Kövess minket!

Médiapiac

Mindenre lövünk

A minap indult Faktor.hu portál ügyvezető igazgatója szerint ők a legjobbak az amúgy belterjes piacon a minőségi hírgyártásban. Ami szerinte nem azt jelenti, hogy komolykodóan és unalmasan írnak, hanem hogy sokak számára vonzóan és érthetően tálalják az információt. Ami pedig korábbi munkahelyéről, a TV2-től való távozását illeti, annak oka, hogy amikor a német tulajdonos ProSiebenSat.1 2013-ban két magánszemélynek adta el a televíziót, ő úgy látta: egy ekkora csatornát csak erős tulajdonosi háttérrel lehet működtetni.

Miért nem televíziós állást keresett a TV2 után?

Nemcsak rajtam múlt, hanem a lehetőségeken is.

Közel húsz év híradózás, hírfőszerkesztés és programigazgatóság után nehéz elhinni, hogy hírportál alapítására vágyott volna.

Újságíró vagyok, számomra hírekkel foglalkozni minden formában izgalmas. Remek TV2-s szakemberekkel dolgoztam és gondolkodtam együtt. Aztán, miután menni kellett, megbeszéltük, hogy együtt maradunk és közösen alkotunk valamit. A Tények főszerkesztőjével, Gábor Lászlóval bő tíz éve vagyunk kollégák és barátok. Őt is kirúgták, most mellettem ő a főszerkesztő.

Soha többet tévét?

Ilyet nem mondanék. Imádunk tévézni, és biztos vagyok benne: fogok még televízióban dolgozni.

Megviselte TV2-s kirúgása?

Fel voltam rá készülve, nem betegedtem bele. Kirúgásom logikus volt és érthető. Teljesen mást gondoltam a TV2 jövőjéről.

Mit gondolt róla?

Abban hiszek, hogy egy ekkora csatornát csak erős tulajdonosi háttérrel lehet működtetni.

Nyilvánvaló volt, hogy a két „vásárló”, Simon Zsolt és Yvonne Dederick strómanok, és mögöttük erős tulajdonos állhat.

Nem tudom, mennyire volt nyilvánvaló, és nem is szeretném a tevékenységüket utólag értékelni. Ugyanakkor végül Andy Vajna megvette a TV2-t, ő pedig tényleg rendelkezik megfelelő háttérrel egy ilyen léptékű médiavállalkozás működtetéséhez.

György BenceNézze meg György Bence teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

De az még mindig nem világos: innen hogy keveredett az online világába.

Nagyot alkotni ma az online piacon lehet.

Miért is?

Egyrészt üzletileg ide a legkönnyebb belépni, hiszen itt a legalacsonyabbak a technikai költségek. Másrészt a piac elemzése során arra jutottunk, bőven van hely egy új hangnak.

Elemzés nélkül is látszik, hogy sorra indulnak a híroldalak, miközben érdemben nem nő sem az olvasók száma, sem a reklámköltés.

Minőségi termékkel és új gondolatokkal minden piacra be lehet törni. Azt a célt tűztük ki, hogy a sok érdekes hír stilárisan is más lesz, mint a mostani trend.

Stilárisan?

Igen. Szerintünk lesz igény arra, ahogy mi szeretünk a hírekkel foglalkozni.

Hogyan szeretnek a hírekkel foglalkozni?

Széles tömegek számára nagyon közérthető formában írunk. Úgy elemezzük és magyarázzuk a híreket, hogy az egyszerre legyen érthető egy alacsony műveltségű ember számára, ugyanakkor tökéletesen fogyasztható a magasan képzett értelmiséginek is.

Nézzük onnan, hogy a Faktor.hu miben különbözne a versenytársaktól.

Mindenkinek van sajátos témaválasztása, hangvétele. Tehát a fő különbség stiláris és megközelítésbeli. Ebben az online mezőnyben nagyon is elő tudunk állni olyan ötletekkel és információkkal, amelyek egyúttal jó minőséget is garantálnak.

Minden oldal sok hírt akar jó minőségben, közérthetően.

Persze, nem mi találtuk fel a spanyolviaszt. De ezen a fronton jobbat tudunk csinálni. Már most remek a fogadtatásunk.

