Kövess minket!

Médiapiac

„Mindenkivel versenyzünk″ – exkluzív interjú az RTL vezérigazgatójával

A jövőben nem képernyőre, hanem platformokra gyártja műsorait az RTL Magyarország, kilép a lineáris műsorszolgáltatás egyre szűkebb keretei közül. De mit nyújt ez a változás a nézőknek? Többek között erről kérdeztük Vidus Gabriella vezérigazgatót. Ízelítő a Médiapiac magazin legfrissebb számából.

Nem vezet-e kannibalizációhoz, ha az egyes műsorok előbb mennek majd le az RTL digitális platformjain, mint a lineáris csatornán?

Ez csak nézettségmérés és monetizálhatóság kérdése. De mire gondolsz, amikor kannibalizációról beszélsz?

Az Y generáció médiafogyasztási szokásait nézve meredeken esik a lineáris tévék népszerűsége. Jó-e, ha a televíziótársaság saját maga is rátesz erre egy lapáttal?

Először hadd kérdezzek vissza: az elmúlt tíz-tizenöt évben, amikor először a zeneipar, aztán rövid ideig a tévé úgy próbált védekezni ez ellen, hogy nem voltak elérhetők digitálisan a tartalmai, sikerrel járt-e? Megállította-e a kalózoldalak növekedését, és visszatértek-e ezek a fiatal nézők a lineáris televíziózáshoz, a CD-hez? Nyilván nem. De megugrott az online videó fogyasztás a körükben. Az általunk digitális szempontból preferált célcsoportban, a 18–39-ben az RTL Most az első olyan oldal a YouTube és a nem jogtiszta tartalmakat forgalmazó user-generated content site-ok után, amelyet szeretnek és néznek.

(…)

Az RTL digitális stratégiájának fontos eleme volt a Central Médiacsoportban való részesedésszerzés. Elálltatok-e ettől?

Köztudott, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a médiahatóság szakvéleménye alapján ezt az ügyletet nem támogatta. Ha bárki elolvassa ezt a szakvéleményt, és összeveti az azóta lezajlott felvásárlásokhoz kiadott szakvéleményekkel, akkor szembetűnő lesz, hogy nem egyenlő mércével mért a hivatal. Igazságérzetünktől vezérelve bírósághoz fordultunk, szakmai érvekkel megtámadtuk a GVH döntését, a per folyamatban van.

Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezetője/Fotó: Szabó Barnabás

Vidus Gabriellát a Médiapiac új számában arról is megkérdeztük, mi a véleménye arról, a Simicska Lajos által megszellőztetett sztoriról, amely szerint a miniszterelnök 2014-ben még azt tervezte, hogy orosz hitelből veszi meg az RTL Magyarországot. Továbbá azt is, hogy kaptak-e azóta bármilyen vételi ajánlatot a tévétársaságra.

Ha szeretné teljes terjedelmében elolvasni az interjút, a kattintás után megrendelheti a lapot. (Amennyiben most előfizet a Médiapiacra, akkor az idén megjelenő két számot ajándékba kapja a 2018-as lapszámok mellé.)

Médiapiac

Az al-Dzsazíra beperli Izraelt Hágában riportere lelövése miatt

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra” – írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Közzétéve:

Az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózat beperli az izraeli hadsereget a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Sirin Abu Akla palesztin tudósítója májusi lelövése miatt – írja az izraeli katonai rádió kedd jelentése nyomán az MTI.

A katari tévé a Twitteren jelentette be, hogy jogi csapata megvizsgálta az ügyet, majd benyújtotta a keresetet. Ebben azt állítják, hogy új bizonyítékok és videók egyértelműen azt mutatják, hogy Sirinre és munkatársaira közvetlenül az izraeli erők lőttek. Szerintük teljesen megalapozatlan az izraeli hatóságok azon állítása, miszerint véletlenül vesztette életét egy tűzharc során.

