Kövess minket!

Médiapiac

Minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó

A Média 2.0 blog meetup-sorozatának márciusi eseménye a magyar sajtó helyzetét járta körül. Háhner Petra beszélgetőtársai Bajomi-Lázár Péter médiakutató, Bátorfy Attila oknyomozó újságíró, az Átlátszó.hu munkatársa és Szalay Dániel, a 24.hu médiapiaccal foglalkozó újságírója voltak.

A nyitókérdés a szakmai és társadalmi közbeszédből logikusan adódott: sajtószabadság van-e ma Magyarországon? Bajomi-Lázár Péter szerint a sajtószabadság nem bináris, van vagy nincs kérdés, hanem egy skálán mérhető, más országok helyzetével vagy normatív elvárásokkal hasonlítható össze. A sajtószabadság két dimenziója a szólás és a tájékozódás szabadsága. Míg az előbbi biztosított, az utóbbi véleménye szerint hiányzik. Szalay Dániel szerint a magyar sajtó korlátozottan szabad, szerinte is az a kérdés, mely országokkal hasonlítjuk össze. Bátorfy Attila arra a megközelítésre is felhívta a figyelmet, hogy ha számszerűen hasonlítjuk össze az egyes oldalaknak tulajdonított orgánumokat, akkor az eredmény fele-fele, az online térben talán ennél is jobban áll a jelenlegi ellenzék. Ugyanakkor a hírek terjedése egy falon belül megáll, több millió emberhez el sem jutnak a kormányoldalhoz kötődő botrányok. Ilyen értelemben a közmédia működése súlyosan sérti a tájékozódáshoz való jogot.

Igaz-e, hogy sok esetben informális kontroll alatt állnak a médiumok?

Bátorfy Attila: A szabályozói és intézményi környezet nem különbözik az európai gyakorlattól, de ez még nem garantálja a törvények betartását. A médiumok egyesülésének engedélyezése kapcsán is látható volt, hogy ugyanazokat a szabályokat lehet szelektíven is alkalmazni.

Bajomi-Lázár Péter: A szabályozói háttér csupán a közeli oka a helyzetnek. Az informális kapcsolatok a mi régiónkban történelmileg is felülírják a törvényeket.

Minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó.

Ha az alkotmányos rend és a választási törvény a koalíciókötésnek kedvez, vagy a pártok belső szabályzata előírja az egyeztetéseket, a média is sokszínűbb lesz. Kérdés, hogy a problémák a Fidesz-kormányhoz köthetőek vagy csak most feltűnőbbek?

BA: A médiapiac szereplőinek kényelmes a kormányra mutogatni. De ha a szabályozási környezetet leválasztanánk, akkor sem lenne minden rendben. A válság után 60-70 milliárd forint esett ki a médiapiacról, amit az üzleti szereplők azóta sem pótoltak vissza, a regisztrált növekedés az állami költésekből származik. Eközben iszonyatosan sok – részben új – szereplő szeretne pénzt keresni az iparágban. Ha nem lenne politikai nyomás, akkor az újságírókat a gazdasági szervezetek presszionálnák.

A top 50 médiapiaci döntéshozó között egy kezemen meg tudnám számolni a szakmailag és morálisan számomra elfogadható főnököket.

Szalay Dániel: A gazdasági környezet tíz éve válságos és mindig csak reménykedünk abban, hogy javulni fog a helyzet. Ezt a megrogyott piacot kezdte püfölni ak ormány, és hamarosan padlóra is küldheti.

BLP: A Freedom House jelentése szerint a sajtószabadság helyzete a régió valamennyi országában javult a rendszerváltást követően, majd 2006-tól kevés kivétellel romlani kezdett. Az EU-csatlakozás után már nem volt az államok érdeke a helyzet javítása, miközben az Uniónak megszűnt a nyomásgyakorlási lehetősége. De 2010 után nálunk tovább romlott a helyzet: a koalíciós kormányok idején érvényes többpárti gyarmatosítási mintákat felülírta a kétharmados mandátumszerzés. A sajtószabadság csak Budapesten maradt meg valamennyire. A helyi rádiók az MTI híreit sugározzák, a megyei napilapok Mészáros Lőrinc tulajdonában vannak. Régebben a kelet-közép-európai országok első harmadában voltunk, ma sajtószabadság terén a Balkánhoz tartozunk. Ezt szigorú nemzetközi módszertanok alapján végzett összehasonlító kutatások állítják.

BA: A CEU-n készült egy 30 európai országra kiterjedő, máig nem publikált kutatás. Ebben Magyarország Törökországot megelőzve hátulról a második helyen áll. Az előnyünket az adja, hogy nálunk nem börtönöznek be vagy lőnek le újságírókat – amire egyébként szintén gyakran hivatkoznak azok, akik állítják, hogy sajtószabadság van.

SZD: Azért akadt példa újságírók meghurcolására, például a Juszt László elleni nyomozás és a szerkesztőségének szétverése.

