Kövess minket!

Médiapiac

Minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó

A Média 2.0 blog meetup-sorozatának márciusi eseménye a magyar sajtó helyzetét járta körül. Háhner Petra beszélgetőtársai Bajomi-Lázár Péter médiakutató, Bátorfy Attila oknyomozó újságíró, az Átlátszó.hu munkatársa és Szalay Dániel, a 24.hu médiapiaccal foglalkozó újságírója voltak.

A nyitókérdés a szakmai és társadalmi közbeszédből logikusan adódott: sajtószabadság van-e ma Magyarországon? Bajomi-Lázár Péter szerint a sajtószabadság nem bináris, van vagy nincs kérdés, hanem egy skálán mérhető, más országok helyzetével vagy normatív elvárásokkal hasonlítható össze. A sajtószabadság két dimenziója a szólás és a tájékozódás szabadsága. Míg az előbbi biztosított, az utóbbi véleménye szerint hiányzik. Szalay Dániel szerint a magyar sajtó korlátozottan szabad, szerinte is az a kérdés, mely országokkal hasonlítjuk össze. Bátorfy Attila arra a megközelítésre is felhívta a figyelmet, hogy ha számszerűen hasonlítjuk össze az egyes oldalaknak tulajdonított orgánumokat, akkor az eredmény fele-fele, az online térben talán ennél is jobban áll a jelenlegi ellenzék. Ugyanakkor a hírek terjedése egy falon belül megáll, több millió emberhez el sem jutnak a kormányoldalhoz kötődő botrányok. Ilyen értelemben a közmédia működése súlyosan sérti a tájékozódáshoz való jogot.

Igaz-e, hogy sok esetben informális kontroll alatt állnak a médiumok?

Bátorfy Attila: A szabályozói és intézményi környezet nem különbözik az európai gyakorlattól, de ez még nem garantálja a törvények betartását. A médiumok egyesülésének engedélyezése kapcsán is látható volt, hogy ugyanazokat a szabályokat lehet szelektíven is alkalmazni.

Bajomi-Lázár Péter: A szabályozói háttér csupán a közeli oka a helyzetnek. Az informális kapcsolatok a mi régiónkban történelmileg is felülírják a törvényeket.

Minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó.

Ha az alkotmányos rend és a választási törvény a koalíciókötésnek kedvez, vagy a pártok belső szabályzata előírja az egyeztetéseket, a média is sokszínűbb lesz. Kérdés, hogy a problémák a Fidesz-kormányhoz köthetőek vagy csak most feltűnőbbek?

BA: A médiapiac szereplőinek kényelmes a kormányra mutogatni. De ha a szabályozási környezetet leválasztanánk, akkor sem lenne minden rendben. A válság után 60-70 milliárd forint esett ki a médiapiacról, amit az üzleti szereplők azóta sem pótoltak vissza, a regisztrált növekedés az állami költésekből származik. Eközben iszonyatosan sok – részben új – szereplő szeretne pénzt keresni az iparágban. Ha nem lenne politikai nyomás, akkor az újságírókat a gazdasági szervezetek presszionálnák.

A top 50 médiapiaci döntéshozó között egy kezemen meg tudnám számolni a szakmailag és morálisan számomra elfogadható főnököket.

Szalay Dániel: A gazdasági környezet tíz éve válságos és mindig csak reménykedünk abban, hogy javulni fog a helyzet. Ezt a megrogyott piacot kezdte püfölni ak ormány, és hamarosan padlóra is küldheti.

BLP: A Freedom House jelentése szerint a sajtószabadság helyzete a régió valamennyi országában javult a rendszerváltást követően, majd 2006-tól kevés kivétellel romlani kezdett. Az EU-csatlakozás után már nem volt az államok érdeke a helyzet javítása, miközben az Uniónak megszűnt a nyomásgyakorlási lehetősége. De 2010 után nálunk tovább romlott a helyzet: a koalíciós kormányok idején érvényes többpárti gyarmatosítási mintákat felülírta a kétharmados mandátumszerzés. A sajtószabadság csak Budapesten maradt meg valamennyire. A helyi rádiók az MTI híreit sugározzák, a megyei napilapok Mészáros Lőrinc tulajdonában vannak. Régebben a kelet-közép-európai országok első harmadában voltunk, ma sajtószabadság terén a Balkánhoz tartozunk. Ezt szigorú nemzetközi módszertanok alapján végzett összehasonlító kutatások állítják.

