítógép majdnem minden műfajnál a második leggyakrabban használt eszköz, és a fogyasztók kisebb, de figyelemre méltó része néz videótartalmakat mobiltelefonon vagy tableten.

Ami a korosztályokat illeti, a videók megtekintésének első számú eszköze mindegyik generáció számára a tévé. Nemzetközi átlagban a „csendes nemzedék”, azaz a 65 évesnél idősebb korosztály 91 százaléka néz videókat tévékészülékeken. Utánuk következnek az 50-64 évesek 84 százalékos aránnyal. Az X generációt alkotó 35-49 éveseknél a mutató 75 százalék, és mind a 21-34 évesek Y korosztályánál, mind a legfiatalabbak (15-20 évesek) Z nemzedékénél 62 százalék ez az arány. Számítógépet és mobiltelefont viszont leginkább a legfiatalabbak használnak videók nézésére. Ez érvényes például a 15-34 évesek 42 százalékára.

A második, harmadik és néha a negyedik képernyő a nézői élményt jelentősen fokozza. A több képernyő egyrészt kibővíti a nézők választási lehetőségeit, másrészt pedig a tartalomszolgáltatóknak és a hirdetőknek további alkalmakat nyújt arra, hogy kapcsolatba kerüljenek a nézőkkel. A jól tervezett élmények nemcsak örömtelibbé teszik a tartalomfogyasztást, hanem maximalizálják a márkákkal való interakció idejét is. Az, hogy a választék kibővült, nem csak bonyolulttá teszi a dolgokat, hanem lehetőségeket is kínál. Legfontosabb megérteni, hogy mások lettek a nézési szokások, amelyek egyben meghatározzák a további változás hajtóerőit. A médiaiparnak a változásokat fel kell karolnia, és stratégiákat kialakítania ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új helyzethez, és ezáltal olyan vonzó és fontos tartalmat kínáljon, amit az emberek könnyen el tudnak érni különböző eszközökkel és csatornákon

– mutat rá Megan Clarken, a Nielsen nézettségmérést vezető globális alelnöke.

A kutatás eredményei szerint a hatvan vizsgált országban a megkérdezettek átlag 69 százaléka gondolja, hogy a személyes kapcsolatokat egyre inkább az elektronikus eszközök váltják fel, míg Magyarországon ez az arány 51 százalék. Szintén minden második magyar válaszadó élvezi (49%) azt a szabadságot, hogy kapcsolatba kerülhet valakivel bárhol, bármikor digitálisan. A világátlag 76 százalék. A vizsgált országok válaszadóinak nagyobb része, 53 százaléka bizonyos tévéműsorokat azért néz meg, hogy utána tudjon róla csetelni a neten. Továbbá 49 százalék szívesebben néz meg videóprogramokat, ha azok valamilyen módon kapcsolódnak a közösségi médiához.

A kutatás részletes eredményeit a mellékelt dokumentum tartalmazza.

Médiapiac

Még lehet jelentkezni a Mediaworks tehetséggondozó programjára

November 15-ig még beadhatók a jelentkezések.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A nagy érdeklődésre tekintettel november 15-ig meghosszabbították a Mediaworks Tehetséggondozó Programjának jelentkezési határidejét. A képzésre elsősorban főiskolásokat, egyetemistákat várnak.

Ahogyan arról korábban a Médiapiac is beszámolt, gyakorlatorientált tehetséggondozó programot indít a Mediaworks Hungary Zrt., hazánk legnagyobb médiavállalata. A képzés résztvevői a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadói és mentori gárdával dolgozhatnak együtt.

Utóbbiak rövid megszólalásait az alábbi videóban tekintheti meg:

A jelentkezés részleteiről a program Facebook-oldalán lehet tájékozódni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Frissítette a kínai kiberhatóság az idézhető internetes hírforrások listáját

Frissített listát adott ki a kínai kiberhatóság szerdán azokról az internetes hírszolgáltatókról, amelyek anyagait leközölheti a kínai sajtó.