Hol?

A piacon. Sőt még a politikában is. Egy portál nem arra való, hogy leírja, épp miért volt hülye aznap valamelyik kormánytag, művész, vagy sportoló. Pláne nem ilyen szavakkal. Eleve adott egy erős politikai hangulat az online sajtóban, mi ebből szeretnénk kimaradni.

Kimaradnának a hangulatból?

A mi stílusunk nem engedi meg.

Szikár, jelzőktől mentes hírgyártás?

Szikár, mégis érdekes. Máshol is akadnak jó újságírók és remek cikkek, mégis nagy az igény a minőségi újságírásra. Ez nem azt jelenti, hogy komoly és unalmas, hanem hogy vonzó a tömegek számára. Sokan pont azért nem olvasnak az interneten híreket, mert nem tudják befogadni. Vagy stilárisan sok nekik, vagy olyan informáltsági szintet követel meg, amivel nem tudnak lépést tartani. Sokszor magam sem vagyok képes befejezni egy-egy cikket, mert hosszúak és olyan szakismereteket igényelnek, melyekkel nem rendelkezem. Nálunk ilyen anyag nem jelenhet meg. Ha egy átlagos, szakiskolai végzettséggel rendelkező olvasó nem érti meg a cikkeinket, akkor baj van.

Ez lenne a piaci rés?

Igen. Jelennek meg jó cikkek remek szerzők tollából, de ezeket ki kell mazsolázni a rengeteg gyenge közül. A magyar sajtó rendkívül belterjes, egymás cikkeit jelentetik meg nagy arányban.

Ellenben önöknél?

Nálunk is lesznek kis színesek, de semmiképp sem zavaró mértékben. És nem kezdünk el idétlenkedni.

És fikázni sem?

Hiba lenne, amit sokan be is ismertek. Tóta W. Árpád pár éve az Indexen írta meg a Mea culpa című cikkében magukról azt, mennyire sajátos a látásmódjuk a világról és az újságíróságról. Ők voltak pozícióban és technológiamonopóliumban, így írták a híreket. És az a típusú újságírás terjedt el, amit ők poénból jónak tartottak. Az általuk behozott fikakultúra lenézi a világot. Egy egyetemről épp kiesett gyakornok simán leírhatja bárkiről, hogy hülye. Az interneten mindent meg lehet csinálni, ami persze jó is. De az megengedhetetlen, hogy ez legyen a domináns szemlélet a magyar újságírásban. Elképesztő, hogy valós érvek és alátámasztott információk nélkül leírható a legjobb sportolókról, hogy falábúak, a legjobb edzőkről, hogy dilettánsak, a legbefolyásosabb politikusokról, hogy kizárólag ártani akarnak. Újságíróként politikáról nem ítélkezhetem.

Az anyázás hozza a kattintást.

Attól még lehet és kell konkurálni vele. Legyen is olyan újság, ahol a stílus fontosabb, mint a tartalom. Ehhez természetesen mindenkinek joga van. De azt is vegyük észre: sok embert irritál, hogy nem lehet úgy elolvasni semmit, hogy ne kellene trágársággal, fikázással találkozni.

Ön azt nyilatkozta, a tévénézők által érthető stílus szerint kommunikálnak majd.

A tévé megkövetelte ezt a stílust, hisz ott aztán igazán széles a közönség. Ráadásul nem mindenki hírfogyasztási céllal, hanem egyszerűen kikapcsolódásként nézi. Ostobaság elhessegetni őket olyan anyagokkal, amiket nem értenek meg.

Mindenre lőnek?

Igen, hiszen teljes képet kell adni. Aki minket olvas, minden lényeges eseményről tájékozódhat, emellett még érdekes tartalmat is kap.

Valami ilyesmit kommunikál magáról a 24.hu, a vs.hu, a hvg.hu. Meg a többiek.

Biztos mások is próbálkoznak ilyesmivel, csak mi jobban tudjuk. Egyrészt kevesebb bulvártartalommal, mégis azzal a céllal, hogy sokan olvassanak.

A portál ötlete az öné?

Igen.