BA: A CEU-n készült egy 30 európai országra kiterjedő, máig nem publikált kutatás. Ebben Magyarország Törökországot megelőzve hátulról a második helyen áll. Az előnyünket az adja, hogy nálunk nem börtönöznek be vagy lőnek le újságírókat – amire egyébként szintén gyakran hivatkoznak azok, akik állítják, hogy sajtószabadság van.

SZD: Azért akadt példa újságírók meghurcolására, például a Juszt László elleni nyomozás és a szerkesztőségének szétverése.

BA: Az EU-tagság megakadályozza a kormányt az újságírók meghurcolásában, de nincs is rá szüksége.

Ez így is működik.

Ennyire szervilisek lennének az újságírók?

BA: A pártos sajtó az Egyesült Államokban is létezik. A kérdés, hogy mennyire vannak lezárva a zsilipek a médiumok között. Egyes információk egyszerűen nem szivárognak át a kormányzati sajtó térfelére, és ehhez megtalálták a megfelelő embereket.

SZD: Több embert ismerek, aki kényszerből csinálja ezt. Fogynak a szigetek, és nem akarnak hajótöröttek lenni, mondjuk három gyerekkel.

BLP: Az a felfogás, hogy a sajtót el kell választani az államtól és minden érdekcsoporttól, naiv és idealista álláspont. A sajtó dolga, hogy a társadalom felépítését tükrözze, értékeket és érdekeket közvetítsen. A kérdés, hogy amit képvisel, az adott újságíró meggyőződése vagy nyomást gyakorolnak rá. Nem látunk bele a fejekbe. Lehet, hogy akiket megvetünk, komolyan hisznek abban, amit mondanak.

SZD: Külön kell választani, hogy hír vagy vélemény mellett van ott a neve.

Máshogy láthatja a világot, de információkat ne hamisítson meg!

Az olvasó felelőssége is tetten érhető a kialakult helyzetben?

BA: Óvakodnék attól a megközelítéstől, hogy a buta olvasók meg is érdemlik. Még az újságírókra sem hárítanám a kialakult helyzetet. Az a kérdés, hogy a médiamenedzser kivel és milyen feltételek mentén üzletel, és ehhez még politikai hátteret sem kell feltételezni. Szokás mondani, hogy a bulvársajtó közönségét nem érdeklik a politikai botrányok, de ebben a folyamatban is benne volt a menedzsment.

SZD: Ha piaci alapon működne a média, akkor lehetne rátolni az olvasóra a felelősséget. A probléma az üzleti modell válsága, a kettős – olvasói és hirdetői – kitettség.

BLP: Magyarországon 100 év alatt 11 rezsim váltotta egymást és mindegyik próbálta a saját ideológiáját képviselni. Az átmeneti társadalmakban hagyományosan pártos újságírás alakult ki, a kelet-európai olvasó pedig ebben a helyzetben tények helyett sokkal inkább megerősítésre vár. Erre a helyzetre mutatott rá a Médiapiac interjújában Gajdics Ottó is, amikor arról kérdezték, miért nem szólaltat meg ellenzéki szereplőket. Nálunk ez az újságírók legitimációs stratégiája.

Mi javíthatna a kialakult helyzeten?

SZD: Vannak próbálkozások az adakozás-alapú működésre, illetve a fizetős modell lehetne megoldás.

BA: Valóban a crowdfunding modell biztosítja a legnagyobb szabadságot, de tévedés azt hinni, hogy nem függünk az olvasóktól. Óhatatlanul keretek közé vagyunk szorítva. Fel sem merül, hogy a balliberális oldal korrupciós ügyeiről ne tudósítsunk, de ezzel a szemükben rögtön tégla leszek az Orbán-rezsim falában.

BLP: Nem látok kitörési pontokat. Messzemenő politikai változásokra van szükség: arányos választási rendszerre, a pártfinanszírozás rendezésére, a kétharmados törvények körének szűkítésére van szükség.

Amennyire meg tudom ítélni, ehhez egy újabb rendszerváltás kell.

Az eseményt szervező Média 2.0 oldala itt érhető el.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom