Kövess minket!

Médiapiac

Minden üzlet profitál a zenéből

2019-ben több mint 17 ezer új dal született és közel 14 ezer magyar szerző részesült jogdíjból. Arányát és összegét tekintve is minden korábbinál több jutott a hazai alkotóknak, mint a külföldieknek: közel 5 milliárd forint jogdíjat kaptak egy év alatt. Az Artisjus közzétette 2019-es zenepiaci statisztikáit, és elindította Zenével jobb! programját.

Az egyesület 2019-ben 9,3 milliárd forint jogdíjat osztott fel a dalok, zeneművek alkotói (és jogutódjaik) között – ez az összeg 8,1%-kal magasabb, mint 2018-ban.

Az Artisjus nemcsak a magyar, hanem a külföldi művek lejátszásait is számon tartja, kifizetéseit intézi. A magyar és a külföldi szerzőknek jutó jogdíjak megoszlása évek óta 50-50% körül mozgott, 2019-ben viszont komolyabb elmozdulás történt: a teljes összeg 53,6%-át kapták a hazai szerzők, 46,4%-át külföldiek. A magyar alkotóknak kifizetett közel 5 milliárd forint 17%-kal több, mint 2018-ban.

Az egyesület összesen 13819 magyar szerző és jogutód számára fizetett ki jogdíjat 2019-ben. 1326-ra nőtt azoknak a száma, akik havonta legalább 50 ezer forint jogdíjat kaptak – ez 4,5%-kal magasabb a 2018-as adatnál.

Aki havi 5 ezer és 50 ezer forint közötti jogdíjat kap – ami éves szinten 60-600 ezer forintnyi „fizetést” jelent –, már részben tudja finanszírozni a zenélést a jogdíjból, hiszen a bevételt hangszer vagy hangtechnika vásárlására fordíthatja. Ők képviselik a hazai szerzők egyötödét (21%).

A piramis csúcsán a szerzők alig 1%-a található – ők minimum havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz jutottak sikeres műveik után. A művek száma a jogdíjjal együtt meredeken nő: a magas jogdíjak mögött rengeteg munka, a legmagasabb jogdíjak mögött pedig gyakran egy egész életmű van, hiszen a legjobban kereső szerzők átlagosan fejenként 380 darab dalt regisztráltak az Artisjusnál.

2019-ben 1501 új zeneszerző, szövegíró regisztrált az Artisjusnál. Az új alkotók között többségben vannak a 30 év alatti fiatalok, ráadásul a regisztrálási életkor egyre korábbra tolódik. Mind a huszonévesek, mind a 20 év alattiak aránya évről évre nő.

2019-ben hivatalosan 17336 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született. Az új daloknak bevétel szempontjából komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 35%-a ugyanis 5 évnél nem régebbi szerzeményből – azaz a friss slágerekből – származik. Amiből nem lesz sláger, az a dal megjelenése után néhány évvel már nem termel jogdíjat az alkotóknak.

Egyre több kereskedelmi és szolgáltatóhelyen szól a vendégek szórakoztatására háttérzene: a statisztikák közelítenek a 2008-as válság előtti állapotokhoz, 2018-ban 36,5 ezer üzletet tartott számon az Artisjus. A megfelelően megválasztott háttérzene pozitívan hathat az üzlet forgalmára, így az árbevételre és a munkavállalói elégedettségre is. Az éttermek, kávézók, szállodák, benzinkutak, kereskedelmi üzletek, bevásárlóközpontok, fodrászatok, edzőtermek ezért jogdíjat fizetnek az alkotóknak: 2019-ben az összes kifizetett jogdíj 27 százaléka – 2,5 milliárd forint – származott a háttérgépzenéből.

Mostantól a zene tudatosabb használatában segíti az induló vállalkozókat a szerzői egyesület által indított Zenével jobb! program. Ennek első állomása egy weboldal, ahol a zeneipari szakemberek többek között ötleteket adnak az üzlet zenei stílusának és repertoárjának kialakításához, bemutatják az aktuális zenei trendeket és gyakorlati tippeket kínálnak a zenelejátszó eszközökkel kapcsolatos kérdésekben is – írják.

Médiapiac

Klasszikus filmek “újrahangolva” – szinkronokat restaurált a Rádióarchívum

Elkészültek a közmédia első, hangban restaurált, régi szinkronos filmjei. A Rádióarchívum munkájával A hét mesterlövész, a West Side Story és a Legénylakás hangsávjai újulhattak meg.

Közzétéve:

Flickr

A kulturális értékmegőrzés mindenkori igényét szem előtt tartva elkészültek a közmédia első hangfelújítással korszerűsített külföldi filmjei. A digitális innovációk nemcsak az új filmek elkészítésénél, hanem a restaurálási technológiában is segítségek nyújtanak abban, hogy a felújított filmklasszisokat még generációk hosszú sora élvezhesse a kor fejlett igényeinek megfelelően – ismerteti az MTVA.