BA: Az EU-tagság megakadályozza a kormányt az újságírók meghurcolásában, de nincs is rá szüksége.

Ez így is működik.

Ennyire szervilisek lennének az újságírók?

BA: A pártos sajtó az Egyesült Államokban is létezik. A kérdés, hogy mennyire vannak lezárva a zsilipek a médiumok között. Egyes információk egyszerűen nem szivárognak át a kormányzati sajtó térfelére, és ehhez megtalálták a megfelelő embereket.

SZD: Több embert ismerek, aki kényszerből csinálja ezt. Fogynak a szigetek, és nem akarnak hajótöröttek lenni, mondjuk három gyerekkel.

BLP: Az a felfogás, hogy a sajtót el kell választani az államtól és minden érdekcsoporttól, naiv és idealista álláspont. A sajtó dolga, hogy a társadalom felépítését tükrözze, értékeket és érdekeket közvetítsen. A kérdés, hogy amit képvisel, az adott újságíró meggyőződése vagy nyomást gyakorolnak rá. Nem látunk bele a fejekbe. Lehet, hogy akiket megvetünk, komolyan hisznek abban, amit mondanak.

SZD: Külön kell választani, hogy hír vagy vélemény mellett van ott a neve.

Máshogy láthatja a világot, de információkat ne hamisítson meg!

Az olvasó felelőssége is tetten érhető a kialakult helyzetben?

BA: Óvakodnék attól a megközelítéstől, hogy a buta olvasók meg is érdemlik. Még az újságírókra sem hárítanám a kialakult helyzetet. Az a kérdés, hogy a médiamenedzser kivel és milyen feltételek mentén üzletel, és ehhez még politikai hátteret sem kell feltételezni. Szokás mondani, hogy a bulvársajtó közönségét nem érdeklik a politikai botrányok, de ebben a folyamatban is benne volt a menedzsment.

SZD: Ha piaci alapon működne a média, akkor lehetne rátolni az olvasóra a felelősséget. A probléma az üzleti modell válsága, a kettős – olvasói és hirdetői – kitettség.

BLP: Magyarországon 100 év alatt 11 rezsim váltotta egymást és mindegyik próbálta a saját ideológiáját képviselni. Az átmeneti társadalmakban hagyományosan pártos újságírás alakult ki, a kelet-európai olvasó pedig ebben a helyzetben tények helyett sokkal inkább megerősítésre vár. Erre a helyzetre mutatott rá a Médiapiac interjújában Gajdics Ottó is, amikor arról kérdezték, miért nem szólaltat meg ellenzéki szereplőket. Nálunk ez az újságírók legitimációs stratégiája.

Mi javíthatna a kialakult helyzeten?

SZD: Vannak próbálkozások az adakozás-alapú működésre, illetve a fizetős modell lehetne megoldás.

BA: Valóban a crowdfunding modell biztosítja a legnagyobb szabadságot, de tévedés azt hinni, hogy nem függünk az olvasóktól. Óhatatlanul keretek közé vagyunk szorítva. Fel sem merül, hogy a balliberális oldal korrupciós ügyeiről ne tudósítsunk, de ezzel a szemükben rögtön tégla leszek az Orbán-rezsim falában.

BLP: Nem látok kitörési pontokat. Messzemenő politikai változásokra van szükség: arányos választási rendszerre, a pártfinanszírozás rendezésére, a kétharmados törvények körének szűkítésére van szükség.

Amennyire meg tudom ítélni, ehhez egy újabb rendszerváltás kell.

Az eseményt szervező Média 2.0 oldala itt érhető el.

Médiapiac

Elhunyt Szabó Ferenc, a Vatikáni Rádió magyar adásainak szerkesztője

A jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, teológus 92 éves volt – közölte a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díj idei kitüntetettje a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án, fotó: MTI/Kovács Tamás

Szabó Ferenc a Zala megyei Kálócfán született 1931-ben paraszti családban. 1950-ben érettségizett, majd egy-egy évet tanult az egri és a szombathelyi papi szemináriumban. A jezsuita rendbe a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után, már az illegalitásban lépett be 1953-ban.

Budapesten francia és magyar irodalmat tanult az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán.

Az 1956-os forradalom leverése után, novemberben elöljárója kérésére távozott az országból. Rendi tanulmányait a belgiumi Eegenhoven jezsuita főiskoláján végezte 1957 és 1963 között, közben 1962-ben Brüsszelben pappá szentelték. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett a párizsi Institut Catholique-on, disszertációját Szent Ambrus krisztológiájából készítette.

1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője, majd 1972-től vezetője lett. Római évei alatt filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt magyarországi hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait. Emellett nagy szerepe volt abban, hogy a II. vatikáni zsinat tanítása eljusson Magyarországra – írták.

Húszéves rádiószerkesztői, kultúraszervezői munkája során valóságos intézménnyé vált az emigráns és az Olaszországba látogató magyarság körében.