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra”

– írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Az izraeli hadsereg illetékesei három hónappal ezelőtt elismerték, hogy a palesztin-amerikai újságírónővel “elég nagy valószínűséggel” a katonák véletlen lövése végzett Dzsenínben – emlékeztetett a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Abu Aklát májusban lőtték agyon a márciusban kezdődött terrorhullám közepette, amelyben számos izraeli várost és települést ért támadás. Katonai kommandós egységek hatoltak be Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben a menekülttáborba, hogy letartóztassanak terrortevékenységgel gyanúsított palesztinokat.

A körözött palesztinokat nem találták meg, s a vártnál tovább tartott a razzia. A menekülttábor elhagyásakor tűzharc tört ki palesztin fegyveresekkel, s az izraeli hadsereg szerint ezeknél a tűzváltásoknál halt meg az arab világban ismert újságírónő.

Novemberben az FBI úgy döntött, hogy saját vizsgálatot indít Abu Akla halála körülményeinek megállapítására.

Jaír Lapid miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter az amerikai nyomozásról szóló közlemény közzététele után kemény üzeneteket fogalmazott meg, és egyértelművé tették, hogy nem fognak együttműködni az amerikai hatóságokkal.

Az al-Dzsazíra azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy szándékosan vették célba és lőtték le az izraeli katonai razziáról tudósító riportert, aki jól felismerhető sisakban és sajtó feliratú golyóálló mellényben volt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lyukra futottak az álhírterjesztők

Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – erről a Twitteren írt Orbán Viktor. Az uniós pénzügyminiszterek ma Brüsszelben tárgyaltak, ezután a 444.hu azt írta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Csakhogy az ülésen nem volt szavazás, így vétó sem lehetett – számolt be róla az M1 Híradó.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hamisak a magyar vétóról szóló hírek – írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő így reagált az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről.
Azt írta: Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának. Hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.

Kedden Brüsszelben találkoztak az unió pénzügyminiszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság múlt heti javaslatait. Köztük a magyar helyreállítási alap tervezetét. De végül sem erről, sem a kondicionalitási eljárásról nem született döntés.

Az ülés után a 444.hu arról írt: azért halasztották el a magyar helyreállítási terv elfogadását, mert Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Egy videót is megosztott a lap, amelyben állítása szerint ez elhangzik. A portál azt is hozzáteszi, hogy csak a magyar kormány szavazott nemmel.

Nem volt ma szavazás Ukrajna 18 milliárdos eurós támogatásáról, így a magyar helyreállítási tervről sem lehetett szavazás

– közölte az Origo.

Ahogy fogalmaznak: hazudott a 444, amikor arról írt, hogy Varga Mihály megvétózta az ukrán segélyt, hiszen nem volt erről szavazás.

Varga Mihály a tanácskozás után azt mondta: hazánk a közös hitel felvételét nem támogatja, de már elkülönített egy pénzügyi keretet Ukrajna megsegítésére. Azt a pénzügyminiszter is megerősítette, hogy nem szavaztak. „Elmondtuk, hogy bilaterális együttműködés keretében lehet a leggyorsabban ezeket a kérdéseket eldönteni, Magyarország erre készen is áll, a költségvetésünkből el van különítve az a rész, amellyel Ukrajna finanaszírozását segíteni tudnánk” – mondta.

A pénzügyminiszter a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban közölte: azt minden tagállam támogatta.

A kondicionális eljárásról pedig elmondta: a kormány az Európai Bizottság összes kérését, mind a 17 válallását teljesítette. A pénzügyminiszter szerint a szavazás elhalasztása csak előkészíti a megegyezést Brüsszellel. „Örülök annak, hogy ez a kérdés a halasztott kérdések közé került, mert így módja van a bizottságnak arra, hogy objektív értékeléssel járuljon majd hozzá, hogy egy ilyen eljárást le lehessen zárni” – fogalmazott a Híradó.hu szerint.

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége

A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.

Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.

Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.

Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan ­technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke

Tovább olvasom