Az MTVA Rádióarchívuma elsőként A hét mesterlövész, a West Side Story és a Legénylakás című filmek hangsávjainak felújítását végezte el, az archívum restaurátor hangmérnökeivel.

A restaurálással nemcsak az általános hangminőséget sikerült feljavítani, hanem a teljes hanganyagot átdolgozták. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az új HD kópia eredeti hangjából, az újonnan megszerzett nemzetközi hangból, a régi magyar szinkronból és esetlegesen filmzenei lemezekből építették újjá a hanganyagot. A felújításnak köszönhetően a három mestermű ezelőtt még soha nem szólalhatott meg olyan minőségben, mint ahogyan mostantól lesznek hallhatók. Az átalakulást a nézők saját fülükkel is megtapasztalhatják; a közmédia csatornáin hamarosan bemutatják a szinkronrestaurált klasszikusokat – közölte az MTVA.

Borítókép: jelenet a West Side Story című filmből

Tovább olvasom

Egyéb kategória

A bíróságon támadták meg az RT és a Szputnyik uniós betiltását

A holland újságírók szövetsége (NVJ) több jogvédő szervezettel és internetszolgáltatóval együtt pert indít az Európai Unió Bíróságán a RT és a Szputnyik orosz tévécsatorna uniós betiltása ellen, mivel az véleményük szerint, ez sérti az európai polgárok információszabadsághoz való jogát – jelentette a NOS hollandiai műsorszolgáltató.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az EU március elején függesztette fel a Szputnyik és az RT orosz állami médiavállalat műsorszórási tevékenységét az unió területén, válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra. Az unió szerint az érintett csatornák dezinformációs és manipulációs tevékenységet végeznek.

A médiabojkott ellen tiltakozók keresete az uniós bíróság felé arra hivatkozik, hogy a tilalom “túlságosan széleskörű, továbbá elviekben helytelen, hogy politikusok egyik napról a másikra cenzúrát vezethetnek be”.

“Nem vagyunk rajongói az RT-nek, sem a Szputnyiknak, mindegyikük állami propagandát sugároz. Az azonban jogállamisági kérdéseket vet fel, hogy politikusok betiltják az információk terjesztését” – hangsúlyozta a NOS-nak adott nyilatkozatában Thomas Bruning, az NVJ titkára.

Bruning hozzátette: a tiltás megakadályozza, hogy az emberek hozzájussanak az információkhoz. “Nem gondoljuk, hogy az európai kormányzati vezetőkre tartozik annak meghatározása, hogy mi lehet hozzáférhető az interneten és mi nem” – jelentette ki.

Anco Scholte ter Horst, a Freedom Internet internetszolgáltató igazgatója szerint, mint szolgáltatónak kötelessége a semlegesség biztosítása és az internetes tartalmakba történő beavatkozás elkerülése. “Az RT és a Szputnyik bojkottja az első alkalom, hogy a hálózatsemlegesség elve a dezinformáció miatt sérül. Ez veszélyt jelent a nyílt és szabad internetes információ-hozzáférésre” – hívta fel a figyelmet.

Tovább olvasom

Médiapiac

30 éves lett a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió műsora

Dupla műsorral és visszaemlékezésekkel ünnepli a Vendég a háznál című családi műsorának 30 éves jubileumát a Kossuth Rádió.

Közzétéve:

MTI Fotó: Bruzák Noémi

1992. május 4. óta szól a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió családi műsora, ami jelenleg minden hétköznap, 11:32-től hallható. A műsor középpontjában a kezdetektől fogva a gyermek és az őt körülvevő család áll, ezért is kapta a “Gyerekekről felnőtteknek” alcímet.

A Vendég a háznál immáron három évtizede kíséri és segíti a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat a nevelésben és a gyermekgondozásban; iránytűként szolgál a családi kapcsolatok, az egészségügy, az oktatás és a családpolitikai döntések területén.

Kossuth Rádió népszerű műsorát ünnepelve május 25-én, szerdán dupla adással készül a hallgatóknak: utánajárnak, hogyan alakult néhány egykori riportalanyuk sorsa, és az is kiderül, melyek a szerkesztők legkedvesebb témái. A rádió közösségi média oldala is tartogat meglepetést: rövid hangképekkel, bejátszókkal, a hallgatók visszajelzéseiből és a legjobb pillanatokból idézik meg a műsor indulása óta eltelt 30 évet.

Borítókép: A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított Tőkéczki László-díj első kitüntetettje, Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió szerkesztője, a Vendég a háznál című műsor gazdája az elismerés átadása után a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai székházában 2018. szeptember 24-én

Tovább olvasom