Közzétéve:

Pixabay

A Kínai Kibertér Felügyelet (Cyberspace Administration of China, CAC) hivatalos internetes oldalán közzétett közlemény szerint az új listán szereplő források száma mintegy négyszeresére nőtt az előző, 2016-ban kiadott listához képest. Újdonságként ismertették továbbá, hogy

a szerdán közzétett, 1358 elemet tartalmazó listán most először szerepelnek a közösségi média hivatalos oldalai, valamint okoseszköz-applikációk.

A közlemény szerint azokat a hírközlőket, akik a listán kívüli forrásból vesznek át híranyagot, büntetésben részesítik. Hozzátették továbbá: a hatóság a listát folyamatosan felülvizsgálja, és bármikor eltávolíthat vagy hozzáadhat hírszolgáltatókat.

Kínában, ahol az olyan, külföldi internetes platformok, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google nem érhetőek el a felhasználók számára, és jelentősen korlátozzák a hozzáférést a külföldi sajtóorgánumok oldalaihoz is, a hatóságok az utóbbi időben a belföldi internetes tartalmak “megtisztítására” helyezték át a hangsúlyt.

Szeptember közepén a kiberhatóság új iránymutatást adott ki arra vonatkozóan, hogy az internetes platformoknak ki kell iktatniuk az “egészségtelennek” ítélt tartalmakat. Az iránymutatás szerint az internetes portáloknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a felületeiken közzétett tartalmakért, beleértve a felhasználók által megosztott bejegyzéseket is. A kínai hatóságok az utóbbi időben a társadalomra nézve károsnak ítélt témák közé kezdtek sorolni több, nem politikai jellegű tartalmat, egyebek mellett a tőzsdei elemzéseket és az ismert emberekről szóló pletykákat – írta egy szeptemberi cikkében a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A tőzsdei elemzések esetében elsősorban olyan internetes kommentátorok tevékenységét igyekeznek visszaszorítani, akik az interneten közzétett bejegyzések segítségével próbálják befolyásolni a tőzsdei árfolyamok alakulását. A Tencent kínai technológiai óriáscég az útmutatás alapján több ezer független pénzügyi híroldalt számolt fel, és több mint 20 ezer bejegyzést törölt az általa működtetett, Kínában népszerű WeChat nevű közösségi médiaplatformról.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Kirúgták a Bild főszerkesztőjét

Julian Reichelt többek között női kollégáit zaklatta szexuálisan.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kirúgták Németország egyik legnagyobb bulvárlapjának főszerkesztőjét. Julian Reicheltről kiderült, hogy a vádak szerint visszaélt a hatalmával, szexuálisan zaklatott női kollégákat, viszonyt folytatott egy kezdő újságíróval, akit aztán olyan pozícióba helyezett, amelyet a nő maga is túl nagy feladatnak tartott – írja a New York Times nyomán a Mandiner

A Bild kiadója, az Axel Springer hétfőn jelentette be, hogy kirúgta a Bild főszerkesztőjét, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem tudta meghúzni a határt a privát és a szakmai dolgai között.

A kiadóvállalat egy ügyvédi irodát bízott meg azzal, hogy kivizsgálja a Reichelt ellen felhozott vádakat. Először nem találtak kirúgást megalapozó bizonyítékokat a viselkedésére, nemrég azonban ez megváltozott. Az Axel Springer szóvivője ugyanakkor nem akarta részletezni, hogy milyen bizonyítékokról van szó.

A New York Times cikke szerint Reichelt viszonyt folytatott a lap egyik kezdő újságírójával – a főszerkesztő akkor 36, az újságíró 25 éves volt.

A nőnek hamarosan vezető newsroomos pozíciót adott, a nyomozás során adott vallomásában azonban a nő azt mondta, nem állt készen erre a feladatra. Mindeközben a főszerkesztő rendszeresen hotelszobákba rendelte.

Tovább olvasom