Több pápával személyesen találkozott, tolmácsa volt a Vatikánba érkező magyar politikai vezetőknek, és 1991-es magyarországi látogatása előtt ő segítette II. János Pált a magyar kiejtés elsajátításában.

1992-es hazatérése után a Távlatok című jezsuita folyóirat főszerkesztője lett. 1993-1994-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának, 1994-től pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar médiabizottságának tagja volt. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakán óraadó tanárként adott elő, 2011-ig a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tanított.

Rendkívül termékeny író volt, számtalan filozófiai, teológiai, irodalomkritikai tanulmány, monográfia, műfordítás és költemény fűződik nevéhez.

Kiemelkednek közülük a Pázmány Péterről és Prohászka Ottokárról, a francia egzisztencialistákról írt művei, verseskötetei, valamint a magyar, köztük üldözött jezsuiták életéről szóló Anima Una-könyvsorozata.

1991-ben Pro Cultura Hungarica emlékplakettet kapott, 1996-ban a Magyar Pen Club Illyés Gyula-díjjal tüntette ki műfordítói munkásságáért. Irodalmi tevékenységét 2001-ben Stephanus-díjjal, újságírói pályafutását 2002-ben Táncsics Mihály-díjjal ismerték el. 2007-ben a Széchenyi Társaság díját, egy évre rá Pro Cultura Christiana-díjat, 2011-ben  Magyar Örökség Díjat, 2012-ben Mindszenty-emlékérmet és Prokop Péter-díjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2019-ben a Hit Pajzsa-díjat, 2020-ban pedig Fraknói Vilmos-díjat kapott.

Szabó Ferenc augusztus 6-án ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját.

Temetésének időpontját a rendtartomány később közli.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bezárnak harmincöt fővárosi postát

Alacsony forgalmú egységekről van szó – közölte a Magyar Posta pénteken.

Közzétéve:

A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek.

A Magyar Posta Zrt. hangsúlyozta: a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett a bezárást követően is 112 posta áll az ügyfelek rendelkezésére Budapesten.

A mostani szankciók okozta európai energiaválságban mindenkinek, a lakosságnak, az állami és nem állami fenntartású intézményeknek, munkahelyeknek is fontos energiatakarékosságban tudatosabban gondolkodnia, cselekednie

– fogalmaztak.

A közlemény szerint a vállalat számára továbbra is elsődleges szempont a szolgáltatások elérhetősége. Éppen ezért az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyekkel a postai szolgáltatások már nem csak személyesen, hanem digitális úton is elérhetők. Emellett a postai szolgáltatások a rendelkezésre álló szolgáltatási helyeken a változások után is magas színvonalon maradnak elérhetőek a budapesti ügyfelek számára – írta a Magyar Posta.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új szereplővel bővül a közmédia tartalomgyártása a Petőfi-emlékév kapcsán

A jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait.

Közzétéve:

Borítóképünkön Petőfi Sándor portréja Orlai Petrich Soma festményén, forrás: Wikipedia

A korábbinál is szorosabb együttműködésre lépett a közmédia, valamint a Petőfi-emlékév megvalósításában kiemelt szerepet vállaló Petőfi Media Group (PMG) – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel pénteken.

Tavaly márciusban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára indított közös projektet a közmédia, valamint a bicentenárium koordinálásáért felelős szervezetek. Közös irányítás alá került a Petőfi Rádió és a Petőfi TV, továbbá a hozzájuk kapcsolódó online felületek. A másfél éve megkötött együttműködés tartalma október 1-től tovább bővül:

a jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait

– írták a közleményben.

“A közmédia célja, hogy az együttműködésnek köszönhetően a Petőfi-emlékév eseményei a leghatékonyabb tartalom-előállítási módok alkalmazásával a fiatalok legszélesebb körét elérjék” – áll a közleményben.

“A klasszikus tartalom-előállítási módok mellett ma már elengedhetetlen az új eszközök, platformok teljes körű használata. A két szervezet közötti stratégiai partnerség lehetőséget biztosít a közmédia számára, hogy ezeket a megoldásokat a lehető leghatékonyabban vonja be a tartalomkészítésébe amellett, hogy a műsorok továbbra is képviselik a közmédia által támasztott magas elvárásoknak megfelelő minőséget”

– emelte ki a közleményben Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója.

Lóczi János, a Petőfi Media Group Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a Petőfi-bicentenárium méltó megünneplése jegyében az MTVA és a PMG közötti együttműködés közös célja, hogy a kulturális élet meghatározó szereplőinek, alkotóművészeinek olyan adáskoncepciókban biztosítsanak megjelenési lehetőséget, amely szélesebb célcsoportokhoz juttat el kulturális edukációt.

A PMG kiemelt és elsődleges célja a gyártás során, hogy a nemzeti kulturális minőség megtartása mellett olyan hibrid adáskoncepciókat alkosson meg, amely speciális formanyelvi eszköztára mellett elősegíti a megjelenések online térbe való beágyazását, promotálását – közölte a közmédia.

Tovább olvasom