Már induláskor jobboldalinak titulálták.

Próbálok kimaradni ebből a definíciókényszerből. Miután tudom, hogy nem fogjuk olyan módon támadni a kormányt, ahogy ezt egyesek elvárnák, tudom, hogy megy majd a jobboldalizás. De nem érdekel. Aki nagyon ellenzéki, annak kevés leszünk. És aki nagyon jobboldali, annak is. Aki viszont nem úgy akar olvasni, hogy minden mondatban politikai üzenetet lát, örül majd nekünk.

A Fideszben állítólag azt várják önöktől, hogy a Habony Árpád által régóta tervezett, de egyelőre el sem indult via.hu-t pótolják.

Nem tudom, ki mit vár tőlünk. Azt viszont tudom, hogy egy komoly szemléletű site-ra nagy igény van a hirdetők körében.

Az állami hirdetők körében.

Azokéban is, nyilván.

Van olvasottsági elvárás a tulajdonos részéről?

Igen. Rövidesen az első öt hírportál egyike szeretnénk lenni.

Melyik a másik négy?

Nem tudni, hogy néz majd ki a piac akkorra, mire odajutunk. De rövidesen az Index és az Origo utáni sávba szeretnénk kerülni.

Ki a Faktor.hu tulajdonosa?

Gábor László, aki egy személyben a főszerkesztő is.

Miből finanszírozza a nagyjából húszfős stáb napi működését, az irodabérlést, honnan volt pénz számítógépekre, tévéstúdióra?

Messze azokon a kereteken belül voltak az induláshoz szükséges kiadásaink, amit egy magánember is tud finanszírozni.

Simicska Lajos G-napja óta komoly mozgások zajlanak a médiában. Ön is így látja?

Szerintem igazából nem történt semmi.

Egy nagyjából másfél évtizede olajozottan működő kommunikációs, hirdetői rendszer borult fel.

Egyelőre nem nagy a változás, hiszen az érdekeltségek megmaradtak, Simicska Lajosé is. Sőt, még invesztál is bele, hisz a Hír TV megújult. A piaci szempontok felől nézve érdemben nem módosult semmi: maradt a nézettség, a példányszám, a portfólió és a főbb szereplők.

Az állami hirdetések új irányt vettek.

Aminek a média napi működésében egyelőre nincs nyoma.

A nyáron Andy Vajna egy tévés pilot projekttel bízta meg önt. De azóta semmi hír róla.

A műsort összeraktuk, de nem tudom, mikor indul el.

Vajna még egy tévét akar?

A megbízásom tényleg arra az egy pilotra vonatkozott, ami elkészült, teljesen jó lett.

Milyen tévét álmodott?

Közéletit.

Hírcsatornát?

Hírcsatornát.

Olyan van már.

Én a feladatomat elvégeztem. Jó kis csapat állt össze, de én nem tudok belőle tévét csinálni. Andy Vajna, ha akar, ebből már tud.

Mi volt az ön feladata?

Producerként műsorokat, beszélgetéseket, interjúkat készítettünk. Mindegyikből felvettünk egy kicsit, így raktuk össze az adást. Így látni lehet, hogy nézne ki egy ilyen televízió.

A TV2 is ilyen olajozottan működik majd?

Remélem.

Egyelőre azt sem tudni, kié valójában.

Mondjuk inkább azt, hogy konfliktus van az üzlet körül, ami érthető, de a lényegen nem változtat. Az eddigi kommunikációból, gondolok itt például a még mindig meghatározó szerepben lévő ProSebenSat1 nyilatkozataira, nyilvánvalóan látszik, hogy Andy Vajna lesz a TV2 tulajdonosa.

Évekig elhúzódó bírósági procedúra várható.

De az vélhetően nem érinti a műsorokat. Ráadásul Vajnával dolgozik az egykori RTL-es vezérigazgató, Dirk Gerkens, aki egy szuper televíziós menedzser. Nagyon erős csapat állt össze, nem kérdés a sikere ennek a projektnek.

Amiből ön kimarad. Talán ha annak idején kivár, nem megy neki Simonéknak, ma ön is részese ennek a szupercsapatnak.

Én most is jól érzem magam.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom