Médiapiac
Mindent vitt a híradókban a migráció
Ez a Nézőpont Intézet hat csatorna adásba került hírműsorait vizsgáló elemzéséből tudható meg, további érdekes adatokkal együtt.
A felmérés a TV2, az RTL Klub, az M1, a HírTV, az ATV és az Echo TV esti híradóinak vizsgálata alapján megállapította: minden hónapban magasan a bevándorlási válság és a kvótareferendum vezette a legtöbb megjelenést eredményező ügyek listáját.
A felmérés szerint a népszavazási kampánynak köszönhetően a vizsgált csatornákon megjelent hírek legnagyobb csoportját továbbra is a pártpolitikai hírek alkották: míg a külpolitikai hírek megjelenésének aránya csupán 16,3 százalék, a szakpolitikai híreké pedig 19,0 százalék volt, addig a pártpolitikai hírek aránya 25,4 százalék volt.
Szintén magas és az egyharmados nemzetközi (angol, francia modell) standardokat jóval meghaladó mértékű volt az ellenzéki pártok megjelenési aránya az RTL Klubon (44,8 százalék) és a HírTV-n (43,7 százalék). A HírTV-t az M1 követte, ahol az ellenzék a kormány-kormánypártok-ellenzék vonatkozásban 38,3 százalékos részt képviselt, de hasonló volt ez az arányszám a TV2 híradóban (37,1 százalék) is. Alacsonyabb volt az ellenzéki megjelenések aránya az Echo TV híradójában, utóbbinál jóval az elvárt egyharmados szint alatti érték volt mérhető.
A korábbi negyedévekhez hasonlóan az ATV híradójában volt a legmagasabb a pártmegjelenések aránya (38,8 százalék), míg a legalacsonyabb arányban az Echo TV műsorában kaptak teret a pártok (18,1 százalék).
Az Echo TV híradóján kívül minden vizsgált csatornán az MSZP szerepelt a legtöbbet a pártok közül. Az MSZP arányaiban a legtöbb megjelenési lehetőséget az ATV műsorában kapta: az ebben a híradóban elhangzó összes politikai álláspont közel 9,6 százaléka tartozott ehhez a párthoz.
A Fidesz megjelenéseinek aránya az Echo TV adásában volt a legmagasabb – 7,8 százalék -, míg a legalacsonyabb az RTL Klub híradójában volt 4,0 százalékkal. Az M1 és az ATV adásában szinte azonos mértékben jelent meg a nagyobbik kormánypárt: az M1-en 6,2 százalékos, míg az ATV-n 6,7 százalékos arányban. A HírTV-n ez az érték 4,8 százalék volt 2016 harmadik negyedévében.
A KDNP a vizsgált csatornákon 0,6 és 1,5 százalék közötti megjelenési aránnyal rendelkezett.
A pártok sorrendjében az LMP végzett a harmadik helyen, megjelenéseinek aránya a közszolgálati hírcsatornán volt a legmagasabb, 5,1 százalék, míg a legalacsonyabb az Echo TV (1,3 százalék) és a TV2 adásában (1,8 százalék). A HírTV és az ATV esetében 4,5 volt a zöld párt megjelenéseinek aránya.
A megjelenésszámokat tekintve a pártok között negyedik helyen a Jobbik végzett, ugyanakkor az egyes csatornákat külön-külön vizsgálva változatosabb kép rajzolódik ki. Legnagyobb arányban a HírTV biztosított megjelenést a párt véleményének, itt ez az arány 5,4 százalékot tett ki.
Gyurcsány Ferenc pártjának megjelenési aránya továbbra is az ATV-n volt a legmagasabb, az előző negyedévhez képest még nőtt is ez a mutató: 4,7 százalékról 5,3 százalékra.
Ismételten az ATV és az RTL Klub adásában kapott a legtöbb helyet az Együtt és a Párbeszéd, ráadásul az előző negyedévhez képest mindkét csatornán nőtt a két mikropárt megjelenéseinek aránya. Míg az Együtt az első negyedévben 2,8 százalékos aránnyal bírt az RTL Klubon, addig a harmadik negyedévre ez az érték már 3,5 százalékra emelkedett.
Ennek oka, hogy a párt erőteljes kampányt folytatott a kvótareferendum bojkottálása érdekében, míg Molnár Gyula csak a kampány utolsó heteire tudta valamelyest egyértelműsíteni pártja álláspontját a kérdésben – olvasható az elemzésben.
Molnár Gyula MSZP-elnök a második helyen szerepelt az ellenzéki megszólalók listáján, ugyanakkor az összesen 79 ilyen típusú megjelenése jóval elmarad Tóbiás József, korábbi MSZP-elnök teljesítményétől, aki az előző negyedévben még 200 alkalommal szólalt meg az esti híradókban.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke csupán a nyolcadik lett a legtöbbször saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok közül, míg az előző negyedévben – a népszavazási kampányt megelőzően – a második helyen szerepelt. A pártok megjelenési listáján az LMP végzett a harmadik helyen, a Jobbikot is megelőzve. Az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért megjelenéseinek aránya ugyancsak növekedett.
A balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozó “kékhírek” aránya valamelyest nőtt az előző negyedévhez képest mind a TV2-n, mind az RTL Klubon, de a balesettekkel és bűnügyekkel foglalkozó tudósítások mellett a bulvárhírek aránya is ezen a két csatornán volt a jelentősebb: július és szeptember között a TV2 híradójában 1 155 ilyen jellegű bejátszás hangzott el, amely az összes tudósítás 39,9 százalékát jelentette, az RTL Klub híradójában a kékhírek aránya 30,4 százalék volt.
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció